Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-02 / 260. szám

+/U0 PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. évfolyam, 260. szán). Ara 60 fillér 1958. november 2. vasárnap. Magyarország az egyenlőség alapján minden országgal kapcsolatot kíván teremteni A magyar küldött felszólalása az UNESCO-konferencián Párizs (MTI). Az UNESCO új párizsi székházában péntéken ért véget a kulturális kapcsola­tok fejlesztését szolgáló intéz­mények második világkonferen­ciája. Az ötven ország küldöttei­nek részvételével megrendezett tanácskozáson Magyarországot Újlaki Kálmán követségi taná­csos, Magyarország állandó UNESCO képviselője és dr. Ke­rékgyártó Elemér, a Kultúrkap- csolatok Intézetének osztályve­zetője képviselte. Kerékgyártó Elemér a konfe­rencián felszólalva képet adott a magyar Kultúrkapcsolatok In­tézetének mimikájáról, hangoz­tatta, hogy Magyarország az egyenlőség alapján minden or- ----------------­sz ággal kapcsolatot kfván te­remteni. A magyar küldött fszőt emelt egyes nyugati államok diszkri­minációs politikája ellen, amely abban is megmutatkozott, hogy megtagadták a vízumot magyar művésziektől, tudósoktól, íróktól A magyar küldött rámutatott arra a visszás helyzetre, hogy a hatszázmilliós Kínai Népköztár­saság nincs képviselve az UNESCO-ban, Kína ősi kultúrá­ja, csakúgy mint a Kínai Népköz- társaság kulturális fellendülésé­nek új eredményei kívánatossá tennék az UNESCO minden tag­állama számára a kulturális kapcsolatokat a Kínai Népköz- társasággal.­„F elszabadult életünk, eredményeink44 November 7 előtt a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A szovjet dolgozók szerte a Szovjetunió­ban szocialista munkaverseny- nyel ünnepük meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját. November 7 tiszte­letére sokmillió dolgozó vállalt kötelezettséget új, nagyjelentő­ségű eredmények elérésére, a terv túlteljesítésére. ■ ■ — * A forradalom évfordulóján új autógyár kezdi meg működését Belorussziában, Minszk közelé­ben. A november 7-1 munkaver­senyben Novoszibirszk és Krasz- nojarszk között megkezdték egy új hatalmas 900 kilométer hosz- szúságú csővezeték lefektetését. .................. Megé lénkült a rádiósklub A Magyar Honvédelmi Sportszövetség szolnoki rádiós klubjában, mióta a nagyteljesítményű adó megépült, fellendült az amatőr­élet. Szombaton délután négy órakor ünneplőruhás csoport töl­tötte meg a Megyei Tanács nagy- és kistamács termeit. Meg­hívott munkások, a megye vezetői, a tömegszervezetek munka­társai előtt Czinege Lajos elvtársi, a Szolnok megyei pártbizott­ság első titkára nyitotta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága, a Szolnok Megyei Tanács és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága által rendezett „Felszabadult életünk’ eredményeink” című kiállítást, A vendégek megtekintették a kiállítási termeket. Volt mit lát­ni. A virágokkal és vörös, kék drapériákkal ízlésesen díszített bejáratnál fogadja az embert az első kép, illetőleg emlékeztető festmény; Verbőczi hirhedt tri- partituma (hármoskönyve) ki­tárva. örökös szolgaságra ítéli az ország jobbágyait a Jászság és Nagykunság népét is. S való­ban nagypapok, bárók szóno­kolnak az országházban. S hol tartunk most? Az első terem a mezőgazdaságé. Az abádszalóki Lenin Termelőszö­vetkezet kis vitrinje fölött vö­rös selyemzászló: „Szolnok me­gye legjobb termelőszövetkezeti gazdasága.” S valóban a „Mun­ka Vöröszászló Érdemrend”, a serlegek, az ezévi Országos Me­zőgazdasági Kiállitás díja mu­tatják mindezt Ha már a serlegeknél, díjak­nál tartunk, nem kevesebbel di­csekedhetik a kunhegyesi Vörös Október Tsz, a jászberényi Ál­lami Méntelep, a karcagi Hu­nyadi Tsz. Megszámoltuk, a Hunyadi Tsz az idei Országos Mezőgazdasági Kiállításról 8 díjjal tért vissza. A terem legötletesebb kiállí­tója a Mezőhéki Állami Gazda­ság. A fénykép-technikát reme- j kül alkalmazva, ringlispil-sze- rű megoldásban színes felvéte­Magyar mélyfúróberendezéssel ivóvizet találtak Szíria vízben legszegényebb vidékén A legutóbbi damaszkuszi vá­sár egyik legnépszerűbb „sztár­ja”, a Mélyfuróberendezések Gyárának Aquadrill tipusú fu- róberendezése volt, amely Szíria vízszegény szikes területein is igen alkalmas kutak feltárásá­ra. Az egyik szíriai cég addig is, amíg rendelésére Budapestről kaphat mélyfuróberendezéseket, megvette a Damaszkuszban be­mutatott kiállítási példányt. — Két magyar szakembert is szer­ződtetett, akik az ország egyik szikes vidékén, a nyolcezer la­kosú Erika városban hozzákezd­tek a próbafúrásokhoz. Ezen a helyen már sok más ország szakemberei is próbálkoztak vízkereséssel, azonban minded­dig sikertelenül. Ezen a vidéken a víznek igen nagy ára van, szinte gyógyszer­nek számit. A 45—50 fokos me­legben az ásott kutak vize igen mélyre húzódik, s a zavaros, sá­ros vízért százával állnak sor­ba. A magyar szakembereknek sikerült néhány héttel ezelőtt első ízben vizet találniok. Szá­mítások szerint erről a helyről percenként mintegy ezer liter friss, egészséges ivóvizet lehet nyerni. Az eredményt igen nagy öröm­mel vette tudomásul a lakosság és naponta többszázan zarándo­kolnak el szamárháton a fúrási helyhez. Közülük sokan vallá­suknak megfelelően földig ha­jolva hálálkodnak Allahnak a vízáldásért. A magyar fúrógéppel elért si­ker után számtalan rendelés ér­kezett a Technoimpex utján a Mélyfuróberendezések Gyárá­hoz. lek sorakoznak. Villany felgyuj- tásával a képek láthatók és aratókombájnok, szántó sztáli- necek, gazdaságépületek vilióz­nak stűszerű fényben. Az ipari részben a jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár részlege tündököl. Hűtőszekré­nyektől a paradicsomos, húsos tálcákig, edényektől az össze­csukható ládákig, színes tálkáit, s a brüsszeli világkiállításon dí­jat nyert Heller-szabadalmú körhűtőig minden található. S olyan Ízlésesen, olyan kívánato­sán dekorálva, hogy a legszíve­sebben mindent megvásárolná az ember csak azért, hogy gyö­nyörködhessék benne. Nem marad el a Fémnyomó mögött az Aprítógépgyár, — a Tisza Cipőgyár sem. Kiállított termékeik, s export térkéoeik büszkeséget keltenek bennünk. Valószínű igen sokan elidőz­nek majd a sport eredményeit bemutató tablónál is. Számok­ban kifejezve is szembetűnő a fejlődés. 