Szolnok Megyei Néplap, 1958. december (9. évfolyam, 285-308. szám)

1958-12-21 / 302. szám

4 SZOLNOK MEGYB I NÉPLAP 1958. december ii * A határ mánk részén az Üttörö Tsz-ben is van mozgolódás. Turner Mátyás, Kalmár Menyhért egész héten a trágya kihordásával foglala­toskodott. Rajtuk kfvüi még 3 fogat hordta. A többiek, mint Sefcsovies Károly, Molnár István, Szöcs Kálmán és Mácsai Béla a silógödör körül találhatók. Most földelték le a negyedik ion köbméteres betongödröt, s még répafejből, nyersszeletből, naprafor­gófejből és kukoricaszárból mindig készítenék silót. Jó minőségű trágyát készítenek a használhatatlan rizsszalinából Mit ért el a „PARASZT ORBIS" Üdülés a „körtefa alatt" — 100 ezer falusi túrista — A mezőtúri Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában ér­dekesén hasznosítják az egyéb célra nem használható rizsszal­mát. Erjesztéssel jóminőségű trágyát készítenék belőle. Száz kiló rizsszalmához 300 liter vizét, hetvenöt deka nitro­gént, három és félkiló kálisót és négy kiló szuperfoszfátot kever­nek. Az ilyhiódon vegyített szal­mát bálázzák, majd 50. Centimé­ter földdel takarják lé. Három-négy hónapi erjesztés után érett istállótrágyával egyen­értékű talajerőutánpótlát nyer­nek. Tavaly ezzel az eljárással 126 vagon trágvát készítettek, az idén pedig 80 vagonnal erjesztet­ték. A tavaly készített trágyából holdanként a tata minőségétől függően 160—200 mázsát szórtak ki s ezzel kalászosokból másfél- kétmázSás terméshozam emelke­dést érték et. keld túlterjedni az ország hatá­rain. Az Orbisszal karöltve meg­szervezte lengyel parasztok ki- ránduiását a Szovjetunióba, Bul­gáriába, Dániába, Belgiumba és Csehszlovákiába s Lengyelor­szágban is vendégül látott leül. földről érkezett kirándulókat. A „GROMADA’* által a há­rom évnegyed folyamán lebonyo­lított rendezvények összforgalma eléri a 10 rnSbó zíatyt s jövőre meg akarja duplázni ezt a for­galmat. E helyütt meg keli mon­dani, hogy a „Gromada” sem ál­lami, sem szövetkezeti dotáció­ban nem részesül Tanulni soha sem késő... .. állítják a já&zkisérl Ezüstkalászos gazdatanfolyam hallgatói« — Képünkön Kiss Emánuel agronómus, községi gazdasági felügyelő tart előadást s hallgatói köpött vannak termelőszövetkezeti, szakcsoport *t~ gok s szép számmal egyéni gazdák is. TELI MUNKA A munkáik zömé kint a földe­kén befejeződött, de szorgal­mas teífnelősaovetközeti tag­jainknak a téli hónapokban is| van bőven tennivalója. Nézzünk! néhány példát a jászsági tsz-ek-l ben mit csinálnak? Igen számottevő, hogy 1959- ben a szolnoki járás területén működő tsz-ek 2400 hold földön digóztatnak és 1000 holdon me- szeztetnék, 30 hold szőlőt és 40 hold gyümölcsöst telepíte­nek. A szászberek! Béke Tsz 15 hold erdőt telepít. Ezt a munkát a szövetkezeti gazdák már meg is kezdték: A gépállomás! munkák igény- bevételére vonatkozólag jók a tapasztalatok. Általában a járás valamennyi termelőszövetkeze­ténél egy kát. hold szántóra 4— 5 normálholdnyi gépi munkát térvéZtek. Reális, jól átgondolt tervét ké­szített a kőtelki Ezüstkalász Tsz tagsága. Nagyón helyes, hogy az elmúlt gazdasági évhez viszo­nyítva növelik a lucerna, a Vö- röshéré területét, a silókukori­cát. Huszonöt holdon nagyüzemi szőlőtelepet létesítenek és cé­lul tűzték munkaegységenként az 50 forintos részesedést. Említésre méltó, a csataszögi Szebbélet Tsz terve is. Ez a kö­zös gazdaság 150 kát. holdon akar talajjavítást végeztetni; A zagyvarékasi termelőszö­vetkezetek terve viszont nem tükrözi az előrehaladást A megtermelt takarmányt nem az állatokkal akarják feletetni és ilyen módon értékesíteni, ha­nem ki akarják osztani, önön- magukát károsítják. Nemcsak ezzel, hanem azzal is, hogy mindössze szántóterületük 4—5 százalékán termelnek cukorré­pát, a tervezett részesedésük 22—25 forint munkaegységen­ként, s ennek jelentős többsége természetbeni részesedés. Ezek szerint a jövedelemadó, a rnú- trágyavásárlási és áruértékesí­tési kedvezményt nem érhetik el. Magyarán nem veszik igény­be a 3004-es kormányhatározat adta lehetőségeket. A szolnoki járás tsz-eire azon­ban nem ez a jellemző, hanem az, hogy a 3004-es határozat kedvez­ményeit igénybe akarják -i- ni. Már csak azért is, mert an­nak helyes gazdasági kihalá­sait már az elmúlt gazdasági évben érezték. Huszonkét tsz holdanként 100 kilogrammon felül használt mű­trágyát és ez a járás területén 663 ezer forint kedvezményt je­lentett. Tíz tsz a TEGI utián vásárolt tenyészállatok után 266 ezer forinttal erősbödött a 3004-es értelmében; öt tsz kapott kedvezményt 12 ezer forintnyi összegben, na­posbaromfi vásárlásnál. Húsz tsz teljesítette túl az áruérté­kesítési tervszintet, s ez a húsz közös gazdaságnak 626 ezer forint kedvezményt je­lentett. Még tovább részletezhetnénk a sokat mondó számokat A já­rás területén összesen a 3Ó04-es kormányhatározat végrehajtása 2,769.000 forint kedvezményt biz­tosított a tsz-eknek; Ez is mutatja, hogy most, a tervek elkészítésénél nagyon is érdemes figyelembe venni a szóbanforgó nagyjelentőségű ha­tározatot 1 A jásetedányi Arany Kalász Termelőszövetkezet tagjai kihasználva a •szárazabb, napos időt, a központi tanyára hordják a téglát a jövő övi építkezéshez, Ugyanéi 1959-ben egy magtárat, tejházat, gondozói lakást, '«afeorieagó*« és egy tehénistállót építenek. Cseh Mihály, Nagy Zol­tán és Káez István tsz tagok rakódnak. m Készülnek a tervek a szolno­ki járásban. A tsz-ek jelentős feladatokat tűztek maguk elé a növénytermelési vonalon. Az el­múlt gazdasági évben a járási tanács VB mezőgazdasagi osztá­lyának javaslatára 400 vagon is­tállótrágyát vásároltak. Ez a mennyiség jövőre megkétszere­ződik: A tiszaföldvéri Petőfi Tsz 30, az ottani Szabad Nép Tsz 30, a besenyszögi Tiszamenti Tsz 50, a csataszögi Szebbélet Tsz 50, — a vezsenyi Tiszaka- nyar Tsz 30 vagon szervestrá­gya vásárlását tervezte. Az eddigi tapasztalatok sze­rint már megállapítható, hogy növekszik a műtrágyafelhaszná- ilás is. A tsz-ek járási áilagaoan a betervezett műtrágyamenhyi- ség egy kát. hold redukált szán­tóra 110—120 kilogramm. Egye­dül csak a zagyvarékasi Vörös Brigád és a Rákóczi Tsz terve­zett egy hold szántóra 50 kilo­grammnál kevesebb műtrágyát — hozzátehetjük igen helytele­nül. Az öntözéses gazdálkodásról Szólva vannak jó kezdeményezé­sek. Besenyszögön öntözőtelepet építenek 400 holdon, 800 hol­don pedig tereprendezést vé­geznek a tsz-ek. Az azonban hiba, hogy egyes közös gaz­daságokban továbbra is az egyoldalú rizstermelést akar­ják folytatni, i nehéz meggyőzni a vezetőket az I öntözéses takarmány termesztés i hasznáról, helyességéről. II 3004-es kormányhatározat alkalmazása |a tsz-ek tervkészítésében - a szolnoki járásban : | tett termeiöszövetkezeték, szép gyümölcsösök, jól megszervezett gywmölcstárolék, tejüzemek van­nak — gazdagítják a más vidé­kekről való szövetkezeti tagok, gyümölcs és kerti veteménytcr- mélők és tejes gazdák tapaszta­latait. Ilyen kirándulásokon több mint hétezer szakeiriber vett részt. A „GROMADA” szolgálati működést is folytat. Megrendez­te a központi aratóünnep szolgá­latot, a Grünwald mezőin meg­rendezett motoros csillagtúra szolgálatát és számos egyéb tö­megrendezvény szolgálatát. A szövetkezét működése most már A „Grömadar Turisztikai és Üdültetési Szövetkezetét valaki elnevezte „Paraszt Óriásnak”. '„Orbis” a lengyel utazási iro- ia. Ford.) Be kell vallatni, hogy íz az elnevezés nagyonis találó. Ez a nagyon hasznos intézmény ízt az igényes célt tűzte ki ma­ja elé, hogy a falu népe köré­ben népszerűsíti a turisztikát. Ámde a szövetkezet nemcsak a parasztság számára hasznos. Csaknem tizenegyezer városi 'SaAád töltötte él szabadságide- Iét ,„A körtefa tövében’’. Jól ém. éksziink arra az akcióra^ ami- tor a parasztok, a „Gromadá” elhívására, kezdtek vendégeket elfogadni. Ily módon az olyan álvak Csatlakozása révén, aho- •a a Dolgozók Üdültetési Alapja oha el nem jutott, de amelyek­nek klimatikus viszonyai kitű­nőek, több mint 2000 szobával ryarapodott az üdültetési kapa- ■itás s ezek mind olyan szobák, milyeneknél alkalmasabbakról, zülönösen a gyermekes családok, rém is álmodhatnak. Nem volt tt szükség semmiféle admi­nisztrációra, az „igénylések” szé­na minden várakozást felül- núlt. Ötszörié annyi volt az génylŐ, mint a hely. Az 1958. esztendőt, a falusi urisztXka szempontjából a for- lulat évének lehet nevezni. Több nint százezer paraszt indult út- iák autóbuszon, vonaton, ke- ékpáron, kajakon, egész vonat-I zérti érkeztek kirándulók Var-: óba, Krakkóba, Nowa Hutába,: Vieliczkába, Oswiecimbe. A „GROMADA” kidolgozottI nép egy kirándulás-típust, mely1, ismerd meg hazádat” jellegű,': le egyébként is ismeretterjesz-\ ő. Néhány napi kiránduló ittak

Next

/
Oldalképek
Tartalom