Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-09 / 239. szám

1958. c&t&W *, «Ü0LWÖK MBGTKI NtFLAF # KARCAGI A SZOL IBLIP ox MEeVEl NÉPLAP KÜLÖNKIADÁSA Jeliligyílések városunkban Szom-baíoti esi* a Berek-fürdő területén szokatlanul nagy volt a mozgolódás. A Béke Tsz dol­gozói, az Üveggyár munkásai siettek a kultúrotthon felé, de velük tartottak a Berek-fürdő lakosai is. A mozgolódás oka az volt, hogy itt tartottak első íz­ben jelölőgyűlést a városban. A gyűlés előadója Métyus Imre elvtáns volt, aki ismertette elért eredményeinket, hogy kik voltak a múltban a képviselők, s milyen volt a százalékos arány az 1954. évi választás alkalmá­val. Elmondotta, hogy városunkéit az a megtiszteltetés érte, hogy képviselőt küldhet az Ország- házba, A mintegy 230 jelenlévő egyöntetűen Mándoki Sándor elvtársat, a Béke Tsz elnökhe­lyettesét jelaLfe. országgyűlési képviselőnek, A gyűlés igen lel­kes hangulatiban ért véget s me­legen ünnepelték Mándoki Sán­dor bácsit, aki egyszerű paraszt- ember léttóre fogja városunkat a parlamentben képviselni. Vasárnaptól kezdődően foly­nak a város különböző terüle­tein a tanácstagi jelölőgyűlések. Eddig az alábbi helyeken volt már jelölőgyűlés és a követke­zőket jelölték tanácstagnak; 61-es választókerületben Kál­mán Imrévé tanácsi dolgozót 89-es választókerületben Szabó Sándort, a Lénán Tsz dolgozó­ját. A 10-es választókerületben ffj. Vajó Imrét, az Építőipari Ktsz. vezetőjét. A 79-es választókért) ledben Dobrai József et, a Béke Tsz el­nökét. SPORT JÁRÁSI BAJNOKSÁG Karcagi Honvéd—TisK-szenL Imre 5:3 A nagy lelkesedéssel játszó Hon­véd 1:3-ról fordította maga javára a mérkőzést; Knomadarws—Karoséi MEDOSZ H. 3:1 A 'karcagt csapa* egyen rángó el­lenfele volt a madaraslaknak, de, csatárat góitópteleneknek bizonyul­VAROST BAJNOKSÁG Munkásőrség—KISZ 3:t Mindkét csapat nagy látszott, sok gólhelyzetet hagytak ki. A Munkásőrség védelme jobban állt a lábán, s megérdemelten győ­zött. Tilalmáé—Sxpartakos 3 át A játékerőben meggyengült Ti fen­ni as csak nehezen győzött * már 2:0-ra vezető azővetkezetiek ellen. BIRKÓZÁS A Karcagom rendezett termed hl osztályú szabadfogású versenyen a Karcagi MEDOSZ birkózói közül Jobbágy és Aes első; Disznó«; Ele­kes és Lajtoo harmadik helyen vég­zett. Ezek a versenyzők részt vesznek a későbbiek során rendezendő orszá­gos bajnokságon, VASÁRNAPI SPORTMŰSOR A MEDOSZ labdarúgói hétfőn hajnalban a Szovjetuniói Sportegye­sület meghívására > Szovjetunióba utaztak; ahonnan «sombatom térnek vissza; Amennyiben a bajnoki mér­kőzést nem lehet elhalasztani; va­sárnap .TászárakszáHánm megy az L; és az Uh Járási Karcagom ■ ügeti sporttelepen ke­rül lejátszásra fél Z-kor a Karcagi Honvéd—Tlszabura, fél 4-kor a Kar­cagi MEDOSZ n.—Abádszalők mér­kőzés. A városi bajnokság keretében KTSZ—Berekfürdő, Tilalmas —Mun­kásőrség mérkőzések lesznek* Az 5SLe« váSasztőfcerületbeffi Métyus Imrét, a tanács elnök­helyettesét; A 6-os választókerületben L. Kiss Lőrinc tanácsi dolgozót A 33-as választókerületben Lakatos Istvánt, a Vendéglátó- ipari Vállalat vezetőjét, A 16-os választókerületben Hézinger József tanácsi dolgo­zót A 3-as választókerületben Kun Imre nyugdíjast­A 2-es választókerületben Szil- vári István tanácsi dolgozót Az eddig lezajlott ielölőgyű­lések azt bizonyítják, hogy ahol az elmúlt 4 évben a tanácsta­gok a választópolgárok érdekei­nek szemelőtt tartásával dolgoz­tak, ott most is jelölik a vá­lasztópolgárok a tanácstagot. A jelölőgyíilésefcen való megjele­nés, a választópolgárok hozzá­szólásai azt bizonyítják, hogy egy-egy körzet lakossága a ta­nácsválasztást szívügyének tart­ja s ténylegesen, megnézik, hogy kit jelölnek, s majdan szavaza­tukkal kit küldenek a tanácsba. AZ IFJÚSÁG VEDELMEBEN SZOMBATON és vasárnap este őt ára után gyaJmm lehet látni a különböző szórakozóhelyeken az Ifjú Gárda szolgálatot teljesítő tagjait. Néhányon feltehetik n kérdést: mi jogon és kinek a meg­bízásából figyelmeztetik az ifjúgárdisták a fiatalokat. A mi társadalmiunkban nem közömbös fiataljaink erkölcsi beállítottsága. Azok a fiaitálok,akiket az italboltokban rendszere­sen -töményszesszel szolgáinak ki és éjféltájban tántorognák haza ittas fővel — eltekintve attól, hogy az utcán kötekednek => köny- nyen alkoholistákká, bűnözőkké válhatnak. A kiskorúak pedig, akik Ú. életévük előtt rendszeresen haj­nali 2—3 óráig mulatnak, időnap előtt kiélik magukat és veszély­ben varrnak, hogy az erkölcsi züllés útjára lépnek. A KlSZ-bizattság ezért kérte a Tanács VB Igazgatási Osz­tályéit, mint elsőszámú gyámhatóságot, hogy a kiskorúak és fia­talok erkölcsi züllésének, bűnözésének megelőzése érdekében, a város belterületén lévő szórakozóhely eken, italboltokban, mozik előcsarnokaiban és pályaudvaron ellenőrzést tarthasson, az Ifjú Gárda útján. AZ ELLENŐRZÉSEK tapasztalatai azt mutatják, hogy az italboltokban sok a kiskorú, akiket általában ki is szolgálnak. A bálokon a lányok 60—70 százaléka 16 éven ailuU. Az olvasó­körökben tartott bálok alkalmával a legelemibb erköcsrendé- seeti szabályokat, sem tartják be. Minden feltétel nélkül mérnek ki Halt. Rendezvényeiket életkorra váló tekintet nélkül mindenki látogathatja. A mozik utolsó előadásán is sok az olyan fiatal, aki elsősorban szülei kíséretében látogathatná az előadásokat. Ezen fennálló hiányosságok megszüntetése érdekében kérjük a szülőloet, a vendéglátóipari dolgozókat, a mozik vezetőségeit, a bálok rendezőit, támogassák mozgalmunkat, hogy nevelőmun­kánk eredményes legyen. ' HEGEDŰS LÁSZLÓ Ifjú Gárda pk. A juhtenyésztés eredményei a Karcagi Kísérleti Gazdaságban A JUHTENYÉSZTÉS fejlesz­tése fontos népgazdasági érdek. A Tiszántúl nagy kiterjedésű szikes legelője, valamint e táj kontinentális éghajlata szinte parancsolóan meghatározza ezen a vidéken a juhtenyésztésnek —■ minit állattenyésztési ágnak — a felkarolását A juh sok­irányú haszonállat Gyapjút, húst, tejet és tejterméket, továb­bá bőrt szolgáltat a népgazda­ság számára. Viszonylagos igénytelensége miatt legjobban hasznosítja a száraz szikes le­gelőket, továbbá azokat a má­sodrendű, vagy hulladék takar­mányokat, amelyeket más igé­nyesebb haszonállatfaj (például sertés, szarvasmarha.) nem érté­kesít kellőképpen^ Sokat han­goztatott igénytelensége nem je­lenti azst, hogy a juh a kedvező tartási viszonyokat, a jobb minő­ségű és több takarmányt nem hálálja meg. Mint minden ha­szonállat-faj, a juh is az inten­zívebb tartás és takarmányozás hatására nagyobb hozamot, te-' hát több gyapjút, több tejet és hűsít, szolgáltat; Igen lényeges a juh trágyatermelése is. FIGYELEMBEVÉVE a tartási és takarmányozási viszonyokat, a fajta helyes megválasztásával, továbbá céltudatos kiválasztás­sal növelni lehet a juhtenyésztés jövedelmezőségét. Szolnak me­gyében, valamint a Tiszántúl többi részén általában ,,magyar fésűs merinó” fajta van elterjed­ve. E fajta egyedei egymástól lé­nyeges eltérést mutatnak az ér­tékmérő tulajdonságokban, pél­dául nyírósúly, finomság, fürt- hosszúság, testsúly, stb. A gaz­daság kezdő törzsállományát 1951-ben a Hortobágyról össze­vásárolt 500 anya képezte. Ezt az állományt a kiegyenlítetien­sóg jellemezte. A gyapjúhozam növelése érdekében 1953-ban a Szovjetunióból importált a gaz­daság 2 darab „kaukázusi ram- bouilett” kost Ezeknek a te­nyészkosoknak a legnagyobb nyírósúlya 10,5, illetve 11 kilo­gramm volt. A tenyószcél a gyapjúfinomság megtartása mel­lett a nyírósúly és a fürtmagas­ság növelése. Ezt el is érte a gazdaság. A céltudatos tenyész­tés következtében az utódok fő­leg a gyapjúhozam benőttség terén kiegyenlítettebbek a törzs­állománynál. A kosok jól örökí­tették a kívánt tulajdonságokat, nőtt a gyapjúhozam. Gyapjúnyírási adatok 1951-től 1958-ig: Ev Megnyírt Nyírási áUtg-o/k 36%-os rende­anyajuh mentre átszám. dh kg 1951 414 3,50 1952 468 5,58 1953 1095 4,70 1954 744 5,68 1955 964 5,75 1956 948 6,03 1957 1000 6.23 1958 1080 6,26 1953-BAN ÁTMENETI csök­kenés azért következett be, mert akkor a gazdaságnak a merinó állományon kívül cieálya és ile. de France fajtái is voltak. 1954 óta a gazdaság mesterséges meg­termékenyítést alkalmaz, így a legkiválóbb kosok értékes tulaj­donságai legjobban érvényesül­nek. A tenyészkosok tartási költ­sége is a legkisebb. A gazdaság juhászai ma már mindnyájan önállóan végzik a mesterséges megtermékenyítést. A gazdaság juhtenyésztésének fejlődését néz­ve különösen figyelemre méltó az I. és II. számú nyáj gyapjú­termelése, Az I; sz: nyáj 1957, évi gyapjútermelése 7,27 kg, az 1958. évi termelése pedig 7,03 kg. A II. számú nyáj, mely 2 és fél éves anyából áll, 1958. évi nyírósúlyuk 6,87 kg. Ezek a nyá­jak már mind saját nevelésű jerke-toklyókból állnak. Ezek a nyájak nyírósúlyban, fürthosszú­ságban, benőttségben sokkal ki­egyenlítettebbek az eredeti Hor­tobágyról összevásárolt törzsnél. A gazdaság országos viszony­latiban is első között alkalmazza a juhtenyésztés fejlesztésének érdekében az utóvizsgálati eljá­rást. Ez az állattenyésztési mód­szer elsősorban azt a, célt szol­gálja, hogy megállapíthassuk: a szülők egyes tulajdonságai ho­gyan öröklődnek az utódokban, “ óidéul a gazdaságnak van egy import sztavropoli fésűs merinó kosa. Ennek a kosnak a gyapjú­fürt hosszúsága 12 centiméter. Annak a nyájnak a fürthosszú­sága, melyhez a fenti kos lett beosztva, az átlagos fürthosszú­sága 7.30 centiméter. Az utódok fürthosszúsága a következőkép­pen alakult: a kosivadékok gyapjúfürt hosszúsága 9.27 cen­timéter, a jerke ivadékok átla­gos fürthosszúsága 8.98 centi­méter. Az utódvizsgálattal, tehát megállapítható, hogy a sztavro­poli fésűs merinó kos a gyapjú- fürtmagasságot az utódaiban hűen örökítette. Kiterjed az utódvizsgálat még számos más fontos tulajdonságaira is. A JUHTENYÉSZTÉS jövedel­mezőségének bizonyítására csak egy-két adat: a gazdaság összes hozamának 14.30 százalékát a juhászat adja, ezzel szemben az összes ráfordításokból a juhá­szat 11 százalékot igényel. A két százalék összehasonlításából lát­ható, hogy a juhtenyésztés jöve­delmező állati emésztési ág. Mohácsi Imre gazd. vezető lJjabb belépők a Haladás Termelőszövetkezetbe A nemrégen fejlettebb fonná* ra áttért Haladás Termelőszövet­kezet tagsága rohamosan szapo­rodik. Naponta több belépő van; nemcsak a volt Haladás Tszcs tagsága, de a kívülállók, egyéni gazdálkodók közül is. Október 6-án írta alá a belé­pési nyilatkozatát a Haladás Tszcs két régi tagja, id. K. Sza­bó István* Bethlen u. 16. sz. alatti lakos, 16 holdas közép- paraszt és id. Rimaszombati Imre Vasút n. 27. sz. alatti la­kos, aki 15 hold földdel lépett be. Mindazok as idős- és közép­korú parasztok jól választottak; akik a szövetkezés útjára léptek; mert kormányzatunk már a je­lenben is, de a jövőben még foko­zottabban több gondot fordít, il- í letve több segítséget ad a tér« ! melőszövetkezetben megörege- ! dett tagoknak az állami nyugdí­jon keresztül. Ebben az esetben ugyanis az idős tsz-tagok meg­kapják a termelőszövetkezettől a háztáji területet és ezen felül az esedékes állami nyugdíjat. IELENTÉS Á BETAKARÍTÁSRÓL Városunk területén az őszi be­takarítási és vetési munkálatok komoly és nehéz feladatot jelen­tenek termelőszövetkezeteink és tszcs-ink minden tagjának. Tu­dott dolog az, hogy az ez évi kedvezőtlen időjárás következ­tében a tavaszi vetések a szo­kottnál későbbre húzódtak; En­nek következtében, mely már akkor is látható volt, az őszi be- takarítású növények érési ideje is kitolódott, ami az amúgyis minden ősszel jelentkező mun­kacsúcsot még inkább fokozza és fokozott szervezési; valamint előikélszületi munkát követek Városunk területén rövid 45— 50 nap alatt el kell végezni 7411 kát. hold kukorica, 3057 kát hold rizs, 941 kát. hold cukorrépa; 322 kát. hold takarmányrépa, 198 kát. hold napraforgó és ezen kí­vül 360 kát. hold egyéb növény betakarítását. A fenti betakarí­tásra váró növények munkáival párhuzamosan; mondhatni egyidőben kell elvégezni mintegy 15 ezer kát. hold vetési munkálato­kat is. A fenti munkát termelőszövet­kezeteink becsülettel és jó mi­nőségiben végzik. A mai napig elvégezték a kukorica betakarí­tásának több mint 90 százalékát városi viszonylatban, — pedig ebben szerepel a tsz-tagok ház­táji, — valamint az I. típusú tszcs-k és egyéniek vetésterüle­te is — mintegy 6500 hold te­rületen törték le a kukoricát; Elég jó ütemben halad a rizs aratása is, az összes rizsterületet figyelembe véve, a mai napig mintegy 2500 kát. holdon aratták le. A cséplést jelenleg 14 gép végzi és eddig mintegy 5—600 kát. hold termése került elcsép- lésre; A cukorrépaszedést is elkezd­ték és eddig közel 200 kát. hold területről szedték fel, 160 kát; hold területről pedig beszállítot­ták; A cukorrépaszedésben a Pe­tőfi Tsz jár élen, amely már ezt a munkát be is fejezte. A vetési munkálatoknál eddig lemaradás nem tapasztalható; Megállapíthatjuk, hogy minden tsz igyekszik a lehetőségeihez képest a talajelőkészítést a leg­jobb minőségben elvégezni; Meg kell itt dicsérni azokat a tsz-eket, amelyek a követ­kező év terméseredményei­nek biztosítására már most gondolnak; és kát. holdanként 100—200 ki­logramm műtrágyát szórnak kL Sajnos, nem lehet ezt a tszcs-Rre elmondani, eddig még egyetlen egy sem szórt ki műtrágyát; í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom