Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-10 / 240. szám

4 S20LN0K MEß YU! NÉPLAP 195jb október 10: Közösen harcolnak a jobb eredményekért A mezógépgy áriaík nemcsak beszelnek, hanem cselekednek is. A negyedik negyedéves mun- kaversenynél a műszaki vezetők felmérték a vállalat lehetőségeit es november 7., majd a válasz­tás tiszteletére elkészítették a vállalat felajánlási tervét. Ez a terv műszaki szempont­ból reália lehetőségeket tükröz és olyan területeket tár fel, ahol lehetőség nyílik az üzem gazda­ságosságának javítására. Mind­ezeket termelési tanácskozáson beszélték meg a dolgozókkal a hét folyamán. A munkások többek között az öntödei selejt csökkentésére tet­tek vállalást. Az első félévben 5,2 százalék volt a selejt. Most, a negyedik negyedéves verseny­ben 4,4 százalékra kívánják csökkenteni: Az egy tonna vasöntvényre fordított önköltséget 1957-hez vi­szonyítva 10 forinttal kívánják csökkenteni, ami a negyedik ne­gyedévben körülbelül 4 ezer forint megtakarítást jelent. A korábbi negyedévhez viszo­nyítva most az állományonkí- vüli béralap 20 százalékos csök­ken fősével 4400 forintot biztosí­tanak az év végi nyereségrésze­sedéshez. Nem hagyták figyelmen kívül a vállalat különféle rezsiköltsé­gét. sem, 5 százalékkal kívánják csökkenteni. A villamosenergia felhaszná­lásánál a pazarlás súlyos össze­geket vitt el. Most már ügyel­nek a gépek, a motorok üresjá­ratának csökkentésére. De nem maradt ki a vállalásból a mun­kafegyelem kérdése sem. Az iga­zolatlan hiányzást havonta 4 napra akarják csökkenteni. Mindezen feladatok megvaló­sításának egyik feltétele a szak­mai továbbképzés. A fejlettebb technika és munkamódszerek is­merete a vállalások megvalósítá­sának egyik előfeltétele. Ezért versenypontot képez a negye­dik negyedévben a szakmai to­vábbképzés iS: A forgácsoló műhelyben a szerszámtakarékosság érdeké­ben a műszaki vezetők egy vé­telezési kiskönyvet rendszeresí­tettek. Ebbe a szerszámkiadó be­jegyzi a kiadott szerszám fajtá­ját és kiadási napját. A cserénél a szerszám romlását is bejegy­zik. Akinek legkevesebb a szer­szám romlása, azt meg is jutal­mazza a vállalat. Mindebből kitűnik, a szakszer­vezet és a műszaki vezetők gaz­dái a vetélkedésnek. A bizal­miak minden dolgozóval ismer­tetik a feltételeket és a rájuk háruló feladatokat. A műveze­tők segítik a dolgozókat vállalá­saik teljesítésében. Egyszóval, közösen harcolnak a jobb ered­ményekért. Cigáiiygyűlés Jászki§éren Nagyarányú cigánygyűlést rendezett október 5-én vasárnap délután 2 órai kezdettel Jászkis- éren a Hazafias Népfront Bi­zottság és a nőtanács. A gyűlé­sen megjelent László Mária, az Országos Cigányszövetség főtit­kára. Beszámolójában elemezte a cigányság fejlődését, haladá­sát. Elmondotta, hogy nemcsak Jásakiséren, hanem országszerte hihetetlen fejlődésen ment át a cigányság. Az értékes referátu­mot hozzászólások követték. P. Vattai András elmondotta, hogy a felszabadulás előtt Gergely Andor főjegyző ürgeöntésre használta a cigányokat. Nagy­arányú vadászatokat rendezett Angliából és más kapitalista or­szágokból hívott vendégeket, s ilyenkor a cigányokat megfo­gadta hajlóknak. Ügy kellett a hintó utón szatadmok, mint a pulikutyának a birka után: A többi felszólaló elmondotta, hogy a cigányok közül azok, akik rendszeresen eljárnak dal- —--------------% %>-------------------­go zni, szépen berendezett lakás­sal rendelkeznek, rendszeresen vágnak sertést, stb. Gyermekei­ket iskolába járatják, s ma már nem különítik el őket a többiek­től. Kulturális igényük is meg­nőtt. Igen sok helyen van rá­dió, villany, moziba járnak és televíziós adásokat néznek. A község mai vezetői és a tanács is sokat foglalkozik velük. A tanácsülés nemrég foglalkozott a cigánykérdéssel. Az 1959-es köz- ségfejlesztésd tervben mindkét cigánytelep utcáit kikövezik. — Módot és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a cigányok egyenjogú állampolgárként éljenek. Szuróczki Istvánná Jáskisér. Az áramszolgáltatás néhány problémájárc Üzletigazgatóságunk körülbe­lül 80 ezer fogyasztó felé szol­gáltat villamosenergiát, megle­hetősen régi építésű, szűk ke­resztmetszetű hálózatokon. Az energiaszállítás ilyen hálózato­kon rendkívül magas energia- veszteséggel jár. E megállapítás bizonyítására elegendő említeni, hogy hálózatveszteségünk 1950- től kezdve általában 20 százalék körül mozgott. 1957-ben például 9 vásárolt villamosenergia mennyisége 75 ezer MWó volt, ebből 15 ezer MWó energiaveszteség, s csak 60 ezer MWórát tudtunk értékesí­teni. Figyelembevéve a nagyarányú terhelés növekedését, valamint nagy- és kisfeszültségű hálóza­taink hosszának növekedését, ez a rendkívül magas energia-veszteség még tovább emelkedne abban az esetben, ha nem korszerűsí­tenénk hálózatainkat és nem emelnénk fel hálózataink fe­szültségét. Csak abban az esetben tudunk biztosítani jóminőségű energiát a fogyasztóknak, ha gyors ütem­ben végrehajtjuk hálózataink feszültségeinek felemelését és rekonstrukcióját a jelenlegi ter­helési és feszültség! viszonyok figyelembevételével, a népgazda­ság szem előtt tartásával. Ezért rendkívül sürgős feladat kisfeszültségű hálózataink fe­szültségeinek felemelése; gondo­lok itt a 210/120; 190 110; 3x150 és 3x110 V-os hálózataink fe­szültségének 380/220 V-ra törté­nő felemelésére, valamint 10 kw-os nagyfeszültségű elosztó- hálózatunk feszültségének 22 kw-ra való felemelésére. Üzletigazgatóságunk műszaki dolgozói ezt a problémát meg tudják oldani. A feszültség fel­emelési munkálatokkal párhuza­mosan megoldandó maximum 3—4 éven belül hálózataink átépítése. Hálózataink átépítésénél sza­kítani kell az eddigi gyakorlat­tal. A jelenlegi gyakorlat az, hogy egyes községeket, illetve transzformátor-körzeteket egy­szerre építettek át teljes egészé­ben, viszont éves jóváhagyott beruházási és felújítási keretünk nem engedi azt meg, hogy ilyen módszerrel rövid időn belül rendbe tudjuk hozni hálózatain­kat. E gyakorlat mellett ugyanis a rendelkezésre álló keretből egy-két községet és egy pár transzformátorkörzetet sikerül csak évente átépíteni, tehát transzformátorkörzeteink 90—95 százalékánál semmiféle átalakí­tást nem tudunk végrehajtani, mivel a rendelkezésre álló kere­tet leköti a fent említett egy-két község és egy pár transzformá­torkörzet teljes átépítése. E gyakorlat alapján oda jut­nánk, hogy két-három éven be- ----------------­Új korszerű gyógyászati műszer: az elektromotoros csont maró Az I. számú Sebészeti Klinika néhány hónappal ezelőtt meg­hívta a Budapesti Orvosi Mű­szergyár vezetőit: nézzék meg, milyen módszerekkel dolgoznak a műtéteknél. A látogatás nyomán az üzem az orvosok kérésére, s velük egyetértésben, három hónap alatt korszerű új gyógyászati műszert, elektromotoros csont­marót állított elő. A berendezés egy kis villanymotorból, sebes- ségszabályozóból és két — a ma­rófejeket, fúróikat, fűrészeket befogó szerkezetből áh. A te­nyérben elférő befogó szerkezet igen könnyű, egyszerűen, gyor­san és pontosan kezelhető. Fel­használható szinte valamennyi olyan operációnál, amelyeket eddig kézi műszerekkel és nehéz kézi motorokkal végeztek. Al­kalmazásával nemcsak könnyeb­bé válik az orvosok munkája, de egyes műtétek ideje — mint például a combnyakcsont operá­ció — a felére rövidül. Az orvo­sok kedvező véleménye alapján az üzem a jövő év elején meg­kezdi az elektromotoros csont­marók sorozatgyártását. (MTI) A milligramm egytrillió részéig! A Szovjet Tudományos Aka­démia kohászati intézetében Igor Borovszkij professzor kidolgozta a röntgen színképelemzés mód­szerét. Ezzel meg Iahet állapí­tani, hogy bármely ötvözet, ás­vány, vagy vegyület milyen mennyiségben tartalmaz féme­ket. A röntgen színkép-elemző a lítiumtól az uránig minden elemet „észrevesz", még akkor is, ha csupán a milligramm egymilliárd, vagy trillió részé­nek megfelelő mennyiség talál­ható az anyagban. Ma Móron sorsolják a lottót Az októberi öt lottó sorsolás­ból a következő négy húzást vi­déken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 41. játékhetének sorsolását október 10-én, — ma délelőtt 10 óra­kor — a borhét programjában i— Móron rendezik meg. TÖMÖTT, DÜS, barna baju­szában nem látszik fehér szál; tekintete kemény és határozott; hordozóját nem törte meg a hatvanegy esztendő, melyből harmincat cselédsorbam töltött. Pedig Fehér Pál nyugalmazott tzolgabíró, a kunhegyesi 420 hold ura — akár hasonszőrű társai — nem kényeztette cselédeit. Érde­mes feljegyezni, mit kapott tőle Földi Mihály, aki nemcsak napi munkáját végezte, hanem ara­tott is az uraságnak. Használat­ra egy hold kukorica, 16 mázsa búza. 4 mázsa árpa, 40 pengő bér, 60 pengő lakbér, 20 kg sza­lonna, 20 kg só, egy fejő-ruha — egy évre. A háború előtti pen­gő értéket számítva, egy fillérrel sem volt ez 825 pengőnél több. Asszonyát, magát, tizenkét gyér- mekét tartotta belőle. — Nem sok cseléd bírta a Fe­hérék udvarán; olyan félesége volt az uraságnak, hogy azt — gondolom —, még az anyjától is vasvillával vették el. Volt mit tűrni tőle..; Magam sem tet­tem volna, ha lett volna akkori­ban — mint ma — tanyai is­kola . j. — emlékszik vissza Földi Mihály. — Hiszem és val­lom, hogy a néphatalomnak kö­szönhetjük mindnyájan: tanulá­sok nem veszett kárba. NEM BIZONY. Valamennyien 40 pengő bér elvégezték a műveltség alapjai biztosító nyolc általánost, többen az érettségit is letették. Jól men­ték férjhez a lányok, mármint a nagyobbja. Mindegyikük saját házában lakik. Az egyik lányból hajszál hijján nem lett agronó- mus. Állami segítséggel kezdett tanulni — az ura az iskolapad­ból vitte el. A másik gyors- és gépíróiskolába jár, a legkisebbik még az általánosba. S a fiúk? ..; Ketten szakmunkások lettek; az egyik telefonszerelő, a másik kábelfektető. A harmadik egy- időben fegyveres alakulat tiszt­je volt, napjainkban a Dunán­túlon végez fontos mezőgazda- sági munkát. Anak öccse tény­leges katonaidejét tölti — mint Földi Mihály hírét vette; jól megállja a helyét. Az ötödik fiú az Országos Vízügyi Igazgatóság könyvelője. Földiné a ház körül tevékenykedik, de ez nem aka­dályozza abban, hogy részt ve­gyen a politikai életben. A sza­vazatszedő bizottság elnöke. Bi­zonyára méltó erre a megtisztel­tetésre; férjével együtt 1945 óta párttag; :: Mindez a kunhegyesi Lenin Tsz új istállója mellett álló kör­siló tövében hangzik el. Ebbe a közös gazdaságba hozta Földi Mihály a felszabadulás után ka­pott tiz hold földjét; ezelőtt hét évvel. Gyula fiával, Annus lá­nyával ma is ott dolgozik. így hármasban 825 munkaegységre tettek szert — azaz: 41 ezer 250 forintot kerestek. EmaLlet piac­ra került 41 liba, kés alá há­rom hízó, sok-sok tyúk; har­mincat magnak hagytak. Igaz! Hét süldője is van Földi Mi­hálynak. Házát az utolsó fülérig kifizette, be is kerítette. FÖLDI MIHÁLY és családja nagy utat tett meg azóta, hogy hazáinkban a dolgozó népé lett a föld, azé a hatalom; Túl há­zon és jószágon, több pár cipőn, csizmán, köznapi és ünneplő ru­hán: kulturális igényeik is meg­nőttek, sőt: meg is valósultak. Földi Mihálynak csak három iskolája van, de minden műsor­ra kerülő fűmet megnéz a kun­hegyes! mozibam Újságot ■— mint megváltja — csak az el­lenforradalmat követő konszo­lidációban kezdett olvasni; — Miénk a hatalom, — mond­ja elgondolkodva; — Meg kell azt védeni fegyverrel, munká­val; de talán leginkább tudással. Sokat, felmérhetetlenül sokat adott nekünk a proletárhatalom; ésszel és kézzel tartjuk, őrizzük meg. bz. lül transzformátorkörzete: mind nagyobb százaléka évroi-évre rossza bl és rosszabb feszültségi és téri lési viszonyok közé kerülne fogyasztóink zömét egyre ro szabb minőségű energiával 1 nánk el; A helyes gyakorlat és a heh módszer az, hogy éves bérűi zási és felújítási keretünket ú használjuk fel, hogy minél tő transzformátorkörzetben tudju átépítést végrehajtani egy-e transzformátortól kiinduló su| ras ágon, ahol a végponton feszültségesés a legnagyobb. E zel a módszerrel egy, maximé sah két éven belül el tudjuk é ni, hogy hálózataink végpontja feszültségesés 10 százaléknál n gyobb nem lesz. Mérések után fel kell építe egy-egy jellemző őszi, téli, táv szí és nyári nap terhelési görb jét az egyes hálózati szakaszo ra, illetve transzformátorkor? tekre. A terhelési görbék segi ségével egy-egy fogyasztó fe meg tudjuk határozni az általi követelt maximális energi, mennyiség igénybevehetőségéne részünkre kedvező időpontját. Hálózati berendezéseink ka bantartása, szakszerű kezelése t tárolása szintén sürgősen meí oldandó: Egyik üzemvezetőségünkön te ellenőrzés alkalmával a sérü transzformátorokat olaj nélki találtuk, mely a tekercsek szige telésének kiszáradását és a me revítések kilazulását eredménye zi. Ezek a transzformátorok ja vitás után sem üzembiztosak é az első kisebb hálózati terhelés nél újabb üzemzavari okozhatnak. Sürgősen végrehajtandók a, üzemviteli osztály által egye: üzemvezetőségek felé előír transzformátorcserék. Jelen pil­lanatban üzletigazgatóságunk te­rületén sok transzformátorunli üzemel kiterheletlenül, mélynél eredményeként energiavesztesé­günk jelentősen emelkedik, mit vannak olyan transzformátora^ ink, melyek tűi vannak terhelve, ezeknél viszont az idő előtti meghibásodás bármikor bekö- vetkezhetik és jelentős fogyasz­tói kieséseket eredményezhet. Minden esetre megállapítható, hogy üzletigazgatóságunk leg­fontosabb feladatát képezi az, hogy az elkövetkezendő két- három évben hálózataink fe­szültségeinek felemelése és az új ; gyakorlat szerinti átépítése vég* : re legyen hajtva. ; Ha ezt a legfontosabb és Jég- ; sürgősebb problémát megoldjuk; ; úgy hélózatveszteségünk az 1957. évi 29 százalékról 11——14 száza­lékra csökkenthető, mely nép- | gazdasági szinten» nagymérvű | megtakarítást eredményez. Fél- ; dául, ha a jelenlegi 1957. évi ér- ; tékesített villamosenergia meny- ; nyiséget vesszük alapul; akkor ez a megtakarítás kb. 4,5—7 ezer MWó, mely szénre számítva 9— 14 ezer tonna. Ha nem is takarítjuk: meg ezt :a szénmermyipéget, akkor is megtakarítás mutatkozik, mivel hálózatainkon 4.5—7 ezer MWó-val több energiát tudunk értékesíteni újabb beépített erő- műtel jesltmény igénybevétele nélkül. Fenti energiamenwdség szol­gáltatásához kb I. mw nagyság- rendű beépített teljesítménnyel rendelkező erőműnek kellene épülnie, mely erőmű egész évi teljesítménybe vétele esetén szolgáltatná a fent említett 4 5-s 7 ezer MWó energiamennyisé­get; Szilágyi István főmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom