Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-29 / 283. szám

1958. nor cm bér 20.

SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF

3

B «*

Szőke Márton is

szót kért

Több kezdeményezőkészség, nagyobb önállóság szükséges a gépgyári tervezésnél

parasztok véleménye eredményeiről

Igy tett Orovecz Mihály is, — követte édesapját, aki már régebben a Dózsa Tsz-ben dolgozik. Almási János 8 holdas egyéni gazda is felvételét kérte, valamint Vámos Mihály 5 holddal rendelkező traktoros, akinek a felesége és családja dolgozik majd a közösben. Mindhármukat a zárszámadó közgyűlésen fogadta soraiba a tsz tagsága,

A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben az idén 100 ezer forintos beruházással melegházat építettek. Nincs az a szép lány, akinek annyi nézője lenne, mint ennek az új épületnek. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is vagy ötvenen mustrálgatták érdeklődéssel a melegházat. — Gyakori vendégek az egyéniek a termelőszövetkezetben. Esténként be-betérnek a székházba elbeszélgetni, s jószomszédi, baráti kapcsolat van a tsz tagok és a kívülálló dolgozó parasztok között.

Nem csoda tehát, hogy a zárszámadó közgyűlésre is eljött 6 egyéni gazda. F. Tóth Sándor 17 holdas középparaszt, Kovács Imre, Kecskés Imre el is mondták véleményüket. Elismeréssel szóltak az 1100 holdon gazdálkodó 123 tag eredményéről, a közös vagyonról, amely 1958- ban 800 ezer forinttal emelkedett, s aminek ossz értéke — 2,682.000 forint.

Jól választott tehát az a harminckilenc tag, aki ebben az évben kérte felvételét.

Az itt leírt gondolatok csak néhány ember véleményét adják vissza. De bennük is tükröződik az az egyre jobban térthódító igazság, hogy a dolgozó parasztság számára a felemelkedést, a jólétet a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja.

Nagy Katalin - ■ ^■■■

Arany, ezüst és zöld lakodalom — egy napon

Irvillac, északfranciaországi

faluban a minap érdekes családi eseményt ünnepeltek: arany, ezüst és zöld lakodalmat. Bozec, 85 éves halász és 82 éves felesége házasságuk 50. évfordulóját ünnepelték, 49 éves fiúk pedig az ezüstlakodalmához érkezett el. Es hogy az ünnepség teljes legyen, ugyanazon a napon az arany lakodalmas házaspár unokája lépett oltár elé.

lász. Alig volt benne szem. Ilyen termésből nem nagyon lehet lányt kiházasítani az olyan embernek, aki maga kínlódik két rossz lóval. ,

— Hát aktkor hagyjuk abba a csigacsinálást — teszi le a kezéből a sodrófát a Bőrös János felesége és feláll a helyéről. Oldani kezdi derekáról a fehér kötényt. így jelzi, hogy ha nem lesz lakodalom, nem kell csiga sem. Es be is lehet fejezni az egész vendégjárást. Mehet mindenki haza.

— Hát akkor induljunk — suttogják a többiek is és egyen- kint felállnak a székekről. .

— Üljetek le! Maradjatok! — hallatszik hirtelen, a háziasszony hangja.

— Minek maradjunk, ha nem lesz lakzi? — kiáltja élesen a sovány asszony.

— Megtartjuk a lakodalmat! Nem halasztjuk el egy évvel — hadonász egy nyújtófával a háziasszony.

— Hogy? — néznek rá mind.

— Ügy, hogy megvesszük a

A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI

Mezőgazdasági Gépgyárban jóképességű tervező gárda működik. Az elképzeléseik szerint készített munkagépekről nemcsak az országban, hanem külföldön, is elismeréssel nyilatkoztak már.

A Perbáli Állami Gazdaságban folytatott kísérletek során bevált egyik legújabb konstrukciójuk, az újtípusú szártépő is. A következő évben 210 darabot készít belőle a gépgyár. Igen jó véleménnyel vannak a szakemberek a merevkeretes tárcsás- boronájukról is. Az ország három nagy kísérleti gazdaságában próbálták ki, s mindenhol úgy vélekedtek: „kiváló konstrukció, munkájával elégedettek vagyunk”. A gyakorlatban is beigazolódott, hogy teljes munkaszélességben azonos mélységben dolgozik. Ez az előnye a hasonló típusokkal szemben. Mozgatása — szállítás közben — két gumikeréken, tehát gyorsan történik. Jövőre kerül sorozatgyártásra.

Az üzem tervezőinek jövőre is lesz .mit aprítani a tejben, riem kell félni a munkanélküliségtől. Tizenegy új munkagép tervdokumentációinak elkészítése vár rájuk. Többek között szervestrágyaszóró berendezést, szőlőművelő ekét. univerzális mezőgazdasági alvázhoz széles és keskeny sorközi művelésre egyaránf" alkalmas kultivátort kell szerkeszteniük.

A MEZÖGAZDASÄGI SZAKEMBEREK körében osztatlan érdeklődésre tarthat számot a hideg silózáshoz készítendő szártépő konstrukciójuk. Ezzel a géppel olyan takarmányt állíthatnak elő, melynek tápérték vesztesége egészen minimális. Ezt a takarmányelőkészítési módszert már szerte a világon széles körben bevezették, s az állattenyésztő gazdák szívesem alkalmazzák.

Érdekesnek és hasznosnak ígérkezik a növényápoló kulti- vátor elkészítése is. Ez a munkagép lehetővé teszi, hogy például a tőhöz való műtrágyajuttatással az időjárás viszontagságaitól bizonyos fokig ^függetlenítsék a növények fejlődését.

Az előbb felsoroltak mellett több mindent terveznek még. így pé'dául U—-28-as traktorhoz való függesztett tárcsásboronát. Érdekességként említjük meg, hegy ilyen még nincs az országban. A jelenlegi tárcsásboronánál könnyebb és olcsóbb típus elkészítésén is fáradoznak.

bútort mi! Holnap bemegyek a városba és már meg is veszem. Egy szoba bútoron nem fog múlni a fiam boldogsága! A pénz ott áll félesztendeje a sifon- ban. Házra spórolgattuk. Hát nem házat veszünk, hanem veszünk egyelőre bútort a fiataloknak. Ne haljanak a földön szalmazsákon.

— Édesanyám — öleli át a vőlegény kipirosodva az anyját és öleli, csókolja az arcát köröskörül. Aztán nagyot kiált. — Csinálják tovább a csigát! Én meg szaladok a faluba! Megmondom Rozikának, hogy csak azért is megtartjuk két hét múlva a lakodalmat.

MINDEZEK UTÁN — ha

csak az üzemen belüli feladatokat nézzük — elismeréssel nyilatkozhatunk a tervezők célkitűzéseiről. Mivel azonban a mezőgazdasággal szorosan, közvetlen módon összefüggő, mező- gazdasági gépeket gyártó üzemről van szó, a gyárkapun kívüli követelményeket is figyelembe kell venni, s elsősorban azokra kell tekintettel lenni. Különösen itt, a nagyüzemi gazdálkodás fellegvárában kell éberen figyelemmel kísérni a paraszti életet, s a fejlődés irányát megismerve előrelátóan tervezni.

Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? — Azt, hogy fejlődik a parasztság gondolkodás- módja, könnyebb munkát, emberibb életet akar az eddiginél, s ezért egyre nagyobb tömegben lép a termelőszövetkezetekbe. Ezért már előre számolni kell a nagyüzemi gazdálkodás önkéntesség alapján nyugvó nagymérvű térhódításával, s annak megfelelően tervezni, majd kivitelezni a gépeket.

Számol-e ezzel a Mezőgépgyár tervező kollektívája? — Csak részben. Még az idén is a kelleténél nagyobb energiát fordítottak például olyan kisméretű, egyéni gazdaságok számára készített gépek konstruálására, amelyek ma már egyáltalán nem kelendők, bizonytalan a sorozat- gyártásuk, mert ahogy ezt a tervezők is elismerik, „változott a világ, nem nagyon van már rájuk szükség". Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy az egyéni gazdaságok számára szüntessenek be mindenféle szerszámkészítést. De inkább azon van a hangsúly, hogy a ma még nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkák gépesítésén is fáradozzanak.

A TERVEZŐK JÖVŐ ÉVI

programja azonban nem tanúskodik ilyen irányú elképzelésekről. A máskülönben nagyon hasznos, eddig is használt munkagépiek korszerűsítése mellett jó lett volna, ha valamilyen, eddig nem gyártott új típussal segítettek volna megoldani a mezőgazdaság gépesítésének még igen sok munkát adó feladatát. Hivatalos szervek véleménye

szerint is eddigi produktumánál jóval többre képes ez a szerkesztő gárda. Kutatásai és kísérleti lehetősége is bőven van — fejlett nagyüzemekkel rendelkező megye lévén — az üzem környékén. Ezért helyes volna, ha a termelőszövetkezeti vezetőkkel való tanácskozás, véleménykérés után önálló elképzelésekkel is előhozakodnának, a gépgyári konstruktőrök, s nem elégednének meg a felsőbb szervek által rendelkezésünkre bo- csájtott, csupán az üzem eddigi tapiasztalataihoz igazodó feladatkörből való válogatással.

IGAZ, NEMCSAK rajtuk múlik ez, s elsősorban nem is rajtuk, hanem a felsőbb szerveken. Azok meg helyesen teszik, hogy óvatosak, vigyáznak az állam pénzére, de azért több önállóságot kellene biztosítaniok az üzemek konstruktőrei részére. Való igaz, hogy mérlegelni kell a helyi lehetőségeket, s az eddigi gyártási tapasztalatokat, hagyományokat. De az is igaz, hogy ha egyedül ezt mérlegelnénk, akkor rakéták helyett még ma is csak nyíllal lövöldöznénk az égboltot.

S- a Mezőgépgyárban valami hasonló tapasztalható,..

(sünön)

Ünnepi borkóstoló

A szolnoki és karcagi Vendéglátóipari Vállalat december 1-től ünnepi borkóstolókat rendez Szolnokon, Karcagon és Mezőtúron. Ezúttal nemcsak alföldi, hanem hegyvidéki borokból is kóstolhatnak a borkedvelők. A borkóstolók helye az italboltokban lesz, de Szolnokon külön pavillonokat is állítanak fel, a Gólyánál és a Beloiannisz úton. A borkóstoló során egri, gyöngyösi, badacsonyi, összesen 8—10 féle bor közül lehet választani. Kapható lesz: móri ezerjó, egri leányka, egri vörös, ezenkívül többféle csemegebor.-----------------%> ---------------------Ér

demes szerződéit kö'ni

Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai között népszerűek a termelési szerződések. Az idén többezer azoknak a száma, akik — szerződést kötöttek állattenyésztésre, hizlalásra és különböző terményekre.

A jövő évi szerződéskötések már folynak. Ennek során több termelőszövetkezet kötött szerződést hizlalásra. A kőteleki Ezüst Kalász Termelőszövetkezet a jövő évre a tervek szerint száznál több szarvasmarha hizlalására köt szerződést. Ez közel ---------------fé

lmillió forintos bevételt jelent majd a szövetkezetnek. A mezőhéki Táncsics Tsz 650 sertés hizlalását vállalta. A csataszögi Szebb Élet Tsz tagsága is előre gondolkozik. Jól jön majd a 100 szerződéses hízó ára a jövedelemelosztáskor, de most is, hiszen darabonként 600 forint előleget kapnak a szerződéskötéskor és az átadás alkalmával 106—125 kilogramm súlyhatárnál 15.50 forintot és 2 forint prémiumot fizet az állat- forgalmi vállalat.

Elkészült

a Kunság harmadik úttörő és ifjúsági háza

z asszonyok boldogan ölelgetik egymást. Akkorákat sikítnak és kacagnak, hogy be- lerezdül az ablaküveg is. Aztán nagy lelkendezve nekifognak a csigasodrásnak, hogy legyen elegendő tészta a lakodalom legfőbb ételében, a sárga, jószagú csigalevesben.

GYOMAI GYÖRGY

Kisújszálláson a fiatalság kezdeményezésére úttörő- és ifjúsági házat építettek. Az új otthonok felépítésében 1500-an vettek részt. A termelőszövetkezetek tagjai, a KISZ fiatalok és az úttörök 3382 óra társadalmi munkával hozták tető alá a Kunság harmadik úttörő és ifjúsági házát. Az úttörőházban három szakköri, egy tanári szoba

és egy 120 négyzetméteres színpaddal ellátott helyiség áll az úttörők rer. ’elkezésére.

A parasztfiatalok 8 helyiségből álló ifjúsági házban találják meg a szórakozási és művelődési lehetőségeket. Az apróbb munkák elvégzése után a jövő év elején mindkét házat átadják rendeltetésének.

V

Ki tudná megmondani, milyen gondolatok motoszkáltak a 60 év körüli Szőke Márton kunmadarasi dolgozó paraszt tejében, amint komótosan ballagott célja felé. Az Uj Barázda Tsz gazdái meghívták zárszámadó közgyűlésükre, s a barátság, no meg a kíváncsiság is arra ösztönözte, hogy eleget tegyen az invitálásnak. Ismeri ő a szövetkezetei, évközben is figyeli mit, hogya* csinálnak, de azért a beszámoló méginkácb tükörképét adja a gazdálkodásnak. Talán ilyesmire gondolt a tsz közgyűlésre igyekvő vendég, de lehet, másutt járt az esze. Ki tudná?

Annyi azonban bizonyos, hogy a beszámoló után Szőke Márton is szót kért, s úgy beszélt, - ahogy az esze, a szíve diktálta.- Az Uj Barázda Tsz hároméves működése aliatt olyan eredményeket ért el, amire az egyéni gazdaság képtelen — ismerte el Szőke Márton. Az összefogás által megsokszorozódott erő, a fegyelmezett munka, — a szakszerű irányítás, ezek azok, amiben a közös gazdaság eredményeinek nyitját látja az élesszemű egyéni gazda. Okos, meggondolt szavait nemcsak a tsz- tagok, de a többi meghívott egyénileg dolgozó paraszt is érdeklődéssel hallgatta. S ha visz- szagondolnak a zárszámadó közgyűlésié, egyik-másik gazdának bizonyára eszébe jut a tsz gazdasági eredményei, a 42 forintos munkaegység mellett az is, hogyan vélekedett a közös gazdaságról Szőke Márton egyéni gazda.

A kengyeli Dózsa Tsz-ben is megtörtént az egy esztendő — munkájának értékelése. — Az eredmények javára billent a mérleg nyelve. A zárszámadó közgyűlésen arról számolhatott be a vezetőség, hogy az 1957- ben alakult közös gazdaság ma már több, mint egymillió forint közös vagyonnal rendelkezik. A most lezárt gazdasági évben 80 kát. holddal növekedett a területük, huszonnégy új belépővel erősödtek. Egy munkaegység értéke 32.70 forint. Készpénzben 12.20 forintot osztottak a tagoknak. ,

Szép eredmények ezek. Olyanok, amelyeknek láttán gondolkodóba esnek a tsz-beliek munkáját figyelő, érdeklődő dolgozó parasztok. Megérlelődik bennük is az elhatározás, s a közöst választják.

Az asszonyok ijedten, sápadtan nézik a magas, pirosarcú legényt.

— Mi történt? összevesztetek?

összerúgtátok a mosatlant ? —

kiáltják feléje egyszerre öten is.

A vőlegény legyint és nem szól egy mukkot sem.

— Nyisd ki hát a szád! Mi a baj? — áll elébe az anyja és kezével feljebb emeli a fia lehajtott fejét.

— Most voltam Rozikáéknál. Oszt az apja azt mondta, hogy halasszuk el a lakodalmat.

— Minek?

— Annak, hogy három mázsa búzát se adott höldankint az a rossz, szikes földjük. Nem bírják most megvenni a bútort, mert ami kis pénzük volt, azt már mind elköltötték ruhafélékre.

A z asszonyok egymásra néz** nek. Aztán a vőlegényt lesik és gondolkoznak. Hát bizony, a szárazság nagyon bevágott az idén a gyengetföldekre. Kétaraszos lett sok helyen a búza. Eperszem nagyságú a ka-