Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-04 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (jIOlA MEGYEI 1958. november 4. kedd. VAROSUNK ÜNNEPE rT' izennégy esztendővel ez- előtt — a szovjet hadsereg hős katonái városunkból végleg kiűzték a magyar és német fa­siszta csapatokat. A horthysta- fasiszta vezetők által félreveze­tett lakosok nagy része —-. el­hagyta a várost. Itt állt a bom­bázásoktól sokat szenvedett, a fasiszta hordáktól kifosztott, feldúlt, meggyötört város, mely­ben a rend felbomlott, s az élet megdermedt. De a rom és háború réme el­lenére .izzott a forradalmi pa­rázs a régi harcosok, tizenkilen- cesek, az illegális munkában, a szakszervezetekben dolgozó elv­társak és a mind jobban köré­jük csoportosuló, józan munká­sok, parasztok és értelmiségiek szívében. Küzdött, élni akart, és élt is a felszabadulás reményé­vel, a megújhódni akaró város. Ennek a reménynek biztos for­rása volt a szovjet hadsereg. A szovjet csapatok a Tiszán átkel­ve, Tószeg felöl jöttek a város­ba. A szovjet haditudomány és hadvezetés párosult a szovjet harcosok igazi emberszereteté- vel, s így a város minden to­vábbi pusztítás és véráldozat nélkül felszabadult. A z élet megindult. A pincék- bői, búvóhelyekről előjöt­tek az elcsigázott emberek. Meg­kezdődött a munka, a romok el­takarítása, megindult az újjá­éledés. Sok-sok nehézség adó­dott közben, de mint mindig, az első perctől kezdve ott volt a felszabadító segítsége, ha kellett munkában, anyagban, jó tanács­ban, biztatásban. Ki ne emlé­keznék most is mindezekre. Ennek nyomán válhatott va­lóra az újjáépítés, városunk szo­cialista építésének hősi történe­te, nagyszerű eredményeink. — Szolnok a felszabadulás előtti időkhöz képest hatalmasat fej­lődött az elmúlt tizennégy év alatt. ti a összehasonlítjuk, a fel- szabadulás után háborús romjaink eltakarítására, a rend helyreállítására fordított súlyos milliók mellett is ma már van kénsavgyárunk, szalmacelluló- ze-, bútor-, kenyér-gyárunk, tej­üzemünk csírkekeltető állomá­sunk, rádióállomásunk, modern iskoláink, bölcsődéink, napközi otthonaink, állandó színházunk, fürdőnk, korszerű labdarúgó pá­lyáink, vízmüvünk, gáztelepünk, egy korszerű kórház mellett tü­dőgyógyintézetünk, rendelőinté­zetünk, szabadtéri színpa­dunk, autóbusz-járataink, — a Zagyván két új hidunk, mind több és több új utunk, járdánk, vízvezetékünk, új lakások és új családi házak- mind jobb a köz- biztonság stb. Egyre több'gondot fordítunk — és a jövőben még többet — a munkáslakta terüle­tek és a város külső települései­nek kommunális ellátottságára. Szolnokon egyik legsúlyosabb gond a lakáshiány, elég sok a régi, elavult és nedves, egész­ségtelen lakás. Az 1944-beni bombázások során 796 ház tel­jesen megsemmisült, ugyanak­kor 584 súlyosan megrongáló­dott — ezekből időközben 140 lebontásra került — s az épüle­tekből mintegy 15 százalék volt a háborúi; kár. De bizton remél­hetjük, hogy kormányunk 15 éves lakásépítési terve Szolnok városban is megoldja a lakás­kérdést és a legsúlyosabb hely­zetben lévőkön az elkövetkező néhány évben tudunk segíteni. Jelenleg négy termelőszövet- kezetünk van. Még jelentős feladataink vannak mezőgazda­ságunk szocialista fejlesztése és a mezőgazdasági terméshozamok növelése, ezenkívül a városkö­rüli zöldövezet létrehozása te­rén. Ennek azért is nagy a je­lentősége, mert Szolnoknak nagy piaca van, s ez állami gaz­daságainknak. termelőszövetke­zeteinknek és dolgozó paraszt­ságunknak termel vényei szá­mára szinte tpinden mennyiség­ben, közvetlen, jó értékesítési lehetőséget biztosít. — Három állami gazdaság alakult a varos határában. Gépállomásunk az ország egyik legjobbja. Egyik legjelentősebb változás városunk életében a közigazga­tás átalakulása: a Városi Ta­nács 8 évvel ezelőtt alakult. Választással a nép igazi képvi­selői kerültek a tanácsba: mun­kások, termelőszövetkezeti és dolgozó parasztok, értelmisé­giek, akik mindinkább válasz­tóikkal egyetértésben, intézik a város ügyeit. Az elmúlt hetek­ben megtartott tanácstagi jelö­léseken lakosságunknak meg­mutatkozó helyes és jó hangu­lata biztosíték arra, hogy a vá­lasztások titán a városi tanács feladatát még sikeresebben vég­zi el. ft/I indezeken túl még sok-sok eredményt lehetne felso­rolni. Ez alkalommal azonban inkább csak a figyelmet akar­tam városunk felszabadult éle­tének nagyszerű eredményeire irányítani, hogy felszabadulá­sunk tizennegyedik évfordulója napján mindenkiben ilyen érzé­sek ébredjenek. Eddigi és to­vábbi boldogulásunknak egyet­len útja van: a szocializmus építése a Szovjetunió vezette né­pi demokratikus országokkal együtt. November 4. szinte ön­kéntelenül is figyelmeztet a két évvel ezelőtti eseményekre, — amikor országunkat másodszor szabadította fel a szovjet hadse­reg, s akkor- itt alakult meg a Munkás- Paraszt Forradalmi Kormány is. 1 I nnepeljük meg városunk felszabadulásának évfor­dulóját a felszabadító Szovjet­unió iránti hála, s a szocialista rendszerünkhöz törhe+etlen hű­séggel való ragaszkodás érzései­vel. Ez erősítse meg bennünk az elhatározást, hogy országgyűlé­si és tanácstagi választáson a jelöltekre leadott szavazatokkal az eredményekre, a helyes poli­tikára, szocialista építésünkre^ szeretett városunk további fej­lődésére szavazunk. KAPÁS REZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom