Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-16 / 219. szám

1955. szeptember Ifi. SZOLNOK MFŐTCl NÉPLAP Elsősorban a dolgozók érdeke a szövetkezés (Folytatás a második oldalról) mával megfelelő anyagi támoga­tást kapjanak a tsz-től. Erre kü­lön alapot kellene létrehívni. Ez régebben meg is volt az itteni Lenin Tsz-ben. Helyesen tennék, ha jövőre újra bevezetnék ezt a jó .szokást. Kívánatos lenne az is, hogy a KISZ itt és másutt is az or­szágban tsz-t'iatalokböl állan- dójellegu agitáeiós gárdát szer­vezzen. Erinek tagjai vegyék sorba a fa­lubeli egyéni parasztfiatalokat, ismertessék meg velük szövetke­zetük életét, s magyarázzák meg számukra, hogy itt van a helyük és jövőjük is. Jelentkezzenek bátran tsz-be és vegyék fel őket akkor is, ha netán egyelőre a fold még kint marad, mert a szü­ld még gondolkodik. Ha a KISZ Jól dolgozik, a paraszt fiatalok az indokolatlan városbatódulás helvett a szövetkezetben keresik és találják meg boldogulásukat, termelőszövetkezeteink az el­múlt években megfigyelhető el­öregedés helyett egész biztos mi­hamar az olyannyira kívánatos megfiatalodás útjára kanyarod­nak. Igen tisztelt szövetkezeti gaz­dák! Kedves elvtársak! Nagyon örülök annak, hogy a Lenin Tsz tagjai nem rejtik vé­ka alá eredményeiket, hanem elkezdték annak rendszeres is­mertetését a helybeli gazdák, a szegény-parasztok, kis- és kö­zépparasztok körében. Bölcs és szerintem egyedül célravezető az a módszer, ahogy elindultak. Megértették a parasztok óhaját: „ne küldjétek bennünket, hanem hívjatok”. ' ’ A Lenin Tsz tagjai megértet­ték, hogy az az agitáció vezet legjobban eredményre, amely­nek feladatát maga a termelő­szövetkezeti tagság vállalja ma­gára. És el is indultak. A tsz pártszervezete vezetésével 50 ta­gú állandó jellegű agitáeiós bri­gádot szerveztek. A brigád tag­jai ismeretségi alapon egyen­ként foglalkoznak az egyéniek­kel megfelelő türelemmel és em­berséggel. Egy-egy brigádtag 2—3 egyéni gazdával foglalkoz­zék és ne többel. Jó ez a mód­szer, mert tervszerűség, rend­szeresség van benne. A szívós, türelmes, meggyő­ző munka egészen biztos, meg is hozza a maga eredményét. A tavalyi zárszámadástól kezd­ve ez év augusztus végéig 111 belépő volt a tsz-be. S a jó mun­ill szervezett munkások százezreiben mélységes iragaszkodás él a szocializmus, a béke ügyéhez Szakszervezeti nap Szolnokon Felvonulás a gyűlésre Magyar katona Mentett meg egy szovjet tisztet A Komszomolszkaja Pravda érdekes beszámolója MOSZKVA (MTI). N. Lebe­gje v tartalékos tiszt, aki a má­sodik világháború idején német hadifogságba került, nemrég érdekes levelet intézett a Kom- szomolszkaja Pravda szerkesz­tőségéhez. Levelében elmondja, hogy 1945 tavaszán megszökött a hadifogoly-táborból és Re­gensburg környékén bujkált. — Bujkálása során egyszer egy magyar katonai alakulattal ta­lálkozott össze. Az alakulat egyik katonája segítette őt, hogy elrejtőzzék a fasiszták elől, te­jet is adott az éhező szovjet ka­tonatisztnek; A lap szerkesztősége Lebe- gj'ev levelét továbbította a Ma­gyar Ifjúság című magyar lap szerkesztőségéhez. Az a magyar katona, aki 1945- ben segített a hadifogolytábor­ból szökött szovjet tisztnek, Sze­pesi Ferenc volt. Szepesi Fe­renc ma Perkupa községben él. Szepesi — aki a Magyar Ifjú­ságban olvasta Lebegyev leve­lét — most levélben köszöntöt­te a szovjet katonatisztet. Y Y Y W Y Y Y VY VY VY Y Y YY V Y W Y Y Y Y Y W Y Y A Magyar Állami Operaház moszkvai búcsújellépése MOSZKVA (TASZSZ). Vasár­nap nagy sikerrel fejeződött be a Magyar Állami Operaház moszkvai vendégszereplése. A búcsűesten a moszkvaiak ismét Erkel Bánk bán-ját hallgatták meg. A Magyar Operaház szovjet­unióbeli vendégszereplése során hat művet adott elő és összesen tizenötször lépett fel, több mint húszezer ember előtt. A moszkvai közönség nagy elismerésben részesítette a Ma­gyar Operaház előadásait, a ma­gyar művészek körében pedig meleg visszhangra lelt a baráti fogadtatás, amelyben a moszk­vaiak részesítették őket. (MTI) Tanácsának elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, közöttük Csáki István elvtársat, az MSZMP Megyei Bizottságának másodtitkárát, Szarvas Imre elv­társat, az MSZMP Városi Bizott­ságának titkárát, Martin Ferenc elvtársat, a SZOT titkárát, or­szággyűlési képviselőt, a gyűlés előadóját. A bevezetőjében mondotta Bajtai elvtárs: — A szakszerve­teti nap célja az, hogy különféle szakmák munkásai megismerjék egymást, elmélyítsék baráti, elv­társi kapcsolataikat, közös prog­ramot tűzzenek ki céljainkért, felemeljék szavukat az imperia­listák újabb esztelen háborús tö­rekvései ellen. — A mai napon — mondotta — megyénk munkásai, alkalma­zottai és értelmiségi dolgozói ki­fejezésre juttatják a világ dol­gozóival egyetemben, hogy elíté­lik az ag'reszorok sorozatos tá­madásait a gyarmati népek fel­szabadító mozgalma ellen és t estvéri szolidaritást vállalnak a kínai néppel Tajvan felszabadí­tásáért. A rövid megnyitó után Martin Ferenc elvtára tartotta meg be­számolóját. — Itt a városban és a megyé­ben — mondotta — a munkás- mozgalomnak komoly hagyomá­nyai vannak. Az első szó az em­lékezésé. Majd egy évszázada an­nak, hogy egy maroknyi felvnlá- gosult, bátor magyar munkás szervezetbe tömörült, hogy véde­kezhessen a nyomorúság és a ki­szolgáltatottság ellen. Azóta a szervezett munkások harca, politikája egyre inkább befolyá­soló tényezővé vált az egész ma­gyar nép életében. — Olyan elvtársak harcoltak a felemelkedésért, mint Bokányi Dezső, Nyisztor György, F. Bede László, Hoksári János, Gajdos Béla, Friesz Kálmán és a többi harcos, akik szívvel-lélekkel küz­döttek a felemelkedésért, sőt életüket adták azért. — A későbbi időkben, a fel- szabadulás után a munkásmoz­galomban szerzett tapasztalatok tették képessé a munkások szá­zait és ezreit, hogy a közigazga­tásban, az iparban, a társadalmi és gazdasági életünk legfonto­A szakszervezeti nap résztvevőinek egy csoportja ka eredményeként máris újabb C 33 jelentkező van. Meg vagyok? győződve, később — különösen ac zárszámadás idején — még gyor-S sabban halad majd előre a szö-c vétkezés, a szocializmus ügye? Abádszalókon. C Jótékonyan hatott a fejlesztési? munkára eddig is az a gyakor-í latuk, hogy most már rendsze-? résén fizetnek földjáradékot. Ez? így van rendjén és ez a helyes. í Jól tennék a megyei és az or-r szag többi szövetkezetei ha as földjáradékot a jövőben komo- \ iyan vennék. < S A szövetkezeti agitációban i sokszor találkozunk ma is olyan ? ellenvetésekkel, hogy „szívesen < belépnénk a szövetkezetbe, hac( magunk választhatnánk meg, c kikkel alakítsunk szövetkezetei. ' Ennek semminemű akadálya c nincs. Az agrártézisek kimond- * ják, ha a középparasztok maguk c formájú emberekből kívánnak < tsz-t alakítani, ám alakítsanak. <j Ezt meg kell engedni. És ha' egyelőre mezőgazdasági termelő- < szövetkezetét még nem akarnak,' akkor alakítsanak egyszerűbb \ szövetkezetei, termelőcsoportot, < vagy szakcsoportot. Csak az a< fontos, hogy csinálják. Az egész < világ fejlődik, előre halad. Es J mi sem maradhatunk le ettől a t fejlődéstől. Itt Abádszalókon sem' állhat meg az élet. Ha a többi tsz J tagjai is úgy veszik ki részüket < a munkából, mint a Lenin Tsz ] tagjai, egészen biztos, ősz végént újból ünnepelhetünk ebben a\ községben. Besnyőhöz, Puszta-. Szabolcshoz és még más község- ] hez hasonlóan ünnepelhetjük! majd Abádszalók szövetkezeti' községgé való alakulását, — fe-< jezte be beszédét Fehér Lajos' elvtárs, í majd a szövetkezet elnökének' átnyújtotta a tsz kimagasló < munkájáért adományozott ma-' gas kitüntetést, a „Munka VÖ-] röszászló Érdemrendet”. < Varjú elvtárs a magas kitün-( tetés átvétele után arra tett ígé-\ retet, hogy továbbra is segítik a< községben a mezőgazdaság szo-( cialista átszervezését, fejlesztikt leözös gazdaságukat és ily módon] is öregbítik a termelőszövetkeze-t tek jó hírét. Az elnök elvtárs be-\ jelentette: az abádspalóki Lenint Tsz kapuja nyitva áll minden] szorgalmas, becsületes dolgozót paraszt előtt. A nagygyűlés utál} együtt sző-! rákoztak az egyénileg dolgozó' parasztok és a szövetkezeti gaz-', dák. Sport- és kultúrműsor tette' színessé, igazi népünnepéllyé a< jubileumi évfordulót. OOOO-O-O-OOO-OOOOOOOOOOO-CKKK Vasárnap reggel több mint ezer szakszervezeti dolgozó rótta le kegyeletét a szovjet hősök em­lékművénél a szakszervezeti nap alkalmából. A veteránok némán emlékeztek azokra a nehéz na­podéra és megpróbáltatásokra, amelyektől a szovjet hősök sza­badították fel a magyar népet. A koszorúzási ünnepély után az üzemek szakszervezeti küldöt­tei a Kossuth téren tartott nagygyűlésen vettek részt. i A gyűlést Bajtai Károly elv- ]társ, a Szakszervezetek Megyei sabb posztjain átvegyék az irá­nyítást. — A magyar dolgozók — élükön a kommunistákkal és a szervezett munkásokkal csodát műveltek ebben az országban. A munka közben követtünk e hibákat, de legnagyobbat ak­kor, mikor nem vettük észre hogy az ellenség fondorlatos po­litikája és demagógiája mögöt! az az igazi cél, hogy a volt ki- zsákmányolok a hatalomra ke rül jenek. tünk létre és azokon belül 22 W> munkás és értelmiség segíti rendszeresen a gazdasági mun­kát; — Nagy eredmény az is, hogy Szolnok megyében az 1957. évi munka nyomán 67 vállalat dol­gozói részére főbb mint 22 millió forint nyereségrészesedést osztot­tak ki. — A párt és a kormány most nagyszabású terveken dolgozik, amelyek viszonylag rövid időn belül megoldják az ipar nyers­anyag és energiaellátását. A KGST-én belül a testvéri orszá­gok, elsősorban a Szovjetunió ehhez minden segítséget megad. — A feladatok megoldásá­hoz hozzájárul az a határ­talan alkotó erő, amely né­pünkben rejlik. Olyan elvtársak ereje, mint Bartha László, akinek újítása 100 ezer Ft-os megtakarítást ered­ményezett, az exportbrigádok, amelyek csak a tejipari vállalat­nál a vajexport tervének több mint félmilliós túlteljesítését tel­ték lehetővé, a malomipari vál­lalat dolgozóié, akik az előirány­zott 1,9 milliós megtakarítás he­lyett az alapos számvetés után 5 millió forint megtakarítását vállalják. Ezek a tények igazol­ják, hogy van már gazda orszá­gunkban és hogy terveink szi­lárd alapókra építettek. A továbbiakban beszélt Mar- ] tin elvtárs a hároméves terv cél- . kitűzésein belül a lakásépitke- zési tervekről, a nyugdíjak ren­dezéséről, majd a mezőgazdaság­ról. Többek között mondotta: — . Nekünk olyan mezőgazdasági ] nagyüzemeket kell létrehozni, . amelyek a mezőgazdasági tech- ; nika sokoldalú alkalmazásával ] védekezni tudnak az időjárás szeszélyéi ellen. A nagyüzemi mezőgazdaság legszebb példái itt a me­gyében találhatók, Amíg az egyéni gazdák Török- szentmiklóson őszi búzától 7,6, Türke vén 5,4, a kunhegyesi já­rásban 6,4 mázsás átlagtermést értek el, addig a termelőszövet­kezetek ugyanott 10,8, 8,2, illetve 8 mázsát takarítottak be. Pa- . rasztságuhk egyre jobban felis- . meri a társas gazdálkodás elő- . nyeit. Ezt igazolja Szolnok rre- . gyében az, hogy szeptemberben l nyolc tsz alakult középparasztok- . bóL [ Majd az ipari üzemek patro- nálási munkájáról beszélt Martin : elvtárs. A nemzetközi helyzetet . értékelve azzal fejezte be ünne- . pi beszámolóját, hogy hozzuk i közelebb azt az időt, amikor ttst- i vérként fog kezet az egész világ . dolgozó társadalma. A délutáni órákban a szakszer- : vezeti nap sport- éa kultúrren- • dezvényel szórakoztatták a dől- ■ gozókat és családtagjaikat. — 1956 legfőbb tanulsága az, hegy úgy kell vigyázni a mun­kásfiatalomra minden magyar munkásnak, parasztnak és értel­miséginek, mint a szeme fé­nyére. — Ami az ellenforradalom után történt, az egész világ előtt kifejezte, hogy a magyar dolgo­zókban a szervezett munkások ezreiben mélységes ragaszkodás él a szocializmus, a béke ügyé­hez. — Talpraallasunkban dön­tő szerepe veit szovjet ba­rátaink és testvéreink, va­lamint az egész nemzetközi proletariátus segítségének: de a magyar munkások, pa­rasztok és értelmiségiek ön­feláldozó munkája nélkül nem értünk volna el oda, ahol ma tartunk. — Elismeréssel kell szólni Szol­nok megye munkásainak az erő­feszítéseiről is. 195S első félévé­ben a szocialista ipar 13,2 százai lókkal termelt többet, mint egy évvel előbb és ami a legfonto­sabb, 5,5 százalékkal magasabb a munka termelékenysége. — A népgazdaság, a gyárak vezetésében új módszerek ala­kultak ki. Reálisabban terve­zünk. Tovább erősítjük az üzemi demokráciát, ami elsősorban a vál-alatok önállóságának növelé­sében, de olyan szervek létreho­zásában is kifejeződik, mim az üzemi tanács. Csak Szolnok me­gyében 75 üzemi tanácsot hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom