Szolnok Megyei Néplap, 1958. október (9. évfolyam, 232-258. szám)
1958-10-02 / 233. szám
V 1958: ektdber 2SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KA BCAß I M SXOINOK /HEGVEI NÉPLAP 8<Cj L»t>NKIv%DAäA T anácstagi beszámolókat az alábbi helyeken tartanak: Nagy Bálint: 50. választókéra-« let. Madarász utca 11. az. alatt október 2-án, csütörtökön este 6 órakor. Ifj. Vajó Imre és Csaba Andrásáé: 11. és 14. sz. választó- kerületek részére október 4-én, szambaton d. u. 3 órakor a Ká- tai Gábor utcai Petőfi Olvasó« körben. NÉGY SZÖVETKEZET EGYESÜLT 1958 szeptember 20-án a Táncsics, Ságvári, Arany Gyapjú, Petőfi termelőszövetkezetek tagsága kimondta az egyesülést. Vizsgáljuk meg, hogyan jutott el a tagság az egyesülés gondolatához? Döntően számításba jött az, hogy a pártbizottság kezdeményezőjére, egy szakemberekből álló munkabizottság kidolgozta a város mezőgazdasági fejlesztésének 15 éves távlati tervét. A termelőszövetkezetek az állattenyésztés fejlesztése érdekében az utolsó tíz esztendőben az állati férőhelyek százait építették. A létesítmények helyéta tsz vezetősége és tagsága egykét szakember bevonáséval jelölte ki, hol jól, hol rosszuk Ezek az építkezések csak annak a termelőszövetkezetnek adottságait vették figyelembe, melynek szüksége vak az építményre, tehát az építkezési tervet a pillanatnyi szükségszerűség szabta A VAROS MEZÖGAZDASÄGI távlati tervét. A termelőszövetkezetek vezetői megismerve a távlati tervet, és az azokban rejlő lehetőségeket, lelkesen ismertették a terv egyes részleteit. Az érdeklődés olyan széleskörű volt, hogy első ízben a Petőfi, Ságvári és Táncsics Termelőszövetkezetek elnökei és párttitkárad össze ültek a feladatok megbeszélésére. Itt olyan határozat született: a következő közgyűlésen megkérdezik a termelőszövetkezet tagságát, hogy a távlati terv szerint kialakítandó termelőszövetkezet, létrehozása érdekében hajlandók-e egyesülni a többi termelőszövetkezettel, Mindhámeg Ha ez a tea-v előre is tekintett, csupán pár esztendő távlatát vette figyelembe. A termelőszövetkezetek Wr- tokterüfetei a tsz-ek megalakulásakor, de az ellenforradalmi események után is a lehetőségek határain beiül a tagság elgondolásai alapján alakultak ki. Ebből következett, hegy egyes tsz-ek földterülete 5—6 helyen a határ különböző részein feküdt. Más tsz-ek területi adottsága pádig nem biztosította a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A pártbizottság látva ezt a tarthatatlan helyzetet, ez év tavaszán határozatot hozott, hogy e! kell készíteni FEJLESZTÉSÉNEK 15 ÉVES rom közgyűlés tagsága egyhangú határozattal mondta ki az egyesülést. A KÖZGYŰLÉSEK JÖVÄHAGYÖ HATÁROZATA UTÄN, a négy termelőszövetkezet vezetősége a termelőszövetkezetek szakemberedből munkabizottságokat hozott létre, melyek kidolgozták a vetéstervet, állat- tenyésztési tervet, építési, beruházási tervet, az egysülendő termelőszövetkezetek szervezeti felépítését. A pénzügyi bizottság pedig kidolgozta az adminisztrációs feladatokat. A munkabizottságok jó munkája következtében kidomborodtak az egyesülés előnyei Az építkezésnél pl. több mint egymillió forint megtakarítás mutatkozik, mert az állata férőhelyek felmérése után megállapították, hogy feleslegessé vált 1 drb ötven férőhelyes tehén- istálló, 1 drb 20 férőhelyes ser- tésfiaztató, 1 drb 100 férőhelyes sertés-hizlalda, és egyéb kisebb férőhelyek létesítése. Az a helyzet ugyanis, hogy a Táncsics Tsz sertésfiaztatót akar építeni, ugyanakkor a Petőfi és Ságvári Termelőszövetkezetekben a fiaz- tatók nincsenek kihasználva. A Ságvári Termelőszövetkezet viszont hizlaldát akart építeni, amikor a Petőfi és a Táncsics Termelőszövetkezetekben a hizlaldák nincsenek kihasználva. A vetéstervek kimunkálásánál viszont kitűnt az, hogy a lucerna és vöröshere vetésterülete az egyesülendő termelőszövetkezeteknek a szántó terület csak 12 százalékát teszi ki. A feladat tehát világos, mert az állattenyésztés további fejlesztése érdekében mintegy 250 kh-al megkell emelni a pillangós takarmányok vetésterületét. Ha figyelembe vesszük a szerződéses növények, valamint az állathízlalások után járó meny- nyiségi prémiumokat, szintén súlyos, 10, sőt 100 ezer forintokat jelenthet a termelőszövetkezet javára. A termálőszövet- kezetefc egyesülésével járó előnyöket felsorolni hosszadalmas lenne, és az előbb felsorolt adatok ezt már úgyis bizonyítják. Miért nem sütött eh őhröt Karcagon? JÖCSKÄN ELMÚLT az idő, amikor a deli vitézek az ellenségen aratott dicsőséges győzelem. avagy jóltáplált birtokosok egy-egy jólsikerült falkavadá- szat megünneplésére, esetleg kortescélokból vidámságos vigalmakat rendeztek az isten szabad ege alatt: mely mulatságo- gon a nyárson sült egész ökrök ébresztették a hordókból kis patakokban folydogáló tüzes borokhoz a szomjat Azóta az asszonyok *— bizony, i.liol vannak a régi szép idők” — fazékban főzik a szerencsétlen marhákat. így aztán a karcagiak sem tudják mind a mai napig, hogy hét éve egyszer kis hijja volt, hogy nyárson sült ökröket nem lakmároztak. Micsoda mulatság lett volna pedig: a hatalmas máglyák fölött öt vendégoldalon forgatták volna a derék marhákat. Zsírral is locsolták volna, hogy meg ne égjen a csodálatos hús, míg át nem pirul kellőképpen, ropogós-barnásra. ízletesre. Akkor azután nehéz elképzelni, amint a karcagiak megrohanták volna a kész ökröket, s egy-egy hatalmas késsel mindenki megfelelő darabkát hasított volna magának. Persze az is lehet, hogy másképp történt volna, mivel — valljuk be töredelmesen — az újságíró a karcagiak nagy többségével egyetemben még nem evett nyárson sült ökörből és amilyen ma a világ, talán nem is fog. HÉT ÉVE AZONBAN, mikor a nagy aratási ünnepségre készültek, bizony egy fontos megbeszélésen ezek az ökrök voltak terítéken. No persze nem nyárson sülve, hanem csak terv formájában. Egy Pestről érkezett küldött vetette fel a fenomenális ötletet: — Úgy vélöm — mondta megtekerve szép kackiás parasztos bajuszát, — az összes e betűket ö-nek ejtve, ami a tájnyelvet volt hivatva jelezni — a mö- zőgazdaság szocialista átszörvö- zésébön nagy szöröpö van a hagyományoknak is. Csináljunk szövötközötöt, dö ögybön ölövö- nítsük föl a nép köribön röjtöző vágyakat a daliás és szép múlt iránt. A város Vezetői meglepődve hallgatták, hogy mi fog ebből kisülni. A pesti parasztömbör rá is tért hamarosan a tárgyra: —■ Süssünk ökröt nyárson . A vezetők sóbálvánnyá meredve ültek a helyükön. Ebben az időben ugyanis a közellátás nem volt éppen a legkitűnőbb és a húsprobléma — sorok formájában — minden nap ott kígyózott a tanács előtt: ökröt nyárson? — Dehát — vetette ellen valaki — többszáz emberről van szó. Ez óriási többlet húsmenynyiséget jelentene. — Úgy van! — kiáltott fel az ökörsütés apostola. — Éppen ki is számoltam: öt jólhizott szarvasmarhára volna szükségünk. — És honnan? — érdeklődtek a vezetők szerényen. — Á, — legyintett a vendég, az ügy hevében az ö betűkről is megfeledkezve — lehet azt mindenütt szerezni! Emberek: süssünk nyárson ökröt! A VITA JÓCSKÁN elhúzódott. A helyi vezetők minden érvet felsorakoztattak, de a pesti parasztember csak egyre hajtogatta, mint valamikor Cato Carthago elpusztításának szükségességét: — Süssünk ökröt nyárson. A helyzet elmérgesedett. Mikor már világossá vált, hogy a megegyezés lehetetlen, a tanácselnök finoman feltette a kérdést — Hány állatra is van szükség? — öt ökörre, — válaszolta felcsillanó szemmel a pesti. — Na látja: mi pedig hatökrök lennénk, ha ilyesmire öt ökröt szánnánk. Sajnos, nálunk egyetlen ökör sem akad erre a célra. Hiteltérdemlő feljegyzések szerint ezekután sehol az országban nem került többé szóba az ökröknek nyárson való régimódi hagyományos elkészítése. Az asszonyok Karcagon is mindmáig fazékban készítik el a marhahúst — baracs « Az 1958/59. évi tüzelőellátásról Az idén a TÜZÉP — a félék szerint — jől felkészült a fiU tési idényre. A telepeken nagymennyiségű tüzelőt — mintegy 150 vagon szenet, 40 vagon brikettet, 12 vagon kokszot — halmoztak fel a bányászok jó munkájának eredményeként, s igy a tél beálltáig várható szénmermyiséggel együtt még a leghidegebb tél sem okozhat fennakadást a lakosság és közületék tüzelő ellátásában. A szakszervezeti tüzelőakció során mintegy 1500 utal- v&ayra adtak ki tüzelőt a bérből, fizetésből élő dolgozóknak, ez egyharmaddal több a múlt évinél. A telepek egész télen folyamatos áruellátásban részesülnek, s így a szén vagy favásárlás azoknak sem okoz különösebb gondot, akik egyéni vásárlással szerzik be tüzelőjüket. A telepeken nagymennyiségű import tűzifa tárol s így a szénhez járó 15 százalék tűzifát még a leghidegebb hónapokban is száraz fából tudják kiadni.------------------------------A városi tanácsülésről Szeptember 27-én, szombaton már a kora reggeli órákban gyülekeztek a tanácstagok a Tanácsiháza emeleti előcsarnokában, hogy résztvégyenek a tanácsülésen. Az ülés d. e. 9 órakor kezdődött, melyet Szentesi László VB- elnök nyitott meg. A tanácstagokon kívül megjelentek ezer. a tanácsülésen, mint meghívottak. az iskolák igazgatói, Fábián Már ton elvtárs, a városi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke, a budapesti Országos Cigányszövetség részéről dr. László Mária elv- társnő, a Cigányszövetség főtitkára. Napirend előtt Kovács István MSZMP városi titkár szólalt fel: „A tanácstagok munkáját az elmúlt négy év alatt olyan időszak jellemezte, amikor hazánkon egy ellenforradalmi hullám vonult végig. A magyar munkáspártnak igen nagy erőfeszítése kellett ahhoz, hogy az akkori időkben meg tudják menteni hazánkat a pusztulástól. Az ellenforradalom után Karcag városban a tanácstagok mégis gyorsan munkához fogtak. Igaz, hogy kevesebb létszámmal, de több tervvel és tele ambícióval. Ma már elmondhatjuk, hogy nincs különösebb probléma városunkban. Nagyjából megoldották a nehézségeket a munkafegyelem, az áruellátás terén, rendes mederben folyik az élet. Milyen feladatok vannak a jövőre nézve? Tovább kell szilárdítani a munkáshatalmat. Ezt elsősorban úgy lehet, hogy ha a választópol- gárck a most következő tanácsú ál aortáson a legkiválóbb elvtársakat válasszák meg tanácstagoknak, akik fáradhatatlan munkával harcolnak és tudják, hogy mit kell tenni a dolgozó népért és a proletár hatalomért. Tehát már olyan egyéneket kell javasolni, akik szeretik a dolgozókat és akik mindent megtesznek a közösségi élet megszilárdításáért. Tóth István elvtárs a tanácsülést levezető elnök ugyancsak foglalkozott a tanács négyéves munkájával. Értékelése szerint is a tanács eddigi munkája eredményes volt, amiből következik az, hogy a tanácstagok mindenkor igyekeztek szem előtt tartani a párt és kormány határozatait. Több felszólalás történt még a tanácstagi munkához a tanácstagok részéről, s általános megállapítás az volt, hogy az elismert eddigi eredmények mellett a jövőben még sokkal több feladatot kell megoldani a tanácstagoknak. Ezután Szentesi László vb: elnök foglalkozott a cigánykérdéssel. Napirenden szerepelt még a tanács egy éves munkájának értékelése, valamint a Népi Ellenőrző Bizottság munkája, amelynek ismertetésére a következő heti Karcagi Hírlapban visszatérünk.---------• ■ SP ORT JÁRÁSI BAJNOKSÁG: , Karcagi Honvéd — Abidszalók 2:1 A Karcagi Honvéd nagy küzdelemben 0:1-ról fordította maga javara a mérkőzést. Kenderes — MEDOSZ II. 2:1, Kónya sérülése miatt a MEDOSZ II. a második félidőben 10 emberrel játszott. Kenderes jobb csatárjátékkal nyert. VÁROSI BAJNOKSÁG: Munkásőrség — Berekfürdő 2:1. A Munkásőrség két ll-est Is kihagyott, végülis az utolsó percekben főtt góllal nyert. Szpartakusz — KISZ 3:1. A Szpartakusz 7, a KISZ 8 fővel állt ki. A Szpartakusz erőteljesebb játékkal győzött. Tilalmas — Bucsa II. 5:1. A szépen induló mérkőzés a végére eldurvult, s amikor az egyik bucsai játékos megütötte ellenfelé*, a 85. percben a játékvezető lefújta a mérkőzést. A mérkőzés Hutásán VOltj BIRKÓZÁS / Vasárnap Dévaványán rendezték meg a keleti kerület ifiüságj szabadfogású birkózó bajnokságát. A Karcagi MEDOSZ birkózói közül P: Nagy Miklós első, Kántor 2., Lajtos 3. hejyen végzett súlycsoportjában. Vasárnapi sportműsor: Karcag — Kisújszállás megyei bajnoki mérkőzés délután fél 4 órakor a ligeti sporttelepen -Előtte a két ifi csapat já*szik. Délelőtt 10 órakor a ligeti pályán Munkásőrség — KISZ, a vásártér! pályán Szpartakusz — Tilalmas. — délután a Berekfürdőben Berek — Honvéd n. városi bajnoki mérkőzés. A Karcagi MEDOSZ n. Kunmadarason, a Karcagi Honvéd Tiszaszent- imrén játszik járási bajnoki mérkőzést. BIRKÓZÁS Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Karcagon a KISZ székházban rendezik meg a keleti kerület III. oea- tájyú felnőtt szabadfogású birkózó bajnokságát;
