Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-09 / 239. szám

* SfsOLNOR MBOrSI NEPLAf ISS«, nktóbet i. Eredményes; verseny a választások A 1 tiDAS-HA T A LOM Ünnepély»«©« megnyitották a szolnoki Munkásakadémiái A SzolnoR megyei Állami Építőipari Vállalat I. E'őépítés- vezetőségénék November 7, va­lamint a tanács- és képviselő- választás tiszteletére indított versenyében az a cél, hogy le­rövidítsék az építkezések határ­idejét, a tervezettnél előbb vé­gezzék el a munkát. A főépítésvezetőség először felmérte területének lehetősé­geit és azután megtárgyalták a dolgozókkal, hogy mit tudnak megvalósítani. Munkaversenyt csak se*r kon a területeken indítót^ tak, ahol annak a lehetősé­ge biztosított. Következő lépésük a tervfel­adatok lebontása volt, hogy minden brigádtag ismerje fel­adatát. Az Állati Fehérje Feldolgozó Üzem építői mintegy negyven­ötén ültek össze és megbeszél­ték a feladatokat. A tanácsko­zás eredményeként vállalták, hogy az új üzem kazánházát no­vember 15-re tető alá hozzák. A többi részleg is tett fela­jánlást. A Plszkozub brigád például vállalta, hogy a Verseghy gimnázium homlokzatának vakolását október 20-ra el­végzi. A Germán és F. Nagy brigád ígéretet tett az SZMT kultúr- ház útburkolási munkáinak no­vember 1 előtti befejezésére, to­vábbá a homlokzat vakolására. A női építőmunkások sem maradnak el a férfiaktól. F. Be­de Istvánná munka brigád ja pél­dául vállalta, hogy a 17—22 építkezés munkájának határ­idejét 3 nappal lerövidíti. Az építő fiataloknál is állan­dó a munkaverseny. Négy ifibrigád vetélkedik a a KISZ bizottság vándor- zászlajáért. A versenyt havonta értékeli a párt; szakszervezet és a szak- vonalvezetés. Céljuk a mennyi­ségi munka mellett a minőség, az anyagfelhasználás és a mun­kaidő kihasználás megjavítása. Az elmúlt hónapban a Szabó Lajos ifibrigád vitte el a zász­lót. Az értékelők szerint gya­korlóevük ellenére öreg szaki­kon is túltevő minőségi munkát végeztek a legjobb teljesítmény­nyel: A többi fiatal sem maradt messze tőlük. Igen-igein a sar­kukban haladnak: A fiatalok ezen felül is vál­laltaik kötelezettséget. Bekapcsolódtak a KISZ Or­nia már nem, ritkaságszámba menő esemény, hogy üzemektől, szervektől, sőt a termelőszövet­kezetektől nyugdíjba mennek olyan idős dolgozók, akik éle­tük javát a szorgalmas, életet adó munkával töltötték el. A múltban jóval kevesebb volt azoknak a száma, akik nyugton nézhették az idős kor elé. Népi államunk gondoskodik, a munkába/n megőszült dolgozók­ról, munkatársaik emlékezetük­be vésik őket. Szeretettel emlékeznek a TI- fősz dologzói is Fancsali La­josra. aki 1912 óta dolgozott a vállalatnál. Sok munkaterületet bejárt, de bárhová került, fel­adatát mindig jól megoldotta. Legutóbb a Szolnok vidéki üzem- vezetőség állományában dolgo­zott, mint főszerelő. Idős kora ellenére nem számított néki a téli hideg, vagy a nyári hódító hőség, de az eső, vagy sár sem akadályozta, hogy a vonalak já­rásánál becsülettel végezze mun­káját. Nem felejtik Zám Jánost sem, atei 1945 óta dolgozott a válla­latnál és 71 éves korában ment nyugdíjba. Idős munkás lettére tiszteletére szágos Központja által in- ditott takarékossági mozga­lomba. Évente 20 órát tár­sadalmi munkában dolgoz­nak. ők is hozzá akarnak járulni az ellenforradalmi rombolás és leér veszteségeinek megtérítéséhez. Az építő fiatalok a szabad szom­batjukon összesen 160 órát dol­goztak le azért. A legutóbbi szom­baton tizenegy fiatal 87 órás munkát végzett ugyanígy a MOKÉP garázsnál. becsülettel és példamutatóan végezte feladatát. Dolgos életük örök példa mindannyiunk előtt.-----------­Irod almi reifvényesf Az MSZBT szolnoki klubjában f. hó 25-én érdekes irodalmi rejtvény­estet tartanak. Az esten különböző irodalmi művekkel kapcsolatos kér­déseket tesz fel a rejtvény-játék vezetője. A feleletet' megkönnyíti, hogy a klub kultúrgárdájának tag­jai színészi játékkal illusztrállják a helyes feleletet. A megfejtéseket pon­tozzák és a legjobb megfejtők könyvjutalmat kapnak. Utána az irodalmi játék résztvevői számára a klub vezetősége jutalom műsort rendez. A klub vezetősége kéri, hogy az irodalom barátai, az érdeklődők mi­nél nagyobb számban vegyenek részt az érdekes szórakozáson. A 85 milliomodik ií(o«aíó A holland Willy Jourct, a brüsz- szeli világkiállításon 24 órán át a legünnepeltebb személy volt. ö volt ugyanis a brüsszeli világkiállítás 35 milliomodik látogatója. Díszokleve­let kapott és rengeteg ajándékot. A kiállítás rendezői eredetileg arra számítottak, hogy a kiállítást 30 millió ember látogatja meg. Három héttel a zárás előtt azonban már öt­millióval túllépték a látogatók a tervbe vett számát. A alftétmiátók váltig mond­ták, hogy a Munkásakadé­mia nem fog tudni működni, mert kevés lesz a résztvevő. Nos jó lelt volma, ha a kétkedők meg­jelentek volna kedd este hat órakor a TIT előadótermében és beszélgettek volna az ott meg­jelent, mintegy nyolcvan főnyi üzemi munkással, akik a villa­mosipari és a „Ma technikája’’ előadássorozat első közös előadá­sára összegyűltek! Nem kellett volma sóikat ér­deklődniük, hogy azt is megtud­ják, hogy Kengyelről, Török- szentmiklósról, Zagyvarékasról, Szájairól és Ujszászról összesen mintegy hvezonketten jelent­keztek, akik a fáradságos utat és időveszteséget vállalva, öröm­mel jöttek tudásukat szélesí­teni. Pedig ez a tanfolyam nem ad képesítési. Nem jelent magasabb bérkategóriát, mégis szívesen jönnek a résztvevők, mert érzik azt, hogy többek lesznek ember­ségben, tudásban, szélesbediik a látókörük, sok újat fognak meg­tanulni, ami végső soron jobb munkát eredményez és a modern embernek nélkülözhetetlen tech­nikai tudás elsajátítását jelenti. Nézem, az embereket. Sokan overallban, zubbonyban jöttek ide, és álhítatasam figyelik az előadót. Sokuk kezében jegyzet­blokk, jegyezgetik az elhangzot­takat. Egyik idősebb munkás üres kézzel ül egyideig. Mikor látja, hogy körülötte többen je­gyeznek, ő is kedvet kap, papírt, ceruzát kér a ^smszédaitól, be­lemerül a hallottak ^apimaveté- sébe. Az előadó Dohamics János mérnök lelkesen magyaráz. Nem túlzás ez a. szó, mert szinte érez­ni, ez a magas homlakú, értel­mes arcú, szemüveges fiatalem­ber nagyon akarja, hogy hallga­tósága megértse őt, hogy a keve­sebb előképzettséggel rendelkező munkások j* megértsék az clfc adás tárgyéi, földünk energia- forrásainak jelenlegi, helyzetét és jövőjét. Az előadást eszel a szó-1 val lehet jellemezni: izgalmas volt. Kit ne érdekelne, hogy pél­dául Magyarország szénva- gyona, hozzávetőleges számítás sok szerint 1990-ig elég csak, vagy az olaj, amelyből 1980-ig rendelkezünk megfelelő készle­tekkel. Mit hoz a jövő, hogyan pótoljuk a kimerülő készletet az új hatalmas energiaforrásokkal, az atom erejével, énről is igen sokan és sokat kaptak az elő­adáson. Könnyen, érthető, vilá­gos táblázatok mutatták a főbb adatokat ás Dohamics mérnök egy zsonglőr ügyességével vonta le a világos, érthető összefüggé­seket. Egy öregebb és egy fiatal mun­kást szólítottam meg találomra. Az előadás mindegyiküknek tet­szett, álig várják a következőt. Az öregebb, Stemberger Miklós művezető, az ifjúság lelkesedé­sével örült a