Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-14 / 243. szám
E»;> 4955, október 14 SEOLNÓK MEGYE) NÉPLAP LIUOMFI Színes magyar film. Jaszalsészentgydrgyi „Úttörő” Filmszínház, október 12, rtrm m i I I FILMH I 8 » 111 IIH | ÍREK Michelangelo Antonioni ..Makaróni” címen új filmet forgat, amely egy náci fogolytáborban sínylődő olaszok életéről szál. A film főszereplői Raf Valloné és Alberto Soldi. • A Moszfilm stúdióban a lenini homszomol fennállásának. 40 évfordulója alkalmából Nagibín Pipa című elbeszélése nyomán elkészült a „Nehezen megszerzett boldogság”■ című film, rendezője Sstopler. • Marcel Pavláero francia-szovjet koprodukdős filmet forgat ,.Húszezer mérföld a Földön” címmel. A rendező 50.000 kilométert utazott a Szovjetunióban és Kínában, hogy a kuls© felvételeket elkészítse. A film szereplőinek többsége nem. hivatásos színész. A kísérőzene szer- dezője Sztolper. * A görög filmgyártás kiemelkedő alkotása Michael Cacoyannis filmrendező legújabb filmje „A feketébe öltözött leány'’. A rendező neorealisztikus stílusa Fel- linire és Bardemre emlékeztet. ,,A feketébe öltözött leány” sze repét Elit Lambetti görög színésznő alakítja, akiről még sokat fogunk hallani, Ausztrália legnagyobb film színházában nagy sikerrel mutatták be a „Szállnak a darvak1 című szovjet filmet. A kritikusok kiemelték a film állásfogla lásáit a béke mellett MICSODA ÉJSZAKA AMIKOR a nézőtér kivilágosodik, az ember töprengeni kezd; mit is kapott tulajdonképpen. Ellentétes véleményeket hallottam. Egyik szerint értéktelen limonádé, de jót lehetett rajta mulatni. A másik vélemény azt hangoztatja, hogy a filmnél; komoly mondanivalója van az emberségről és emellett nagyon szórakoztató. Nehéz is általános következtetést levonni a bohózatok fajtájába tartozó filmről. Mert ez kétségtelen, hogy ez a film bohózat a. javából. Felhasználja a ehaplíni bohózata eszközöket, melyeket a legutóbbi Chaplin filmösszeállításban — Szolnokon — láthatott a közönség. Ilyen eszköz például az éri ás termetű betörő szerepelte- íese, akit vagy hússzor fejbevág a főhős kalapáccsal, de hiába, mert az illető feláll és leüti ői Ezen kívül van ennék a filmnek egesz sor rokona. Többek .között Erich Kästner népszerű ifjúsági regényének filmváltozata, az Emil és a detektívek. Az idősebb generáció tagjai bizonyéra még jól emlékeznek rá. Ebben szerepelnek iskolás fiatalok, alkáli az igazi detektívek- kei együtt üldözik és végül elfogják a bűnözőt. Louis Jouvet egy régi filmje, a Nagyváros szintén az ötletadók között szerepel. A taxisok összefogását erről mintázhatták a szerzők. Nem állíthatjuk azt, hogy ez plágium lenne, mert annyi ötlettel, annyi kedvességgel fűszerezték a történést, hogy ezeket elnézzük annál is inkább, mert a bohózat műfajában nagyon nehéz új ötletekkel szolgálni. Hogy túl legyünk azon, ami a filmben rossz, vagy gyenge, fog. lalkozzunk a maseszövéssei. MÉG BOHÓZATBAN is túlzás és valószínűtlenség az, hogy a kergetődzés pontosam abban a házban történjék, amelyből a bonyodalom kialakult. Valószínűtlen az is, hogy Toros tanár, a film főszereplője miután elengedtek a rendőrségről, a betörők további üldözésére nem veszi igénybe őket, hanem önmaga igyekszik azt a bizonyos orvosságot visszaszerezni, amely körül az egész szédült körforgás folyik. Dehát a bohözati hatást csak ilyen rendkívül logikátlan eszközökkel lehet fenntartani. A cikk élején említettük, hogy az értékelés körül vita folyik. A magunk részéről inkább affelé hajiunk, hogy a filmnek van mondanivalója és azt, bár sokszor nem megfelelő művészi eszközökkel , mégis kifejezi. Ez pedig annyi, hogy az emberek általában jók. Meg közelebbről a rettenetes' kalandok nyomán egy öreg, száraz, kiégett szívű tanár rájön arra, fcogy neki is van meleg, érző emberi szíve. Hogy nemcsak az emberek jók, hanem ő maga is. Ahhoz, hogy ezt a tételt a. néző is eíhigyjé, La* * tabár Kálmán alakítása segíti hozzá A MAGYAR FILM es színjét? szás nagy betegsege, ' hogy a kasszasiker, vagy mag meggondolások érdekében egy-egy nagy színészt valamilyen szerepkörbe beskatulyáz. így történt ez La- tabár Kálmánnal ás, aki az „operett komikus” feliratú dobozba került. Volt egy-két jellegzetes mozdulata, néhány Latabár-féle grimass, íefflegzetes^ia res&tos hangon és hangsúllyal leadott „bemondások”; Ez volt ami a képzeletünkben a színész neve hallatára felmerült. Ez a fitai ragyogó bizonyíték arra, hogy kulturális életünknek ez a nagy hibája felszámolható és fel is számolandó. Latabár több mint operettkomikus. Nagy drámai szülész. Furcsa, hogy éppen a bohózattal kapcsolatban kell ezt kijelenteni, de az ó szerepe nem bohözati, hanem drámai elemek* kel telített. A záró jelenet, amikor a tanárnő (Tolnai Klári) meghívja őt az este el nem fogyasztott feketére, briiliáns drámai alakítás volt. Két szót mond mindössze végtelenül faradtam; azért jöttem. Ahogy mondja es ahogy megmozdul, a színi iskolás kelletnie tanítani. NAGYON SZELLEMES a bevezető jelenet exponálása, amely Toros tanár álmát mutatja be, A reálisnak és az álomszerűnek keveredése a filmművészet szempontjából jölsikeriilt, sokat jelentő. Talán ez te&M elhihető* vé a többit Nem nagyigényű film a Micsoda éjszaka. Reméljük, hogy az alapgondolat, „az emberek jók", minél több emberben fog tovább rezegni. Ha így lesz, igazolni fogja a film létjogosultságát. Nélkülözhetetlen segédeszköz A párt és a Népfront politikájának lelkes agitátorai már hosszú időn keresztül nélkülöztek egy olyan kézikönyveit, amelyben a felmerülő politikai, gazdasági ég kulturális problémákra választ kaphatnak. A most megjelent kézikönyv világos, átteikiinthető beosztásával sokoldalú, változatos adatszolgáltatásával és nem utolsó sorban egyszerű, keresetlen nyel« vezetével értékes segítsége lesz mindenkinek, aki az emberek között járva, a munkáshatalom igazságát tényekkel és adatokkal felvértezve akarja hirdetni, * Az „Agitátor kézikönyvéM, a Kossuth Kiadó kirendeltségénél — Szolnok, Kossuth tér 2. — lehet beszerezni; «II*» re, hogy szédül. Kezdett rádöbbenni arra, hogy mire akarják felhasználni találmányát, melyet a tudás gyorsabb elsajátításáért, az egyre eredménytelenebbnek bizonyuló hivatalos közoktatás segítőjének szánt. Sejtette, hogy hangja elárulná, ezért csak bólintott. — Ifjúságunk sajnálatos módon nélkülözi azt a kémény és katonás nevelést, melyben a német Harmadik Birodalom ifjúinak volt része; ezért persze a. szenátus is felelős... — vált bosszúsra a hadügyminiszter hangja, — Egy része puhány, más részét megfertőzte az a vörös zagyvaság, amit a moszkvai rádió sugároz... Nos, az ön találmánya révén — ha szabad magam így, katonás kerssetlenség- gel kifejeznem — tisztára sikálhatjuk ezeket az agyakat! A megtisztított mezőkre pedig elektromechanikusán könnyű, sőt gyerekjáték átvinnünk, a helyes eszméket; aminő az egész bolsevista ideológiai szóbeszéd tarthatatlansága, a kapitalizmus létének, szükségessége, a keresztes hadjárat elkerülhetetlensége .. -. A professzor, bármennyire is igyekezett uralkodni magán, megremegett. — Fázik? — hajolt előre villámgyors udvariassággal az elnök. — Igyunk; ez felmelegíti..-. A sikerre! — emelte poharát. — A végső győzelemre! — így a tábornok. 1/f r. Bamow szó nélkül haj- - tóttá fel az italt... Az égető folyadék, melyhez nem szokott volt hozzá, határozottabbá tette: ~ Találmányom nem védi k ’»»TW*-»».»-» zömbös dolgokról beszélgettem i „B”rvel, majd ismét megkérdeztem tőle az imént még tudott számot. Elekor már csak négy, majd újabb két óra múlva csupán három számjegyre emlékezett. Az ezt követő kísérletek arra irányultak, hogy megállapítsuk: mennyi időre van szüksége az átlagembernek arra, hogy ismereteket elektromechxmíkm úton tartósan átvegyen* Ügy találtuk, hogy 7,5—8 perces besugárzás az optimális idp. Az ezen túl adagolt áramlökés-sorozat. az ismeret olyan mértékű bevésődését idézi elő, hogy állandóan a tudat előterébe nyomul, a kísérleti, személy képtelen másra gondolni, mint az elektromechanikuson bevésett feladatra. 5 .* Prof. Barnow feje lehanycct- * lőtt, szeme lecsukódott és teste lassan-lassan az íróasztal pihentető lapjára borult... * — Bravó, prof esősort Bravó, mister Barmowi Az ebiflk és hadügyminiszter egyszerre nyújtotta gratulációra kezét. A tudós, aki nem értette, mit keres itt voltaképpen a hadügyminiszter, M elnöki jobbot fogadta eisónak, r-> ön, professzor, nagyobb szolgálatot tett ez Egyesült Államoknak, mint az atom- és hidrogénfegyver feltalálója. Az már megvan az oroszoknak, sőt az interkontinentális rakéta birtokában azok bizonyos katonai fölényre is tettek szert velünk szemben... — mondotta az elnök, s a tábornok felé sandított, aki az utolsó mondatot morcossá rándult arccal hallgatta. — Az ön világtörténelmi jelentőségű találmánya azonban hónapok alatt elsöpri ezt a különbséget; r nemde, mister Pool?... I t— Kétségkívül, president! — / Sietett helyeselni a hadügymi- c niszter. L Prof. Barnow összevont szem- f őldökkel pillantott az egyre ba- '■ rátságosabban mosolygó elnökre s lassan-vontatottan kérdezte: — Hű nem csalódom, ön arra gondol, hogy találmányommal c meggyorsítható a katonai kikép- zés?... 1 •— Erre is, A gondolatot leol , vasó, illetve az ismereteket elek- ] tromecha-nikusan atadö sisakok ■ gyártása — azok egyszerű volta ( miatt — nem probléma .. Mis az ön találmányának az igazi je- , lentősége !... Nemde, tábornok? j <-* Kétségkívül, president, két- , ségkívül! — a miniszteri lelkese- < dés őszintébbé vált. — S ha megengedi, annak mibenlétét , talán magam fejteném ki mister , Barnow elölt. Az elnök bólintott; s míg minisztere magyarázni kezdett, megtöltötte a poharakat. A whiskys üvegbe visszanyomta a dugót, s áhítattal hallgatta Mr. Pool fejtegetését. es Katonáink -többsége — hogy úgy mondjam — elpuhult; túlzott fontosságot tulajdonít a kényelemnek, fél a fájdalomtól... Túlbecsüli az élet értékét is! — . emelte fel hangját a hadügyminiszter. rr Figyelmen kívül hagyja, hogy a hősi halál olyan ; erény, melyet az elsők között is . legelsőnek kell tekintenünk... , Másak zagyvaságokkal tömték . meg a saját fejüket. Értéktöbb- . leiről, kizsákmányolásról, valami . utópisztikus egyenlőségről fe- . csegnek egymás között... Hiszen . érti, professzor.... ; Mr. Barnow ijedten vette észmeg a katonákat sem az ellenfél ágyúitól, sem nukleáris fegyvereitől ... — mondta fojtottam, — sőt: a polgári lakosságot sem! Ön, ha jól értettem, az embereket előbb gondolkodás nélküli gépekké, aztán, nos, aztán: ha-' lottókká akarja tenni, Mr. Pool! — Indokolatlanul sötéten lát, kedves professzor — szólt gyorsan közbe az elnök. — Mr. Pool arra gondol, hogy a korszerű háborúban elengedhetetlen a katonák lelki felkészítése. Enélkül a végső győzelem,... — Ez a frázis a második világháborúban ötvenmillió embert tett a sírba! •— vágta oda a professzor. — A harmadik, amelyért önök fáradoznak, legalább ötször annyit gyilkolna meg !... Nem azért dolgoztam évekig.. -. Nem ezért, értik? !... Tudós vagyok, nem hóhérsegéd ... Felugrott és elkapta az elnök elől a „Barbara V’-jelenlést. Két marokkal szorította a papirköte- get s kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy szétszaggassa, szerie- szórja. Az elnök és a hadügyminiszter egyszerre kapott, Mr. Barnow kezei után. A professzor éles fájdalmat érzett csuklójában, melyet a tábornok vasmarka szorított; .. • ö irtaién ébredt. Minden por- cihája sajgott, különösen a csuklója, mélybe mélyen belevágódott karórájának fémszíja. Szívdobogását jólesően csitították az első szippantások.. -. Felállt, szélesre tárta az ablakszárnyakat. A szabadban gomolygó füst után tekintett s nagyot lélegzett a hűvös éjszakai levegőből, Sziporkázó csillagok küldték sugarukat a messziségböL Csend, hatalmas békés csend pihentette Washington villanegyedét. Békés csend . -.. Prof. Barnow az álmára gondolt, melyből az imént ébredt. Dulakodás az elnökkel és a hadügyminiszterrel ..; FurGsa, álomba illő... Mégsem egészen valószínűtlen. Kezdte megérteni, miért érdeklődött annyiszor Mr. Pool a kísérletek állása felől ■.. Mr. Pool és a tudomány ... ! — Kesernyés nevethetnékje támadt, mikor eszébe jutott, hogy a kormányhoz legközelebb állá lapok is milyen gúnnyal, kommentálják a hadügyminiszteri felszólalást, melyben az oktatási tárca költségeinek újabb megnyirbálását követelte a hadfelszerelés javára. Mit lehetne tenni? — töprengett. — Egy bizonyos: a találmányt nem szabad kiadnia kezéből. A tudomány és az emberiesség nem kerülhet szembe egymással. Megvirradt, mire elhatározásra jutott. — További türelmét kell kér. nem, president — mondta másnap délelőtt, mikor üres kézzel állított be az elnök dolgozószobájába. — Az ismeret-átülteiéi elekfro-mechantkm rendszer£ még nem tökéletes. Igen, a rendszerrel nincs minden rendben . —i Prof. Barnow «— életéber. először — hazudott. A lelkiisme. rete tiszta volt; tudta, hogy yem az elektromechanikus rendszerrel, hanem a — politikai rend• szerrel van baj ... Egyelőre idői és ezzel életet nyert; sokmilVLé ember életét. Ennyit — kényszer- bői — megért a hazugság; eny- nyit meg kellett érjen a saját ca a tudomány becsülete BORVARÓ HOLTÁN