1944-ben 20 sportköre volt a megyének, a mai 137-el szemben. S ugyancsak 20 sport­pálya a mai 170-nel ellentétben. Uszoda 1, ma 9, tornaterem 14, ma 42 van. A leglátványo­sabb természetesen a Hasznos, Kanizsa, Boros Ottó által fel­halmozott olimpiai és más nemzetközi versenyek díjgyűj­teménye. A kultúrális képek, a kisipari szövetkezetek termékeit bemu­tató terem, a kereskedelem, a közszolgáltatás tablói, grafikon­jai mind-mind meggyőzően mu­tatják, mennyit fejlődött me­gyénk a felszabadulás óta. — Szinte nem is veszi ezt észre az ember a mindennapi életben. — Akik a kiállítást megnézik, úgy döbbenek rá újra, hogy ezt mind a felszabadulás után al­kottuk. —borzák — Kéíműszakos hásbolt nyílt Szolnokon Péntek este sokan álldogál­nak a Ságvári út sarkán lévő 47-es új kiskereskedelmi húsboit előtt. Bent szorgos kezek az utolsó simításokat végzik a mo­dern üzleten. Fehérkötényes hentesek k íze alatt hangtalanul siklik az éles kés. Marha- és sertéshúst sze­letelnek. Akasztókon garmadá­val sorakoznak a friss húsok. Másnap reggel már három tőkén mérnek combot, karajt, felsált, — kinek ml kell a vasárnapi ebédhez. , A vezető szívesen tájékoztat bennünket: — Ez az üzlet kétműszakos lesz, — mondja. A „tőkehúson” és a töltelékárun kívül főtt kol­bász, virsli, főttkaraj és tarja is kapható egész nap. Természete­sen kenyér és péksütemény, — sőt savanyúság. Minden nap reggel hattól este hétig, csütör­tökön és szombaton este nyolcig lehet vásárolni. Az imént az egyik asszony azt mondotta odakint: agy hét múlva nem lesz ilyen árubőség. Mi a véleménye erről a veze­tőnek? — Kizárt dolog, — válaszol­ja, — hiszen jelenleg 10 mázsa sertés, 5 mázsa marha tőkehú­sunk van, ami nem fogy el a szombati nagy vásárlásnál sem. Töltelékáruból — folytatja — jelenleg 10 mázsa van az üzlet­ben, legalább 25 féle változat­ban. Hat mázsa különféle sza­lonna biztosítja az áruellátást. Mindenkit megnyugtatunk, az áru nem fogy ki, mert szükség esetén akár Pestről látjuk el az üzletet. Távozásunkkor utánunk szól a vezető: — Ne felejtsék el, vasárnap nincs nyitva az üzlet, szomba­ton és egész héten — várunk mindenkit. — ab. — Búcsú Udydt —< HallottadI — hajolt hozzám a mettór — Kopasz bácsi nyugdíjba megy.., Nyugdíjba — munkában, harcban becsülettel eltöltött negyven esztendő méltó jutalmaként, „ötvennyolc éves” — mondogatták a nyomdában kissé hi­tetlenkedve. Nem tűnik annyinak, leg­kevésbé kedélye. Aki valaha nyomdai munkát látott — Tudja, olykor meny­nyi idegesség, meny­nyi kapkodás torló­dik fel ott... Ko­pasz Mihályon egy sem fogott, sosem. Derűs békével pil­lantott szemüvege fölött a sürgető imp- rimátor-ra: „Ha nyugalom lesz — lap is lest?’. S lett: Kopasz bácsi segí­tett benne; régen mint szedő, később mint korrektor; az utóbbi hónapokban mint művezető. Negyven év, mun­kában, harcban... Igen, harcban is. Nyomdánk műveze­tője inasévei óta vesz részt a mun­kásmozgalomban. Sokat mesél a régi bérharcokról, sztráj­kokról, ha éppen emlékezni kerekedik kedve. Effajta tör­téneteinek többnyire ez a vége: „Ré / volt. — A felszabadulás előtt.. Az egykori szege­di nyomdászinas az­óta segíti lapunkat, mióta a párt és a ta­nács lapja napilap lett. Ki tudná meg­mondani, hog-y az elvitt évz’U'óM hány nyomdásztann lót, hány újságirójelöl- tet segített jószóval, szaktanáccsal. Ügy tanította évtizedeken át a fiatalokat, mint annakelőtte édesap­ja, aki maga is nyomdász poll. Búcsúznom ille­nék — hiszen új em­ber lép a nyugdíjba vonuló régi fegyver társ helyébe; még­sem tudom megten­ni.-.. Nem is kell. Hiszen ttidom-érzem, hogy Kopasz bácsi nem szakad el a nyomdától; bizo-1 nyára be-benéz es-* tőnként, meglátogat bennünket. Aki egy­szer beleszeretett a nyomdafesték illa­tába, a rotációs gép harsogó zúgásába: nem tud elszaxadni idle többé soha, ^ h. a,

Next

/
Oldalképek
Tartalom