hallottaknak és azt várjam hogy szaktudását a villa- mosvpari tagozaton még jobban weg fogja szilárdítani Kamumra György, „ Járműjavító fiatal Westing-lakatosa pedig a vas­ipari és « „ma technikája” elő- adássorozaton kívánja szélesbí- teni technikai világképét. Az akadémia menetközben is fejlődik. A megnyitó előadáson alig néhányon hiányoztak a be- iratkozottaik közül, viszont to­vábbi nyolcam kérték a felvéte­lüket. Tizedikén megindul a, fa- és papíripari tagozat, 14-én a varipari tagozat előadássoroza­ta. A műveltség ma mér nem luxus, hanem életszükséglet. Aki meg akar erről győződni láto­gassa meg a szolnoki Munkás- akadémiát, s=5 hernádi — Dolgos életük örök példa Nem csak az asszony dolga Miég mindig felvetődik az a L's kérdés, hogy vajon csak a háziasszony dolga egyedül a házkörüli munka ellátása és sokan nem tudnak napirendre térni afelett, hogy a közös ház­tartás, a közös otthon gondozása az asszonynak és férfinek közös munkájából tevődik össze. De ma már legtöbb önérzetes férfi kötelességének érzi, hogy a háztartás vezetéséből, az otthon gondozásából kivegye részét, fő­leg ott, ahol az asszony is állas­ban van. Mind ritkábbak a „tö- röfcbasa” férjek, akik elnézik, hogy munkából hazatérő felesé­gük az otthoni „második mű­szakban” őket kiszolgálja, s holt­fáradtra dolgozza magát a ház­tartás sotk tennivalója között. Nagyon sok családban a férfi és a nő reggel együtt megy a munkába, s utána egy időre tér­nek haza. — így természetes, hogy otthon rájuk váró házi munkát is közösen végzik. Még elég messze vagyunk attól az időtől, hogy a háztartás gépesí­tése minden nagyobb terhe: le­vesz a nő válláról. Legtöbb he­lyen a férfi szívesen ki is veszi a részét nemcsak a kimondott férfiaknak való munkából, mint favágás, szénhordás, de szíve­sen takarít, szőnyeget porol, tö- rülget, asztalt terít, beszerez. Ét­kezés után az asszony mosogat, a férfi törülget, helyrerak. Ha meg húzódozik a házimunkától, sokszor az asszonyban is hiba van. Erősen bírálgatja férje munkáját, nincs megelégedve a takarítással. Ha eltör egy-két tá­nyért vagy poharat, kitiltja a konyháról. Egyszóval nincs tü­relme, amíg férje beletanul a munkába, nem bízik a férje se­gítségében. Ilyenkor a férfi se­gítség végül Is visszavonul és az asszonyra marad minden mun­ka. Sok múlik tehát azon, hogy az asszony milyen ügyesen ve­zeti be férjét a segítő munkába. A közösen végzett munka gyorsabban halad és a férfit sem kíséri az az érzés, hogy az asz- szomy mennyivel többet dolgozik nála, ami azért legtöbb esetben csak fennáll. így közösen vehe­tik ki részüket a pihenésből, a szórakozásból és a vasárnap is pihenő nap lesz az asszony szá­mára. H*fl ÉTREND Csütörtök: Csontleves darakocká­val. Marhahús vadasan makaróni­Etelleírások val. Péntek: Kömónyleves zsemlyekoc­kával. Rizzsel rakott karaláb. Szombat: Sárgaborsó-leves virsli- karikákkal. Darás metélt. Vasárnap: Kacsaaprólék leves me­télt tésztával. Kacsasült velesült burgonyával és párolt vörös káposz­tával. Diósszelet. Hétfő: Gombaleves. Tökfőzelék burgonyafánkkal. Kedd: Aimalevefl, Töltött kelüká­poszta. Szerda: Burgonyakrém leves. Lek­város bukta. Rizzsel rakott karaláb Hozzávalók: 1 kg karaláb, 20 deka rizs, 6 deka zsír, negyed liter tejfel. A karalábot kisujjnyi vékony csí­kokra vágjuk és fedő alatt zsírral és víz hozzáadásával puhára párol­juk. Közben a rizst megpároljuk, mint ahogy körítésnek szoktuk el­készíteni. Egy lábast vagy tűzálló tálat megzsírozunk és morzsával ki­hintünk. A karalábot soronként a rizzsel összerakjuk és közben tej­fellel meglocsoljuk. Tizenöt—húsz percre sütőbe tesszük. Módosíthat­juk úgy is, hogy a karaláb közé Kézápolás Kezünk állandó ápolásra szo­rul, hogy egészséges és szép ma­radjon. Mindennapi munkánknál minél kidolgozottabb a kezünk, annál több ápolásra van szük­sége. Sokan panaszkodnak, hogy a körmük száraz és töredezik, ujjaik hegye pedig mindig érdes. Ez főként azért baj, mert ha csak hozzáérünk a harisnyához, kihú­zódnak a szálak. Az ellen úgy védekezhetünk, hogy minden kézmosás után, de főként este, lefekvés előtt nem­csak a kezet, hanem a körmöket, körömágyat, az ujjak hegyét is alaposan bedörzsöljük olajjal, illetve krémmel. Ha tehetjük, éjszakára húz­zunk cérnakesztyűt, legalább ad­dig, míg rendbehoztuk elhanya­golt kezünket. Az elhanyagolt, kirepedezett bőrre könnyen ta­pad a por, piszok és így minden­féle fertőzés veszélye fenyeget. A többszöri alapos kézmosás langyos vízzel, jó szappannal és körömkefével a helyes kézápo­lás alapja. Az étkezés előtti, a munka befejezése és a hazatérés utáni kézmosásnak természetes dolognak kell lennie. Kézmosás után kezünket töké­letesen szárazra töröljük, ezzel megakadályozhatjuk a bőr kire­pedését. Kezünket legalább egy­szer kenjük be glicerines krém­mel, illetve glicerin oldattal. Ez­zel nem lesz zsíros a kéz, nem akadályozzák a munkát. Minden kézdurvító munkánál húzzunk kesztyűt, ahol csak le­hetséges. Takarításnál cérna­kesztyűt, mosogatásnál gumi­kesztyűt. Lehet, kezdetben úgy érezzük, gátol a munkánál, de természetesen csak szokás kér­dése. Zöldség- és gyümölcstisztítás, burgonyahámozás előtt jó, ha uj­júnkat egy kevés ecettel kenjük be. Megakadályozza, hogy ke­zünk megbámuljon. A barna foltokat kevés citromsavval is eltávolíthatjuk. esfltoüera vágó« és övegesre pirított szalonna szeleteket vagy előre meg­párolt darálthúst vegyítünk. Töltött kelkáposzta Hozzávalók: 1 középnagyságú kel­káposzta; 40 deka borjú- vagy ser­téshús, 10 deka rizs, 4 deka liszt, 4 deka zsír, 1 ded tejfel: A kelkáposztát megmossuk és egészben hagyjuk: A húst megda­ráljuk, a rizzsel; amit 2 deka zsíron megfuttatunk; összekeverjük, sóval, borssal fűszerezzük. A kel leveleit vigyázva szétválasztjuk és a töltelé­ket egyenletesen elhelyezve közé­je rakjuk: Az egészet cérnával át­kötjük és egy mély lábasba téve forró sós vízbe egy óráig lassan főzzük. Világos rántást készítünk és azzal a levét berámtjuk. Tálaláskor tejfelt adunk a levébe: A kel fejet találó lapát segítségével kiemeljük, a cérnát lefejtjük róla, kerek főze­léke® tálba helyezzük és cikkekre vágjuk, A levét köréje öntjük. íze­sítő anyagai a fokhagyma, kapor. Burgonyafánk Hozzávalók: 1—* burgonya, 1 to­jás, 1 kanál Kszt; só; bors, hagyma; 12 deka zsír. A burgonyát nyersen lereszeljük, aztán lecsurgatjuk, el­keverjük a tojás sárgájával, a liszt­tel, kevés pirított hagymával és vé­gül a tojás felvert habjával. Zsíro­zott kanállal forró zsírba fánkokat szaggatunk és mindkét oldalon ki­sütjük: Diósszelet Hozzávalók: 20 deka cukor; 10 de­ka zsír, 30 deka liszt, 10 deka dió, 2 tojás, 3 kanál lekvár, dtromhéj, egy csapott kanál szódabikarbóna. A zsírt az egész tojással, a cukor­ral és a lekvárral habosra kavar­juk. (Jobb, ha kétféle lekvárból, barack és málna lekvárból készít­jük.) Miután jól kidolgoztuk; hozzá­kavarjuk a lisztet, a szódabikarbó­nát, a citrom lereszelt héját és vé­gül a finomra vágott diót. Zsírozott; lisztezett középnagyságú tepszibe öntjük, tetejét finom kristálycukor­ral gyengén megszórjuk és közép- nagyságú sütőbe 25—30 percig «öt­jük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom