Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-10 / 240. szám

1958. október 10. szórnők wTovr? néplap S Tervszerű tervezés kellene A szolnoki Ságvári körút most >ülő szakaszán az egyik ház- niböt az IPARTERV 4-es Író­ija. a másikat a szegedi terve- ároda, a harmadikat a Buda- sti Városépítő Tervező Válla- t, a negyediket a Budapesti akóépület Tervező Vállalat ter- szte. A más városokban élő. Szol­okot nem ismerő építöművó- :ek által készített tervdoku- íentációk — az előlbb említett séttagoltság miatt — nem min- en esetben szolgálják az egyes jtesítmények praktikus volta lellett az egységes, szép város­ép kialakulásét: Márpedig köz- udomású, hogy megyénk szék­elyére igen ráférne egy kdsren- íezés, csimosítási, összhang az új étesitmények megvalósításában. De ezen túlmenően a jelenlegi ervezési rendszer az építési cöltségek emelkedését, is maga itán vonja jónéhány esetben. A izolnoki Ságvári körúton a kö­zelmúltban elkészült 76 ,,Cs’ lakás szenny vízlevezető csator­táját például a Budapesti Vá- •csépítö Tervező Vállalat olyan helyre tervezte — s mivel a ki­vitelezőnek ragaszkodnia kell a tervhez, oda is került — ahová most új épületet, az úgynevezett D-tömiböt építenék. így a csator­nát 50—60 ezer forint többlet- költséggel másfelé kell vezetni. Kihatással van ez az építkezés ütemére is, mert késlelteti a D- tcnrb alapozását. Ilyen következményekkel jár az, ha a tervező csak a számára kijelölt létesítménnyel törődik, de a környezetre, a város össz­képére már nem gondok Sajnos, a jelenlegi tervezési rendszer sok ilyen veszélyt rejt magában. A Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat a kö­vetkező évre 75 millió forintot kapott saját építésre. A megyé­ben lévő kislétszámú tervezőcso­port 10—12 millió forint értékű létesítménynél többet nem tud megtervezni. Folytatódhat tehát a szaladgálás Szegedtől Pestig, hogy az új létesítmények terve elkészüljön. Nincs mód ezáltal arra, hogy az építőművészek hosszasan tanulmányozzák az új létesítmények helyét, előre gon­dolkozzanak az építési problé­mák megoldása mellett váras- szépítészeti kérdéseken is. Azokban a városokban, ahol eddig is voltak tervező irodák, nincsenek ilyen problémák, mert a tervezés központosított, egyik terv sem csapja agyon a mási­kat. Jó hatással van ez a szövet­kezeti mozgalomra is, egyrészt azért, mert egy-egy gazdasági épület elhelyezésénél a major össz-képét tartják szemeiőtt, másrészt azért, mert avatott ke­zek mutatnak utat,- nincsenek rászorulva a termelőszövetkeze­tek arra, hogy gyenge képzettsé­gű egyéneikkel terveztessenek. Megyénkben is sok gazdasági épület átalakítását lehetett vol na megelőzni a helyes tervezés­sel Ha a megye arculatát jól is­merő emberek elképzelése alap­ján építenek, akkor a helyileg fellelhető anyagokat — például nádat — is jobban tudják hasz­nosítani a gazdasági épületek­nél. Minden indok megvan tehát arra, hogy a megyében is minél hamarabb érvényt szerezzenek kormányzati szerveink döntésé­nek, s létrehozzák a régen és jogosan hiányolt tervezőirodát. (si) Olajkutak — rádióvezérléssel Szovjet mérnökök és tudósok kidolgozták az olajkitermelés úgynevezett komplex távvezérlé­sének módszerét. Különleges rá­dió távvezérlő berendezés se­gítségével egyetlen ’ központi drá- nyítóasztalról irányítható és el­lenőrizhető több egymással ösz- szekapcsolt olajkút, szivattyú- és kompresszorállomás, gyűjtőál- lomás, viliamos-alállomás és be­rendezések munkája is. Az automatikus távvezérlő be­rendezésék rádió útján pontos jelentés-eket adnak az olajkutak és szivattyúállomások működé séről. Ezzel lehetővé válik, hog-. a távvezérlés központja akár -25 kilométerre legyen az olajkutak- tói. Az új távvezérlő berendező seiket jó eredménnyel próbálták ki. Sziken termett halak A tanra szerint, legkönnyebb a — zavarosban Való halászat. — Megyénk termelőszövetkezeti gazdái azonban rájöttek, hogy még könnyebb, sőt eredménye­sebb a halastóból történő halá­szat. Ezekben egyszerűbb a te­lepítés, eredményesebb a táplá­lás, sőt hizlalás is lehetséges. A Kunság szikesei vajmi kevés jö­vedelmet adnak; annál többet a halastavak, melyek a szövet­kezeti mozgalom fejlődésével arányosan szaporodnak el ezen a vidéken. Szolnok megyében 15 tsz ösz- szesen 470 hold területen folytat tógazdálkodást. Ezen kívül nyolc tsz kétszeresen hasznosítja 556 hold rizsföldjét, Árasztás idején halivadékot telepítenek a kutri* cákba, ahol azok rizsaratásig szépen felnőnek. A „halaratás“ úgy történik, hogy a lecsapolt vízzel együtt kitóduló halakat a csatornák torkolatánál hálóval kifogják. A tógazdaságokból 400 mázsa piaci halat és 152 mázsa haliva­dékot várnak a szövetkezetiek, kiknek az eredményes halászat körülbelül 600 ezer forint bevé­telt jelent. Ehhez járul még majd a rizsföldek halhozama. Hallgassunk a szakemberre! Az abádszalóki Lenin Tsz búzatermésének „titka,. Az abádszalóki Lenin Tsz te­henészete legalább olyan neve­zetessége megyénknek, mint Miskolcnalk a kocsonya; uz is igaz, hogy az előbbiből több hasznot lát a népgazdaság... A közös birtok gazdái növényeikre is fordítanak annyi gondot, mint a jószágra — ez derül ki a ha­tárjárás során, ez Lukács Lajos növénytermelő-agronómus tájé­koztatójából. — őszi növényeink javát el­vetettük — mondja. — Káposz­tarepce 50, őszi takarmánykeve­rék 50, ős-zi árpa 300, őszi búza 400 holdon került a földbe. Az utóbbiból további 300 holdat ve­tünk ; így kenyérgabonánk ve­tésterülete az ossz-szán tó 30—32 százalékát teszi majd A Lenin Tsz-ben az árpa és a búza előveteménye 70 százalék­ban kapásnövény volt — j VL fi­zet a kalászos. A 477 holdas búza termésátlaga az idén 10.5 mázsa volt, szemben az egyéni gazdák 6 mázsás termésével. Lukacs Lajos szívesen el­mondja, mi módon érték el ezt a nagyszerű eredményt. Érdemes feljegyezni... — Első lépés: a gondos talaj­előkészítés. Aratás és tarlóhán­tás szorosan egymást követően történt itt a Lenin Tsz-ben. A magágykészítésinél nem szabad sajnálni a fáradságot, ráfordí­tást! Addig kell művelni a ta­lajt, míg aprómorzsássá válik. Az „Ősszel porba vess''-mondás jelképes — nem porba, hanem kerti-talajszerűen elmunkált száraz földbe kell vetni. Az utóbbi hetek száraz dőjárása in­dokolttá teszi, hogy a vetőmag- mennyiséget 5—10 százalékkal felemeljük. Ha közben megeved az eső: bátran vethetünk a ned­ves földbe — ha így marad az idő: csak száraz talajba szabad vetni. A fél-nedves talaj igen ve­szélyes! Abban kicsi rázik a búza, de ha nem kap esőt, menthetet­lenül elpusztul. A szövetkezetiek élnek a 3004- es kormányhatározatban foglalt kedvezményekkel. Holdanként 160 kg műtrágyát használnak fel. — Vajon minőt? — Savanyú talajaink számára legmegfelelőbb az Orgafoszfát, melyet kénsavas ammóniával te­szünk hatásosabbá. Tavasszal a szükségtől függően 50—80 kg fejtrágyát adunk; ez különösen a réti kötött agyagtalajoknál fontos. A Lenin Tsz-ben mélyréU.gu talajművelés folyik. A mély­szántás művelési .mélysége 30 a mélyítőé 35 centiméter. A búza alá középmélyen, 15—18 cm mélységben szántanak. Ez ter­mészetesen csak gépi műveléssel érhető el. ökörrel, tehénnel, ló­val 8—10 centiméternél mélyt b- ben nem lehet szántani az abád­szalóki határban. Igen fontos az időben .történő vetés. Tavaly nem egy kívülálló novemberben vetett; a szövetke­zet tavaly is. idén is időben Magától értetődően az sem mindegy — milyen magot ve­tett ... — Kizárólag nemesített vető­magot! — így Lukács Lajos. — 150 hold szikesen 11,5 mázsás eredményt értünk el F. 481 -es nemesített búzavetőmaggal. Fogjajuk össze az abádszalóki Lenin Tsz növénytermelő mező­gazdászának értékes tanácsait: Gondos talajmunka, bőséges mű­trágya, gépi művelés, nemesített vetőmag. Az eredmény: 4 5 má­zsával több búza holdanként. Megéri a fáradságot. és a 280 régi nagy részében új: korszerű bútor hivalkodik. Jár­tam egy-két otthonban: még csak azt sem mondhatnám, hogy ezek a bútorok falusiasak. Szép diófa, cseresznye és más ke­ményfa berendezések, sokhelyütt gyönyörűen kárpitozva, kényel­mesen; Vagy éppen zsúfolva: nem fér el a sok bútor a szobá­ban. Az még a régi térbeosztás­sal épült; A ládához; nem a konyhaszekrényhez; A faluban nyilvántartanak 280 előfizetéses rádiót, 400 „madza- gosat” (így keresztelte el a tré­fás népnyelv a vezetékes rádiót), két televíziós készüléket (az ál­lami gazdaságé az egyik, a má­sikat a pék vette magának), 71 motorkerékpárt; egy személy­autót. Az utóbbi az állatorvosé; És itt, ebben a faluban, ahol száz­ezreket érő házakat építenek, ál­talános ámulat tárgya a 40 ezer forintos személygépkocsi. Az már luxus — mondják, vagy gondol­ják. A ház meg kell; DJi sem természetesebb; AMI PEDIG A MOTOROKAT illeti, hadd említsem itt Nagy István példáját, aki a hintó bak­ján ült, amikor körültekintet­tünk az állami gazdaságban. A hintó az utóbbi időben degradá­lódott a fürge automobillal szemben, parádés kocsisból egy­szerű kocsissá vált haj tója. Nem is keres vagyonokat: csak éppen 1150 forintot havonta: Apja — Nagy József — a Sallai Termelő­szövetkezet tagja, tavaly az ő bevétele is. elérte úgy a 18 ezer forintot, Összesen már több mint 30 ezer, plusz még a háztáji, az illetményföld, stfo. Eladdig, hogy Nagy István motorkerékpárt vá­sárolt magának. Amikor végez a patásokkal, megaibrakolja a két­kerekűt benzinnel, és megy. A hintó még a kocsisának is lassú. Hogy hová megy? Tavaly pél­dául, volt rá eset, hogy bercbo- gott a városba, megnézte a Szig­ligeti Színház előadását, aztán jött vissza. Idén már nem ju­tott ideje ilyesmire. — Nagyon el voltaim foglalva. Kőlábas ámbítusit építettünk a házunkhoz Hiába, kőlábas ambitus nélkül ma már nem ment volna. * KATONA IGNÁC, a földmű­vesszövetkezeti felvásárló, aki itt született a faluiban, itt van húsz éve (tíz éve már, hogy ő veszi át a termést), azt mondja: Verse­nyeznek egymással az emberek a szépségért. — Földet nem vesznek, hiszen miért is vennének? Tudják úgy­is, hogy a jövő: nem az egyéni gazdaságé,' gyarapítani földdel azt már nem érdemes. Ezért ta­lán azt lehetne legjobban mon­dani: élnek. Nem igen tagadnak meg maguktól semmi szépet, jót, legyen az ház, ruha. vagy akár ízletes étel. Nem győzik ellátni sörrel a falut és ha valaki mo­tort vesz, az 250 köbcentis leg­alább. — Vagy arra is van példa — meséli tovább —. hogy az új he­lyébe még újabbat emelnek. Pél­dául Oldal András állami gaz­dasági dolgozó tgvaly előtt húz­ta fel a házát. Szép nagyon. Most azonban meglátta, hogy a szövetkezeti halászok manzárd­tetős lakosztályokat, emeltek maguknak- elhatározta, ő ,s át­építi a házát, nem marad mögöt­tük. A földművesszövetkezeti bol­tok kinőtték már régi ruháju­kat. A forgalom egyre nő, noha mind többet vásárol a tiszasülyi ember városon is. Augusztusban 608 ezer forintért vásároltak a faluban és 194 ezret költöttek el az fmsz vendéglőben. A mult- évi kiskereskedelmi forgalom 6 millió 792 ezer forint volt, az italboltokban összesen 2 millió 132 ezer forint úszott el. ■± KÉSŐ DÉLUTÁNRA JÁRT, amikor nem mindennapi lát­ványra lettünk figyelmesek fo­tós kollégámmal. Vagy tíz gye­rekkocsit pillantottunk meg egy ház előtt. Modern, áramvonalas fehér gyerekkocsikat, nem egy közülük a legutolsó fazon sze­rint készült. Két asszony lé­pett ki a kapun, karján csecse­mővel. Az egyik éktelenül sival- kodott. — No, csendesen, csendesen — hajolt fölébe a mama. Az egészségháznál jártunk. Ki mondaná ezekről az asszo­nyokról, hogy parasztasszonyok? Hogy falusiak? A kosztüm, a pulóver, a rétikul, a szandál, a bébiruhák, kisikockás kék taka­rók: mind-mind akárcsak váro­son. Akár Pesten. Vígh Lászlóné férje gépkocsivezető az állami gazdaságban. Csil-'k Józsefné embere mezőgazdasági brigád­vezető helyettes Görbemajorban. A tanácsadáson hetente megjelenik 35—40 édesanya Minden kedden kettőtől négyig — azazhogy, mint. az crvcs mondja, hatig is, előbb nem tud­nak végezni — mé­rik a kis honpolgá ­rokat. kopogtatják: hiába is sírnak til­takozásul. Egészsé • gesek mind. Ebben az esztendőben 53 gyerek született. Nagy az élet for­galma és kevés a halálé. Egy év alat' nyolc nagyon öres embert temettek el és csak egy csecse­mő halt meg, Szol­nokon, a kórházban, egynapos korában Régen évente 60— 70 embert is földbe tettek. Azoknak, akik most költöznek el az élők sorából, átlagos kora 67 esztendő. Másfél évtized alatt ez is nőtt egy évtizeddel. A TBC csaknem eltűnt. És ezekután arra a megdöb­bentő részletre gondolok, amely­re a Népfront-elnök falutörté­netében akadtam. Régen — ol­vastam — ha a cselédemfeer megbetegedett, nem hívott or­vost. Csak a végső esetben. Sok­szor már későn. De ha az állat betegedett meg. ha felfúvódott a tehén, rögtön szaladtak az ál­latorvoshoz. Az más. Az a ke­véske „van” nagyon fontos. Ma panaszkodik az orvos minden karcolással szaladna! hozzá. Rengeteg a dolga. A falt lakosságának többsége az állam gazdaság, vagy a szövetkezet út- ján tagja az SZTK-nak. Nerr kerül pénzbe a gyógyítás. S hí János bácsi dereka megfájdul fogja magát és1 komótosan elbal­lag az orvoshoz. Ez csak természetes, nem? Baraes Dene* (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom