Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-07 / 264. szám
1958. november 7, SZOLNOK MBGTFI NfPlAZ 9 RÁJUK SZAVAZUNK ieálÍA*iví Kovács Lászlót, a fegyverneki Vegyesipari KTSZ elnökét a járási tanácstagok közé jelölték. Üj dolog lesz számára a tanácstagság, de jelölői úgy gondolják, mint más munkáját, ezt is tisztességgel ellátja majd. II második ötéves tervben tovább emelkedik a vasút műszaki színvonala Alig fújta le a gyári kürt a munkaidőt, máris csoportokban igyekeztek a kékruhás munkások a kultúrterembe, hogy meghallgassák Kiss Árpádnak, az Országos Tervhivatal elnökének, megyénk képviselőjelöltjének beszámolóját. A gyár igazgatója, Rózsavölgyi Béla elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Husi László kovácsmestert a városi tanácstagok közé jelölték Tö- rökszentmiklóson a polgárkertiek. — Négy évvel ezelőtt is öt választották, s nem csalódtak benne. Kiss elvtárs beszámolóját így kezdte: — Külön öröm számomra, hogy abban a városban üdvözölhetem a választókat, ahonnan két évvel ezelőtt elindult a forradalmi eró, hogy diadalt arasson az ellenforradalom fölött. Itt, Szolnokon alakult meg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely vezetésével az elmúlt időben — két év alatt — sokat haladt előre országunk. Ezt a hatalmas építőmunkát kormányunk egyedül nem tudta volna elvégezni, csak a Szovjetunió és a baráti országok segítségével. — A párt azért tudta rövid idó alatt megvalósítani a konszolidációt és azért tudott úrrá lenni az ellenforradalom által okozott elvi zűrzavaron, mert a marxizmus-leninizmus elmélete alapján áll. A párt és a kormány a sok nehézség és a 22 milliárdos ellenforradalmi kár ellenére a dolgozó lakosság részére kedvező intézkedéseket hozott. Ilyen volt a béreknek 15 százalékos emelése. 1960-ig további 8 százalékos emelést irányoztunk elő. Kiss elvtárs eredményeinkről szólva elmondotta: — Az elmúlt 13 év alatt megváltozott országunk arculata, amit legjobban az iparban foglalkoztatott dolgozóknak százalékos aránya mutat. Míg 1938-ban az ország össz- kereső dolgozóinak csak 10 százaléka dolgozott az iparban, 1957-ben már 21 százaléka. Azt is tudjuk, hogy a 13 év alatt fordultak elő hibák, de ezt beismerte a párt és lényeges változást idézett elő. A továbbiakban beszélt Kiss elvtárs a nyugdíjkérdésről, majd így folytatta: — A hároméves tervSbn célunk az, hogy az életszínvonalat tervszerűen emeljük. Az ipart továbbfejlesztjük. Különös gondot.fordítunk a műszer, híradástechnikai ipar és a közlekedés fejlesztésére. A vasútnál a három év alatt döntően a dieselesítéssel törődünk. 152 Diesel-, 11 villanymozdonnyal bővül a vonóerő. 600 tartálykocsi, 650 teher- és többezer négytengelyes személykocsi erősíti a kocsiparkot. De korszerűsítjük a pályákat és a felvételi épületeket is. A második ötéves tervben olyan célok szerepelnek, amelyek megfelelő műszaki szintre fogják emelni a vasutat. Elsősorban a személyszállításnál 900 új személykocsi és 2000 felújított kéttengelyes kocsi segíti majd a korszerű utazást. Sok lehetőség nyílik a villamosítás elölt. A gőzmozdonyok helyett a Diesel- és villanymozdonyok lépnek előtérbe. a miskolci vonal villamosítása után sor kerül a Rákos— Ujszász—Szolnok—Szajol közötti vasút villamosítására. Természetesen ez megköveteli, hogy új kétvonalas pályát építsenek ki. A vasúti pályák korszerűsítése a második ötéves tervben mintegy 6 ezer kilométeres, 23 tonnás pályának felel meg. A beszámoló után a Járműjavító dolgozói szólaltak fel. Nem személyi, nem is üzemi kérdésekkel foglalkoztak a hozzászólok, hanem az országot átfogó nagy problémákkal Érdekes látnivaló — Ua&zM$’ taftul'&cty'blt Munkaigényes növényeket termesztenek Alig egy hónappal ezelőtt alakult újjá a tiszafüredi Szabad Föld Tsz. Húsz szövetkezeti gazda 200 kh-on kezdte ismét a közös munkát Az ideiglenes vetésterv elkészült; 5 kh cukorrépa, 5 kh dohány, 25 kh borsó, 10 kh napraforgó, 10 kh dinnye szerepel benne többek között. Ezek a számok azt mutatják, hogy a szövetkezeti gazdák belterjességgel, munkaigényes növények termesztésével kívánnak magas jövedelemre szert tenni. AZ EMBER hirtelenjében azt sem tudja, hová nézzen, annyi a látnivaló. Fényképek garmadája, üzemi termékek, kisipari 'munkák szépen elrendezett sora, gyönyörű serlegeket, kitüntetéseket, érmeket rejtő vitrinek csillogása ünnepi szint ad a megyei tanács termeiben rendezett kiállításnak. A termek — egy pillantással való felmérése után is joggal mondható, — alapos tanulmányozás után méginkább —, hogy egészében nézve vitathatatlan dicséretet érdemel a rendező gárda. A vendégkönyv tanulsága szerint a látogatók is így vélekednek. Legszebb eredményeink zömének —. mert azért nem telies a kép — bemutatása erősíti bennünk azt a hitet, hogy jó úton járunk, érdemes volt áldozatvúllalóan dolgozni. Van mit bemutatni, van mivel dicsekedni. A mezőgazdasági részben többek között megtudjuk, hogy megyénkben az öntözésre berendezett terület 1946-tól napjainkig 600 holdról 80 ezerre növekedett. Aki ismeri az időjárás szeszélyeinek kitett gazdálkodás keserveit, az tudja csak igazán értékelni az öntözés nagymérvű térhódítását. De a fényképek, a gépesítés előrehaladását ismertető tablók más gondolatokat is ébresztenek, nevezetesen azt, hogy a paraszti élet csak a nagyüzemi gazdálkodás végleges győzelmével válik emberivé, csak akkor szabadul meg könyörtelen koloncaitól. S nemcsak a munka könnyebbedig a termelés is növekszik majd akkor. A búza termésátlaga például 1957-ben a tsz-ek- ben 12.5 mázsa volt, az egyénieknél 8.1 mázsa. Örvendetes a termelőszövetkezetek — tablókkal illusztrált — fejlődése.. Megtudhatjuk például, hogy tehénállományuk az 1952. évi 2.503-ról közel hatezerre gyarapodott. A KIÁLLÍTÁS mezőgazda- sági része különben — sajnálatos módon — meg sem közelíti az ipari rész színvonalát. S nem azért, mintha ez eleve lehetetlen lenne, hanem azért, mert bizonyosfokú egyoldalúság, ötletszegénység mutatkozik a rendezésnél. Mennyivel látványosabb, mutatósabb volna a kiállítás, ha mezőgazdasági termékeket, — gyümölcsöket, melegházi kertészeti termékeket, rekordtermést elért növényeket is bemutatnának, valahogy úgy, hogy mint a kisújszállási Nagy Kun Napok alkalmával tették. Megyénk fejlett — a szocialista átszervezésben élenjáró — mezőgazdasága mindjárt jelentőségéhez méltóbb színben tündökölne, — nagyobb sikert aratna a látogatók között. Az ipari rész méltán foglalja el a nagyterem főfalát. Az üzemiek nem annyira képekkel, mint inkább termékeik bemutatásával rukkoltak ki, — tegyük hozzá: osztatlan sikerrel. A Tisza Cipőgyár például bemutatja 1958—59-es modeljeit is a gyár fejlődésének ismertetése mellett. Egy lépéssel —- még ha kicsivel is — tovább lép tehát a mánál. A többi üzemnek is jó lett volna bepillantást engedni nemcsak a közelmúltba, hanem a jövőbe is, hiszen az eddigi szép eredmények láttán joggal kíváncsiak a látogatók arra, hogyan dolgozunk, mit csinálunk a következő időkben. — Ezt különben el lehet mondani a kiállítás egészéről is, hiszen nem egy lezárt, a jövőtől hermetikusan elzárt, inkább azt megalapozó, a holnapnak biztos támpontot adó korszakról van szó. AZ EDDIGI — a kiállításon mintapéldányokkal, ötletes mo- delekkel szemléltetett eredmények — biztatóak a jövőre nézve. Jászberény például újonnan létesített gépipara révén ipari nagydíjat nyert Brüsszelben. — (Kár, hogy a díjat nyert és ezen a kiállításon is bemutatott Hel- ler-Forgó körléghűtő modeljé- nek ismertetésére nem fordítanak gondot, s így a látogatók csak találgatják, hogyan működik, mire szolgál). Az Apritó- gépgyár ötletes érctörő és őrlő berendezései modeljeínek szép számmal akad csodálója. Nem kevésbé az Alföldi Kőolajfurá- si Üzem többszáz méter mélyről felszínre hozott kőzetmintáinak. Az olajbányászok különben 1953 óta — akkor kerültek a megyébe — 5 olajtermelő, 6 földgáztermelő, 6 szénsavtermelő, 10 melegvizet adó kutat fúrtak. Az ipar negymérvű fejlődéséből különben sokat megtudhat a látogató a kiállításon. Akik szeretik például a tejet, — örömmel nyugtázhatják, hogy az 1946-os 22 ezer hektoliter tej helyett tavaly már 409 ezer hektolitert dolgozott fel a Tejipari Vállalat, — s bizonyára az idén sem adja alább; Figyelmet érdemelnek, sok látogatót vonzanak a KTSZ-ek termékei — gyönyörű cipők, cserépedények, zománcozott kannák, stb. — is; Egészében véve szép, impozáns a kiállítás, — érdemes volna a megye más városaiban, járásaiban is bemutatni. (Simon) meggyógyul, és visszatérhet két gyerekéhez: a nagyobbik már menyasszony. íme, egy arc vázlata a sok közül, * T/agy egy másik. Jakab Jár nos, a Klement Gottwald- gyár trafószerelöje. Meghűlt egy napon és bement az orvoshoz. Röntgenre küldték, aztán egyenesen ide. Egyik vasárnap a felesége látogatja meg őt, a másikon ő a feleségét. — Először hosszú hetekig semmit sem csináltam, csak feküdtem és szomorkodtam sorsomon, mert — akárhogy is vesszük — nem egy kellemes betegség ez. Aztán a főorvos úr szólt, hogy csináljak valamit, mert így nem lehet. Most franciául tanul. Még nem felejtett el mindent az iskolából, most folytatja. Elképzelhető lett volna ez 15 éve: egy egyszerű munkás az ország egyik legszebb szanatóriumában várja gyógyulását, és közben franciául tanul? * V. T.-né még egész fiatal asz- szony, mosolygós, barna szemekkel. Egy hónapja került be az intézetbe. Sokat fekszik, kissé riadtan, nem érti, 'miért kellett reászakadnia ennek a bajnak, és hiába is magyaráznánk egy elmúlt rendszer bűneit, mitsem érne. De V. l.-né nem SZTK-tag, és nem is nyugdíjas, mint a másik két ember. Férje pedig válni akar, nem akar együtt élni egy beteg asszonnyal, nem fizet érte. —Flát akkor ki fizet? — kérdem, A fiatalasszony nem is tudja, hogy tétova mosolya — amely azt mondja: valahogy majd csak megoldódik ez is — mi mindenről tanúskodik. A 60 ezer ápolási napból 9 ezret teljes egészében az állam fizet ebben a szanatóriumban az olyan emberek részére, mint például a mosolygós, melegszemű, mindenkitől elhagyott beteg V. l.-né, * J)r- Koszorús Attilát, a szanatórium főorvosát saját szavai szerint nehéz embernek ismerik benn Szolnokon. A szanatórium csak négy éve működik, de ennyi idő alatt olyan felszerelést szerzett, amely vetekszik a régi országoshírű gyógyintézetekével. Jártam a röntgenteremben, ahol halványszürke fényben jelennek meg az orvos kutató szeme előtt a tüdő, a szív, a máj, és láthattam a hasüregbe „töltött” levegő halvány csík-] ját, ami összehúzódásra késztetit a tüdőt és elősegíti a gyógyulást Jártam a fogorvosi rendelőben,! : és láttam a laboratóriumban egy'. : újszerű felszerelést: a legmoder-i : nebb infúziós eljárással fogják! * kezelni a betegeket. Betekintett tem a mikroszkópba, ahol halt ványlila színben megjelent a] Koch-bacilus, amely ellen itt öt\ orvos, tizenkét ápoló, a személy-] zettel együtt összesen hetven-', nyolc ember küzd. A múlt évben* négyszázhuszonhat beteg távo-\ zott a gyógykezelés után a kór-] házból. < Es gondoljuk el: egyetlen kór-t házi ágy 24 300 forintjába kerüli évente az államnak. Négy és fél-, millió forintot kap minden észt tendőben ez az egyetlen gyógy-3 intézet. « * 1 A halálozási statisztika csők-] ^ kenése mögött emberekí állnak. Orvosok, akik felveszik aj harcot; vezetők, akik talán ma-t guk is tüdőbeteg munkáskömye-í zelből emelkedtek fel, és megí tudják érteni, mit jelent ez a ve-i szély. í Ezt láttam egy őszi délutánon\ az újszászi nagy park közepén,? a régi bárói kastélyban. Baracs Dénes
