Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-14 / 243. szám

SZOLNOK MEGTÜ HtPSíAF t§38. eütióím- 14 UÜászervszlék a mezőgazdasági szakbizottságokat Másfél hónappal ezelőtt tar- etta újjászervező ülését a Haza- Sas Népfront megyei mezőgaz­dasági szakbizottsága. Ez alka­tommal 54 taggal Újjáalakult és V növénytermesztési, állatte (vesztési, gépesítési, üzemszerve- •ési és agropropaganda — albi- uttsagot hozott létre. Mindegyik dbizottságnak van vezetője, aki egja a 11 főből álló úgynevezett (súcsbizottságnak, amely össze­fogja a* albizottságok munkáját, vibírálja munkatervét és meg- «abja a tennivalókat. A megyei bizottság Újjáalaku­lása után megszervezték a já­rási, városi szakbizottságokat. Az újjászervezéssel egyidőhen a bizottságok elkészítették munka­terveiket, amely felöleli a me­zőgazdaság fejlesztésére és át­szervezésére vonatkozó lehetsé­ges és szükséges tennivalókat. Ami újat jelent ebben a szer­vezésben, az a bizottságok fel­adatának és hatáskörének tar­talmában rejlik. Ugyanis a me­zőgazdaság fejlesztési, átszerve­zési, valamint a szakember to­vábbképzési, szakoktatási felada­tok irányítása és szervezése, va­lamint az említett feladatok le bonyolítása a Hazafias Népfront mezőgazdasági szakbizottsága kezébe van adva. Ez elég nehéz feladat elé állítja a szakbizottságokat, hiszen na­gyon alapos szervezést, sok fá­radságot nem ismerő munkát kíván ez a szakemberektől. — Amennyiben a gondos szervező munka párosul a lelkesedéstől fütött ügybuzgalommal, az emlí­tett hatáskörből adódó lehetőség birtokában az eddiginél gyümöl­csözőbb lesz a szakbizottságok munkája. BK. Cukorrépatermelőknek hasznos Ne siessenek a termelők a répaszedéssel Dolgozó parasztságunk alap­természete a szorgalom, igyeke­zet, A munkaszeretet arra kész­teti parasztjainkat, hogy mi­előbb elvessenek, mielőbb beta­karítsák a termést,- Ez az igye­kezet azonban — nagyon ritkán — káros is lehet. Példának okáért: a cukorrépaszedésnél... Az első pillanatra hihetetlen­nek látszó állítás magyarázatát Kiss Gyula, a Szolnoki Cukor­gyár termeltetési osztályának vezetője adja meg: — A cukorrépa tárolásának a R—10 fokos léghőmérséklet fe­lel meg legjobban. Ha melegebb az idő, a répa könnyen romlás­nak indul. A cukorrépa feldol­gozása hosszú, kényes feladat, melynek megvalósítását a rom­lott répák tetemesen megnehe­zítik. Leghelyesebben akkor járnak el a termelők, ha erőiket répaszedés helyett ezekben a hetekben a vetésre s más me­zőgazdasági munkák elvégzésére fordítják. így ősz időben valóban nem fe­nyeget a tétlenkedés veszélye. Sajnos, még elég sok holdon a szár; másutt a rizsaratás, rizs- cséplés sürget; nem egy gazdá­nak földje még vetetlen. Megjegyezzük, hogy- tudomá­sunk szerint megyénk több he­lyén vita támadt a termelők és a répaátvevők között a százalé­kolás körül. — Mi ennek az oka? — Évekkel ezelőtt több ter­melő átvette a Jarmosiamko-mód- szert, mely a Szovjetunióban va­lóban bevált. Hazai repafajtáink feje azonban nagyobb, mint a Szovjetunióban termesztetteké — ezért a kétfo­rintos nagyságú metszési felüle­tet adó fejelés nem megfelelő, — így a termeltetési osztály ve­zetője. — A répa feje különösen a levél zethez legközelebb eső része jelentős mennyiségű káros nitrogént tartalmaz, mely feldol­gozáskor bomlasztja a répát. A répát ügy kell helyesen fejelni, hogy a leveleket egyetlen vágás­sal lemetsszük, az elszáradt haj­A MOZAIK és CEMENT- ARUGYAR sírkőrészlege értesíti vevőit, hogy ne­mes márvány és műkő sírkövei modern kivitel­ben nagy választékban rendelkezésre állnak. Kérjük, keresse Fel szolnoki iBelol- lééls* u- SS. **.) telepét. A MAI VADASZOK Szóval, ez a mi birodalmunk — mondotta Szabó étvtiiss,. számé területen S kát, hold az abádszalóki szakszervezeti vadásztársaság fővadászmestere. Leheveredtünfc a fűbe az a Ima fák jóleső árnyékába. Elő* került a kockás kendő, amelynek tartalma a vadászfeleség si’-e- rető gondoskodásáról tanúskodott; Jól esett az ennivaló. — Történetünk 1945-tel kezdődik; — Kezdett hozzá Szálló elvtárs, miközben gondosan hajtogatta ősszel a kockás kendőt. Lassan, a kunsági ember logikájával megformulázott és meg­fontoltságával kiejtett szavaiból a következő történet kere­kedett ki. A FELSZABADULÁS UTÁN alakult meg a vadásziarsasag Abádszalóki Nimród névvel. Összetétele akkor még igen ve­gyes volt. A régiek mellett már Új emberek kerültek a vadász- társaságba, de valahogy, vala­milyen „sajtóhiba” folytán a .csórók’’, a valóban proletárok kimaradtak. Egy szép napon az­után Sáfár Balázs, Cseh János és Daróczi Ambrus összeszedték a „prolikat” és új vadásztársa­ságot alakítottak. A megalaku­lást a „főispán! hivatal” hely­ben hagyta. Árverésen fél zsák pengővel vettek bérbe két apró- vadas területet. 1950-ben, a Megyei Tanács a MAVOSZ-szal egyetértésben egy vadásztársaságba tömöritette a járás összes vadászait. Nem volt helyes. Lazult a vadásztársaság fegyelme, a vezetőség nem tudta kellően összefogni a nagy terüle­ten élő vadászokat szervezetileg. A 32 ezer forint, amellyel a va­dásztársaság az összevonás ide­jén rendelkezett elúszott az egyes gyengén működő brigádok támogatása következtében. így volt ez az ellenforradalo­mig. A vadásztársaság tagjai egy-két ember kivételével meg­őrizték fegyelmüket. Szabó Fe­rencet mint a vadásztársaság fő­vadászmesterét az egyik este be­hívták a „forradalmi tanácshoz", hogy a vadászfegyvereket össze kell szednie. — Nem — mondotta, s ezért október 31-én megverték őt. No­vember 4-én viszont a tizennégy kommtmÍBt* vadas* saolgálatot vállalt a rendőrség kótalékébeín egészem december végéig; A fegyelemre -jellemző, hegy 1956. december 16-án szerződést kötötek a MAVAD-dal és 1957. járni árban 600 élő nyulat fog­tak és szállítottak a MAVAD- nak exportra. Csak aa abádsza­lóki területről 902 lőttvadat ad­tak el a MAVAD-nak, ezzel is segítve az akkori élelmezési helyzetet. 1957—58-ban 1587 lőtt nyúlna, 1262 élő nyúlna és 504 lőtt fácánra kötöttek szerződést a MAVAD-dal. A vadőrök és a társaság tagjai 909 szőrmés es szárnyas ragadozót pusztítottak * w A fenti számokihoz külön kommentárt nem kell fűzni. Eb­ben a vadásztársaságban több mint 100 ezer forintos egyenle­gek biztosítják az okszerű vad- gazdálkodás végrehajtását. A majd 39 ezer holdon három füg­getlenített vadőr, illetve egy fő- vadászmeater 50 taggal óvja és védi a vadállományt. Például a 2080 számú terület, — amely a legalkalmasabb vadtenyésztésre — csak „befogó” terület. Azon fegyver csak szőrmés és szár­nyas ragadozók elejtésére dör­dül el. A vadászoknak az a terve, hogy anyagilag teljesen rendlbe- hozzák a vadásztársaságot. Ti­zenhat kát. hold vadföldet mű­velnek majd meg. A 2059-es csenderest létesítenék; De a töb­bi területeken is a vadföldek ki­sebb* részekre való bontásával a vad ételmének biztosítása mel­lett búvóhely céljait szolgáló csendereseket is létesítenek. Az 1959/60. vadászati évre a fácán felvadon tenyésztésről a mester­séges tenyésztésre kívánnak át­térni; 19S8/59 VADÁSZATI ÉVBEN 1400 élőnyulat és 15Ó0 lőttnyu- la4 adnak éL, a MAVAD-nak, Ez asz igen tekintélyes mennyi­ségű vad egyáltalán nem jelenti art, hogy bősége» törzsállomány ne maradna a területen. Tervbe vették a fáoánállornány elszapo- ritását a területek többi részén IS; Nt*n elegendő azért sem, mert a tudás fokozására kötele/' a vadásztársaság küzdelmekkel és erednaényekkel gazdag múltja, jelenje és azok a nagyszerű feladatok. amelyeket az elkövet­kezendő időben feladatul tűztek ki maguk été,­AZ ABÁDSZALÓKI SZAK- ZERVE.SETI vadászta rsaságol ma az egységes és erős kollek­tíva jellemzi. A tisztulási folya­mat lezárult; A szájtépők, a han- goskodók elhullottak. Ma tagjai kommunisták éz a társadalmi rendszerhez hű pártonkívüliek. Vadgazdálkodásuk példa Szol­nok megye többi vadásztársasá­ga előtt, de példa lehet vala­mennyi vadáfsztáireasagnak. Dióhéjban ezeket tudtam meg­jegyezni Szabó divtán által el­mondottakból Az öreg nap jócskán átbilleni a délelőn, figyelmeztetve, hogy s nap kétharmadán túljutottunli és illő lesz hazafelé venni ai utak Mátyás Ferenc MA VOSZ előadó »♦♦♦................. . PR OF. BäRJHQID Fantasztikus találmánya történet <*z agyról „iemeretáérképet" ké­szíteni. Két „ismeret-térkép" összeha sonlitdsa megmutatja: mit tai az egyik, kísérleti személy, mit c másik. A „Barbara Y* kísérlet sorozat második —r nehezebb — része arra irányúit, hogy megái lapítsuk: lehetséges-e az egyil kísérleti személy ismeret kincsé a másiknak elektromechanik u. úton átadni A kísérletek alap gondolatát a fényképezés — ne vezetesen a pozitívnak negatív ról való elkészítése ■=* adta.“ Prof. Borrún» bekapcsolta t ventillátort s cigarettára gyú.i tott. Vállát, derekát megnyújtás tatta, majd folytatna az olvasást *Az ^A“ kísérleti személy út vette a megtanulandó feladatot mely egy nyólejegyű szám volt 19230605. Miután az elektromo. agy-leolvasó segítségével meg állapítottuk, hogy a számol ki fogástalcmul tudja, azaz: agya ban rögzítette —• agyáról felvé telt készítettünk. A felvétel ne gaUvját az agy-olvasó gépben he lyesdük eL kísérleti szeméij eltávozott, gondosan ügyeltüni arra, hogy „B” kísérleti személy nek a feladásra kerülő száma tudomáséra na hozhassa, „b kísérlett személy fejére elhelyez tűk azt a deákot, mellyel a le olvasást szoktuk volt végezni Az előbb említett negatív segít ségéoel agyába es az élsó álka lommal négy percen keresztül - áramlökéseket adtunk. Miko „B” fejéri a sisakot lecsatoltuk felszólítottuk, hogy mondjon egt tetszés szerinti nyólejegyű szá mot. „B” est mondta: „19230605" A kísérlet tehát — úgy látszat — sikerrel járt. Két órán ke resztül r— ed követően léé Vételkényszer nélkül látogassa meg ^ Jászárokszállási Földművesszövetkezet ruházati és vas- műszaki pa-j vilonját a Jászberényi őszij Vásáron, ahol áruválasztékból j vásárolhatja meg szükségle­tét. Lacikonyhája a legfino-j niabb sülthúsokkal és italok-; kai várja a vásár látoaatóit.« t tásókat pedig késsel gondosan letisztítjuk. Az így kezelt répa ellen bizonyára neon lesz kifo­gása egyetlen átvevőnek sem ... Természetesen csak akkor nem, ha a termelő a répát a földtől, gaztól is megtakarítja. A szedési és szállítási terv je­gyek utasításainak pontos meg­tartása egyaránt érdeke a ter­melőnek és a cukorgyárnak. A cukorgyárral állandó kapcsola­tot fenntartó termeltetési felelő­sök mindig időben szólnak, mi­kor kezdjék a termelők a répa szedését. Kiss Gyula osztályvezető el­ismeréssel emlékszik meg me­gyénk termelőszövetkezeti gaz­dáiról, kik nem csupán a kor­szerű agrotechnika eredményei-1 nek felhasználásával küzdenek a' magasabb terméseredményekért,' hanem a betakarítási fegyelem-; mel is. Egyetlen szövetkezetnél sem fordult elő, hogy idő előtt láttak volna a répaszedéshez, egyetlen közös gazdaság sem vitt átadásra földdel erősen szennyezett, gazos répát. — Az idei répatermelés jónak mondható; elsősorban a tsz-ek- ben, állami gazdaságokban: te­hát a nagyüzemekben. Ezek ter­mésátlagai 20—25 százalékkal magasabbak, mint a kisparcel- lá.k gazdáié, — jegyezte meg Kiss Gyula osztályvezető. A jövő a nagyüzemé; ez az igazság a cukorrépatermelés forntján is mind nyilvánvalóbbá válik. rVVVVVVVVVYVVVVVVVVYVVYVVYVVVYY Őszi és téli ruházati cikkek, háló, kombinált-szobák és konyhabútorok, valamint re- kamiék és sezlonok besze­rezhetők a Jászberényi Őszi Vásáron, október 18—19-én, a Jászberényi Fo idmű vew/fi vrtkezet pavilonjaiban. Gyümölcs- és zöidségpavi- lonjában pedig a legfrisebb gyümölcs és zöldség kapha­tó. Ház mindenható urának: az el­nöknek parancsára rendelte így. Nyugodt, egyenletes tempóbán rótta a sorokat... „a „Barbara Y” kísérletsoro­zatának megindításához az az ismert és természettudományo­sán megmagyarázott tény adtá az indítékot, hogy az emberi agy­ban lejátszódó, a tudat mezejé­ben állő folyamatok elektromo­san leolvashatók. Az agy által adott — gondolkodás közben ke­letkezett — áramlökések felerő­sítése után azok <iz elektrocardio- grammokhoz hasonlóan rögzíthe­tők, olvasta. A görbék „visszaol­vasását“ fotocellád berendezés végzi, mely a gondolatnak kib er­netikái berendezés segítségével történő meghallgatását teszi le­hetővé. Röviden: lehetővé vált a gépi úton történő gondolatolva* sás. Tudott dolog, hogy valamely ismeret birtoklása azt jelenti, hogy az agy egyes sejtjeiben m tanulás révén bizonyos elválto­zás keletkezett, mely a gondolko­dás alkalmával működésbe lép. A „Barbara Y“ kísérletsorozat lefolytatása során sikerült meg­állapítanunk, hogy az egyes tá- m eretek az agy mely mezején, illetőleg mely rétegében székel­nek. Nem probléma tehát többé az, hogy megcáfolhatatlanul ki­derítsük: a kísérleti személy mi­lyen ismeretek birtokában van. Megoldódott az is, miként lehet I lé" öszönöni, Barbara, haza­• mehet; végeztünk ... Még- \egyszer köszönöm — nyújtotta ; kezét a titkárnőnek, aki a gép- ; asztal letakarításával foglalatos- '.kodott. — Bizonyára maga is fá­radt..: ► > Miss Steaple valóban az volt. ;Negyedik napja dolgozott együtt la professzorral, szinte egyhuzam- \ban. A kísérletek befejeződtek, s ! most végre a jelentés után oda- ’• tehette az utolsó pontot. Leta­> karta a gépet, kézi tükröt tá- ;masztott mellé s míg fakó-barna ; haját fésülte, az jutott eszébe: Történelmi pillanat”. Ha a mű '.történelmi jelentőségű a tudo- .mány szempontjából, a befejezés ‘.pillanatának is antiak kell len- nie ... Elkészült. > ; — Jön, professzor? — kér­Idezte. ► — Még maradok. Átolvasom \az egészet... Jó éjt, Barbara! | — Good night, mister Barnow! ► A professzor egyedül maradt. * Cigarettavégekkel telt hamutar­tóját a papírkosárba borította s telhelyezkedett az Íróasztal mel­llett. Olvasni kezdte a jelentést, t melyet másnap személyesen kell tátadnia az elnöknek. f „Az ismeretkincs átadásának telektromechanikus módszere" — |ez állt az első lap tetején. Most telőször, mint ahogy az évek óta tfolyó kisérletsorozat is fedőné- iven, a „Barbara Y” fedőnéven ifulott. Profj Barnow a Fehér

Next

/
Oldalképek
Tartalom