Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-19 / 248. szám
1958, október 59, ilOtNOK 1WBOTB1 NÉPLAP 9 Két vélemény Megyeszerle folyik a rizsátvétel ; szórványos eseteket leszámítva: rendben, csendben. Leginkább azoknak a gazdáknak rizs átadásakor mutatkozik véleménykülönbség az átvevő és a termelő között, akik ebhetn az évben termesztettek először rizst. A „miért?‘’-re Strauss László, a Terményi'orgalmd Vállalat osztályvezetője felei: — Az országos érvényű rendelkezések értelmében csak olyan rizst szabad átvennünk, mélynek víztartalma a 16 százalékot nem haladja meg, tisztasága pedig legalább 95 százalékos. A rizs kényes cikk: ha a megengedettnél nedvesebb, a raktárban hamar feimeüegszalk, elszínező- dik, értéktelenné válik. A raktárakban történő szárítás, egyszerűen megoMhabaüaru — A megengedettnél nedvesebb rizst a termelőknek napos, szeles, száraz időben, ponyvákon forgatva kell szárítaniok. Nagyobb mennyiség esetén jól bevált a cséplőgépen történő újbóli két-haromszori átereszt«!. Az ilyen kezelés során a rizs nemcsak szárad, de tisztul is. — Abban az esetben, ha a tisztasági fok 95 százalék alatt van, átvevőink a meg nem engedett keveredés arányában kisebb súlyban veszik át * rizst. Senki sem kívánhatja, hogy idegen magvakért rizsárat fizessen az állam.is AM erősen kever ékes rizst visz átadásra, saját magának okoz kárt Azok az anyagok, melyeknek súlyát átvevőink a rizséből levonják: ledarálva, korpával, keverve értékes takarmányként hasznosíthatók; Több állami gazdaság él ezzel a tehetőséggel; jól járnak a rízsátvételről azok a termelők, wkSk. példájukat követik; A megyei tanács mezőgazdasági osztályán is érdeklődtünk a rizsátvétel körülményeiről. Az ott dolgozó elvtársak bosszús termelőktől úgy értesültek, hogy egyik-másik átvevő bizony — enyhén szólva — túlságosan lelkiismeretesen végzi az átvételt. Akadékoskodik a szőve tkezeti gazdákkal, fölényesen bánik velük; Ez bizony helytelen dolog! A nagyon felfokozott „lelkiismeretességet" egyik-másik gazda tömör egyszerűséggel akadékoskodásnak, vagy éppen „szőrözésnek'’ mondja. Nem is alaptalanul : ! Nem akarjuk ezzel arra bíztatná. az átvevőket, hogy a szabványnak fittyet hányva, víztől csepegő, erősen keveredett rizst is átvegyenek. Helyes volna azonban arra is gondolniok, hogy egy-két tized nedvesség! százalék nem a világ. Az esős idő maholnap végleg beköszönt — s ha a gazda túlságosan soká száritgatja a rizst, könnyen előfordulhat, hogy az mégjobban elázik , s ►eeeseeeeeeoeeeoaeeee* A Mezőtúri Őszi Vásáron október 25—26-án keresse fel a Törökssentmsklós és Vidék# Korasti Földművess2Öv#tk@2#f ruházati és cipő-pavilonját, ahol nagy választékkal állunk kedves vásárlóink és vásárlátógatóink rendelkezésére. A ngol t«®vér „Mopsus”. 65 kilométeres sebességgel rohant, amikor mérföldes világrekordját futotta. A magasugró világrekordot a Huaso nevű telivér tartja, 249 centiméterrel. • B úza után 20 mázba, tavaszi árpa után 12 mázsa, a kétéves vöroshere után 65 mázsa g yökérmaradvány, szárazanyag marad vissza a talajban holdanként • B arna eriteanetook 30—40 mázt® tisztacukrot terem egy holdon; Annyit, mint 250—300 mázsa cukorrépa. S az az érdekes. hogy a répacukornál köny- nvebben emesuthető gyümölcs- cukrot ad. * C-vtfeasráabass leggaadagabb s szárított csipkebogyó, amelynek 100 grammjában 1500 mi Ili gramm. található. A fekete- rifoizli 300, a paprika 250, a torma 200, « kapor 150, a zöldhagyma éte eper 60, a paraj és egres 50, az almafélék, a paradicsom 40 milligrammos értékkel szerepelnek a Ovi tarn inban leggazdagabb gyümölcsök, főzelékek között D ohánymagból kell holdanként a legkevesebb vetőmag, mindössze 15 gramm. A paradicsom követi 100 grammos szükségletté!, a mák már nagy- magvú, így 2 kg kell belőle egy holdra. A burgonyából kell leg- löbb: 14—20 mázsa. * E gy kiló növényi szárazanyag 400—500 liter vizet igényel. Ha a kukorica között négyzetméterenként csak 10 deka gyom-szárazanyag nő, akkor holdanként 5 mázsa kukoricával kevesebb terem. Azért van szükség a nyári gazolókapélásra, hogy minden nedvesség a kukoricának jusson. E rdemes-e megőrölni a kérődzők (tehén, juh, stb.) szénáját? Nem. Kimutatták, hogy a finomra őrölt széna etetése egyenesen hátrányos a tej zsírtartalmára. Allein N. N. hamburgi biológus szerint jobb, ha a szénának csalt egy kis részét kapja őröltén a tehén. Nagyobb a tej zsírtartalma, ha a kis-százaléknyi őrölt széna mellett kiegészítésként 4—5 kg szálas-szénát és siló'lakarmányt is kap a jószág. • F elettébb érdekes, hogy a keresztesvirágú magyar zsombor nevű gyomnövény megdöntötte a szaporasagi rekordot. Egyetlen jőlfejlett növényen másfélmillió magot számláltak meg. Az eddig legszaporábbnak tartott gyom: a disznöparéj, ♦ G yula tanyán van Közép- Európa legnagyobb burgo- nyafajta-gyűjteménye. Itt az elmúlt évben 450 fajtát ültettek, mindegyikből húsz-húsz tövet. Gyula tanya — Nyíregyházától északra — a nyírségi homokon lévő fajtakísérleti állomás. * H at hibrid-kukorica feldolgozó üzemet létesítettünk ez évben, a hároméves terv első esztendejében. 1960-ban már a kukoricatermő területnek legalább a felén, tehát több mint egymillió kát. holdon vethetünk hibrid-kukoricát, aminek révén mintegy 20 százalékos termésátlag-gyarapodással számolhatunk. * I smeretes, hogy a piEangós>- növények gyökerén 12-féle gyökérlakó, nitrogén gyűjtő talaj- baktérium él. Kevesen tudják, viszont, hogy egy-egy növényen ötezer is található; az említett baktériumok mozognak: 24 óra alatt 25 milliméter utat is megtesznek; VÁDIRATOK Irattárakban Őrzött papírköteg eb közül sárguló levelek kerültek elő. Szavak, mondatok sorakoznak rajtuk szépen sorjában. Az egyik levél kissé kuszáit betűsorai arról tanúskodnak, hogy nehéz, munkában elfáradt kezek rótták fel, A másik írója könnyebben bánt a tollal; mondanivalóját gondosan fogalmazta meg olvashatjuk bármelyiket, külön-külön és együtt is, a letűnt urí világ légkörét idézik fel: bennük, mint cseppben a tenger tükröződik a kor szelleme, s mindaz, amit lassan a feledés homálya borit, mert ma már nincs. Idézzünk belőlük: „Nagyságos Közbir tokossági Igazgató Tanács — így kezdődik az egyik. Felkérem az Igazgatósági Tanács becses figyelmét egy kevés időre, s nagyon kérem Vraimé- kat, hogy ne tessék ‘porba dobni kérésem. Én egy szerencsétlen ember vagyok, a feleségem teljesen dologképtelen én meg nyolc hót óta beteg vagyok, nem bírok dolgozni. Mar a két ünnepet is kenyér nélkül töltöttük el. Azóta kukoricával és takarmányrépáival tengődünk. Ha talán nem úgy gondolnák, akkor tessék szívesek lenni bizalmi férfit küldeni meggyőződésül, hogy tényleg úgy van. Ke.dms Uraim! Vigasztaljanak meg, segítsenek, mert éhen pusztulunk. Vagy jobban mondva a rossz ételtől pusztulunk el mind a heten. Névszerinti Nagy István vagyok, Jászberény, VIII., Sugár utca 10. Kérem szives váJaszuSkat* Eddig a levél. Az Igazgatósági Tanács megtárgyalta a kérelmet és határozott is, mely így szól: „28/1919. sz. jegyzőkönyvi kivonat. Nagy István kérelmével elit tasittatik, mivel a proletárdiktatúra alatt kommunista érzelmeket tanúsított. — Koncsek István elnök.” Nagy István bánata csak sajátja maradt, de sorsa nagyon sóiénak hasonló volt. „Nagyságos Polgármester Űr! — így szól egy másik levél. — Alulírott mély tisztelettel járulok. a Nagyságos Polgármester Úrhoz, miszerint tudomásomra jutott, hogy több mezőőri felvétel lesz, tisztelettel kérném engem, 38 éves földművest, mivel apámnak birtokát elárverezték, így semmi nélkül maradtam, s így a megélhetésem nincs meg, mert 4 gyermek apja vagyok, s a legnagyobb nélkülözéssel élek. Maradok a Nagyságos Polgár- mester Úrnak legalázatosabb szolgája. Szolnok, 1940. november 25-én legmélyebb, tisztelettel; Csabai József.'’ Csabai József, aki a felszabadulás után a MÄV-hoz került, akkor választ sem kapott levelére. Felnőtt gyermeked talán nem is emlékeznek apjuk keserűségére, mert nekik már nem kellett hétrét görnyedni és esedezve munkát könyörögni. „Főméltóságú Asszony! — így kezdődik egy harmadik levél, melyet írója a kormányzónéhoz indított útba. — Tudom, megbocsájtaná merészségemet, hogy jelentéktelen ügyemmel zavarom a Főméltóságú Asszonyt, ha tudná, hogy mennyi csalódás és elkeseredett lemondás előzte meg elhatározásomat. Sajnos, mindennapi szomorú dolgot kell elmondanom. Álláshoz szeretnék jutni, dolgozni szeretnék, de nem lehet. Megpróbáltam már mindenhol, de meg sem hallgatnak. Negyedik éve járok állás után, de semmi eredmény. Hiába hangoztatom, hogy hadiárva. jeles diplomája, tanítónő vagyak, aki szeretnék segíteni özvegy édesanyámon, mert már nem bírja csekély díj- noki fizetéséből 76 éves munkaképtelen, nyugdíjnélkiili apját, 76 éves anyját és engem tartani. Taníttatásom költségeit magától vonta el, s azok anyagilag teljesen kimerítették. Már nem is álmodom tanítónői állásról, csak a városházához szeretnék bejutni a téli hónapokra sziikségnmnkásnak, havi 40—50 P-ért, de itt is elutasítottak . Nem 'tudom, mit tegyek, kihez forduljak, pártfogó nélkül állok.-.. Teljesen a Főméltóságú Asz- szony szerető jó szívebe helyezi minden reményét, legalázatosabb kézcsókkal Szolnok, 1936. november 6-án Cseh Irén Szolnok, Sajtó ut 19, sz.” Cseh Inén akkortájt nem egyedül volt munka nélkül. Állást sem kapott. És választ? — Választ a Jász-Kun Szolnokme- gyei Újság 1937. december havi egyik száma adott „Sok a tanító’’ című cikkében, melyben azt írja, hogy évenként 1900—2000- rel szaporodik a tanítók száma és csak 480-ra van szükség az utánpótláshoz, s így 9 ezer állástalan tanító van. — Ismét egy levél a kormányzó- néhoz, egy másik segélyért kiállótól: „Az utolsó hang kél útra fáradt, megtépett, immár összeomlott lelkemben !... Esedezem... könyörgöm.. -. Hallgassa meg egy meggyötört édesanyai szív kínos, fájó panaszát. Nem bírom már tovább elhanyagolt betegségem gyógykezeletlenül elviselhetetlenül nagy szenvedéseit. Négy napig jártam ingyen szegényrendelésre. Hét receptet kaptam, de nem bírom megcsináltatni. Sokszor megkérdezem ettől a ronggyá tépett lelki roncsaimtól, kiirtsam. -.. Meghaljak velük. Főméltóságú Asszonyom! El tudja képzelni, mit jelent az, amikor egy édesanya idáig eljut? — Ezt nem lehet! Ebbe csak megőrülni, belepusztulni, belehalni lehet... Könyörgöm, egy állástalan fiamnak, aki gazdaságban 10 éven át volt alkalmazva, kegyes jóvoltából adjon munkát, bár- miilyet, csekély fizetésért, ellátásért. Bocsánatért esedezem! Ne haragudjon! Szánjon inkább és bocsásson meg egy szegény szerencsétlen beteglelkű, fájó szívű édesanyának, kit talán a legnagyobb veszély fényit. A legalázatosabb tisztelettel és mély hódolattal: özv. dr. Kreutzer MihMyné.” Bizonyítékul mellékeli özv. dr. Kreutzerné szegénységi bizonyítványát. Válasz nem érkezett erre a levélne sem. Egy mask: levélben azért könyörög, hogy legalább a szegénységi bizonyítványt kapja vissza, mert anélkül az orvos sem kezeli. Sorolhatnánk százával, ezrével a kétségbeesett emberek, családapák, édesanyái: nevét, akik mint fuldoklók a szalmaszálba, úgy kapaszkodtak a reménység halvány sugarába. — Hasztalanul. — Bizonyítékul még jegyezzük fel: Egyik szolnoki lakos munkariélküli-segély- igazoiványát mellékelte kérő, könyörgő leveléhez. Leírjuk, mit tartalmaz ez a hivatalos okmány: „SZOLNOK VAROS INSEGAKCIOJA Sorszám: 16. Igazolvány a hatósági támogatásért jelentkező és arra jogosultnak elbírált munkanélküli részére. Név: Beme Károly. Lakás: Konstantin ut 18; Foglalkozás: szobafestő. Életkor: 53 éves. Eltartott családok számai 5 (oi) Megjegyzés: munkaképes, Szolnok, 1935. december 14 Klébindsr ek; városi jegyző^ És ml van feljegyezve a hátlapjára? .HATÓSÁGI SEGÉLYEZESSEK? 1835. december 16, — 12 kg. búr1 gonya, 1935. december 23, s- f kg. kenyér, 1935. december 30. — 50 kg. szén; 1936. január 13. — 12 kg. burgonya. 1936. január 27. — 50 kg. szén; 1936. február 10. — 5 pengd lakbérsegély, 1936. február 10. — 13 kg. burgonya. 1936. március 2. — 50 kg. szén; 1936. március 6, — 12 kg. burgonya‘‘. Ez volt a segély. Az év többi hónapjában semmi, pedig Deme Károly munka nélkül volt. És vele együtt hányán? Zárjuk be a felsorolást néhány statisztikai számmal, amely ugyanezt mondja: Szolnok városban az 1930-as években évi átlagban 9 és fél ezer szegénységi bizonyítványt adtak ki. Szolnak megye alispánjának 1932-rol szóló jelentése többek között — ezeket tartalmazza: „8137 haláleset közül a megyében 2125 egy éven aluli gyermek, 170 öngyilkosság.. * Tegyük talán vissza a sárguló leveleket az irattárba? — Ne! — Még nem tesszük vissza. — Kopogtassunk be velük a munkásokhoz, az Új házakba, az új üzemekbe, a jászsági és kunsági falvak üj negyedeibe és a régiekbe is. Mulassuk meg nekik is, mert ezek a levelek vádiratok. — Vádolják az úri Magyar» ország hazaáruló földbirtokos, tőké* osztályát, kasznár, ^zolgabuó é* csendőr pereputtyával együtt; vádolják a cselédsorsért, a népbetegségek pusztító veszedelméért, s mindazért ami a? idősebb munkás, paraszt é? értelmiségi nemzedék ar. cára mély barázdát vont. — És írni" lassúk meg ifjúságunknak! Hadd lássák, mennyire maró és fájó volt a könny szüleik szemében, amikor ilyen leveleket kényszerültek írni az emberek. — Mert jelenünkben a múlt keserűségeire való emlékezés a jövőbe vetett hitet erősíti. Es eljön az idő, hogy ezeket a leveleket végleg az irattárosok gondjaira bízzuk.. i CSÁKI ISTVÁN ŐSZI VÁSÁR MEZŐTÚRON október 25—26-án Árubőség ! Nagy választéki SO százalékos utazási kedvezmény1 Jöjjön és vásároljon a Mezőtúri Őszi Vásárban! Údekts. LEXIKON
