Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-19 / 248. szám
4 «ZOLNOK MEGYEI m október ü. A Szolnok megyei állami gazdaságok fejlődése a három éve« terv második évében Megyénk tizenyolc állami gazdasága előtt a hároméves terv második esztendejében nagy feladatok állnak. Az elmúlt évekéihez viszonyítva jelentősen növelnünk kell a termelés összvolumenét — s ezen belül az árutermelést. Csökkentenünk kell a termelési költségeket, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű vetőmagot, tenyészállatot kell előállítanunk. Néhány szám a jövő évi termelési tervből: SZORGALMASAK Bozsó Rózsikét és Faragó Annát, a köteleid Petőfi Tsz két igyekvő tagját minden nap ott találjuk a termelőszövetkezetben. Igyekvő lányok, kezük alatt ég a munka. Faragó Anna vőlegénye: Lóczi Mátyás jól választott Néhány nap múlva lesz a lakodalom és Anna viszi a férjét a tsz-be™ Megnégyszerezném *. Tervszám 1958-ban 1959-ben Búza 11.3 q 12.8 q őszi árpa 12— * 13— n tavaszi árpa 9— « 10— n zab 6.4 „ 8— B kukorica (májusi morzs.) 13.3 » 14— » rizs 12.7 * 13.8 n A jövő évi 6—8 százalékos feszítés annál szesmibeötlőbb, na figyelembe vesszük, hogy gazdaságainak jőrésze rossztalajú, szikes területekéin gazdálkodik. Hadd említsem meg a palotás!, tiszafüred-kócsi, bánhalmi, nagykunsági szikes talajú állami gazdaságok: példáját, ahol néhány esztendővel ezelőtt 5—6 mázsás holdanként! gabonatermést értek el, ma viszont az aszályos év ellenére 12—13 mázsás gabona- termést takaírtottak be. Eredményeinkhez jelentősen hozzájárult a következetes talajjavítás, talaj ere,visszapótlás. Csupán ebben az évben a tl- szasülyi és Palotási Állami Gazdaságokban több mint 3 és félmillió forint értékben végeztünk digózást, s más gazdaságokban hatmillió forint értékben meszezéssel etb. javítottuk a talajt. A jövő évet tekintve: még fokozottabb mértékben kívánjuk ezt folytatni. Fopr miiünk a rizstermelés. Ezért a legnagyobb figyelmet is ennek továbbfejlesztésére kell fordítanunk. Ennek érdekében tovább korszerűsítjük meglévő rizstelepeinket; 1959-ben közel 40 millió forintos beruházással tereprendezzük korszerűtlen, Msparcelláis rizs- telepeinket; A talajművelés további javítása céljából korszerű nehéz, talaj művelésre alkalmas erő- és munkagépeket kapnak gazdaságaink. A jövő évben 15 DT—54, DT-413 Zetor- szuper traktorokat, korszerű universal traktorokat, közöttük mintegy tíz német Maulwurf erőgépet, modem járvasilózókat, dixtillereket, stb, kapnak gazdaságaink. Tervbevettük Szolnok város zöldségellátásának segítését. Ennek érdekében az alcsiszi- geti, valamint a Héki Állami Gazdaságban nagyobb területen állítunk be kertészetet- Az állattetnyésztés terén szintén nagyok a feladatok. Növelnünk kell — mintegy 1500 darabbal — a szarvasmarha és ezen belül mintegy kétszázáéi a tehénlétszámot. Jelentősen emeljük a tejtermelést. Az 1958. évi egy tehénre eső 3040 literes tervszámmal szemben 3200 liter tejet tervezünk jövőre. A számszerű növekedés mellett a főhangsúlyt továbbra is a tenyésztési színvonal emlékére fordítjuk. Az 1958. évi 180 darab minőségi tenyész üszővel szemben mintegy 300—350 darabot adunk át termelőszövetkezeteknek. Hasonlóan növeljük ezt a számot sertés, törzskönyvezett baromfiátadás terén is. A juhtenyésztés terén a minőség javítását tartjuk főcélnak. A baromfitenyésztésben a törzskönyvezett állományt jövőre megkettőzzük. Ugyanakkor többszörösére emeljük a rántanivaló csirke tenyésztését. Létrehozzuk a Héki Állami Gazdaságban a baromfi-,.kombinátot”, melynek eredményeképpen csupán ez az egy gazdaság évente 60—80 ezer egykilogrammos súlyú csirkét ad át a dolgozóknak közfogyasztásra. Ez a szám 1960-ban 160— 180 ezerre emelkedik. Megyénk hároméves tervébe illően: sertésállományunknak nem számát, hanem minőségét emeljük. Ezért — bárom gazdaság kivételével — mindenütt áttérünk a gazdaságos fehérhús- sertéstenyésztésre. Továbbfejlesztjük az Igen Jövedelmező balíenyésztést. A Tlszafüred-Kócsi Állami Gazdaságban megkezdjük a 700 kh-as halastó építését. A Bánhalmi Állami Gazdaság jövőre üzembe helyezi a tizes víztárolót. A tervek fesrftettefc ugyan, de végréhajthatók, mivel beruházási lehetőségeinkhez képest az állami gazdaságok a jövő évben is jelentős összegeket kapnak. A Szolnok megyei állami gazdaságok 1959-ben építési beruházásra több mint hárommillió forintot kapnak, ezen kívül a jól- műiködő, jövedelemmel záró állami gazdaság a nyereség után vállalatfejlesztési alapjából további beruházásokat eszközölhet. Tovább javítjuk * * * dolgozók kulturális, egészségügyi és szociális körülményeit. Közel egymillió forintot fordítunk állami pénzből kJslakásépítésre. Korszerűsítjük néhány gazdaságban az üzemi konyhát és munkás- szállásokat. Az a célunk, hogy a vállalatfejlesztési alap egy részét a gazdaság vezetői közvetlenül a dolgozók szociális körülményeinek javítására fordítsák. A párt agrártézüseinek szellemében az igazgatóság arra törekszik, hogy állami gazdaságaink működésének színvonalát tovább emelje. Az a cél, hogy az állami gazdaságok mindinkább példamutatói legyenek a korszerű, nagyüzemi, szocialista gazdálkodásnak. A termelési feladatok elvégzése mellett komoly feladatunknak tartjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének segítését. K. I. Tavaly augusztusban rózsaszínű blankettára irta nevét Nagy László kilenc holdas pusz- takőcsi gazda; 800 öl cukorrépára kötött szerződést. Még meg sem száradt a tinta a papíron, mikor már arra fordult a gazda esze: Miként hozhatná a legtöbet az a kis répaföid?... Kihordott rá 120 mázsa istállótrágyát, s azt késedelem nélkül alászánttaita a gépállomással. Vetés előtt 50 kg pétisót szőrt ki. Ötven centiméteres sortávolságot szabott, hogy ekekapával végezhesse a művelést. Kikelés után megsarabolta, s AGEI- TOX-szal szórta meg a répát. Négy-öt leveles korban egyelte, majd még háromszor megkapálta. A szívvel-szakértelemmel munkált fél hold föld jól fizetett Nagy Lászlónak: 127.80 mázsa volt a termés. A gazda 383 kg 40 dkg cukrot (4 ezer 64 forint értékben) és ezerkétszashetvennyole forint készpénzt kapott; azaz eddig 5 ezer 342 forint értéket. Azért „eddig”, mert melaszt, szeletet Is kap még majd a gyértől. — Megnégyszerezném a cukorrépa-földem! állított be Nagy László gazda a földmű- vesszövetkezet Irodájába, —- Állítsa ki, legyen szíves, kél holdra a papírt! — fordult Madarász Lajos igazgatósági elnökhöz. A szerződés megkötése után arról beszélgettek, hogyan munkálja meg jövőre a répát Nagy László. Ugyanannyi Istállótrágyát ad alá, zsuperfoszfátból pedig 2—3 mázsát szán holdanként. Tavasszal fejtrágyával hinti meg a vetést; s éppoly buzgón kapálja, mint idén. így reméli, hogy saját rekordját — a 255 mázsás termést — megjavítja jövő őszre. „Mivel mulat vasárnap?" —* tettük fel a kérdést vagy húsz- huszonöt karcaginak. Látogatóba, moziba, tárcolni, meccsre, sétálni, udvarolni (6, ó...), kirándulni megyek r— rolt nagy része a válaszoknak. Mások így ószidőben szívesebben üldögélnek otthon. Némelyek szundikálnak vasárnap délután, mások vlticsatát vívnák szomszéddal, komával: ismét mások..* Nos, erről válkmák az alábbi sorok.., A HUNYADI TSZ KÖNYVELŐJE Rác* hajós, a Hunyadi Tsz könyvelője fényképeit rakosgatja, rendezgeti. Sok-sok felvétele van fiatal feleségéről, négyéves kislányáról, de legalább annyi a közös gazdaságról. Ügyes foga- tosok, szorgalmas növényápolók sorakoznak képein, de itt a mezőgazdasági kiállításón második díjat nyert ötezer literes Citrom képe is. Ma még a fényképész ktsz láborálja Rác* Lajos felvételeit, de az ügyes fotós reméli, hogy maholnap saját felszerelésre tehet szert. A BÉKE TSZ KISZ-TITKARA Táti Mmás tanácsi dolgozó, « Bfke Tsz KISZ-ttekára. Vasár- mtpoaként mozgalmi munkát vé•m Tallér József pedagógus fbaeétommai együtt válogatjuk fct szokat a színdarabokat, melyeket a KíSZ-szervezet télen, bemutat majd. Ezek a kedvek már mentesek a maradi- $áaU$k klsdplgáti ízléstől, mondJvííüel mutat oasámap? — Kíváncsi körséta Karcagon — hatnám: „gusztus’"-tói.. — nevet. — A Béke Tsz-ben az „öregek" is szívesen részt vesznek a kulturális munkában. Mint az elmúlt évben, idén is számítunk Háló Pista bácsi és a többi „koros" tag szereplésére színjátszó- csoportunkban. A TÁNCSICS TSZ AGRONÓMUSA Szöllösi Kálmánnak, a Táncsics Tsz agronómusának ugyancsak felvillan a szeme a „vasárnap délután" hallatán. — Ez a sakkcsaták ideje. Madarász István traktoros, Perge János szerelő az állandó partnerei. Szöl- lősi Kálmán tizenöt éve — tizennégy esztendős kora óta — sakkozik. Ismeri és szereti Ma- róczy, Kotov—Judovics könyveit. — Tszsakkverseny 7 . . Nincs kizárva, — gondolkodik el a felvetett kérdésen. — Ügy vettem észre, a nyári, koraőszi partik nem egy Táncsics-tagban felkeltették az érdeklődést. A bajnoki tudástól —* mit tagadjam, rí messze áttvnk; az is igaz, hogy nem aranyérmet, hanem kellemes szórakozást akarunk biztosítani magunknak a sakkozással S), BÍRÓ ZOLTÁN AZ ELSŐ BÉ-BÖL — Biró Zol ián vagyok, az első bé-ből! — mutatkozik be a diákotthon egyik legifjabb bélyeggyűjtője. — Lázár Zoltán, Saska Balázs gyűjteménye adott kedvet, hogy magam is filate- Usta legyek. Az igazi bélyeg- gyűjtés: tudomány, szellemi sport.. -. S mint ilyen: szakosítást kíván. Nekem az állatképekkel díszített bélyegek tetszenek legjobban, azokra specializáltam magom, A „Tábortűz” segítségével mielőbb szeretném a cserekapcsolatot szovjet, német, román s más népi demokratikus állam pajtásaival felvenni. A HALADÄS TSZ ELNÖKE Perge István, a Haladás Tsz elnöke. Ügy mondják a városban, hogy tiszténél csak az asz- szonya kézimunka-tudására, no meg Kati lánya ügyeskedésére büszkébb. Vasárnap délutánonként rádiószó mellett ül együtt a család; Perge elnök pedig hol az egyre terebélyesedő új asztalterítőre tekint, hol pedig Katika piruettjeinek örvendezik. A piruett — ha UUmova szebben is végzi — szakszerű: a kisleány a Déryné művelődési otthonban tanulta: balettiskolán .., A VEGYESIPARI KTSZ DOLGOZÓJA Szakács Tibor a Vegyesipari Ktsz dolgozója, Szerelő; a kemény markot igénylő munka ellenére könnyűek, rugalmasak az ujjal — olyanok, minőre művészembernek szüksége i>an. — Szakács Tibor régebben szob- rászkodott, ma mindinkább a rajzművészei felé fordul érdeklődése. ‘— Barcsay Jenő „Művészeti anatómia”-ját tanulmányozom — mondja. — A szocialista-realista művészet alapja: a szakmai tudás. A Scheiber-féle impresszionizmust, a nálunk végre leha- nyatlóban levő absztrakt irányzatot, mely álig több packázás- nál: meghagyom a kispolgári ízlés kiszolgálóinak. — Mai magyar festőnk közül Biai-Vög- lein áll hozzám legközelebb. Derkovics? ... Óriás! Száz évben egy, ha hozzá fogható születik,A SZÖVETKEZETI GAZDA Borka Gyula tíz esztendeje szövetkezeti gazda. Az utolsó évben a Szabad Ifjúság Tsz látta szorgalmának, szaktudásának hasznát. Javakorbetí férfi,, érett észjárású, megfontolt. 1—- Munka után művelődni: ennél jobb nincs. Legalábbis az én számomra. Rendszeresen olvasom a napilapokat: a Népszabadságot, a Néplapot, hetenként a Szabad Földet .#* íróink közül Móricz Zsigmondot szerelem legjobban. De kár, hogy meghalt! ... Az élők közül Veres Péter írásai állnak legközelebb hozzám. Ügy érzékelteti a parasztember szava jár ásót, úgy írja le életét, mint rajta kivitt csak kevesen. Milyen szép trés a „Gyepsoron", s „Pályaműn- teások..Valami-valami mégis hiányzik Veres Péter írásaiból; hogyan is fejezzem ki, — töpreng, —■ Nem érzik ki belőlük, az a fejlődés, amim. a szövetkezeti ember átmegy. Nem érzékelteti, hogy a közös gazdálkodás nemcsak jobb, korszerűbb agrotechnikát jelent, hanem haladottabb, emberibb életet is ... Vrbán Ernő más; 6 — ügy érzem, — közelebb áll a mai parasztsághoz, a mai paraszti élethez . • Bizonyára lesz, aki a fentieket olvasva gúnyosam, felveti a kérdést: „Ej, hát Karcagon senki nincs, aki vasárnap délután tétlenül csavarog, vagy éppen úgy berúg, hogy a Göncöl-szekeret is Zetornak nézi?...” Van, persze, hogy van egy több-tízezres városban ilyen is. De: egyre kevesebb. Napról-napra, hónapról- hónapnj fejlődő, erősödő szocialista rendünk nemcsak munkalehetőséget, megélhetést, jobb keresetet biztosít a dolgozó millióknak, hanem kulturáltabb életet is. Ezt szemlélteti a szövetkezetiek házatáján telt séta is most 1958 októberében. mb, Z.i*
