Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-29 / 283. szám

1958. nor cm bér 20. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 3 B «* Szőke Márton is szót kért Több kezdeményezőkészség, nagyobb önállóság szükséges a gépgyári tervezésnél parasztok véleménye eredményeiről Igy tett Orovecz Mihály is, — követte édesapját, aki már ré­gebben a Dózsa Tsz-ben dolgo­zik. Almási János 8 holdas egyé­ni gazda is felvételét kérte, va­lamint Vámos Mihály 5 holddal rendelkező traktoros, akinek a felesége és családja dolgozik majd a közösben. Mindhármukat a zárszámadó közgyűlésen fo­gadta soraiba a tsz tagsága, A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben az idén 100 ezer forin­tos beruházással melegházat építettek. Nincs az a szép lány, akinek annyi nézője lenne, mint ennek az új épületnek. Az egyé­nileg dolgozó parasztok közül is vagy ötvenen mustrálgatták érdeklődéssel a melegházat. — Gyakori vendégek az egyéniek a termelőszövetkezetben. Estén­ként be-betérnek a székházba el­beszélgetni, s jószomszédi, bará­ti kapcsolat van a tsz tagok és a kívülálló dolgozó parasztok között. Nem csoda tehát, hogy a zár­számadó közgyűlésre is eljött 6 egyéni gazda. F. Tóth Sándor 17 holdas középparaszt, Kovács Imre, Kecskés Imre el is mond­ták véleményüket. Elismerés­sel szóltak az 1100 holdon gaz­dálkodó 123 tag eredményéről, a közös vagyonról, amely 1958- ban 800 ezer forinttal emelke­dett, s aminek ossz értéke — 2,682.000 forint. Jól választott tehát az a har­minckilenc tag, aki ebben az évben kérte felvételét. Az itt leírt gondolatok csak néhány ember véleményét ad­ják vissza. De bennük is tükrö­ződik az az egyre jobban tért­hódító igazság, hogy a dolgozó parasztság számára a felemel­kedést, a jólétet a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. Nagy Katalin - ■ ^■■■ Arany, ezüst és zöld lakodalom — egy napon Irvillac, északfranciaországi faluban a minap érdekes csa­ládi eseményt ünnepeltek: arany, ezüst és zöld lakodalmat. Bozec, 85 éves halász és 82 éves fele­sége házasságuk 50. évforduló­ját ünnepelték, 49 éves fiúk pe­dig az ezüstlakodalmához érke­zett el. Es hogy az ünnepség tel­jes legyen, ugyanazon a napon az arany lakodalmas házaspár unokája lépett oltár elé. lász. Alig volt benne szem. Ilyen termésből nem nagyon lehet lányt kiházasítani az olyan em­bernek, aki maga kínlódik két rossz lóval. , — Hát aktkor hagyjuk abba a csigacsinálást — teszi le a kezé­ből a sodrófát a Bőrös János fe­lesége és feláll a helyéről. Olda­ni kezdi derekáról a fehér kö­tényt. így jelzi, hogy ha nem lesz lakodalom, nem kell csiga sem. Es be is lehet fejezni az egész vendégjárást. Mehet min­denki haza. — Hát akkor induljunk — sut­togják a többiek is és egyen- kint felállnak a székekről. . — Üljetek le! Maradjatok! — hallatszik hirtelen, a háziasszony hangja. — Minek maradjunk, ha nem lesz lakzi? — kiáltja élesen a sovány asszony. — Megtartjuk a lakodalmat! Nem halasztjuk el egy évvel — hadonász egy nyújtófával a háziasszony. — Hogy? — néznek rá mind. — Ügy, hogy megvesszük a A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Mezőgazdasági Gépgyárban jó­képességű tervező gárda műkö­dik. Az elképzeléseik szerint ké­szített munkagépekről nemcsak az országban, hanem külföldön, is elismeréssel nyilatkoztak már. A Perbáli Állami Gazdaságban folytatott kísérletek során bevált egyik legújabb konstrukciójuk, az újtípusú szártépő is. A kö­vetkező évben 210 darabot ké­szít belőle a gépgyár. Igen jó véleménnyel vannak a szakem­berek a merevkeretes tárcsás- boronájukról is. Az ország há­rom nagy kísérleti gazdaságá­ban próbálták ki, s mindenhol úgy vélekedtek: „kiváló kon­strukció, munkájával elége­dettek vagyunk”. A gyakorlat­ban is beigazolódott, hogy teljes munkaszélességben azonos mély­ségben dolgozik. Ez az előnye a hasonló típusokkal szemben. Mozgatása — szállítás közben — két gumikeréken, tehát gyor­san történik. Jövőre kerül soro­zatgyártásra. Az üzem tervezőinek jövőre is lesz .mit aprítani a tejben, riem kell félni a munkanélküli­ségtől. Tizenegy új munkagép tervdokumentációinak elkészí­tése vár rájuk. Többek között szervestrágyaszóró berendezést, szőlőművelő ekét. univerzális mezőgazdasági alvázhoz széles és keskeny sorközi művelésre egyaránf" alkalmas kultivátort kell szerkeszteniük. A MEZÖGAZDASÄGI SZAK­EMBEREK körében osztatlan érdeklődésre tarthat számot a hideg silózáshoz készítendő szártépő konstrukciójuk. Ezzel a géppel olyan takarmányt ál­líthatnak elő, melynek tápérték vesztesége egészen minimális. Ezt a takarmányelőkészítési módszert már szerte a világon széles körben bevezették, s az állattenyésztő gazdák szívesem alkalmazzák. Érdekesnek és hasznosnak ígérkezik a növényápoló kulti- vátor elkészítése is. Ez a mun­kagép lehetővé teszi, hogy pél­dául a tőhöz való műtrágyajut­tatással az időjárás viszontag­ságaitól bizonyos fokig ^függet­lenítsék a növények fejlődését. Az előbb felsoroltak mellett több mindent terveznek még. így pé'dául U—-28-as traktorhoz való függesztett tárcsásboronát. Érdekességként említjük meg, hegy ilyen még nincs az ország­ban. A jelenlegi tárcsásboroná­nál könnyebb és olcsóbb típus elkészítésén is fáradoznak. bútort mi! Holnap bemegyek a városba és már meg is veszem. Egy szoba bútoron nem fog múlni a fiam boldogsága! A pénz ott áll félesztendeje a sifon- ban. Házra spórolgattuk. Hát nem házat veszünk, hanem ve­szünk egyelőre bútort a fiatalok­nak. Ne haljanak a földön szal­mazsákon. — Édesanyám — öleli át a vőlegény kipirosodva az anyját és öleli, csókolja az arcát körös­körül. Aztán nagyot kiált. — Csinálják tovább a csigát! Én meg szaladok a faluba! Meg­mondom Rozikának, hogy csak azért is megtartjuk két hét múl­va a lakodalmat. MINDEZEK UTÁN — ha csak az üzemen belüli feladato­kat nézzük — elismeréssel nyi­latkozhatunk a tervezők célki­tűzéseiről. Mivel azonban a mezőgazdasággal szorosan, köz­vetlen módon összefüggő, mező- gazdasági gépeket gyártó üzem­ről van szó, a gyárkapun kívüli követelményeket is figyelembe kell venni, s elsősorban azokra kell tekintettel lenni. Különösen itt, a nagyüzemi gazdálkodás fellegvárában kell éberen figye­lemmel kísérni a paraszti életet, s a fejlődés irányát megismerve előrelátóan tervezni. Mit mutatnak az eddigi ta­pasztalatok? — Azt, hogy fejlő­dik a parasztság gondolkodás- módja, könnyebb munkát, em­beribb életet akar az eddiginél, s ezért egyre nagyobb tömegben lép a termelőszövetkezetekbe. Ezért már előre számolni kell a nagyüzemi gazdálkodás ön­kéntesség alapján nyugvó nagy­mérvű térhódításával, s annak megfelelően tervezni, majd ki­vitelezni a gépeket. Számol-e ezzel a Mezőgép­gyár tervező kollektívája? — Csak részben. Még az idén is a kelleténél nagyobb energiát for­dítottak például olyan kismére­tű, egyéni gazdaságok számára készített gépek konstruálására, amelyek ma már egyáltalán nem kelendők, bizonytalan a sorozat- gyártásuk, mert ahogy ezt a tervezők is elismerik, „változott a világ, nem nagyon van már rájuk szükség". Tévedés ne es­sék, nem arról van szó, hogy az egyéni gazdaságok számára szüntessenek be mindenféle szer­számkészítést. De inkább azon van a hangsúly, hogy a ma még nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkák gépesítésén is fáradoz­zanak. A TERVEZŐK JÖVŐ ÉVI programja azonban nem tanús­kodik ilyen irányú elképzelések­ről. A máskülönben nagyon hasznos, eddig is használt mun­kagépiek korszerűsítése mellett jó lett volna, ha valamilyen, ed­dig nem gyártott új típussal se­gítettek volna megoldani a me­zőgazdaság gépesítésének még igen sok munkát adó feladatát. Hivatalos szervek véleménye szerint is eddigi produktumánál jóval többre képes ez a szer­kesztő gárda. Kutatásai és kí­sérleti lehetősége is bőven van — fejlett nagyüzemekkel ren­delkező megye lévén — az üzem környékén. Ezért helyes volna, ha a termelőszövetkezeti veze­tőkkel való tanácskozás, véle­ménykérés után önálló elképze­lésekkel is előhozakodnának, a gépgyári konstruktőrök, s nem elégednének meg a felsőbb szer­vek által rendelkezésünkre bo- csájtott, csupán az üzem eddigi tapiasztalataihoz igazodó feladat­körből való válogatással. IGAZ, NEMCSAK rajtuk mú­lik ez, s elsősorban nem is raj­tuk, hanem a felsőbb szerveken. Azok meg helyesen teszik, hogy óvatosak, vigyáznak az állam pénzére, de azért több önálló­ságot kellene biztosítaniok az üzemek konstruktőrei részére. Való igaz, hogy mérlegelni kell a helyi lehetőségeket, s az ed­digi gyártási tapasztalatokat, hagyományokat. De az is igaz, hogy ha egyedül ezt mérlegel­nénk, akkor rakéták helyett még ma is csak nyíllal lövöldöznénk az égboltot. S- a Mezőgépgyárban valami hasonló tapasztalható,.. (sünön) Ünnepi borkóstoló A szolnoki és karcagi Ven­déglátóipari Vállalat december 1-től ünnepi borkóstolókat ren­dez Szolnokon, Karcagon és Mezőtúron. Ezúttal nemcsak alföldi, hanem hegyvidéki bo­rokból is kóstolhatnak a bor­kedvelők. A borkóstolók helye az italboltokban lesz, de Szol­nokon külön pavillonokat is ál­lítanak fel, a Gólyánál és a Be­loiannisz úton. A borkóstoló so­rán egri, gyöngyösi, badacso­nyi, összesen 8—10 féle bor kö­zül lehet választani. Kapható lesz: móri ezerjó, egri leányka, egri vörös, ezenkívül többféle csemegebor.-----------------%> ---------------------­Ér demes szerződéit kö'ni Megyénk termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó paraszt­jai között népszerűek a terme­lési szerződések. Az idén több­ezer azoknak a száma, akik — szerződést kötöttek állattenyész­tésre, hizlalásra és különbö­ző terményekre. A jövő évi szerződéskötések már folynak. Ennek során több termelőszövetkezet kötött szer­ződést hizlalásra. A kőteleki Ezüst Kalász Termelőszövetke­zet a jövő évre a tervek szerint száznál több szarvasmarha hiz­lalására köt szerződést. Ez közel ---------------­fé lmillió forintos bevételt je­lent majd a szövetkezetnek. A mezőhéki Táncsics Tsz 650 ser­tés hizlalását vállalta. A csata­szögi Szebb Élet Tsz tagsága is előre gondolkozik. Jól jön majd a 100 szerződéses hízó ára a jövedelemelosztáskor, de most is, hiszen darabonként 600 fo­rint előleget kapnak a szerző­déskötéskor és az átadás alkal­mával 106—125 kilogramm súly­határnál 15.50 forintot és 2 fo­rint prémiumot fizet az állat- forgalmi vállalat. Elkészült a Kunság harmadik úttörő és ifjúsági háza z asszonyok boldogan ölel­getik egymást. Akkorákat sikítnak és kacagnak, hogy be- lerezdül az ablaküveg is. Aztán nagy lelkendezve nekifognak a csigasodrásnak, hogy legyen ele­gendő tészta a lakodalom leg­főbb ételében, a sárga, jószagú csigalevesben. GYOMAI GYÖRGY Kisújszálláson a fiatalság kez­deményezésére úttörő- és ifjú­sági házat építettek. Az új ott­honok felépítésében 1500-an vettek részt. A termelőszövetke­zetek tagjai, a KISZ fiatalok és az úttörök 3382 óra társadal­mi munkával hozták tető alá a Kunság harmadik úttörő és ifjú­sági házát. Az úttörőházban há­rom szakköri, egy tanári szoba és egy 120 négyzetméteres szín­paddal ellátott helyiség áll az úttörők rer. ’elkezésére. A parasztfiatalok 8 helyiség­ből álló ifjúsági házban talál­ják meg a szórakozási és műve­lődési lehetőségeket. Az apróbb munkák elvégzése után a jövő év elején mindkét házat átad­ják rendeltetésének. V Ki tudná megmondani, mi­lyen gondolatok motoszkáltak a 60 év körüli Szőke Márton kunmadarasi dolgozó paraszt te­jében, amint komótosan balla­gott célja felé. Az Uj Barázda Tsz gazdái meghívták zárszá­madó közgyűlésükre, s a ba­rátság, no meg a kíváncsiság is arra ösztönözte, hogy eleget te­gyen az invitálásnak. Ismeri ő a szövetkezetei, évközben is fi­gyeli mit, hogya* csinálnak, de azért a beszámoló méginkácb tükörképét adja a gazdálkodás­nak. Talán ilyesmire gondolt a tsz közgyűlésre igyekvő ven­dég, de lehet, másutt járt az esze. Ki tudná? Annyi azonban bizonyos, hogy a beszámoló után Szőke Márton is szót kért, s úgy beszélt, - ahogy az esze, a szíve diktálta.- Az Uj Barázda Tsz három­éves működése aliatt olyan ered­ményeket ért el, amire az egyé­ni gazdaság képtelen — ismer­te el Szőke Márton. Az össze­fogás által megsokszorozódott erő, a fegyelmezett munka, — a szakszerű irányítás, ezek azok, amiben a közös gazdaság ered­ményeinek nyitját látja az éles­szemű egyéni gazda. Okos, meg­gondolt szavait nemcsak a tsz- tagok, de a többi meghívott egyénileg dolgozó paraszt is ér­deklődéssel hallgatta. S ha visz- szagondolnak a zárszámadó közgyűlésié, egyik-másik gazdá­nak bizonyára eszébe jut a tsz gazdasági eredményei, a 42 fo­rintos munkaegység mellett az is, hogyan vélekedett a közös gazdaságról Szőke Márton egyé­ni gazda. A kengyeli Dózsa Tsz-ben is megtörtént az egy esztendő — munkájának értékelése. — Az eredmények javára billent a mérleg nyelve. A zárszámadó közgyűlésen arról számolhatott be a vezetőség, hogy az 1957- ben alakult közös gazdaság ma már több, mint egymillió forint közös vagyonnal rendelkezik. A most lezárt gazdasági évben 80 kát. holddal növekedett a terü­letük, huszonnégy új belépővel erősödtek. Egy munkaegység ér­téke 32.70 forint. Készpénzben 12.20 forintot osztottak a tagok­nak. , Szép eredmények ezek. Olya­nok, amelyeknek láttán gondol­kodóba esnek a tsz-beliek mun­káját figyelő, érdeklődő dolgo­zó parasztok. Megérlelődik ben­nük is az elhatározás, s a kö­zöst választják. Az asszonyok ijedten, sápad­tan nézik a magas, pirosarcú le­gényt. — Mi történt? összevesztetek? összerúgtátok a mosatlant ? — kiáltják feléje egyszerre öten is. A vőlegény legyint és nem szól egy mukkot sem. — Nyisd ki hát a szád! Mi a baj? — áll elébe az anyja és ke­zével feljebb emeli a fia lehaj­tott fejét. — Most voltam Rozikáéknál. Oszt az apja azt mondta, hogy halasszuk el a lakodalmat. — Minek? — Annak, hogy három mázsa búzát se adott höldankint az a rossz, szikes földjük. Nem bír­ják most megvenni a bútort, mert ami kis pénzük volt, azt már mind elköltötték ruhafé­lékre. A z asszonyok egymásra néz­** nek. Aztán a vőlegényt lesik és gondolkoznak. Hát bi­zony, a szárazság nagyon bevá­gott az idén a gyengetföldekre. Kétaraszos lett sok helyen a bú­za. Eperszem nagyságú a ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom