Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-05 / 236. szám

1958, október 5, SZOLNOK MEGYEI NÉ FLAP s Magágykészítés a kisüzemben kori jelenség a vetőmaggal tör­ténő takarékoskodás.) Minden vetőgépen rajta kell lenni a vetőmag használati értékének. Piszke® és csávázatlan vetőma­got elvetni nem szabad. A rizs jó termést ígér, de a betakarítás lassú és az igen ., komoly veszedelmet rejt magá-< ban. 173 millió forint értékű rizsi forog kockán. Nincs kihasználva j a kombájn, a cséplőgép. Feltét- j len meg kell gyorsítani a csép-1 lést és nem leket olyan gép i idők maradi gondolkodásét (esőre várás) juttatja eszünkbe. A nagyüzemekben úgyszólván minden tarlót nyáron mélyen felszántottak. A majorokból az istá lló trágyát k ihordották és alá- szántották, jól kihasználva a szállító kapacitásban az őszi be­takarítás előtt jelentkező kapa­citást és a jó útviszonyokat. Nagyon komoly eredmény az, hogy a nagyüzemekben a mű­trágyahasználat szinte ugrás sze­re űn emelkedik; Az ez évi fel- használás 1500 vagon fölé emel­kedik az elmúlt év 500 vagonos felhasználásával szemben. A termelőszövetkezetekben az ősziek alá történő talajelőkészí­tés, búzavetés jó ütemben halad, így a besenyszögi tsz-ek több­sége az őszi búzát 100 ®/o-ig elvetette A karcai Győzelem Tsz az el­vetésre tervezett 400 kh-ból 330 kh-t elvetett; De ugyanez a hely­zet Turkevén és a megye más több nagy termelőszövetkezeté­ben is. Dicséret ülefi set egyénileg dol­gozó parasztokat az ősziek gyors betakarításáért. A kukorieaseár szinte szemlátomást fogy a ha­tárból. Napraforgó,' burgonya már nincs kinn a határban. A minőségi vetőmag felhasz­nálásában rejlő hatalmas lehető­ségéket, nemcsak a tsz-ek ak­názzák ki, hanem mindig több és több az okos egyéni gazdál­kodók száma, akik tudjak, ha a leromlott vetőmagjukat kicseré­lik, felújítják egy-két q-val több terem. A vetőma,gesere a legtöbb községben jó ütemben halad, így pl. a jászapáti dolgozó parasztok már pótkeretet kértek, mert az oda leküldött vétőmag búza elfo­gyott; Mi az, ami mégis aggaszt bennünket és amely nyug­talanságot vált ki belőjünk? Kötelességünknek tartjuk, hogy közöljük megyénk termelőszö­vetkezeteivel, egyem dolgozó parasztjaival-; Igaz közmondás; nem követi az ősziek alá történő talajelökészítés, még kevésbé a vetés. Tisza,gyendán még egy kh. földet sem vetettek be. Cseppet sem jobb a helyzet Jászberény­ben, ahol még a rozsot sem ve­tették el. De nem vetettek még Öcsödön sem és még sok helyem Nem helytelen az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok szeptember végéig a talajmun­kákra kedvező időt vártak, de most már minden pillanat ve­szedelmet jelent. A korai vetés jól megbokrosodik, megerősödve indul a télnek. A korai vetések ez évben is lényegesen több ter­mést adtak, mint a későn vetet­tek. így nincs más hátra; VETNI, VETNI, VETNI! Az ország kenyérellátásáról, a gazdák több jövedelméről van szó. Az flmsz-efc, az egyénileg dolgozó parasztok minden gép­igényét ki tudják elégíteni. Hibának tartjuk, hogy ez év­ben többen nem vonták le a kö­vetkeztetést és nem veszik figye­lembe azt, hogy az őszi árpa legalább 2 q-val többet adott, mint a tavaszi árpa. Az őszi ár­pának már a földben kellene lenni, és még az elmúlt évi ve­tésterület 80 százalékát sem ve­tették eL Tanácsoljuk, hogy a ta­vaszi árpa rovására több őszi ár­pát vessenek, valamint azt, hogy az ország kenyérellátásá­nak zavartalan biztosítása érde­kében. minden termelő egy ke­véssel több búzát vessem A gépállomások munkája sokat javult Lényegesen jobb minőségben végzik a munkát, de nem lehe­tünk azzal megelégedve, hogy még mindig sok gép áh.. Egyes helyeken az elvégzett munka is kifogásolható. Ma már ilyen ke­vés kivételnek sem szabad lenni és ha bárkinek a munka minő­sége ellen kifogása van, jelentse a helyi tanácsnak; vagy ha el­intézést nem nyer, a járási, vagy a megyei tanács mező- gazdaság osztályainak. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a vetőmag használati értékének megfelelő magmeny- nyiség kerüljön elvetésre. (Gya­Aratás idején sokszor és sokan kérdezik: Mi a titka annak, hogy a termelőszövetkezetek évről-évre többet termelnek, mint az egyéni gazdák? íme, ez is a titokhoz tartozik: így készül a mag­ágy a kengyeli Búzakalász Tsz földjén. Még a laikus is könnyen meglátja, hogy a kettő között milyen nagy a különbség. A szövet« kezetiek a felvétel óta már vetnek, Boda Mihály pedig jó, ha el« kezdte a .szántást, Tervkészítés előtt kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben a vezetők sűrűn összedugják fejüket és összeállítják a javaslatokat, hogy majd később a köz­eié vigyék, milyen terveket valósíthatnak meg jövőre. Magas László megyei főállattenyésztő, Pénzes László tsz-agronö- mus, Endrész Károly tsz-párttitkár és Halász Ferenc tsz-állat- tenyésztö a jövő évben épülő százas tehénístálló és borjúnevelő terveiről beszélgetnek. ÍGY NE! Elrettentő példája annak, miként nem szabad a csordát itatnL Az árokból könnyen megfertőződnek mételykórrai az állatok —» a háttérben látszó kútnál nem fenyegetne ez a veszély ypiíip^yipv: ALLAMI GAZDASÁGBAN !i^u!i!!!!!l!lllll!l!!l!l!l!ll!!lli!lll A Megyei Tanács Mezőgazda­sági Osztálya október első nap­jaiban határszemlét tartott a megye több járásában, városá­ban. Az egyes munkafolyamatok elvégzésénél jók a tapasztala­taink. Visszatükröződik az a munkalendület, amely Szolnok megye termelőszövetkezeteit, gépállomásait, egyéni dolgozó parasztjait mind a tavaszi, mind a nyári munkáiknál jellemezte. Egyes munkáknál jelentkező le­maradás (főleg a vetés) azonban aggodalommal töltött el bennün­ket, amely lemaradás az elmúlt hosszantartó szárazság­nak hosszantartó esőzés a vége M3 nem az elmúlt év hosszú szá­raz őszére emlékezünk vissza, hanem 1952. évre. Ez évben is sokan bizakodva várták az esőt, hogy majd ezután vetnek. Az eső meg is érkezett, és esett, esett, s végül még lóhátról tör­ténő vetéssel is találkoztunk. Október 5-e van. Gyorsan fogy az egyéni termelők kukorioája a tábláról, de a betakarítást A MEGYEI HATÁRSZEMLE TAPASZTALATAI amelyik áll. A kedvező időjárást még úgy is tanácsoljuk kihasz­nálni, hogy éjjeli üzemelést is állítsanak be. A gépállomások biztosítsák, hogy ahol a gép töri a magot, annak dacára, hogy kopott síneket alkalmaznak, fa­verőlécekre kell kicserélni. Ma mér a sdlózás még az őszi munka idején sem igényel sok munkaerőt. A silókombájnok ennek ellenére állanak A gépállomások, tanácsi (szervek, feltétlen gondoskodjanak arról, hogy minden silókomtoájn üze­mei jen. Meg kell menteni a ku­koricaszárban lévő fehérje ér­téket azzal, hogy ezt minél ha­marabb lesilózzók. A fehérje bél­tartalom a kukorica le takarítás után rohamosan csökken. A termelők feladata, felelős­sége nagy, de semmivel sem kisebb a rizs betakarításánál az átvevő szerveké, akiktől maxi­mális erőfeszítést kérünk. A ter­melők és az átvevő szervek azon­ban meg vannak bénulva, ha a' MÁV messzemenő segítségnyúj-i tását nem élvezik; Éppen ezért: szeretnénk erre a MÁV figyel-: mót felhívni és a segítségét kér-' ró. Országos érdek, hogy a rizs; betakarítását a. vagonok elégte-; lensége ne akadályozza. A községi szerveknek a mun-; kák sikeres elvégzésében ko-; moly szerepük lehet. A feladat most nemi kicsi, állandóan fi­gyeljék a munkák menetét. Se­gítsenek ott, ahol hiba van és minden zavaró körülményt el kell hárítani. A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Osztálya feltétlen bízik ab­ban, hogy a tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok a jóindulatú tanácsot megfogadják és novem­ber közepén úgy, mint tavasszal és nyáron tettük, büszkén tud­juk jelenteni, hogy Szolnok me­gye termelőszövetkezetei, egyéni, dolgozó parasztjai a kötelessé-; güket híven teljesítették. ; Megyei Tanács ; ÍK/I.• |Boda Mihály törökszentmiklósi középparaszt készíti a búza mag­lágyát. Három holdat akar vetni, de még csak itt tart a munkával. ;Egyedül dolgozik, a betakarítás is az ő gondja; s akárhogy eről- I ködik, nem tud olyan munkát adni a földnek, mint amilyen I annak kellene. : Magágykészítés a nagyüzemben * ............. ■■ ■■ mi inniriiimfnunTII I Mill I I I ll"rililllTllfHIII

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom