Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)
1958-11-02 / 260. szám
4 SZOLNOK MEGYKI NÉPtiAZ 1958. november 2. MIT KAPOTT MIT ADOTT a mezőgazdaság öt év alatt ? Megyénk búza termésátlagainak alakulása 1931-től 1957-ig. A közölt adatok a megyei átlagra cs az egyénileg dolgozó parasztok eredményeire vonatkoznak. A kisebb szám az egyéni gazdák termésátlagát mutatja. így alakult Szolnok megye kukorica-átlagtermése (májusi morzsolt 1954-től 1957-ig. A gyobb szám a megyei átlag a kisebb szám az egyéni gazdaságok átlaga.-f *3 J" <P‘ 'w<nrtxiZt-v,^ z . — htA-f Szolnok megye területének több mint 50 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik 2542 traktor A felszabadulás óta a mezőgazdaság arculata Szolnok, megyében is gyökerében megváltozott. (A nagybirtokosok eltűntek, a föld azok kezébe került, akik azt eddig is műveJtéiisJ A földreform során a Jász-Kunságban több mimt 33 ezer agrárproletár és kisparaszt kapta meg jogos jussát. A fordulat éve után nagyarányú változás vette kezdetét 'és itta már ott tartunk, hogy a megye földterületének több mint felén nagyüzemi gazdálkodás folyik. Az új gazdálkodási forma a g'épek segítségével új viszonyokat teremt. A külterjes gazdálkodás helyébe a belterjes gaz-» dálkodás lép. A mezőgazdaság sokat kapott— s évről-évre többet is ád a népgazdságnak. 1954-ben az állami gazdaságok búzából 7,4, a tsz-ek 5,3, as egyéni gazdák 6,3 mázsás átlagtermést értek el. 1957- hen az állami gazdaságok hűzatermés-átlaga 12,6 mázsa, a tsz-eké 10,4 mázsa, az egyénieké 8.1 métermázsa volt. Szembetűnő a növekedés, különösen, ha figyelembe vesszük, bogy 1931-től 1940-ig a tízéves átlag mindössze 7,8 métermázsa volt kenyérgabonából. A felszabadulás előtt számottevő rizster- méSről nem beszélhettünk. Most viszont ez ‘évben — a tsz-ek 15 4 q-s átlagot értek el többezer holdon. A Mezőhéki Állami Gazdaság, a ‘Felsőjászsági Állami Gazdaság. a tiszavárkonyi Petőfi Tsz, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz, a mezőhéki Táncsics Tsz és 19Í4 még nagyon sok szocialista mezőgazdasági nagyüzem évről- évre hatalmas mennyiségű terményt, állati terméket ád a népgazdaságnak. A Mezőhéki Állami Gazdaság például az elmúlt évben 11.27 holdon termelt búzát és minden holdról 15,48 mé- termázsát takarított be, — Itt különben a három év termésátlaga 14,68 méter- mázsa. Szembetűnően érdekes a tsz- ekben a tejtermelés alakulása. 1952-ben Szolnok megye közös gazdaságai 3 millió 915 ezer* 300 liter tejet fejtek. Az elmúlt évben már 6 millió 507 ezer 100 litert. Ez évben az egy tehénre eső átlagos tejtermelés 1996 liter szeptember 30-ig; de; év végére tehenenként meglesz a 2 ezer 100 liter. Az abádszaló- ki Lenin Tsz az országos tejtermelési versenyben hosszú hónapok óta az első helyen áll. A karcagi Hunyadi Tsz, a kunhegyes! Vörös Október Tsz, a karcagi Béke Tsz és még számos közös gazdaság tehenészete szintén országos hírű. Nézzük, mit adott Szolnok megye mezőgazdasága a népgazdaságnak? Búzából 1957-ben 86 ezer tonnát, árpából 7 ezer 660 tonnát, kukoricából 12 ezer 140 tonnát, nyers rizsből 40 ezer 950 tonnát, vágósertésből 134 ezer 501 mázsát, vá- gómárhából 88 ezer 602 mázsát, vágóborjúból 3 ezer 190 mázsát, baromfiból 19 ezer 83 mázsát, 20 millió 973 tojást, 273 ezer 95 hektoliter tejet. 19ST A mezőgazdasági termelőszövetkezetek — különösen az ellenforradalom leverése óta — erősödnek, gazdagodnak. Ez az erősödés a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években még több terményt és terméket adnak hazánk dolgozóinak. Ma 245 tsz működik megyénkben. Földterületük meghaladja a 235 ezer holdat. A tagok száma kereken 21 ezer. Ebben az évben a tsz-tagok száma 4780-jial, a földterület pedig 7 ezer 771 holddal gyarapodott. Tizennyolc új tsz alakult — közöttük hat ifjúsági — és 14 új termelőszövetkezeti csoport jött létre. Tizenhárom tszcs tsz-szé alakult át. Ezek a számok bizonyítják, hogy az út jó. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy ma még egyénileg dolgozó parasztságunkat is segítse abban, hogy erre, a bevált, jó útra lépjen. A 3094-es kormányhatározatban biztosított kedvezményekkel segít a közös gazdaságok egyre jövedelmezőbbé vá’ását — így az egyéni gazdák előtt Vonzóvá teszi azokat. Megyénk vezetői sem tétlenkednek: a legjobbakkal összefogva — párttagok s pártorikívüliek segítségével — a mezőgazdaság szocialista, átszervezésén munkálkodnak. Megyeszerte összesen húzonnyolc előkészítő bizottság működik. Ezek fáradozása nem eredménytelen: hónapról-hónap- ra, napról-napra több egyénileg dolgozó paraszt látja be, hogy az egyedül korszerű gazdálkodási forma számára: a szövetkezeti forma. X X y j Szolnok megye hovatovább a legjobban gépesített területek közé tartozik. Ahogyan nő a szövetkezetek földterülete —azzal együtt gazdagodik a mező- gazdasági géppark. A párt és a munkásosztály évről-évre a különböző munkát könnyítő, terméseket nővelő gépek sokaságát küldi. A számok legtöbbször szárazak. Most mégis vizsgálódjunk! Az elmúlt év végén Szolnok megyében mintegy 2 ezer 500 traktor könnyítette, segítette a dolgozó parasztok munkáját. Tíz évvel ezelőtt még híre-neve sem volt a kombájnnak. Ez évben viszont több mint 250 arató és cséplő állt a parasztság szolgálatában. A fejlődés iramát csak akkor érzékelhetjük megfelelően, ha bizonyos összehasonlításokat végzünk. Jelenleg 2 ezer 542 /9f3 traktort tartunk nyilván. 1935-* ben viszont mindössze 661 traktor volt Szolnok megyében. Ma már ott tartunk, hogy a szövetkezeti gazdaságok legfontosabb munkáit, a szántást, az aratást és a betakarítás jelentős részét gépek végzik. Ez évben a megye valamennyi közös gazdaságában kombájn, vagy aratógép segítette, gyorsította és tette olcsóbbá a búza és egyéb kalászos betakarítását. A gépállomány jelentős része a gépállomások, kisebb része az állami gazdaságok birtokában van. A gépek nemcsak a fazékét, hanem az egyéni gazdákat is segítik — különösen, mióta 11 földművesszövetkezet végzi a gépi munkák szerződését. Azóta Szolnok inegyében valamennyi községben működik szántási társulás. A gépállomány 1953 óta megkettőződött. ■«m 'f'/H. Z&£. cödr » ZZ6 Z Megyei traktorállományunk alakulása 1953 — 57-ben. ÉRDEKES STATISZTIKA Szolnok megye állatállománya a felszabadulás óta a ló kivételével, évről-évre növekedik. Az állatállomány 1958-ban — szarvasmarhából közel 21 százalékkal, sertésből több mint 40 százalékkal, juhból pedig mintegy 66 százalékkal. több az 1935-ben összeírt állatállománynál. Nemcsak számszerű emelkedés van, hanem igen jelentős a javulás minőségi tekintetben is. Á minőség javításának egyik fontos eszköze: a szarvasmarszarvasmarha állott törzskönyvi ellenőrzés alatt — 1956—57-ben ez a szám megháromszorozódott. A juhtenyésztés terén pedig majdnem ötszörösére emelkedett. A törzskönyvi bejegyzés növeli az állatok értékét — a szaktanácsadást pedig azok jövedelmezőségét emeli. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tenyészállatokért magasabb árat fizet az állam s utánuk adókedvezményt biztosít. Az 'utóbbi időben nemcsak a ms 56/* 4-í.-5% £8S/„ A megye összes szántóterületen belül a szocialista szektorok szántóterületének alakulásai. ioo% 'TSo X Hat év alatt hatvan szasalékkai növekedett megyénk szarvas- marhaállománya. ítmpf ® ^2ZZZZ23ZZ25S gyors-fökéíofes 1 n könnyű mosás 9 szappan nélkül^ Nagymosáshoz I4APÍO, nylon, selyem, gyapjú holmihoz IDEAL mosópor hatenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés bevezetése. Ezzel a módszerrel sok községben és termelőszövetkezetben végzik a megtermékenyítést az ország legkiválóbb apaállataitól származott ondóval. Érdekes képet mutal > a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állatállomány alakulása is. Míg 1952—53-ban csak 2 ezer 100 minőségi állattenyésztés fejlődött, hanem a kedvező árpolitika következtében a hízlalási tevékenység is. A hizlalásra kötött szerződések biztonságot nyújtanak az áringadozások ellen. Az állattartó gazdának nem kell ma már attól félnie — mint a felszabadulás előtt, — hogy a piaci árhullámzás miatt ráfizet a tartásra, vagy hizlalásra.
