Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-02 / 233. szám

4

SZOLNOK MEG TE! NÉELAT

1958, október 2

Őszi utazás a Tiszától a Dunáig

Pontosabban: Szolnokról •» Baját érintve — a jugoszláv határig. Az út nem volt túlhosszú, kétszáz-egynéhány kilométer csupán, de időben — és ezért látnivalóban — annál több. Különösen, ha nem siet az ember. Időztem Kiskunfélegyházán, a jó öreg PetrovicS háza előtt, és Petőfire gondoltam. Halason megcsodáltam az állomásépület kézzel-pingált falait, az ezerszi- nű virágmintákat. Bácsalmáson hörpintettem a rizlingből s Baján— amikor meguntam a duna- parti ácsorgást — soká nézegettem Jelky András földgömbön álló szobrát.

S mindezen közben sok emberrel szóba álltam, s mire Kecskeméten, Cegléden keresztül újra Szolnokra értem, gazdagabb lettem. Jóleső ,felfedezéseket" tettem.

KEDÉLYESEBBEK I Röviddel az AZ EMBEREK | ellenforradalom után utaztam ugyancsak ezen a vonalon. Bántó és lehangoló volt az úton-útfélen tapasztalható fáradt kilátéstalanság. Emlékszem, Al- páron néhány parasztember álldogált és veszettül káromkodott. Szidták a sztrájkotokat. Az egyik mérgében köpködött és egyre mondogatta:

— Van bőr a pofájukon arra biztatni bennünket, hogy ne vessünk... A nyakuk közé kéne vágni és majd észhez térnének — jelentette ki a többiek élénk he- Ijeslése közepette. Akkor, két esztendővel ezelőtt, mások és nagyon sokan aggódva kérdezték, vajon rendet csinól-e a Kádárkormány...

S mentem én itt a Duna—Tisza közén az ellenforradalom előtt is. Láttam, hogy amikor néhány kétkezi munkás összetalálkozott — különösen, ha ismeretlenek voltak —, nyomban a panaszkodással kezdték, a terhekkel, meg a begyűjtéssel.

S most az ragadott meg elsősorban, hogy panasznak, bizonytalanságnak, aféle utazgatósírásnak sehol sincs nyoma. Itt persze nem arról van szó, hogy mindenki boldog és megelégedett. De azt a felületes szemlélő is megállapíthatja, hogy az emberek a Duna—Tisza mentén is kedélyesebbek, bizakodóbbak — és nyomban hozzátehetjük: okkal és joggal. A Kádár-kormány rendet csinált, szépítgetés nélkül tárják elénk mind az eredményeket, mind a nehézségeket — Így ha valamikor, akkor úgy most — a nép egy a vezetőkkel.

Dobi elvtárs legutóbbi parlamenti beszédében kifejtette: a békés, alkotó hétköznapok idejet éljük. Ez így is van. Száz kilométereket utazhatsz és mindenütt azt látod: eke fordul a barázdában. traktorok szállítják Szolnok felé a cukorrépát és vetőgépek szórják országszerte a magot. Tiszazugtól Bácsalmásig az enyhe homokbuckák szőlőskertjeiben szüretelnek, a présházak előtt folyik az édes must és nemsokára erjed a bor.

RUKOR1CAÜZÉ- IValamikor - REK ES A lévőkkel ezSZt)VET KEZETEK! elült - Jasz- szentlászló,

Kiskunmajsa és még néhány község „élelmes” polgárai közül néhányan a szó legszorosabb értelmében a szegénységből éltek. Ezen a homokos vidéken ugyanis talán csak minden tizedik esztendőben volt elfogadható kukoricatermés, Ilyenkor őszidőben, a kupechad felkerekedett, és Felső-Bácskában ezer mázsa- számra vásárolta a kukoricát, hordta Kiskunmajsa környékére és ott nagy haszonnal továbbadta a homoki gazdáknak.

Most Ma.isán ismerőssel találkoztam — kérdezem tőle: — Mi újság?

— Kukoricatermés? •• Kicsit gyenge.

— Akkor most a kupecoknak megint szüret... — válaszoltam neki.

Ismerősöm elmondta, hogy azt már nem! Mert a termés mégiscsak összehasonlíthatatlanul jobb, mint régen, a legjobb esztendőikben volt. S sorolta, hogy miért. A szövetkezés, a gépállomás, a műtrágya, a szakemberek — igen, ez kellett ennek a homoki nilágnak, hogy eltűnjék az a kukoricaűzérek uralma.

AZ AUTÓBUSZON |eältünödaki az ember a

vasúti kocsikban elhelyezett képeken is:: s Sok érdekes, hazánk tájait bemutató, szép felvételt látni ? De vizsgálódhatsz bárhogy — egyetlen egy szo- szociaiista nagyüzem ett nem találsz. Mintha Magyarországon nem is lenne ilyen

Baján a Sugovica partján — ez a Duna egyik mellékága — a verőfényes. őszi napsütéábem diáksereg sütkérezik. — Falusi gyerekek. Három-négy óra fölé öt vagy hat sorakozott fel a Béke-térre, a fiúk-lányok rohantak • a kocsik felé. Megszámoltam: öt MÁVAUT-járat indult s mindegyikben ötven-öt- venöt diák. A környező falvakból járnak ide tanulni — g az jutott eszembe: lám, ilyenkor ves2i észre az ember, hogy kik ülnek ma a középiskolák padjaiban is.

Scfc élmény, sok szín marad meg egy-egy ilyen utazás után — és óhatatlanul megformálódik az a gondolat hogy lám', milyen teljes a rend és lám: milyen nagy utat tettünk meg az ellenforradalom óta. Ügy vélem, nagyon sokan erre a rendre, ezekre a szép, békés hétköznapokra gondolnak, amikor néhány hét múlva szavazunk.

gzekulity Féter

Három tanácstalan

Unottan, kedvetlenül átltak az épület előtt. Hosszasan néztek egy-egy arrahaladó szekér, elzúgó repülőgép után. Röviden: a három férfi semmit sem csinált. A Tószegi Gépállomás rakó- czifalvi brigádszállásának traktorosai ők. Az arra vetődő hírlapírónak elpanaszolták, hogy már körülbelül egy hónapja „munka- nélküliekt’, A helyi tsz nem szánttat — van gépje. Az egyéniekbe meg ki tudja, mi ütött.. -. Tán nincs pénzük .. Adjon nékik hitelt az állam — hadd dolgozzanak ők is. Így vélekedtek.

Helytelenül. A három gépállomási közül egyik sem tagja a termelőszövetkezetnek, ahol ha a gépállomáson — pillanatnyilag —nincs számára munka: megtalálhatná a számítását. Még azt az egy hold háztájit sem szánnák tőlük: Most, az őszi munkák idején bizonyára örömmel fogadnák őket a közös gazdaságban.

Abban nincs igazuk, hogy az államnak, vagy a földmúvés- szövetkezetnek kellene az egyéni gazdák részére szántási hitelt biztosítania. Mikor legyen a parasztembernek pénze, ha nem ősszel, aratás után?..? Ugyan, rossz gazda az, aki ilyenkor is fillért számcü, nem százasbankót! ? -.. Államunk segíti az egyéni gazdakait, de nem úgy, hogy annak a népgazdaság egésze lassa kárát.

A „három tanácstalan” már nem tanácstalan. Megmondtuk, miként segíthetnek magukon. Ök is, s azok is, akik nem éltek a tsz-be lépés lehetőségével, mely pedig valamennyiök számára is biztosítva van.-------------------------------.-------A VÁROSI ASSZONY

Bemutatja a mezőtúri „Dózsa” október 2—5-ig.

SZOKNYA és K4B4TK.4

SZOKNYA i éves kislánynak:

Alapszín 25 deka rózsaszín, fél-fél deka fehér és kék maradékfonal. Hossza övre] együtt. 30 cm, bősége 140 cm, 2-es, két és feles kötőtűt has ziláljunk.

Az övrész 1 sima, 1 fordított, a kantár lustakötés, a szoknya harisnyakötés. Két darabban kötjük. 210 szemmel kezdjük. 8 sor lustakötés az alapszínből. 2 és fél cm harisnya- kötés rózsaszínből, majd két sor fehér. 12 rózsaszín. Így kötünk három fehér csíkot. Majd alapszínnel folytatjuk 26 em-ig. Itt minden második szemet összekötünk végig a soron. 105 szem marad. 4 cm-t kötünk l síma. 1 fordított bordázással. Befejezzük. A fehér csíkokra kék fonállal keresztszemes sori varrunk.

KABAT: hossza válltól 3-3 cm. Mintája ugyanaz, mint a szoknyáé. Háta 110 szem. Nyolc justa, utána 2 sor fehér, két sor rózsaszín váltakozása. Háromszor. Utána, a széleken fogyasztunk, 3 és fél cm-enként addig, amíg 100 szem marad. Ha alul*

. rói 20 cm-t fogyasztunk, mindkét oldalon egyszerre 3—3 szemet, majd 2—2 szemet 4-szer, 1—l szemet hatszor, 80 szem marad, 33 cm magasságban elfogyasztjuk a vállát. 6 szemet mindkét oldalon 3-szor, 5 szemet 2-szer, marad 24 szem, ezt biztosító tűre vesszük.

Eleje 62 szem. 8 sor lusta, belső oldalán 8 szem'lusta. Ez lesz a disz a két elején. 31/2 cm fogyasztunk 1— 1 szemet ötször, 20 cm-nél elfogyasztjuk a vállát 3—3, 2—^2 3-szor, 1—l szem 4-szer. 29 cm-nél a nyakkivágás készül. 8 lustaszem biztosító tűre kerül, 2 szem kétszer, 1—1 szem 4-szer. Vállát ugyanolyan magasságban, 6—6, 3-szor 5 szem, míg mind elfogy.

Ujja: 54 szem, 70 szemig kiszaporítunk, 25 cm-nél fogyasztunk. 2-szer 5,44-szer 1,4-szer 2, és 2-szer 3. Marad 10 szem.

Vasalás után a biztosit ötü rój leszedett szemekhez felszedjük, a többi szemet és lustakötéssel kötünk 2 cm-t. A pánt egy cm-be belekötjük a gomblyukat.

Hogyan mossuk

a gyapjilszöveíef

Világos, vagy sötétszfnű gyapjú- szövetek mosására felhasználhatjuk a * vadgesztenyét. Ilyenkor ősszel gyűjtsük össze a lehulló vadgesztenyét és szárítsuk meg. Mosáskor összetörjük, bő víziben megfőzzük, 1 kg gesztenyéihez 4—5 liter vizet véve, és leszűrjük. Langyos vízzel elvegyítjük, jól felhabozzuk. A ruhát a portól alaposan kikeíéljük és a gesztenye Jevében jól átnyomkodjuk. Mosás után langyos bo vízben kétszer-háromszor kiöblítjük. A mosó- és öblítő víz között ne legyen hőkülönbözet. A gyapjúszövetet csavarni nem szabad, csak jól kinyomkodjuk és kendőbe csavarva távoiit- juk el belőle a vizet. Félnedvesen, a baloldalán vasaljuk.

Az étkezés helyének problémája

Kis lakásban sok gondot jelent az étkezés helye. A mai ember száműzte az ebédlőt, az étkezések is leegyszerűsödtek. Leggyakrabban csak egy étkezésnél találkozik a család naponta. Nagyon sok helyen a konyha az étkezés helye, annak egy berendezett sarka, esetleg étkező fülkéje. A modem házépítésnél laikókonyhát terveznek, amelynek a neve is elárulja, hogy ott laknak is. Ez a jövő iránya. Könnyebb az étkezőhely megoldása főleg nyálon, ahol nagyobb előszoba, hali, üveges veranda, vagy tornác van.

A lakókonyhának sok az előnye. Étkezés közben a lakás

AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE

örömmel vettem tudomásul, hogy végre iskolaköpeny mintát is közöltek a Szolnok megyei Néplap csütörtöki számának divatrovatában. Végre mi, diákok is helyet kapunk itt. Szerintem nagyon előnyös az iskolai munkaruha. mert egyrészt védi a ruhát, másrészt visszaszorítja az elharapódzó divatot. S egyenruhában, illetve egyenköpenyben sokkal csinosabbak a lányok — ezt nem hiúságból jegyzem meg. Sajnos azonban, iskolánkban — habár kötelező a munkaköpeny — mégis tarka összevisszaság uralkodik.

Már két évvel ezelőtt kiválasztottunk egy egységes mintát, meg is rendeltük a földművesszövetkezeten keresztül, olyan fazonú köpeny azonban többé nem került a helybeli ruházati boltba, úgy látszik, valahol elakadt a rendelés. Ellenben jött mindenféle fazon, s így adódott,

hogy ma már mindenki másképpen tündököl az „egyenköpenyben“.

Igen, ez a munkaruha a divat elleni harc egyik eszköze is az iskolákon belül, ám nemcsak a lányokra kell gondolni ilyenkor, mert a fiúk is szeretnek divatosan öltözni. Vajon számukra nem lehetne-e valamilyen munkaköpenyt gyártani1 S ha lehet, szériában, hogy legalább ők lennének egyformák, ha már a ruházati ktsz-ek nem hajlandók egyforma munkaköpenyt forgalomba hozni.

A Néplap javaslata igen jó. Félünk azonban attól, hogy csak javaslat marad. Kérjük a Néplap szerkesztőségét, hasson oda, hogy egységes munkaköpenyek kerüljenek forgalomba az üzletekben.

NAGY IRMA,

Kunszentmárton

Gimnázium.

nem telik meg ételszaggal, étkezés után nem kell újra kitakarítani. A terítéssel, tálalással, felszolgálással kevesebb a jár- kálás, így a gazdasszony erejét is kíméli. A lakákonyha egy sarka a gyermekeknek van berendezve. így az anya munka közben őket is szemmel tarthatja^

t Előfeltétele a lakókonyhának, hogy jól szellőztethető legyen, mivel naponta többször is keli szellőztetni. Világos legyen minden területe. Ha a tűzhely távol van az ablaktól, egy külön villanykörte világítsa meg, különben a gazdasszony a félhomályban erősen megerőlteti a szemét. Nagyon praktikus, ha a ‘lakókonyha úgy van megtervezve, hogy a tűzhely körüli terület cementes, a többi rész padlóé, így a téli hónapokban, amikor a tűzhely mellett melegszik a család, a lakókonyha még fokozottabban kihasználható. A la- kókonyhánk legyen mindig olyan rendes és tiszta, hogy a családtagok bármikor élvezettel üljenek le benne.

Heti E TREND

Csütörtök: Húsleves daragaluskával. Főtt hús birsalma mártással, törtburgonyával.

Péntek: Lebbencsleves. Ketkáposztafőzelékj Szi]yako<mpót.

Szombat: Galambleves rizzsel. Tejfeles karfiol:

Vasárnap: Csontleves vegyes zöldséggel. Egyben sült sertéscomb párolt káposztával és burgonyahabbal: Pozsonyi kifli.

Hétfő: Sóskaleves; Paprikás burgonya, paradlcsomsalátával:

Kedd: Zöldbableves. Tarhonyás

hús paprikasalátával:

Szerda: Paradicsomleves. Lekváros Palacsinta;