Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-05 / 236. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NEPLAE

ms, c&USber 5.

feomosi Árpád, Milan Milanov, Jorgji Csóka és Georgij Koszta- dinov jókora, egészséges dohánylevélben gyönyörködik.

VETIK A BÚZÁT A SZENTTAMÁSI

üffliiiiiiiiiiiiiiiniiiiiuiiiiiiiniiiiiitiiiiiiiuitiiiiiiiHnitiHiiiniiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiuiiiiiiniiiniffliiifliiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHiiiiniii'niiifliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini

Három nemzet mezőgazdasági szakembereinek

találkozója

Albán és bolgár vendégek a turkevei Vörös Csillag Tss-ben

A bolgár termelőszövetkezeti tanács főagronómusa elégedett a fiatal fehérhússertéssel, melyet a tsz három szorgalmas gondozója tart elébe.

Becsületére válik a magyar fehér baromfiállomány a szövetkezetnek.

SZEMEK SZEMBE TEKINTENEK, kezek fonódnak keményen össze: ismerkednek vendégek és vendéglátók. A Vörös Csillag Tsz és lapunk meghívására Túrkevére érkezett Jorgji Csóka elvtárs, az albán földművelésügyi minisztérium tájékoztatási osztályának vezetője, Georgij Kosztadinov, a bolgár ter- % melőszövetkezeti tanács főagro- *■ nómusa és Milan Milanov, a bolgár földművelésügyi minisztérium tájékoztatási osztályának vezetője. Gönczi Lajos, a tsz elnö- te, Nagy Sándor, a tsz párttitkára, Somosi Árpád, a tsz vezető mezőgazdásza, valamint Vad András, az MSZMP túrkevei városi párt vb titkára fogadja őket.

— Épp tíz évvel ezelőtt 12 család 110 holdon fogott itt ösz- sze; ma 8 ezer 500 holdon gazdálkodunk. Hatszázhuszonhat család munkájába száz nyugdíjas tag segít bele a nagy munkák idején — tájékoztatja röviden Gönczi Lajos a vendégeket. — Idén január óta kapják öregeink nyugdíjukat az államtól; a közös földből családonként 1200 négyszögöl háztáji az övék. Ezen kívül a szociális alapból tűzrevalót, cukrot, rizst kapnak.

KOSZTADINOV ELVTÁRS, a bolgár tsz-tanács főagronómusa megjegyzi, hogy hazájában minden tsz-nyugdíjas annyi munkaegységet szerez, amennyit akar.

— Nálunk még nincs állami nyugdíj a tsz-tagok részére — veti közbe Csóka elvtárs. — Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése azonban mihamar lehetővé teszi azt is.

Milan Milanov elvtárs arról számol be, hogy a ma működő 3255 bolgár tsz közül körülbelül ezerháromszáznak tagsága szavazta meg: földjáradék fizetése helyett hathatósabban segítsék az öregeket.

— Ahány ország, annyi szokás — jegyzi meg Vad András, városi párttitkár. — Mi magunk is arra törekszünk, hogy szövetkezeteink életét hazai viszonyainknak legmegfelelőbben vezessük,

AKÁR NÁLUNK, ÜGY Bulgáriában is, Albániában is jól dolgoznak a tsz-pártalapszerve- zetek. Vendégeink elmondják, hogy hazájukban ma már csak úgynevezett „hármastípusú” szövetkezetek dolgoznak. Ez a legfejlettebb szövetkezési forma, ez biztosítja a legtöbb sikert. A siker persze nemcsak a szövetkezés formáján, hanem a helyes gazdaságvezetésen is múlik.

Gönczi Lajos és Somosi Árpád együtt sorolják, miből mennyit vetett a Vörös Csillag Tsz tagsága.

— 1300 kh kukoricánkból 100 holdat tesz ki a siló; 87 holdat ikersorosan, 144 holdat pedig négyzetesen vetettünk — mondja a vezető mezőgazdász. — Idei 450 kh lucernavetésünk jövőre 860 kh-ra gyarapszik. Mind több és több területet rendezünk be öntözésre.

KORSZERŰ GAZDÁLKODÁSI

módról a terméseredményekre fordul a szó. A túrkevei Vörös Csillag Tsz tábláiról holdanként átlag 8,48 mázsa búzát arattak, 36 m<r>’sa csöves tengerit törtek le — szemben az egyéni gazdák 5,30 mázsás búza — és 18—20 mázsás kukoricatermésével. A 160 mázsás cukorrépatermés 40 mázsával jobb. mint a városbeli egyénieké. A kender 33,40 mázsát hozott.

Jorgji Csóka elvtárs a jószágállomány után érdeklődik. Elmondja, hogy Albániában kitűnő eredményeket értek el a Szovjetunióból importált tenyészkosokkal, melyeket mesterséges megtermékenyítés útján hasznosítottak.

— Még négyes bárány-iker i: született helyenként! Célunt azonban nem az érdekességet keresése, hanem hazai állományunk nemesítése volt. S ezt e. is értüké

A Vörös Csillag Tsz-ben háromezer juhot tartanak; , iger szép az 5,50 kg-os nyírási átlag a 30 literes tejátlag.

— Nézzünk körül a birtokon! — javasolja Nagy elvtárs..— Ne csak mondjuk, mutogassuk is!

Való, hogy nem érdemtelen kezekben, van a nyolcezer hold. Tavaly 20 millió forint volt a bruttó termelési érték, idén — a rossz idő ellenére — 22 millió.

Albán és bolgár vendégeink a hozzáértő elismerésével gyönyörködtek a nyolcezres fehér baromfi, közel háromezres sertés- állományban, a — kimondani is sok — hatszázhatvan szarvas- marhában, háromezer juhbarn Sok tsz-gazdával elbeszélgetnek; fiatallal, korossal egyaránt. Amit hallanak, az mind boldog elégedettségről tanúskodik,

AZ MSZMP VÁROSI KLUBJÁBA térünk ezután. Márki Gáborral, a Búzakalász Tsz nyugdíjasával, a pártklub elnökével találkozunk itt. Az öreg tizen- kilences kommunista keresetlen szavakkal mondja el: milyen harcokat vívott pártunk vezetésével a magyar nép, míg mai eredményeiket elérte.öreg este van; Budapest felé indul a gépkocsi. Barátaink a koraőszi estben sem fáznak: igazi heves déli vérmérséklettel vitatják meg a látottakat. Kosztadinov elvtárs a kilométeróra fényénél pergeti sebesen noteszének lapjait: adatokkal érvel. Van mivel: mindnyájan látták, mire képes a magyar szövetkezeti parasztság hatalmas táborának egy — aránylag kicsiny — csoportja: a túrkevei Vörös Csillag Tsz tagsága. — b. z. —

KECZKES KÁROLY

(1798-1856)

Georgij Kosztadinov kisújszállási otthonában kereste fel hazafelé — Sándor Kálmán elvtársat, régi ismerősét.

Az elmúlt napokban két tszcs alakult a jászapáti járásban

Hetekkel ezelőtt ünnepelték a iászapáti járásban is a szövetkezeti mozgalom tízesztendős évfordulóját.

Röviddel a tízéves évforduló ntán Jászdózsán néhány egyénileg dolgozó paraszt elhatározta, hogy termelőszövetkezeti csoportot alakít. Elhatározását néhány nap alatt meg is valósította. Pénteken este — október 3-án — megtartották az alakuló közgyűlést Tizenegy gazda negyven

hold földön megalakította a Búzakalász Tszcs-t.

A másik termelőszövetkezeti csoport szeptember utolsó napjaiban Tiszasiilyön alakult. Itt tizenöt dolgozó paraszt 108 hold földön kezdi majd meg a társas gazdálkodást még ezév őszén. A szövetkezők Petőfi nevét adták csoportjuknak.

Ugyancsak az elmúlt napokban tizenhárom család lépett a jászkiséri Alkotmány Tsz-be,

Százhatvan évvel ezelőtt, Loose városában született Keczkés Károly. Halála után harminckilenc évvel így ír róla a századvég mérnökeinek lapja: „Egyike volt azoknak a kiváló egyéniségeknek, akik nemcsak hazájuk szűkebb határán belül, de idegenben is tisztességet vallottak működésükkel.”

Keczkés Károly mint fiatc mérnök 1823-ban került a Dunc Térképező Osztályhoz; majd Pc zsonyban dolgozott. A negyvene évek elején Pesten látjuk viszon már mint országosan elismet vízügyi szaktekintélyt. Szécheni István 1848-ban őt kéri fel, hog Lindemann Emil főmérnök fc lyamszapályozási terveit bírálj el. 1847-ben az kerül az egy év ivei előbb elhunyt Vásárhelyi Pc .Körökébe s a tiszaszabályozás fel fordul figyelme. Mint a Tisza

völgyi Társulat főmérnöke, nagy lelkesedéssel, sok hozzáértéssel lát. feladatához. Fáradhatatlanul munkálkodik; a szabadságharc megindulásának évében betegágya mellett keresi fel Kossuth, Széchenyi és Klapka — együtt vitatják meg hazánk időszerű vízügyi kérdéseit. Részt vállal a Pest-Budát összekötő Lánchíd építésében is.

A Tiszavölgyi Társulat jelentős összegű pénzjutalommal kívánja elismerését kifejezésre juttatni Keczkés Károly iránt — ő azonban egy fillért sem fogad el.

A szabadságharc bukását követően a tiszaszabályozás rajzai egy évig hevernek, A mindig magyar, bátorkiállású Keczkés Károly helyett az osztrák kormány Herrich Károly kezére adja azokat. Kepzkés szakértelmét

azonban Becs nem nélkülözheti... 1853-ban Magyarorszag vízügyeinek vezetőjeként látjuk viszont.

Örök kutató, nyugtalan elme volt Keczkés Károly. Fél évszá-' zaddal Zeppelin előtt már fog- < lalkozott a léghajózás ötletével; 1855-ben pedig feltalálta azt a kotrószalagot, melyet — csekély változtatással — ma is világszerte használnak. Találmányának anyagi előnyét sem maga, sem családja nem élvezhette — az elmerült a Bach-korszak bürokráciájának posványában.

Keczkés Károly munkálhodá- sának eredményét a tiszamenti falvak, városok ma is élvezik: földjeinken nem pusztít az ár, hanem dolgos parasztjaink — jórészt az általa terv-esett — folyószabályozások eredményeként végzi,k ott békés, alkotó munlcd- jukat.