Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-02 / 260. szám
% SZOLNOK MEGTFT NÄPIAF MM. BBWitba1 í. ŐSZINTÉN Orvos és gyógyszerész tanácskozás a Rendelőintézetben Az egyik orvos felszólalásában híven jellemezte a tanácskozás légkörét. Az, hogy közel kétszáz orvos és gyógyszerész az első hívó szóra eljött a párt és kormány képviselőivel való tanácskozásra, nagy esemény. Azt bizonyítja, hogy az értelmiségnek ez a nagyon fontos rétege kezd kilépni a passzivitásból és kíváncsi arra, mit is akar mondani neki a párt, az állam. Valóban, a bizalom és az érdeklődés légköre jellemezte a tanácskozást. Fél egykor, éjszaka, a tanácskozás végeztével még nem oszlottak el a résztvevők, körülvették Czinege elvtársat, Csótó elvtársat, Borsányi elvtársat, és igen alaposan elbeszélgettek velük problémáikról. Lényegében néhány igen fontos kérdést tisztázott ez az értekezlet. Elsősorban azt, hogy az értelmiség nem vezető erő. Nem vezető erő nálunk, de nem vezető erő a kapitalista társadalomban sem. A vezető poszton álló értelmiségiek ott sem mind értelmiségiek, hanem mint tőkések állnak a vezető poszton, függetlenül egyetemi végzettségüktől és szakképzettségüktől- Ezt dr. Bene Zoltán, a Hazafias Népfront elnökhelyettese mondotta el igen alapos értékelésében. Nem titkolta el azt sem, hogy olyan veszély is áll fenn: lebecsülik az értelmiséget. Elkövették azt a hibát, hogy amíg az értelmiség egy szűk felső rétegének udvaroltak, addig a nagy tömeget, a pedagógusokat, az orvosok és mérnökök nagy részét anyagilag is lebecsülték, és bizalmatlanok voltak irántuk. Egy-két. érdekes adatot is megemlített dr. Bene azzal kapcsolatban, hogy ez a hibás szemlélet már tűnőben van. Ennek jele, hogy megyénkben kétszázhatvanhét orvost jelöltek tanácstagként. Ez annak a következménye, hogy az orvos sokat van az emberek között, tud beszélni a tömegekkel, és bíznak benne. Ennek a bizalomnak azonban maradéktalanul meg is kell majd felelni. A vita nehezen indult meg, azután annál nagyobb szenvedélyességgel folyt tovább. Abban mindenki megegyezett, hogy megyénkben régen szükség lett volna a párt és állami szervek, továbbá az orvosok között ilyen kötetlen tanácskozásra. Ezt minden felszólaló megemlítette. A felszólalások különben a legkülönbözőbb tárgykörben mozogtak. Szabó Béla gyógyszerész a gyógyszerészek legsürgősebb kítói az egyről vonjuk le a következtetést, aki elkövette. — Együtt kell dolgoznunk, és tudunk is együtt dolgozni, mert az orvos sem mint ember, sem mint orvos nem kerülhet ellentétbe a proletárdiktatúra rendszerével. Az orvos munkája a mi társadalmunkban aranyat ér, hiszen a legtöbb értéket, az ember életét, egészségét van hivatva megőrizni. Ami a bizalmat illeti, annak, aki velünk együtt harcol, hogy az emberek sorsa jobb legyen, minden bizalmat megadunk, és ugyanezt s bizalmat kérjük a mi számunkra is. Czinege elvtárs ezután a kényes kérdésről beszélt, nevezetesen az autó kérdéséről. Az ezzel kapcsolatos vitát röviden és határozottan zárta be. Megállapította, hogy az autó nem luxuscikk, az orvosnak egyenesen munkaeszköz, egyetlen feltétel: becsületes úton kell hozzájutniaA Hazafias Népfront által ösz- szehívott tanácskozás szemmel- láthatóan pozitív eredményekkel járt, tisztázta egy fontos értelmi- i ségi réteg, az orvostársadalom j egész sor problémáját a megyé- j ben is, és növelte bennük a bi- , zalmat, és hűséget pártunk és kormányunk politikája aránt. Eskütétel után SzCtkssBßvi tudósítás adta tárta, megyénknek, hogy a szaiyn- za tszedő bizottságok tagjai letették, az esküt. Közel háromezer ember adta esküjét arra, hogy a törvényesség betartásával végzi megbízatásait. A hivatalos közlöny is meghatározza e bizottságok tennivalóit. Az ő dolguk lesz levezetni a szavazást, jegyzőkönyvbe foglalni annak eredményeit, stb. Amit valójában majd várunk ezektől az emberektől, az mégis sokkal több a paragrafusok betartásánál. Az, hogy szívük, figyelmük, teljével dolgozzanak a legapróbbnak látszó feladatokon is. Franciaország és Anglia fegyvereket juttat Izraelnek Damaszkusz (Uj Kína). Az An Nur damaszkuszi napilap csütörtökön meg nem nevezett arab ország beiruti nagykövetségének a libanoni külügyminisztériumhoz küldött tájékoztatására hivatkozva jelenti, hogy Franciaország a közlemultban hat bombázó repülőgépet adott át Izraelnek. Ugyanakkor az An Naszr című lap beszámol arról, hogy Anglia négy tengeralattjárót adott át Franciaországnak, ahonnan azok Izraelbe kerülnek. A szavazatezedő bizottságok munkája nem is csak a választás napján kezdődik. Már most, az eskütétel után gondolkozhatnak azon, hogyan tegyék komoly, tekintélyes ünnepnappá november lfhát. Olyan nappá, amikor mindenki érzi, tudja, hogy nemcsak erről az egy eseményről lesz akikor szó, hanem a jövőt, a nyugodt, kiegyensúlyozott életet biztosíthatjuk magunknak a népfrontra adott szavazatainkkal. A Hazafis Népfront a kommunisták és a pár- tonkívüliek testvéri szövetségének politikai mozgalma, amely összefogja mindazokat az erőket, amelyek segítik a szocializmus építését. E szövetség erősítésének kifejezője lesz ez a nap, s nem kevesebb. Addig tehát, míg a szavazatokat összeszámlál iák, nagyon sok és nagyon fontos munka vár a szavazatszedő bizottságokra. A választások napján a választási munka zöme a szavazatszedő bizottságok kezében lesz. Érezzék hát ezt a nagy felelősséget. Mit tehetnek napjainkban a bizottságok? Vegyék fel a kapcsolatot a választókerületi bizottságokkal és a választási elnökségek útmutatása mellett kart karbaöltve tevékenykedjenek, hogy őket is áthassa a készülődés jóleső izgalma. Gondoljanak arra, hogy az emberek között — akik november 16-án az ő szemük előtt járulnak az urnákhoz, — lehetőleg ne legyen senki, aki ne ismerné személyesen a körzet jelöltjét. Jóllehet, a választópolgárok döntő többsége részit vett a jelölőgyűléseken, azért vannak, akik elfoglaltságuk, vagy valami akadály miatt neon mentek el a jelölésre, sőt nagygyűléseken sem vettek részt, de szavazatokat nagyra tartják, s 16-án az elsők közt keresik fel a szavazó helyiséget. Keressék fel ezeket az embereket, kezdjék ők a közeledést. Hisz nincs okuk húzódozásra. Mindenki elé nyugodtan odaállhatnak, s megmondhatják.: Itt vasast, ott tsz tagot, amott pedagógust, egyéni parasztot vagy háziasszonyt jelöltünk. Mindenütt olyan embereket, akik tudják, mi a munka, akik sohasem henyéltek, hanem kezük munkájából, tisztességgel éltek, örülünk, ha minél többen megismerik őket, ha minél többen fordulnak hozzájuk. Legyenek hét ez ismeretség közvetítői a szavazatszedő bizottságok tagjai is. A' nagygyűlések most javában folynak. Ezek szervezésében is sokat segíthetnek a szavazatszedő bizottsági tagok. Látogassák, hívják a választópolgárokat. — Győzzenek meg mindenkit ártól, hogy róluk, az ő ügyükről van szó. Az ilyen munkával m e- szerzett gyakorlat teheti azt, hogy szavazatszedő bizottságaink a választás napján nyugodtan, magabiztosan végezzék a rájuk háruló feladatat. A politikai előkészületek mellett komoly technikai előkészületek lebonyolítása is vár a szavazatszedő bizottságokra. A nap nagyságának megfelelően készítsék elő a szavazó helyiségeket. Megfelelő berendezéseikkel biztosítsák, hogy a szavazás zavartalanul folyjon. Díszítsék fel a helyiségeket, szépen, ízlésesen. Jusson kifejezésre a külsőségekben is az, hogy a választás nálunk ünnep, az eddiginél is biztatóbb jövő alakításának ünnepe. /I Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár Pártszervezete, Vállalatvezetősége és Üzemi Bizottsága november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából köszönetét fejezi ki a vállalat összes dolgozóinak az eddig elért eredményes munkájukért. További munkájukhoz sok sikert kívánunk. UV SZELLEMIDEZÉS kezeséig ott tartotta, hadd lássa az, mennyire megbízhat benne: gondosan ügyel nemcsak a kastélyra, hanem a parkra is. Kell is a figyelem — gondolta — sosem tudja az ember, mi miatt veszítheti el állását. Minden re képesek ezek a fattyák. Monták- nál, a szomszéd uradalomban Bodnár Peti, meg a cimborája a kastélyba is bemerészkedett. Poros talpukkal nagyokat vi&ongva ugráltak a „kék szoba” gondosan ápolt pam lagán. Csak akkor vette észre 6ket a komornyik, mikor a hangulatlámpát alcarva meggyújtani — nem lévén járatosak e téren — a személyzetnek szóló Csengét nyomták meg. Ráadásul hosszú volt a komornyik kezében lévő parfisnyél, s idegességében a gyerekek helyett az úr kedvenc csillárjára csapott. Még csak az kellene, hogy itt is hasonló gSet történjen. A bárónő biztosan kiadná az útját. No, de két cselédlurkó miatt er. re nem fog sor kerülni — berzenkedett, s mivel a bárónő csak másnap reggel keveredett haza, éjszaka is a pincében tartotta a gyerekeket. „A jóságos bárónő“ Manapság szívesebben el lehetne időzni abban a pincében, mert a Saljai Tsz jó borát őrzik ott, de akkor, s olyan f iatal vánságát, a nyugdíjkérdést és a szolgálati idő jogfolytonosságál vetette fel. Egy másik felszólaló arról beszélt: őszintén mondjál meg, hol hibáztak, és idejében hogy módjuk legyen a hibákon segíteni, változtatni. Dr. Rác* MÁV orvos arról beszélt, hogy s MÁV-kórház megépítését akadályozzák, támogassa Czinege elvtárs azt a kérést, hogy a kórhá; idekerüljön. Dr. Ferenczi TBC gondozó főorvos viszont arról beszélt, hogy az orvosokra óriási emberi, és anyagi értékeket bíznak, ugyanakkor a dotáció nerr volt arányban mindig ezekkel m értékekkel- Dr. Gáspár Sándor városi orvos az éjszakai ügyele! megoldatlan problémáiról, a túlzott fizikai igénybevételről szólott. Szóval téma volt bőven és Czinege elvtárs beszédét osztatlan figyelem kísérte, amikor a legégetőbb kérdésekben világosan leszögezte a párt álláspontját. Beszélt a társadalmi vezetőszerep kérdéséről; elmondotta, hogy az értelmiség nem egységes réteg. Azt is elmondotta, hogy az értelmiséget és a vagyonos polgárságot a kívülállók, akik nem ismerték az alapvető anyagi különbségeket, közös nevezőre hozták. Egyesek bizalmatlanságának éppen ez az oka. Több felszólaló bizalmat kért az orvosok számára, ez kölcsönös. Mind a két félnek közelednie kell. Különösen falun égető ez a kérdés, mert ott a párttitkár és az orvos például nem ismerkednek egymással, talán csak köszönőviszonyban vannak, de véleményt, gyakran helytelen véleményt alakítanak ki egymásról. Ha négyszer-ötször összejönnének, akkor bizonyára kölcsönösen megállapítanák egymásról, hogy olyan emberről van szó, akivel érdemes együtt dolgozni. — Egyéni véleményem az orvosokról az, hogy becsületesen dolgoznak, sokszor hősiesen küzdenek a nehézségekkel. Ezeknek elismeréssel adózunk. Felmerült az a kérdés is, hogy több orvosnak kellett az utóbbi időben vezető helyről távoznia. és ez bizonytalanságot okoz a többieknél. Kijelenthetem, hogy nem politikai okokból, hanem azért kellett távozniok, mert magatartásuk, cselekedeteik nem felelnek meg maguknak a becsületes orvosoknak sem. Annyit határozottan kijelenthetek, hogy senkit becstelen rágalmak alapján nem engedünk bántani, és feltételezések, gyanúsítgatások alapján senkit nem fogunk meghurcolni. Nem általánosítunk, ha valaki elkövet valamit, csak arnít) $ Nem kell borzongani, kedvei g Olvasónk, nem a túlvilági lelkek mágikus hatalommal való elő- Ó eltolásáról lesz most szó. Azzal ‘ti ugyan hiába is kísérleteznénk, q egyrészt azért, mert badarság az t ilyesmi, másrészt meg azért, mert történetünk központi alakija, báró Harkányi Anna, Ken- Ugyel egykori fejedelemasszonya jSmép nem szenderült jobblétre, s ftelőidézése régi cselédje, Beméth & János bácsi szerint „nekünk mugyan nem hiányzik". ft A személy helyett tehál in- Mkább azt a régi világot idézzük gitt, a Sallai Tsz központjává előrelépett, ódon Harkányi-kastély 5oldalsó bejáratánál. Ezeken a Q kopott kőlépcsőkön valamikor 2, csak térdenállva lehetett beÍ menni. Később már talpon is, de csak itt, az oldalsó bejáraton, s meg kellett várni, míg az inas előremegy, mert a kilincshez nem lehetett hozzányúlni. Ezek az évszázados fák akkos riban is délcegen állták a pusz- c iák viharát. Lombjaik lóözött- védett otthonra találtuk a madá- l rak. Nyugalmukat semmi sem , zavarta, mert a felügyelet alatt z dolgozó cselédek mellett csak , egy bizalmi ember lephetett át- engedély nélkül a kastély park- jónak kapuján. 1 Igaz, néha voltak ott hívatlan 5 vendégek is. Egyszer — jó 20 1 éve lehet már annak — híre ! kelt, hogy a szomszéd uraság 2 fillért ad a szarkatojásért. No■ sza, kapott a kereseti lehetősé- : gen a kis Árvái gyerek, meg a ■ komája. Átugrottak a kastély ke- l rítésén, s máris fent voltak i nyaktörő magasságban,, a fa te- • tején. Ott vette észre őket a ho■ mornyik. Veszett ember volt, , gazdája iránti hűségben és alázatban három pulikutyán is túl. tett. , Főúri helyhez méltatlan kifejezésekkel nyakonragadta a két lurkót, bezárta a kastély pincéjébe, s a kegyelmes asszony ér-