Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-02 / 260. szám

1958. november 1. BZOT,VÖK MEGYÉI NÉPLAP Két középparaszt számvetése 1 iszaigaron Ott laknak mind a ketten a Tiszafüred felé vezető út men­tén. Szomszédok. Gyermekkoruk ótá itt élnek. Ismerik egymás életét, gazdálkodását, sőt az asz- szonyok még azt is tudják, hogy kinek mi fő a konyhájában. Ha valamelyikőjüknek hiány van ebből, vagy abból, szívesen kise­gítik egymást. Aki ismeri a fa­lusi életet, tudja, hogy a jó szom­széd olyan, mint a jó testvér. Meghányják, vetik ügyes-bajos dolgaikat. Életük nagyjából ugyanaz. Egyformán küzdenek az életért, ki így — ki úgy. Mégis mintha két külön világban élnének néhány év óta. Egyikő­jük görcsösen ragaszkodik a ré­gihez, a niásik bátran halad az új úton. Barátságukon ez ugyan nem változtatott, de valahogy mégis nagy a különbség közöt­tük. Nehéz ezt szavakban kife­jezni, mert az egyik csak a kis parcellát látja, a másik 100 hol­das táblákat. jeik nem rosszak, csak sajnos az időjárás őt is, mint a többi gaz­dát nagyon hátráltatta és csök­kentette a termést. Az idén a következőket termelte: q értéke Búza 11 1850— Ft árpa 4 860.— 99 zab 3,5 700.— 99 kukorica 40 4800.— 99 burgonya 6 900.— 99 bor 300 lit. 3000.— » eladott egy hízót 2800.— 99 összesen : 14910.— Ft Kiadás volt: Adó 3000.— Ft búza földadó 420.— 99 Marad bevétele: 11490.— Ft Természetesen ezenkívül még volt egyéb növényféleségből, zöldség, baromfi, stb.-ből bevé­tele, de ezeket nem számoljuk, mert a kiadást nem számol­tuk mind, mely a gazdálkodás­ban előfordult. Most is, ezen a szép őszi va­sárnap délelőttön békésen polia- razzák az új bort Nagyéknél. Így találtam rájuk. A szombati lako­dalmakról folyt a beszélgetés. Ugyanis mint később kiderült, Tiszaigaron, ebben a kis község­ben 6 lakodalom volt az előző nap. így jóformán az egész köz­ség mulatott, mert vagy ennek, vagy annak rokona. Innen-onnan inég hallatszott a nótasző. Mondom, hogy miért is keres­tem fel őket. Nem tiltakoznak, de előbb nekem is meg kell kós­tolni a sajáttermésű új bort, mely bizony még nem egészen forrt ki, de azért meg lehet inni, kü­lönösen sült kacsa után, melyről a háziasszony gondoskodott, ök ugyan még nem csináltak szám­vetést, dehát tudják, ki mennyit termelt, kinek mennyi a bevé­tele, kiadása. Előkerül a papír, ceruza és máris rójuk a számo­kat. Előre kell bocsájtani, hogy nem pontos mérleget készítet­tünk, csak a nagyját számoltuk össze. Ahhoz, hogy pontos szá­mításokat végezhessünk, sok idő kellene. Először is Nagy Károly egyé­nileg gazdálkodó 10 holdas kö­zépparaszt számvetését nézzük. Számvetés előtt a házigazda kö­rülvezetett az udvaron bennün­ket. Van két szép ökre, hízója, baromfi, szóval mindaz, ami egy középparasztnál található. Főld­Most pedig nézzük Kovács Balázs termelőszövetkezeti gaz­da jövedelmét- Ö 1949-ben nyolc hold földdel lépett be a termelő- szövetkezetbe. Mint elmondotta, azóta egyszer sem bánta meg, hogy a közöst választotta, pedig sok problémával küzdöttek ők is, míg elértek a mai napig. 8 hold föld helyett ma 1330 hold föld gazdája. Szorgalmas ember, szereti a munkáját. Ő lányával együtt dolgozik a közösben. Nagy Károly pedig a feleségével. Az elvégzett munka így arányban van egymással. Az idén 700 munkaegységet szereztek ketten. Erre a követ­kezőket kapja: 21 a búza 7 ,, arpa 67 „ kukorica 70 I. bor 6 q kukorica prém. 2 „ cukor értéke Háztáji föld jövedelme 2300, Munkaegységen­ként 11.— Ft 7700, értéke 4300.— Ft 1540.— 8400.— 700.— 720.— 2000— összesen: 26960 Ft Kiadása: Adó (házadó) 200.— Ft Bevétele összesen: 26700.— Ft Ezek mellet ő is leszerződött egy hízóra, már át is adta a vál­lalatnak, melyért 2800.— Fl-ot kapott. Kovács Balázs elmondotta, hogy ebből az összegből jut bőven a lánynak a stafirungra, mert a konyha- és a szobabútort már megvásárolták. Két egyszerű számvetést mu­tattunk be. Igaz, kissé furcsán néz ki, hogy a termelőszövetke­zeti tag jövedelme több, mint duplája az egyéni gazdálkodóé­nak. Tudjuk, hogy nem minden esetben ilyen nagy a különbség. Azonban minden számolni és gondolkodni tudó ember előtt vi­lágosan kell álljon, hogy azok a szövetkezeti gazdák, ahol szor­galmasan dolgoznak, több jöve­delmet tudnak biztosítani, mint az egyéni gazdák. Nem panasz­kodott Nagy Károly gazda sem az elért eredményeire. Meg van elégedve munkájának gyümöl­csével. Tudja ő is, hogy a tisza- igari Petőfi Termelőszövetkezet jól gazdálkodik, hogy ott több a jövedelem. Mint elmondotta, már ő is sokat gondolkodott a belé­pésen. Eddig csak az tartotta vissza, hogy mi lesz azzal a sző­lővel, melyet ő és a fia telepí­tett- Igaz, nem nagy terület, mindössze 300 négyszögöl, de mégis sajnálja. Ez érthető is. Nem kényszerítik a szövetkezet­be sem adóval, sem egyébbel, de tudja, hogy csak ez lehet a jövő útja. Így él Tiszaigaron két közép­paraszt. Amikor búcsúzkodunk, Nagy Károly arra kérte szom­szédját, hogy ha tudják, adják kölcsön oda egy pár napra a ve­tőgépet, mert még nem vetette el az őszieket. Kovács Balázs megígérte, hogy már hétfőn me­het érte. Ha valaki egyéni gaz­da, az még nem jelenti azt, hogy ne segítsenek neki a szövetkezeti gazdák. Vágási A Szolnoki üamíatrcb adó műsora nov. 2=an Tarka vasárnap délelőtt! ■“* Ripor­tok, tudósítások, színes írások és sok-sok muzsika. Nov, 3-án Újdonság a szolnoki autóbusz for­galomban. Riportösszeállitás, me­lyet Tar Jenő készített a szolnoki AKÖV-nél. — Nőknek szól. — Szív küldi szívnek szívesen. — Hírek. — Élőszóval! Riportok, tudósítások. —■ Hangképek a Szolnoki MÁV—Sze­gedi Vasutas NB II. labdarúgó mér­kőzésről. — Sporthírek. Szabadnapos gulyás — Berényben van, moziban — hangzott múltkorában a fel­világosítás, mikor Mézes Mihály fejőgulyást kerestem a Felső­jászsági Állami Gazdaságban. Szabadnapos..., — tette hozzá Sas Sándor, a kollégája. —Min­den héten pihen egy napot, Jómagam ismerek nem egy gulyást, juhászt, aki egykor — nemhogy hetenként, de éven­ként sem jutott egyetlen sza­badnaphoz sem. Vajon mivel tölti Mézes Mihály gulyás a magáét, mint használja fel a pihenőt, amit az állam gazda­sága biztosít számára? fezemrevaló pár; Az asszony lenszőke, az ura barna; hogy a két éves Marika, — a kislányuk — milyen, nem tudom; csak az orra látszik ki a bársonysapká­ból, kendőből. Ott játszadozik a gazdaság udvarán; mégis olyan csinosan Öltözött, hogy édesany­ja a vasárnapi városi sétán sem vallana vele szégyent i Mézes Mihály munkanapon gulyás — pihenőben futballista. Igazi sportember, nem „szívja mellre” a vereséget.; 3 — Győzött a jobb! — ismeri el kurtán, amikor szóbakerül, hogy miért kapott ki a Jászbe­rényi Traktor a Honvédtől. Az asszonynak nincs kifogása a focizás ellen; úgy véli, hogy aki dolgozik, annak mulatság­hoz is joga van. Mézes Mihály ugyanígy gondolkodik. Az asz- szonyka a gazdaság irodáit ta­karítja, — gyakran férji segít­séggel, amit ő maga az istálló­ban szokott viszonozni. — Belátogatunk mi Berénybe is, — vágja rá, mikor a váro­sias szórakozásról kérdem. — Mindkettőnknek van kerékpá­runk, csakúgy, mint a szomszé- déknak: Heringéknek. — A Jánosék kiscsaládja is akkora, mint a miénk, — teszi hozzá a gulyás. — Nem kis-részt innen a barátság. Egymás mel­lett szoktunk ülni a televíziós előadáson, itt a gazdaságban. Az asszony szívesen menne gyakrabban moziba, színházba; Úgy véli: jó mulatság ugyan a televízió, de sem a filmet, sem a színházat nem képes pótolni; Szépen induló művészeti vi­tánkat asszonyi gond szakítja félbe; Mézesné kiszalad, hogy ellássa a hízót, meg a hat mala­cot. A kilencszáz öl háztáji ho­zamából nevelik, tartják őket..;) Pohárcsengéssel pótoljuk az asz- szonyi csicsergést, közben könyvekről beszélgetünk. — Szüleimnek se kedvük, se idejük nem volt olvasni, — em­lékezik vissza a hajdani évekre; Mézes Mihály gulyás. — Né- künk mindkettő van, sőt: pén­zünk is van rá.a Tömörkényi István, Kovái Lő­rinc munkáit hozza ki a szépen berendezett, ízléssel bútorozott szobából. A szoba tiszta — mégsem a régi „tiszta-szoba”* hová csak ünnepnap szabad a belépés.... Sokat mond ez a lát­szólagos apróság is a mai pa­raszt, a mai gulyás megválto­zott életéről..;: — b. z — GYÜMÖLCSFÁKAT az Állami gazdasagok FAISKOLÁJÁBÓL VÁSÁROLJON! A lerakatok ^megnyillák! Cegiéd Csemői Állami Gazdaság (CEGLÉD) lerakatai: JÁSZAPÁTI JÁSZBERÉNY MEZŐTÚR SZOLNOK Jászkapitány utca 16. Sándor utca 12. Újvárosi regálé 9. Sólyom utca 4. Szaktanácsadás, felvilágosítás! Kérjen díjmentes árjegyzéket! A GÜMŐKŐR NEMCSAK AZ EMBER, hanem a háziállatok és különösképpen a szarvas- marhák igen veszedelmes idült fertőző betegsége. Kórokozója a Koch R; által felfedezett gümőbacilus, mely a beteg szarvasmarhák belső szer­veiből: tüdejéből, tőgyéből, — emésztőszerveiből a hörgővála­dék, tej és bélsár közvetítésével a külvilágba kerül és az állatok környezetét, istálló berendezési tárgyakat, alomszalmát, takar­mányt, valamint egészséges tár­saikat fertőzhetik. Káros hatása abban nyilvá­nul meg elsősorban, hogy a be­tegség ragadós természeténél fogva a különösen nagy tömeg­ben együtt tartott állatállomá­nyokban rohamosan tovaterjed és a nagyszámú állatkiesésekkel népgazdaságunk számára érzé­keny veszteséget okoz. A szarvasmarhák gümőkórja elleni védekezés a tudomány mai állása szerint az állatok gümőkórtól való mentesítéséből áll. A mentesítési eljárásnak az a célja, hogy a szarvasmarha- állományokban a nem fertőzött, egészséges állatcsoportokat, — egyedekefc*elkülönítve tartjuk és neveljük fertőzött és beteg tár­saiktól; Szarvasmarha gümőkormentesítés az állami gazdaságokban A gümőkórmentesítés a nagy­üzemi állattenyésztő gazdasá­gokban (állámi gazdaság, tsz) már évek óta folyik az érvény­ben lévő kormányhatározatok szerint. A legújabb időkben a magánosok birtokában lévő szarvasmarhaállomány gümő- kórmentesítése is kezdetét vet­te. Az országosan végrehajtott tuberkulinozási eljárásokkal be- igazolást nyert, hogy szarvas­marhaállományunk mintegy 15 —20 százaléka fertőzve van, — vagy beteg güműkórban. Ez a fertőzöttségi szám a nagy tö­megben együtt tartott állatcso­portoknál magasabb, mint a szétszórt, egyéni birtokban lé­vő állatállománynál. De a leg­nagyobb fertőzöttségi százaiéit tapasztalható a szarvasmarha­állományokon belül a tehénállo­mányokban érthetőleg, mivel a tehenek gyakori tartós istálló­zása a természetszerű tartást a legjobban nélkülözik és a né­ha túlzott tejtermelési feladat szervezetük ellenállóképességét nagyfokban csökkentik és a be­tegséggel szemben érzékennyé teszik. A RIZSTERMELŐ ÁLLAMI Gazdaságok Igazgatósága fel­ügyelete alá tartozó állami gaz­daságok szarvásmarhaállomá- nyában a gümőkórmentesítés már közel tíz éves múltra te­kinthet vissza. A félévenként — de szükség esetében rövidebb időközökben is — foganatosított tuberkulinozási eljárásokkal a fertőzötteknek (betegeknek) fel­ismert szarvasmarhaállományok folyamatosan elkülönítést nyer­nek fertőzöttségtől mentes, — egészséges társaiktól. A bete­geknek, illetve nyílt gümőkóro- soknak minősíthető állatok (te­henek) a tenyésztésből kire­kesztve, selejtezve vágóra ke­rülnek, amennyiben húsuk köz- fogyasztásra még alkalmas. Az elkülönítések miatt gazdasága­ink tehénállománya gyakori át­csoportosításnak van kitéve, — amely körülmény a termelésben és bérezésben sokszor nehe­zen elhárítható akadályokat ké­pez, Az elkülönítések gazdasá­gonként a helyi férőhely (is­tálló) viszonyok szerint történ­nek meg. Állategészségügyi szempontból legprimitívebb el­különítési mód az istállón be­lüli elhelyezés. A fertőzési lehe­tőség már sokkal kisebb az is­tállók közötti elkülönítéseknél, különösen, ha az állatszállások nem egy udvaron, hanem egy­mástól nagyobb távolságra fe- küsznek. Már sokkal megnyug­tatóbb az elkülönítés gazdasá­gainkban ott, ahol önálló üzem­egységek szerint különítik el a fertőzött és az egészséges, nem fertőzött állatokat. A gümőkór terjedésének ered­ményes megakadályozása szem­pontjából mindenekfelett a leg­célravezetőbb elkülönítési mód. IGAZGATÓSÁGUNK gazda­ságaiban a felsorolt valamennyi elkülönítési mód folyamatosan alkalmazva van. — A gümőkór- írtás mai állása szerint a so­rozatos elkülönítésekkel és társ- gazdasági átcsoportosításokkal sikerült 5 olyan gazdaságot fel­állítanunk, amelyeknek tehén- és összszarvasmarhaállománya a gümőkór fertőzésétől mentes. Állami gazdaságainkban a jö­vőben a gümőkórmentesítési munkálatokat fokozni kívánjuk oly módon, hogy az elkülönítve tartott, fertőzött tehénállomá­nyainkat 5 éves gümőkórmente­sítési tervben fokozatosan le­váltjuk fertőzésmentesen felne­velt vemhes üszőkkel. A levál­tásra kerülő fertőzött tehénál­lományt lefejésük után meghiz­lalva vágóra értékesítjük. A fer­tőzésmentesen felnevelt vemhes üszőállományok kialakítása már megtörtént és nevelése a Héki Állami Gazdaság martfűi üzem­egységében, a Kunszentmártoni Állami Gazdaság cibakházai üzemegységében és a közeljövő­ben a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság minőségi üszőnevelő telepein már nagyobbrészben fo­lyamatos, úgy, hogy a követke­ző években évi 300 darabos lét­számban a gümőkórra reagáló tehénállományok leváltására rendelkezésre fog állani. A gümőkórmentesítésnek ed­dig és fentebb vázolt módszerét vei célunk az, hogy a 6 éves mentesítési időszak végére gaz­daságaink tehén- és növendékál­lományát gyakorlatilag gümő- kórmentessé tegyük. Dr. Somos János igazgatósági főállatorvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom