Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-25 / 253. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IMS. október 25, AZ BLMtTLT 13 ÉV alatt sok­ékor számibavettük, hogy az asszonyok nálunk egyenjogúak, egyenrangúak a férfiakkal. Meg­szokott már, hogy nő áll a ka­tedrán. intézkedik, terveket hagy jóvá az íróasztal mögött, betege­ket gyógyít, wines kelméket sző a gépeken, ítéletet mond a bírói emelvényen. Közéletünkben is megszoktuk a női arcokat. Nem lepődik meg senki, ha a taná­csokban nő intézi ügyes-bajos dolgait vagy választókerületét éppen egy no két)viselt a tanács­ban. Sok embernek ezért is tűnik mar kódhelynek, ha a nők egyen­jogúságáról hall. Pedig érdemes szólni róla. Űjból számotvetni azzal, hogyan álltak helyt asz- szonya&nk a közéletben. Sikeres szereplésüket má sem bizonyítja jobban, hogy a napirenden lévő választások előkészületei során szép számmal megtaláljuk a ta­nácstagjelöltek között a nőket. A jelölógyűiéeek egy részéin neon féltek a választópolgárok asszo­nyokat jelölni a különböző ta­nácstagi posztokra. — Azonban hiba volna elhallgatni, hogy akadlbttk helyek, ahol a maradi nézeték miatt a nő jelölt helyére férfi került Ujszászon, Csápén, Kungyalun, Szelevónyen úgy möndták: inkább férfi képvi­seljem bennünket a tanácsban, mégiscsak jobb lesz, mint egy asszony. IDŐZZÜNK ENNÉL az „in­kább egy férfi" véleménynél, s vitatkozzunk e nézet képviselői­vel. Ha úgy tennénk fel a kér­dést, hogy nézzük csak: elkép­zelhető-e a családban, hogy ki- rekesseék az anyát a család mindennapi dolgainak intézésé­ből? A gyermeknevelésből, a család jövedelmének elosztásá­bői, hogy csak tétlenül szemlélj« az anya kedvesei sorsának ala­kulásét — a legtöbb férfi kine­vetne, s azt mondaná: hogyan lehet ilyen elképesztő kérdést feltenni. Nálunk ilyesmiről szó sem lehet. Pedig erről van szó éppen! — mert az, aki a nőket különböző érvekkel, hogy ,,csi­nál ja a politikát a férfinép, az asszony gyenge a közügyek in­tézéséhez" távol akarja tartani a nagy család, a közélet gond­jainak .igazgatásától, az a saját feleségeinek, édesanyjának nem ismeri el a jogát arra, hogy fe­lelősen intézi kis családja sor­sát. Nem ismeri el számukra az egyenjogúságot, melyet a népi demokrácia törvényeivel és min­dennapi éleiével a nőknek meg­adott. M uaikásha tataiunk igényli a nők szívét és eszét és kéri mun­kájukat céljaink megvalósításá­hoz. Nem les« jó szolgálatot népi demokráciánknak az, aki különböző kifogásokat emel a nők közéleti szereplése ellen, mert nincs is miért! A minisz­teri széktől a községi tanácstagi megbízatásig ellátják asszo­nyaink dolgaikat. Pedig a közért való munkálkodás sokszor a „harmadik műszakot“ jelenti ne­kik. Mégis vállalják, mert meg­értették, hogy az országos és he­lyi politika kialakításában az asszonyokra is hárulnak kötele­zettségek. így jelentkezett ez Öcsödön is, amikor az egyik je- .löíőgyűlésen nő helyett férfit akartak javasolni a gyűlés férfi résztvevői, a jelenlévő asszonyok azonban a nőjelölt mellett emel­tek szót, s szavazattöbbséggel őt is szavazták meg tanácstag jelölt­nek. A JELÖLÖGYÜLÉSEK tapasz­talatait összegezve, az igazság az, hogy csak néhány ilyen eset KISZ-hírek Október 28-án, s 29-én szerte a megyében megünnepük KISZ szervezeteink a KOMSZOMOL fennállásának 40 éves évforduló­ját. Számos helyre szovjet fiata­lokat hívtak vendégül, így a ti- szaföldvári gimnázium diákjai is. * Ifjú választók gyűlésein vesz­nek részt a fiatalok. Ma Jászbe­rényben, Bencze Ernő elvtárs tart előadást az új választók szá­mára. Vasárnap Abádszalókon hétfőn Mezőtúron ugyancsak me­gyei előadók részvételével lesz­nek ifjú választók gyűlései. * A Jászkun KISz Együttes jól sikerült színházi bemutatkozási után megnőtt Szolnok város fia táljainak érdeklődése a kultúr munka iránt. Azóta számosai keresték fel az együttes vezető it, s jelentkeztek a csoportba Vasárnap felvételi próbát tarta nak az együttes fiataljai, aho elbírálják, a jelentkezők közü ki alkalmas valóban tánc-, ze­ne-, énektanulásra. NÉPLAP RIPORTSOROZATA „Pedigrés“ magyar grófok Dulles „családi hagyománYaí* — az Uj Kína kommentárja 5 rl iszakürt. A leözség úgy hű­ti zódik meg a Tisza part­iján, hogy a szemlélőnek al<aral- &lanul is lírikus gondolatai tá- U madnak. Ám, ha a falu közepén faálló régi kastély — ma fiúnevelő $otthon — felé téved, s hallgatja gaz öregek beszédét, menten el- faszállnak az előbbi szép gondolá­itok s helyülcet a gróf Bolza-csa- diádról hallottak foglalják el. ft Mert van mit hallani. A kas­öté ly, a szájhagyomány szerint, Éannak idején Rákóczi Ferenc va- odászkastélya volt s néha a feje- Qdelem is megszállt szobáiban, öIgaz-e, nem-e? — ki tudja azt Qmár. Amit az emlékezet őriz, az £többnyire a bolzákra, a község fahajdani uraira vonatkozik. E ízig-vérig, testükben, lelkűk­ében magyar grófok voltak — ír- faja egy fakult írás, amelyben a ^magyarországi mágnáscsaládok Mcsaládfájával is megismerkedhet ftaz érdeklődő. Érdekes tanulmá- fanyozni ezt a könyvet, mert sok Ehomályos dologról lebbenti fel a £fátylat s eloszlat jónéhány elkép­zelést, amit a Bolza grófok hin- mtettek el, amíg „egzisztáltak”. A így például lerántja a leplet •faárról, a bizonyos és sokat han- í?gőz ta lőtt magyarságról is, meri PEKING (Üj Kína). Dulles amerikai külügyminiszter Taj- pejben szerdán este pohárkö­szöntőt mondott azon a vacso­rán, ahol Csang Kaj-sek volt a házigazda. Beszéde ismét leplezetlenül megmutatta: az Egyesült Álla­moknak a kínai néppel szembeni ellenséges politikája végső cél­jának a Kínai Népköztársaság megdöntését tekinti. Dulles most ugyanazt hangoz­tatta, amit tavaly júniusban hirhedt San Francisco-i beszédé­ben. Mint ismeretes akkor is azt mondta, az Egyesült Államoknak „mindent el kell követnie, hogy hozzájáruljon a kínai kommunista rendszer elmúlá­sához.’’ Szerdán este Dulles külön ki­emelte* hogy San Francisco-i kijelentéseit „nem szónoki for­dulatnak szánta, hanem azok őszinte meggyőződését fejezték ki.” Dulles kijelentette: az Egye­sült Államok „különös szerencsé­jének” tekinti, hogy a Csang- Kaj-sek bandában és Csang Kaj sek személyében „szövetségesre és vezetőre” tett szert. Rögtönzött beszédében Dulle azzal kérkedett, hogy családjá nak „szoros kapcsolatai” vanna Kínával. Elmondotta, hogy any. nagyapja, mint az Egyesült Ál lamok akkori külügyminiszter« az 1894. évi kínai japán hábc rut követően 1895-ben közremí ködött a Kína és Japán közöt szerződés létrehozásában, amelynek eredményeképen Ki na kénytelen volt átadni Ta; vant Japánnak. Dulles nagyapja tehát tev< kény segítséget nyújtott a ji pán imperializmusnak hogy ei ragadja Tajvant Kínától. lg Dulles „családi hagyományokat követi, amikor ma cselszövése: vei tartóssá akarja tenni Táj van amerikai imperialista me| szállását és ki akarja szélesít« ni az Egyesült Államok Kína el leni agresszióját. (MTI). még testvérek között is többezer hold földet jelenteti. Ettől az időtől kezdődik a „pedigré”. Péter, ahogy' olaszból osztrákká tudott lenni, ugyanúgy átvedlett osztrákból magyarrá. Beszélni ugyan csak németül tu­dott, azért mégis magyar mág­nás volt. Igazi magyar úr. Da milyen. Kedvelte a lovat, a bort, gyűlölte a jobbágyot. Ebben az­tán nem lehetett megkülönböz­tetni a többi magyar úriól. * J ázás sürgés-forgás a grófi 17 udvarban. Szinte lábujj­hegyen járkálnak a szolgák, la­kájok. Délutáni sziesztáját tart­ja tán a gróf úr? Nem hiszen épp most fordul ki az ispán kísé­retében, fehérkesztyűsen méltó- ságos arckifejezéssel a kastély bejáratán. Az udvaron jobbra- balra hajlanak a derekak. Az ispán keze egy koszos zsel­lérgyerek arcán csattan: — Büdös parasztja! Nem látod a méltóságos urai? Hogy vete­medhetsz ilyen merészségre. Ha­jolj meg és kérj bocsánatot. S miközben a gróf — Bolza Péter — elégedett pillantással nyugtázott jóváhagyását elkapja a tekintete, nagyot rúg a földig hajolt gyerekbe, majd gyorsan kocog a méltóságos tábornok űr után. Perc sem telik. A négy szürke, mint a táltos ragadja magával, a könnyű hintát. A gabonát szál­lító kocsisok és béresek levett kalappal húzódnak félre előle. Az úton szemben lóhaWábűn ember nyargal. Integet. — Hálta, hóhá — álljon meg Rászolgálnak a nők a bizalomra KÉT ÉVFORDULÓ : | tel találkozhattunk. A legtöbb- helyen tárgyilagosan „vizsgáztat­- ták” a nőket. Nagykörűben egy- í hangban jelölték Papp Jánosnál t megyei tanácstagnak, Szenes Ot- > iónét is bizalommal javasolták i a megyei tanácstagok j elöl ől isi á- t jára a szolnoki válaeetópolgá­- rok Juhász Imréné doktort is ; egyhangú szavazattal jelölték- ismét az országgyűlésbe válasz- 1 t ókori! létéből Igen, ismételten, jelölték őket, t mert az asszonyok a rövid tizen-1 1 három év aflatt is bebizonyílot- . ták, gondolni tudnak a közösre, s a családon kívül állókra, a kö- i zösség nagy családjára is. Ta­lán nem is olyan régen, ha já­ratlanok voltak is a közügyét j intézésében, de megtanulták leg.- alább úgy, mint a férfiak, —- S hogy akadt az asszonyok kö- : zött tó olyaai, aki nem látta é * társadalmi tisztséget.:: gyeng« i, kifogás, mert, talán a férfiak kő­- zött mindenki egyformám ellát- ■' la? Többségükben a nők jól sze- t repedek a közéletben és mé| a több asszonyra volna szüksé­- tünk, hogy ne a kevesek vállár« ■ háruljon egyes helyeken a ten- “ ni valók zöme. Jó lenne, ha c _ ma még csal« szemlélődő asszo- z nyok is tevékeny részesei lenné­■ nek az állami és társadalmi fel- tj adatok megoldásának, mert asz- k szonyi összefogással csak meg­- sokszorozhatnánk erőinket. * HASZNOS ÉS NÉLKÜLÖZ HETETLEN, hogy a munkásnők a pairasz'tasszonyok, az édes­g anyák elegendő bizalmat kap­janak a közösség gondjait igaz­gató közéletben: a tanácsokban az országházban. — Novembei 16-án, miikor választásra kerü a sor, bátran szavazzunk rójuk mert ügyünket jó kezekbe ad- juk. L. A. ■ 1^ ét évfordulóra emlékezünk ; ma. Azokra, amelyek elő­■ hírnökei voltak a magyar nép | történelme dicső szakaszának, I az 1919-es Tanácsköztársaság- gtiak. Negyven évvel ezelőtt, 1918. I október 25-én jött létre a For- j rád almi Katonatanács, melyet .■forradalmi érzelmű katonák, "köztük sokan az orosz hadifog- 5.ságból hazatértek alakították. ■ Első törekvésük volt: Olyan ta- gnácsot létrehozni, amelyet a ka- . Siónak magukénak éreznék, bíz­ónak benne, * követik, s amely .■meggyőzi a hátországot a forra- ." dalom szükségességéről. A meg­■ alakulás napjára Lengyel Lász- .5 ló elvtárs, aki a tanács intéző­P ■bizottságának titkára lett, így .5 emlékezik vissza: 5 „A Katonatanács nyilvános ■ fellépésére először október 25- I ■ én került sor. Az ifjúság akkor :■ tüntető felvonulást rendezett a a Varba és a királyi palota egyik ■ablakába a fekete-sárga zászló .■helyett kitűzte a nejnzetiszínú >! lobogót. A rendőrség támadott ■ és kardlapozott. A tömegben ,S azonban sokan voltunk forra­■ dalmi érzelmű katonák és a mi i íkardunk sem maradt tétlen. — W-JNagy verekedés támadt, a rend­- Sörök azonban lőfegyvert nem -! használtak, mert csak revolve- -jrük volt és látták, hogy az ne­- Sióink is van. Elkeseredett küz­■ ■delem folyt a piros-fehér-zöld . jzászlóért, amelyet végül mégsem Studtak a rendőrök megszerezni. . ■ A mienk maradt, ha egy kís- . Ssé megtépve is.” . ■ S ettől az időtől kezdve — bár . "statárium volt, — mint a hegy- gcsúcsról aláomló hólabda, úgy 1 »nőtt a tábor, melyben bátor har- ," cosok, forradalmárok kerestek, -■s találtak helyt. Megnyerték a ■ polgári rendőrség jelentős részét üis. Október 27-én már háromszáz gyalogos és százötven lovasrend­őr feloldva érezte magát a csá­szárnak és királynak tett eskü­je alól, s felesküdött a Nemzeti Tanácsnak. Annak a Nemzeti Tanácsnak, amely szintén október 25-én ala­kult a Károlyi pártból, a magyar függetlenségi és az 1848-as párt baloldali töredékéből. A radiká­lis polgári pártból, melyét főleg az iparosodás magasabb fokán álló nyugati" kapitalista államok demokráciájáért lelkesedő értel­miség szervezett és a Magyar Szociáldemokrata Pártból, mely jól kiépített szervezeteivel, tö­megeivel nagy erőt képviseli-. Ez a Nemzeti Tanács sokféle köve­teléssel lépett fel. Követelte a parlamenti és kormányrendszer haladéktalan leváltását, az or­szág teljes függetlenségét, a há­borúból való kilépést, a békekö­tést, egyenlő, általános, titkos — a nőkre is kiterjedő választójo­got, a népek önrendelkezési jogát, és a „nagyszabású, a népet föld­höz juttató birtok- és szociálpoli­tikát”. stb. Jogos és sürgős követelések voltak mindezek, mégsem kép­viselték a forradalmat, különö­sen azt nem, amelyet a főváros tömegei nagyon vártak, óhajtot­tak, s amit később hősiesen vég­hez is vittek. A Nemzeti Tanács puszta lé­•r"» te is nagyban erősítette a tömegmozgalmakat — s ezzel előrevitte a forradalom ügyel, mert erőinek gyűjtőhelyévé, tö­mörítőivé vált. S ez is egy nagy ’ lépés volt az 1919-es márciusi Tanácsköztársaság megalakulá­sához, mely rövid fennállása idején dicső tetteket vitt véghez, hogy kibontakoztassa a tömegek forradalmi, országot, életet for­máló törekvéseit. a könyv tanúsága szerint a bol- zák legelső nyoma Olaszország­ban tűnik fel. Ősük, Ámbrózius a 14. században még józanéletű olasz földművelő volt. Később Bolza di Campó néven tűnnek fel. Ebben az időben már a zsol­dos lovagok jól jövedelmező fog- lallcozását űzik. így kerülnek Ausztriába. Ettől az időtől már nyomon követhető a „magyarsá­guk”. Bolza Péter 1790-ben „ka­tonai érdemeiért” osztrák bárói rangot, 1792-ben magyarországi indigenátust, 1808-ban pedig magyar grófi rangot kap. W itt befejeződik a zsoldos ^ lovagok története s elkez­dődik egy hamisíthatatlan ma­gyar grófi család históriája Az eleje Idán szegényes e históriá­nak és attól kezdve „színese­dik”, amikor a már említett Pé­ter beházasodik az osztrák ud­vari szállító Haruckern János György családjába, aki az osz­trák udvartól örök birtokként meglcapja Békés megyét. S az 1798-as Haruckern-féle nagy osz­tásnál Bolza Péter — ekkor már tábornok — megkapja Szénást, Királyságot, Kondorost, Décset, Halászléikéi és Tiszakurtöt. Ez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom