Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-07 / 264. szám
SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP 195?; aowsnber T. Október és a tudomány ' eiképes és felemclően re0 meny tkeltő: míg 1917 októberében az Auróra ágyúinak tovkolatíiize jelezte az új korszak köszöntését — napjainkban a szputnyikok és békés célokat szclgáló atemerőművek fénye világit az emberi tudomány fejlődésének új távlataira. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme keltette életre azokat a történelemben páratlan alkotóerőket, melyek a szovjet tudomány sikereit megteremtették. A világ népei bámulattal és elismeréssel nyugtázzák azt a változást, mely az egykor 73 százalékban írástudatlan lakosságú országot a tudomány fejlődésének úttörőjévé tette. Nyugaton ma sokan a szovjet közoktatás rendszerében és rohamos fejlődésében látják a sikerek magyarázatát. Míg a forradalom előtti Oroszországban csupán 9 millió 656 ezer volt a tanulók létszáma, az 1956—57-es tanévben 50 millió 400 ezer szovjet állampolgár vett részt szervezett oktatásban 1 millió 800 ezer tanerő irányítása alatt. Különösen jelentős az V.—X. osztó y ban tanulók számának növekedése. Negyvenegy évvel ezelőtt mindössze 625 ezer volt a felsöoszlályokban tanulók száma — ma 16 millió! Szinte hihetetlen méreteket öltött a felsőoktatás fejlődése. A cári Oroszországban csupán 105 felsőoktatási intézmény működött 127 ezer hallgatóval. —- Fzek a tanintézetek is főleg Moszkvában és Pétervárolt össz- pontosultak, elérhetetlen távolságban a végtelen orosz föld távoli lakói számára. Ma a Szovjetunió 767 egyeteme és főiskolája szerte az országban, 270 különböző városban nyert elhelyezést, s a főiskolai tanulók létszáma ma már több mint 2 millió. Az új technikai forradalom korszakában különösen nagy jelentőségű a műszaki oktatás fejlődése. Míg a forradalom előtti Oroszországban 15 felsőfokú műszak I tanintézetben csupán 20 700 diák tanult, ma 200 hasonló tanintézetben 786 ezer a hallgatók száma. Az elmúlt 41 év alatt 3 millió 800 ezer ember szerzett felsőfokú képesítést, s ebből több mint 1 millió mérnök. Igen jelentős a felsőfokú műszaki képzettséggel rendelkező nők számarányának alakulása. Ma a szovjet népgazdaságban tevékenykedő mérnökök 28.4 szazaiéba nő, de a jelenleg tanuló mérnökhallgatók közölt a nők részaránya már 35 százalék. A mérnökképzés ütőmét tekinti e a Szovjetunió ma világviszonylatban az első helyen áll, 1950-ben a Szovjetunióban 36 ezer mérnök kapott diplomát, míg az Egyesült Államokban 53 ezer. 1956-ra azonban megfordult a helyzet. A szovjet egyetemekről kikerülő mérnökök száma elérte a 71 ezret, az Egyesült Államokban viszont visszaesett 26 ezerre. Az 1957-ben végzett mérnökök száma már háromszorosa az Egyesült Államokban végzetteknek, s az 1958—59. tanévben eléri a 94 ezret! Évente 26 ezer szovjet agronó- mus és állattenyésztési szakember, 21 ezer orvos, sok ezer közgazdász és pedagógus kezdi meg munkáját szakmájában. S a fejlődés távlataira utal, hogy míg 1958-ban 290 ezer tanuló nyert főiskolai képesítést, a felsőoktatási intézmények első évfolyamára felvett hallgatók száma ez évben elérte a 440 ezret. A közép- és felsőfokú oktatás rohamos fejlődésének eredményeként a Szovjetunióban ma 6 millió 257 ezer főiskolai, illetve középiskolai végzettségű szakember dolgozik. 1913- ban a hasonló képzettségű szakemberek száma mindössze 190 ezer volt. A kapitalista sajtó keserű szemrehányásokkal illeti a burzsoá államférfiakat az elmaradásért. s kemény bírálatban részesíti elsősorban az Egyesült Államok oktatási rendszerét. Ezek a bírálók a szovjet tudományos fejlődés magyarázatát abban látják, hogy míg a szovjet alapfokú és középfokú iskolákban a tantárgyaknak több mint fele tudományos, matematikai és ipari vonatkozású, az Egyesült Államok „high schooi“-jaiban végzett fiatalok több mint 50 százaléka sohasem tanult fizikát és kémiát! Neves amerikai pedagógusok véleménye szerint a szovjet gyermekeknek a X. osztály elvégzése után nagyobb az általános tudományos képzettsége, különösen matematikában, mint a legtöbb, egyetemet végzett amerikai diáknak. Ennek oka, hogy az Egyesült Államokban a tanulók 14 éves koruktól kezdve maguk választhatják meg tantárgyaikat, többségük viszont húzódik a nagyobb szellemi megerőltetést igénylő természettudományos tárgyaktól, főként a matematikától. A szovjet és az amerikai tudományos fejlődésben bekövetkezett eltolódás lényegére azonban Sloan Wilson, a Buffalo! Egyetem tanára tapintott rá a Life c, amerikai lapban megjelent cikkében. Wilson a magasabb képzettség megszerzésére ösztönző hatást magában a szovjet társadalmi rendszerben látja: „Ha ma egy orosz fiatalember nem akar tanulni — írja —, számolhat azzal, hogy napszámosként, vagy mis ala- csonyabbrendu munkából kel! élnie. Oroszországban senki sem álmodozhat arról, hogy ha hátat fordít az iskolának, azért mint üzletember előtt még nyitva áll az lit milliós vagyon megszerzésére". A fejlődés alapvető oka és magyarázata az, hogy a tudomány alkotóinak és továbbfejlesztőinek kiválasztása a Szovjetunióban rendkívül széles bázison megy végbe: a népmilliókból kinövő tehetségek és alkotók százezres tömegeiből. A szocialista tudomány és kultúra eredményeinek és egyre inkább kibontakozó fölényének titka az a kimeríthetetlen népi forrás, melyből az állam az új tudomány és kultúra teremtőit és utánpótlását meríti. Jl/I ásik oka: a szovjet állam anyagi erőforrásainak sokkal jelentősebb részét fordítja az oktatásügy, a tudomány fejlesztésére, mint bármely kapitalista ország. Az Egyesült Államokban pl. évente nagyobb ösz- szeget fordítanak a csangkaj- sekista rendszer támogatására, a távol-keleti feszültség fenntartására — mint az egész közoktatásra. A Szovjetunióban a Tudományos Akadémia munkatársainak száma az elmúlt 41 esztendő alatt százszorosára, költségvetési előirányzata pedig ezerszeresere emelkedett. Tudományos kutatással a Szovjetunióban jelenleg negyedmillió tudós foglalkozik, és az Akadémia kiadványai az. 1917. évi 627 ívvel szemben ma évi 30 ezer ívet tesznek ki. Végül; de nem utolsósorban: szovjet tudomány sikereinek forrása a dialektikus materialista világnézet, mely szüntelen fejlődésre készteti a szovjet tudomány dolgozóit. A szovjet tudósok az elméleti és távlati kutatások mellett a népgazdaság termelési célkitűzéseinek megoldásához nagy jelentőségű gyakorlati segítséget adnak, ugyanakkor a gazdasági fejlődés meggyorsulása, a népjólét emelkedése visszahat a tudományos és kulturális színvonal emelkedésére. Egyedül a krasznojarszki területen végzett kutatások olyan szénlelőhelyek felfedezéséhez vezettek, melyekben százmilliárd tonna szén vár kiaknázásra, A szovjet tudósok most egész tehetségüket és alkotóerejüket annak a minden eddiginél nagyobb szabású, s a kommunizmus felépítését célzó népgazdasági programnak végrehajtására összpontosítják, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja januárban összeülő XXI. kongresszus fog meghatározni. A tudomány és termelőmunka e gyakorlati együttműködése csak a szocialista társadalomban valósítható meg. Ma a szovjet tudomány fényét sugározzák a világűr meghódítására és a szocialista rendszer védelmére egyaránt alkalmas rakéták épp ügy, mint a szabályozott nukleá ris reakciók létrehozását szolgáló kísérletek, és az ú j tudomány ezernyi meglepőnél meglepőbb nagyszámú eredménye. Ez a fény — Október fénye, amely az emberiség boldogabb jövőjébe vetet hittel tölti el az érző szíveket. L, T. A SZOVJETUNIÓ Az elsS szovjet mesterséges hold emlékmű modellje, és a szputnyí- kok pályája. Ismeretlen világok felé Nincs messze az az idő, amikor az első űrhajó a Föld nehézkedési erejét leküzdve, távoli útra, ismeretlen világok felé indul. A mesterséges holdak nagyon közel hozták ezt a napot. Szovjet tudósok véleménye szerint a nagysúlyú mesterséges holdak megalkotása az az út, amelyen az űrhajózásnak elsősorban járnia kell, hogy megoldja a bolygóközi közlekedés problémáját. Ez a probléma semmiképpen sem oldható meg olyan apró mesterséges holdakkal, amilyeneket az Egyesült Államokban lőttek fel, illetve szándékoznak felbocsátani a közeljövőben. „A szputnyikok — mondotta nemrég Alekszandr Ny eszme ja-? nov akadémikus, a Szovjet Tu* dományos Akadémia elnöke —> feljogosítanak arra a reményre* hogy még életünkben megváló* sül a holdrepülés, és reális lehe* tőség nyílik más bolygók eléré* sére.” Üj korszak köszöntött be, kitá* rult az emberiség előtt a Világ* mindenség ablaka, széles távlatok nyíltak új, merész vállalkozásokhoz. Egytuilliárd lokosí hőmérséklet teJLszálUis elolt az egyik soovjtn repülőin rejt A XX. szálad második fele. a termonukleáris energia korszaka lesz. A termonukleáris reakcióban energia kiválasztódás megy végbe, a hidrogénmagok egyesülése, szintézise, a nehéz, hidrogénnek héliummá változása által. Gyors lefolyású termonukleáris reakciókat a Szovjetunióban, az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában Váltottak ki, mégpedig a hidrogénbombák- ban. A tudománynak és a technikának most azt a feladatot kell megoldani, hogy termonukleáris reakcióhoz ne robbanás révén jusson, hanem irányított, nyugodt folyamat formájában. Ha ezt a célkitűzést sikerül megoldani, az emberiség számára lehetővé válik, hogy nukleáris üzemanyagként földünknek szinte kimeríthetetlen hidrogénkészleteit használja fel. A Szovjetunió 1956-ban elsőnek tárta a nyilvánosság elé az e téren folytatott kutatómunka 'gyik irányát. Az irányított termonukleáris reakció megvalósításához előbb laboratóriumi, majd üzemi feltételek között több millió, sok tízmillió, sót. esymilliard fokú hőmérsékletet kel! elérni. Még alig néhány évvel ezelőtt is sok kiváló fizikus egyszerűen lehetetlennek tartotta, hogy földi viszonyok között ily nagy hőmérsékletet lehessen elérni A mo* dern fizika minden újabb kíséri lettel egyre meggyőzőbb bizonyítékát szolgáltatja e hiedelem alaptalanságának. I. Golovin tudományos irányításával dolgozták ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Kurcsatov akadémikus vezette Atomenergia Intézetében az „Ogra” kutatóberendezést. A szovjet tudósok az „Ogra” kamrájában egymilliárd fokos hőmérsékletet is el tudnak majd érni. V ízben u villanymotor . ,, ... mégis zavartalanul működik* Moszkvában, a műanyagok kiállttá* sán mutattak be egy vízzel töltött akváriumban üzemelő villanymotort* A gép szigetelése öntött műgyantából készült. Az ilyen szigetelésű gé* pék és készülékek pompásan beváltak a köztudottan nedves levegőjű trópusokon. Szivattyúval Összeszed reive a kutak mélyére a víz alá is lebocsátbatóki
