Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-10 / 240. szám
1958. október 10. szórnők wTovr? néplap S Tervszerű tervezés kellene A szolnoki Ságvári körút most >ülő szakaszán az egyik ház- niböt az IPARTERV 4-es Íróija. a másikat a szegedi terve- ároda, a harmadikat a Buda- sti Városépítő Tervező Válla- t, a negyediket a Budapesti akóépület Tervező Vállalat ter- szte. A más városokban élő. Szolokot nem ismerő építöművó- :ek által készített tervdoku- íentációk — az előlbb említett séttagoltság miatt — nem min- en esetben szolgálják az egyes jtesítmények praktikus volta lellett az egységes, szép városép kialakulásét: Márpedig köz- udomású, hogy megyénk székelyére igen ráférne egy kdsren- íezés, csimosítási, összhang az új étesitmények megvalósításában. De ezen túlmenően a jelenlegi ervezési rendszer az építési cöltségek emelkedését, is maga itán vonja jónéhány esetben. A izolnoki Ságvári körúton a közelmúltban elkészült 76 ,,Cs’ lakás szenny vízlevezető csatortáját például a Budapesti Vá- •csépítö Tervező Vállalat olyan helyre tervezte — s mivel a kivitelezőnek ragaszkodnia kell a tervhez, oda is került — ahová most új épületet, az úgynevezett D-tömiböt építenék. így a csatornát 50—60 ezer forint többlet- költséggel másfelé kell vezetni. Kihatással van ez az építkezés ütemére is, mert késlelteti a D- tcnrb alapozását. Ilyen következményekkel jár az, ha a tervező csak a számára kijelölt létesítménnyel törődik, de a környezetre, a város összképére már nem gondok Sajnos, a jelenlegi tervezési rendszer sok ilyen veszélyt rejt magában. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a következő évre 75 millió forintot kapott saját építésre. A megyében lévő kislétszámú tervezőcsoport 10—12 millió forint értékű létesítménynél többet nem tud megtervezni. Folytatódhat tehát a szaladgálás Szegedtől Pestig, hogy az új létesítmények terve elkészüljön. Nincs mód ezáltal arra, hogy az építőművészek hosszasan tanulmányozzák az új létesítmények helyét, előre gondolkozzanak az építési problémák megoldása mellett váras- szépítészeti kérdéseken is. Azokban a városokban, ahol eddig is voltak tervező irodák, nincsenek ilyen problémák, mert a tervezés központosított, egyik terv sem csapja agyon a másikat. Jó hatással van ez a szövetkezeti mozgalomra is, egyrészt azért, mert egy-egy gazdasági épület elhelyezésénél a major össz-képét tartják szemeiőtt, másrészt azért, mert avatott kezek mutatnak utat,- nincsenek rászorulva a termelőszövetkezetek arra, hogy gyenge képzettségű egyéneikkel terveztessenek. Megyénkben is sok gazdasági épület átalakítását lehetett vol na megelőzni a helyes tervezéssel Ha a megye arculatát jól ismerő emberek elképzelése alapján építenek, akkor a helyileg fellelhető anyagokat — például nádat — is jobban tudják hasznosítani a gazdasági épületeknél. Minden indok megvan tehát arra, hogy a megyében is minél hamarabb érvényt szerezzenek kormányzati szerveink döntésének, s létrehozzák a régen és jogosan hiányolt tervezőirodát. (si) Olajkutak — rádióvezérléssel Szovjet mérnökök és tudósok kidolgozták az olajkitermelés úgynevezett komplex távvezérlésének módszerét. Különleges rádió távvezérlő berendezés segítségével egyetlen ’ központi drá- nyítóasztalról irányítható és ellenőrizhető több egymással ösz- szekapcsolt olajkút, szivattyú- és kompresszorállomás, gyűjtőál- lomás, viliamos-alállomás és berendezések munkája is. Az automatikus távvezérlő berendezésék rádió útján pontos jelentés-eket adnak az olajkutak és szivattyúállomások működé séről. Ezzel lehetővé válik, hog-. a távvezérlés központja akár -25 kilométerre legyen az olajkutak- tói. Az új távvezérlő berendező seiket jó eredménnyel próbálták ki. Sziken termett halak A tanra szerint, legkönnyebb a — zavarosban Való halászat. — Megyénk termelőszövetkezeti gazdái azonban rájöttek, hogy még könnyebb, sőt eredményesebb a halastóból történő halászat. Ezekben egyszerűbb a telepítés, eredményesebb a táplálás, sőt hizlalás is lehetséges. A Kunság szikesei vajmi kevés jövedelmet adnak; annál többet a halastavak, melyek a szövetkezeti mozgalom fejlődésével arányosan szaporodnak el ezen a vidéken. Szolnok megyében 15 tsz ösz- szesen 470 hold területen folytat tógazdálkodást. Ezen kívül nyolc tsz kétszeresen hasznosítja 556 hold rizsföldjét, Árasztás idején halivadékot telepítenek a kutri* cákba, ahol azok rizsaratásig szépen felnőnek. A „halaratás“ úgy történik, hogy a lecsapolt vízzel együtt kitóduló halakat a csatornák torkolatánál hálóval kifogják. A tógazdaságokból 400 mázsa piaci halat és 152 mázsa halivadékot várnak a szövetkezetiek, kiknek az eredményes halászat körülbelül 600 ezer forint bevételt jelent. Ehhez járul még majd a rizsföldek halhozama. Hallgassunk a szakemberre! Az abádszalóki Lenin Tsz búzatermésének „titka,. Az abádszalóki Lenin Tsz tehenészete legalább olyan nevezetessége megyénknek, mint Miskolcnalk a kocsonya; uz is igaz, hogy az előbbiből több hasznot lát a népgazdaság... A közös birtok gazdái növényeikre is fordítanak annyi gondot, mint a jószágra — ez derül ki a határjárás során, ez Lukács Lajos növénytermelő-agronómus tájékoztatójából. — őszi növényeink javát elvetettük — mondja. — Káposztarepce 50, őszi takarmánykeverék 50, ős-zi árpa 300, őszi búza 400 holdon került a földbe. Az utóbbiból további 300 holdat vetünk ; így kenyérgabonánk vetésterülete az ossz-szán tó 30—32 százalékát teszi majd A Lenin Tsz-ben az árpa és a búza előveteménye 70 százalékban kapásnövény volt — j VL fizet a kalászos. A 477 holdas búza termésátlaga az idén 10.5 mázsa volt, szemben az egyéni gazdák 6 mázsás termésével. Lukacs Lajos szívesen elmondja, mi módon érték el ezt a nagyszerű eredményt. Érdemes feljegyezni... — Első lépés: a gondos talajelőkészítés. Aratás és tarlóhántás szorosan egymást követően történt itt a Lenin Tsz-ben. A magágykészítésinél nem szabad sajnálni a fáradságot, ráfordítást! Addig kell művelni a talajt, míg aprómorzsássá válik. Az „Ősszel porba vess''-mondás jelképes — nem porba, hanem kerti-talajszerűen elmunkált száraz földbe kell vetni. Az utóbbi hetek száraz dőjárása indokolttá teszi, hogy a vetőmag- mennyiséget 5—10 százalékkal felemeljük. Ha közben megeved az eső: bátran vethetünk a nedves földbe — ha így marad az idő: csak száraz talajba szabad vetni. A fél-nedves talaj igen veszélyes! Abban kicsi rázik a búza, de ha nem kap esőt, menthetetlenül elpusztul. A szövetkezetiek élnek a 3004- es kormányhatározatban foglalt kedvezményekkel. Holdanként 160 kg műtrágyát használnak fel. — Vajon minőt? — Savanyú talajaink számára legmegfelelőbb az Orgafoszfát, melyet kénsavas ammóniával teszünk hatásosabbá. Tavasszal a szükségtől függően 50—80 kg fejtrágyát adunk; ez különösen a réti kötött agyagtalajoknál fontos. A Lenin Tsz-ben mélyréU.gu talajművelés folyik. A mélyszántás művelési .mélysége 30 a mélyítőé 35 centiméter. A búza alá középmélyen, 15—18 cm mélységben szántanak. Ez természetesen csak gépi műveléssel érhető el. ökörrel, tehénnel, lóval 8—10 centiméternél mélyt b- ben nem lehet szántani az abádszalóki határban. Igen fontos az időben .történő vetés. Tavaly nem egy kívülálló novemberben vetett; a szövetkezet tavaly is. idén is időben Magától értetődően az sem mindegy — milyen magot vetett ... — Kizárólag nemesített vetőmagot! — így Lukács Lajos. — 150 hold szikesen 11,5 mázsás eredményt értünk el F. 481 -es nemesített búzavetőmaggal. Fogjajuk össze az abádszalóki Lenin Tsz növénytermelő mezőgazdászának értékes tanácsait: Gondos talajmunka, bőséges műtrágya, gépi művelés, nemesített vetőmag. Az eredmény: 4 5 mázsával több búza holdanként. Megéri a fáradságot. és a 280 régi nagy részében új: korszerű bútor hivalkodik. Jártam egy-két otthonban: még csak azt sem mondhatnám, hogy ezek a bútorok falusiasak. Szép diófa, cseresznye és más keményfa berendezések, sokhelyütt gyönyörűen kárpitozva, kényelmesen; Vagy éppen zsúfolva: nem fér el a sok bútor a szobában. Az még a régi térbeosztással épült; A ládához; nem a konyhaszekrényhez; A faluban nyilvántartanak 280 előfizetéses rádiót, 400 „madza- gosat” (így keresztelte el a tréfás népnyelv a vezetékes rádiót), két televíziós készüléket (az állami gazdaságé az egyik, a másikat a pék vette magának), 71 motorkerékpárt; egy személyautót. Az utóbbi az állatorvosé; És itt, ebben a faluban, ahol százezreket érő házakat építenek, általános ámulat tárgya a 40 ezer forintos személygépkocsi. Az már luxus — mondják, vagy gondolják. A ház meg kell; DJi sem természetesebb; AMI PEDIG A MOTOROKAT illeti, hadd említsem itt Nagy István példáját, aki a hintó bakján ült, amikor körültekintettünk az állami gazdaságban. A hintó az utóbbi időben degradálódott a fürge automobillal szemben, parádés kocsisból egyszerű kocsissá vált haj tója. Nem is keres vagyonokat: csak éppen 1150 forintot havonta: Apja — Nagy József — a Sallai Termelőszövetkezet tagja, tavaly az ő bevétele is. elérte úgy a 18 ezer forintot, Összesen már több mint 30 ezer, plusz még a háztáji, az illetményföld, stfo. Eladdig, hogy Nagy István motorkerékpárt vásárolt magának. Amikor végez a patásokkal, megaibrakolja a kétkerekűt benzinnel, és megy. A hintó még a kocsisának is lassú. Hogy hová megy? Tavaly például, volt rá eset, hogy bercbo- gott a városba, megnézte a Szigligeti Színház előadását, aztán jött vissza. Idén már nem jutott ideje ilyesmire. — Nagyon el voltaim foglalva. Kőlábas ámbítusit építettünk a házunkhoz Hiába, kőlábas ambitus nélkül ma már nem ment volna. * KATONA IGNÁC, a földművesszövetkezeti felvásárló, aki itt született a faluiban, itt van húsz éve (tíz éve már, hogy ő veszi át a termést), azt mondja: Versenyeznek egymással az emberek a szépségért. — Földet nem vesznek, hiszen miért is vennének? Tudják úgyis, hogy a jövő: nem az egyéni gazdaságé,' gyarapítani földdel azt már nem érdemes. Ezért talán azt lehetne legjobban mondani: élnek. Nem igen tagadnak meg maguktól semmi szépet, jót, legyen az ház, ruha. vagy akár ízletes étel. Nem győzik ellátni sörrel a falut és ha valaki motort vesz, az 250 köbcentis legalább. — Vagy arra is van példa — meséli tovább —. hogy az új helyébe még újabbat emelnek. Például Oldal András állami gazdasági dolgozó tgvaly előtt húzta fel a házát. Szép nagyon. Most azonban meglátta, hogy a szövetkezeti halászok manzárdtetős lakosztályokat, emeltek maguknak- elhatározta, ő ,s átépíti a házát, nem marad mögöttük. A földművesszövetkezeti boltok kinőtték már régi ruhájukat. A forgalom egyre nő, noha mind többet vásárol a tiszasülyi ember városon is. Augusztusban 608 ezer forintért vásároltak a faluban és 194 ezret költöttek el az fmsz vendéglőben. A mult- évi kiskereskedelmi forgalom 6 millió 792 ezer forint volt, az italboltokban összesen 2 millió 132 ezer forint úszott el. ■± KÉSŐ DÉLUTÁNRA JÁRT, amikor nem mindennapi látványra lettünk figyelmesek fotós kollégámmal. Vagy tíz gyerekkocsit pillantottunk meg egy ház előtt. Modern, áramvonalas fehér gyerekkocsikat, nem egy közülük a legutolsó fazon szerint készült. Két asszony lépett ki a kapun, karján csecsemővel. Az egyik éktelenül sival- kodott. — No, csendesen, csendesen — hajolt fölébe a mama. Az egészségháznál jártunk. Ki mondaná ezekről az asszonyokról, hogy parasztasszonyok? Hogy falusiak? A kosztüm, a pulóver, a rétikul, a szandál, a bébiruhák, kisikockás kék takarók: mind-mind akárcsak városon. Akár Pesten. Vígh Lászlóné férje gépkocsivezető az állami gazdaságban. Csil-'k Józsefné embere mezőgazdasági brigádvezető helyettes Görbemajorban. A tanácsadáson hetente megjelenik 35—40 édesanya Minden kedden kettőtől négyig — azazhogy, mint. az crvcs mondja, hatig is, előbb nem tudnak végezni — mérik a kis honpolgá rokat. kopogtatják: hiába is sírnak tiltakozásul. Egészsé • gesek mind. Ebben az esztendőben 53 gyerek született. Nagy az élet forgalma és kevés a halálé. Egy év alat' nyolc nagyon öres embert temettek el és csak egy csecsemő halt meg, Szolnokon, a kórházban, egynapos korában Régen évente 60— 70 embert is földbe tettek. Azoknak, akik most költöznek el az élők sorából, átlagos kora 67 esztendő. Másfél évtized alatt ez is nőtt egy évtizeddel. A TBC csaknem eltűnt. És ezekután arra a megdöbbentő részletre gondolok, amelyre a Népfront-elnök falutörténetében akadtam. Régen — olvastam — ha a cselédemfeer megbetegedett, nem hívott orvost. Csak a végső esetben. Sokszor már későn. De ha az állat betegedett meg. ha felfúvódott a tehén, rögtön szaladtak az állatorvoshoz. Az más. Az a kevéske „van” nagyon fontos. Ma panaszkodik az orvos minden karcolással szaladna! hozzá. Rengeteg a dolga. A falt lakosságának többsége az állam gazdaság, vagy a szövetkezet út- ján tagja az SZTK-nak. Nerr kerül pénzbe a gyógyítás. S hí János bácsi dereka megfájdul fogja magát és1 komótosan elballag az orvoshoz. Ez csak természetes, nem? Baraes Dene* (Folytatjuk.)
