Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-29 / 283. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. november 29. A szovjet kormány jegyzéke a Német Demokratikus Köztársaság kormányához a berlini kérdésben Moszkva (TASZSZ). M. G. Pervuhin, a Szovjetunió berlini nagykövete felkereste Otto Gro­te wohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és átnyújtotta neki a Szovjetunió jegyzékét: A szovjet kormány arra a megállapításra jutott — hang­zik a jegyzék — hogy a jelen­legi berlini helyzet, — amelyet az Egyesült Államok vezetőinek szóhasználatával élve — teljes joggal lehet „közvetett agres­szióként’* jellemezni — tűrhe­tetlen és megváltoztatásra szo­rul. Á jegyzék hangsúlyozza: mély­séges igazságtalanság Berlinben a megszállási rendszer fenntar­tása. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már régen elvesztette minden jogi és erkölcsi alapját arra, hogy Berlinben tartózkodjék. A jegyzék külön hangsúlyozza azt a tényt, hogy a nyugati hatal­mak a Német Szövetségi Köz­társaságot bevonták az agresz- szív északatlanti tömbbe és a nyugatnémet Bundeswehrt ame­rikai rakéta- és atomfegyverrel szerelik fel. Berlinben a nyugati meg­szállás fenntartása nem egyéb, mint egyoldalú szemérmetlen kísérlet arra, hogy a NATO ér­dekében a Német Demokratikus Köztársaság és az egész szocia­lista tábor kárára kihasználják a saját mugatk által, megsértett egyezmények réges-rég elavult maradványait. Mindezeket a körülményeket figyelerhbe véve a szovjet kor­mány úgy véli, hogy a Német­ország megszállási övezeteiről és Nagy-Berlín igazgatásáról szóló 1941 szeptember 12-1 meg­egyezés és a vele kapcsolatos kiegészítő egyezmények a jelen­legi helyzetben érvényüket vesz­tették — hangsúlyozza a jegy­zék. A Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának felté­tel nélküli tiszteletben tartósá­nak elveitől vezérelve a szovjet kormány átadja a Német De­mokratikus Köztársaság szervei­nek mindazokat a funkciókat, amelyeket eddig a szovjet szer­vek gyakoroltak az említett szö­vetségi egyezmények, valamint a Szovjetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság 1955. szeptember 20-i egyezménye alapján. Ennek az a célja, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság a továbbiakban maga foglalkozhassék a területét érin­tő kérdésekkel, azaz megvaló­síthassa szuverenitását a száraz­földön, vizen és a levegőben. A Szovjetunió Németországban ál­lomásozó fegyveres erőinek kép­viselői és más szovjet hivatalos személyiségek Ny ugat-Berlin megszállását illetően mindenfé­le kapcsolatot megszüntetnek a három nyugati nagyhatalom megfelelő • képviselőivel. Tervbe­vették a berlini szovjet katonai parancsnokság megszüntetését) és a parancsnokság rendelkezé­sére álló őrségi alakulatok kivo­nását a városból. A szovjet kormány — hang­zik a jegyzék — félév múlva valósítja meg ezeket az intéz­kedéseket, hogy a nyugati ha­talmak megfelelően felkészül­hessenek a berlini héyzet meg­változtatására. A szovjet kor­mány véleménye szerint a kér dések részletes megvitatása ve­geit célszerű lenne, ha a Szov­jetunió és a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánykül­döttségei tárgyalnának egymás­sal. A szovjet kormány vélemé­nye szerint a leghelyesebb és a legtermészetesebb az volna, ha egyesítenék a város nyugati ré­szét Berlin demokratikus szek­torával és az egész város a Né­met Demokratikus Köztársaság fővárosaként annak szuvereni­tása alá kerülne. Megfontolva azonban a jelenlegi reális hely­zetet, a kérdés ilyen megoldása nagy nehézségekbe ütköznék, — A szovjet kormány a jelenlegi viszonyok között a berlini kér­hilenc községben tartotta meg alakuló ülését Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy november 28-tól tart­ják a november 16-án megvá­lasztott tanácsok alakuló ülé­süket. Tegnap a megye ki­lenc községében gyűltek össze alakuló ülésre a tanácsta­gok. Az üléseket ünnepélyes keretek között tartották. A Ha­zafias Népfront községi bizott­a helyi tanács ságának javaslatai alapján meg választották a végrehajtó bizott­ságokat és azok vezetőit, vala­mint létrehozták a különböző állandóbizottságokat. Kunszent- mártonban, Nagykörűn, Jászjá- kóhalrnán és Kőteleken lelkesen köszöntötte a lakosság a ta­nácsülést és a tisztségükben megerősített községi vezetőket. dés megoldására lehetségesnek tartja Nyugat Berlin demilita- rizált szabad várossá nyilvání­tását, amelynek ügyeibe egyet­len állam sem avathozik be, be­leértve a két német államot is. Nyugat Berlin kötelezné ma­gát, hogy területén nem tűr semmi olyan ellenséges és fel­forgató tevékenységet, amely a Német Demokratikus Köztársa­ság és a többi állam ellen irá­nyul. Nyugat Berlinnek ilyen státu­sát kötelezően elismerné a négy nagyhatalom, a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. E stá­tus megtartásának ellenőrzésé­ben valamilyen módon az Egye­sült Nemzetek Szervezete is részt venne. A jegyzék a továbbiakban megállapítja, hogy ezzel véget érne Nyugat Berlin semmivel sem igazolható külföldi meg­szállása, s megszűnne az a hely­zet, hogy Nyugat-Berlint a Né­met Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország el­len irányúló kém és diverziós tevékenység, valamint rágalma­zó hadjárat központjaként hasz­nálják fel. Megszűnne a nem­zetközi feszültség egyik legve­szélyesebb tűzfészke és ezzel lényegesen csökkenne egy új európai háború kirobbanása - nak valószínűségé. A jegyzék hangsúlyozza, ho*'y a Német Demokratikus Köztár­saság részéről komoly enged­ményt jelentene, ha a Német Demokratikus Köztársaság köz­pontjában lévő Nyugat-Berlm megkapná a szabad város státu­sát. Kétségtelen, hogy a Német' Demokratikus Köztársaságnak ezt a nemes cselekedetét megér­tik és sokra értékelik majd a német hazafiak egész Németor­szágban. A jegyzék befejezésül hang­súlyozza, hogy ha a német milita­risták és revansisták vagy szö­vetségeseik bármilyen merény­letet követnének el a Német Demokratikus Köztársaság hatá­rai és biztonsága ellen — csak­úgy, mint a többi szövetséges ország ellen, — a szovjet kor­mány úgy tekinti azt, mint tá­madást a Szovjetunió és a var­sói szerződés minden résztve­vője ellen. (MTI), «■■•■•••■A ................................ Ir ak közvéleményét nyugtalanítják az iráni helyzet fejleményei Bagdad (TASZSZ). Irak köz­véleményét továbbra is mélysé­gesén aggasztják az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos stratégiai tervei. A napokban bagdadi küldött­ség kereste fel a Szovjetunió iraki nagykövetségét és több mint nyolcszáz aláírással ellá­tott üzenetet adott át. Az üzenet hangoztatja, hogy az amerikai— iráni egyezmény az amerikai imperial izmus katonai támasz­pontjává változtatja Iránt. nemcsak Irén, hanem Irak népé­nek érdekeit is érievti. Ez a. szerződés a köztársaságunk el­leni cselszövések központjává teszi Iránt — mondja az üzenet, amely végül élteti az iraki és iráni nép barátságát és elítél az imperializmust, valamint kiszol­gálóit. Az üzenetet átadták Irán. az Egyesült Államok és a Kínai; Népköztársaság nagykövetségé­nek te. (MTI) Az ausztriai magyar disszidemek a láger parancsnokok leváltását kívánják Becs (MTI.) Ausztria területén jelenleg hivatalos kimutatás sze­rint 14.756 disszidált magyar ál­lampolgár tartózkodik. — Ezek többsége körülbelül 7800 sze­mély, még mindig lágerekben él. A napokban a disszidensek egy küldöttsége felkereste a bécsi belügyminisztériumot és kérte: váltsák le a lágerek osztrák parancsnokait, akik — — a küldöttség szavai szerint — rendkívül durván, sőt emberte­lenül bánnak a magyar „politi­kai menekültekkel”. Különösén a klosterneuburgi és a traiá- kircheni táborparancsnokok „sértő magatartását” kifogásol­ják a disszidensek. A belügyminisztériumban kö­zölték a küldöttséggel, hogy a disszidensek viselkedése és szá­mos törvénysértése nagy felhá­borodást váltott és vált ki az osztrák lakosság körében. Ennek tulajdonítható, hogy a táborok­ban a régebbinél nagyobb a szi­gor. (MTI.) Kiss bácsi kitüntetése Megindító kedves ünnepség színhelye volt pénteken délután a Tisza Cipőgyár kultúrterme. Kiss János eívtársat, a Tisza Cipőgyár munkásellátási osztá­lyának vezetőjét pártalapszer- vezeténék taggyűlésén tüntették ki a KISZ érdeméremmel. Ez a legnagyobb KISZ kitüntetés. Kiss János élvtárs, a fiatalok népszerű Kiss bácsija, a megyé­ben elsőnek kapta meg. Kiss bá­csi nem mai gyérek már. Ders haja tanúskodik arról, hogy éle­té nem volt mindig rózsás, küz­delemnélküli. A felszabadulás előtt a megélhetésért, a na­gyobb kenyérért harcolt, a fel- szabadulás után pedig azért, hogy a mai fiataloknak jobb életet termthessürk, mint ami­lyen az övéké volt. Talán sen­ki nem fáradozott annyit a fi­atalokért Martfűn, mint éppen Kiss bácsi, aki mindig áz elsők között volt, ha az ifiknek kel­lett segíteni. Segített megrendezni az ifjú sági találkozót. 1957 óta a Mart­fűi KISZ szervezet legfőbb he­lyi, politikai támasza. Eljár a fia­talok taggyűléseire, a KISZ i végrehajtó bizottságának érte­kezleteire és sok értékes taná­csot nyújt, útmutatást ad mun­kájukhoz. Segített többek kö­zött az fjúsági labdarúgó baj­nokság megszervezésében, elő­adást tartott a fiataloknak inas­éveiről, a munkások nehéz sor­sáról a horthysta elnyomás ide­jében. Se szeri, se száma a sok segítségnek, amit Kiss bácsi az ifjúságnak nyújtott. Erről szólt Borbély Sándor elvtárs, a KISZ központi veze­tőségének titkára, aki kereset­len, egyszerű szavakkal nyúj­totta át Kiss elvtársnak a KISZ legnagyobb kitüntetését. S‘% egészséges boldog esztendőt kí­vánt Kiss bácsinak továbbra is az ifjúság nevelésében.-------------­/ Uj gyógyászati eszköz: a napfénvreflektor MOSZKVA (MTI). V. N. Buh- man szovjet kutató az elmúlt évek során beható vizsgálatokat végzett a napsugarak gyógyító hatásának felderítésére. Kísérle­tei alapján három évvel ezelőtt különleges napfény-reflektort szerkesztett, amelynek tükörfe­lületé a beteg testrészeire irá­nyíthatja és megfelelően szabá­lyozza a sugárzás adagolását. A napfény-reflektorral vég­zett kezelések tapasztalatait a közelmúltban tudományos kon­ferencián vitatták meg, amelyen elhatározták, hogy tovább ta­nulmányozzák a napfény alkal­mazásai a gyógyászatban, Kísérletek az első majryar szárnyas hajó ■Megtervezésére Cs ina csinálok /V yoic asszony szorgoskodik a 1 rózsásra p ingáit, kékke- merve és tanyaszobában. Az egyik Ősi szokás szerint a meghí­vott családok asszonyai ma reg­gel aztán útra keltek. Mind­A szakemberek hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a- kérdés­sel, hogyan lehet a vízi jármű­vek gyorsaságát növelni. A kö­zelmúltban a váci hajógyárban úttörőnek mondható kísérletet hajtottak végre. — Egy Dongó­típusú motorcsónakot víz alatti szárnyakkal szeréltek fel és von­tatással próbálták ki előnyeit. Tervezője a gondolatot szovjet, olasz és német szakirodalomból merítette. A víz alatti szárnyak ugyanis bizonyos sebesség-elérés után a hajótestet a víztükör fölé emelik, ezzel csökken az el­lenállás és mintegy háromszoro­sára növekszik a motor teljesít­ménye. A hajónak lényegesen kisebb az üzemanyag-fogyasztá­sa. A legfontosabb előnye, hogy óránként 70—80 kilométeres, te­hát gyorsvonati sebességgel ha­lad. (MTU tésztát mi ár. A másik a nyújtó- fával a tésztaleveleket sodorgal- ja. A többiek az asztal körül ül­itek, mely hószínű térítővel van lebontva. Előttük a csigacsináló töke. Kezükben a vékony sod­rója. Az asztalon lévő tésztada­rabokból kicsippentenek egyet az ujjuk hegyével. Ráillesztik a sodrófára. És sodorgatják nagy műértelemmel a csigákat, me­lyek a lakodalmi húslevesben úszkálnak majd a tyúknyakak, az aranyszínű zsírok és a zúzák, májak, lábak társaságában. Lakodalomra készülnek a Sző­ke Mártanék tanyájában. Most házasítja ki Szőke Márton, a szövetkezet fejogulyása a leg­nagyobbak fiát, aki az ősszel jött haza a katonaságtól s aki szin­tén itt dolgozik a szövetkezet­ben. egyik hozott a kezében egy pár szép tyúkot az új párnak. Meg egy jó szakajtó lisztet. Meg har­minc-negyven tojást. S hozzá­fogtak a csigacsináláshoz, hogy ne legyen semmi hiba a lakodal­mi húsleves körül, A háziasszony, Szőke Már- ~J tömné, a lábasok mellett szorgoskodik. Ebédet készít a vendégeknek. Birkapaprikást főz krumplival, meg tésztale­vest, nehogy szó érje a ház ele­jét. Szőke Mártonné vastag, ala­csony tanyai asszony. A szövet­kezetben dolgozik ő is a barom­fiaknál. De most, vasárnap dél­előtt elintézi a lakodalmi sort. Meri két hét múlva már itt lesz a lakodalom napja. Addig pedig lesz annyi dolog, hogy csak győzze a két kezével. Az asszonyok, ünneplőben ül­nek az asztal körül. Fehér kötő van előttük. Beszélgetnek, ne­vetgélnek. Egymásra alig figyel­nek. Mind a nyolcam egyszerre . társalognak, de olyan fennszó- val, hogy semmvt sem lehet ér­teni a nagy kiabálástól. — Jól jár Márton azzal a lánnyal, én mondom — k- szik ki a zsivajból a Bőrös Já­nos f eleségének hangja. — Ügy es teremtés a menyasszony. Meg jó dolgos rs. Nem nyergén áz soha a küszöböt. Nem kívánja áz a kapanyél temetésit. — Meg még szép Is — toldja meg a dicséretet egy vékony, sovány asszony. — Olyan szép pár lesz belőlük, mint a cibere. Óriási kacagás támad. Az asz- szrmyok egymásnak dőlnek, úgy hahofáznak. De egyszerre mind elhallgatnak. Mert belép közé­jük a vőlegény, aki most érke­zett meg motorjával a faluból. U aggják abba a csigacsiná- lást. Nem lesz lakodalom — mondja rekedten az ifjabblk Szőke Márton és mintha főbe vágták volna, leroskad a kárnál*- t'e padkájára

Next

/
Oldalképek
Tartalom