Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-13 / 217. szám

2 SZOLNOK MFC. VEI NÉPLAP 1958. szeptember 13. Ufabb imperialista össze­esküvés a Jordániái nép ellen Alhatatosságukkal sok harcostársat szereztek akarják, megtalálják. T. Nagy Damaszkusz (TASZSZ). Az A1 Dzsumhur című damaszkuszi lap Ammanból származó értesülé­sekre hivatkozva közli, hogy aZj Egyesült Államok és Anglia im-| perialistái az izraeli hatóságok! és a jordániai árulók közremű-1 ködésével újabb összeesküvésre- készülnek Jordánia népe ellen. Ez az összeesküvés — írja a lap —- tervbe veszi a Jordán- folyó nyugati partjának izraeli csapatok által való megszállá­sát. Abban az esetben, ha az arab államok fellépnek Izrael Ilit London (Reuter). Hugh Galt- skell, az Angol Munkáspárt ve­zetője csütörtök esti nyilatkoza­tában felvetette a kérdést: „Megfelel-e a valóságnak, hogy amennyiben amerikai fegyveres erők rcsztvesznek Kimoj védel­mében, Anglia is beavatlcozik maid?'' „Az Angol Munkáspárt válasza erre a kérdésre világos és azt a, közelmúltban ismételten kifeje­zésre juttatta — hangoztatta Gailskell — Angliát nem köte­lezi szerződés a szigetek véd el­ellen, azonnal beavatkoznak a Jordániában, Libanonban tar­tózkodó angol- és amerikai csa­patok, hogy megszállják az Egyesült Arab Köztársaság Szí­riái tartományát és megszüntes­sék Egyiptom és Szíria egységét. Nehogy azonban a jordániai hadseregnek lehetősége legyen arra, hogy szembeszálljon az iz­raeli támadással, Husszein ki­rály elrendelte, hogy a Jordán- folyó nyugati partján tartózkodó jordániai katonai egységektől vegyék el a lőszereket. --------------­mé re. Az Angol Munkáspárt a szigeteket a kínai anyaország ré­szének tekinti. Véleményünk! szerint Csarvg Kaj-sek csapatai-, nak már végen kti kellett volna vonulndok ezektől a szigetekről, mert a -szigeteknek semmi közük sincs Tajvan védelméhez.” Tajvant illetően Gaitskell úgy, vélekedett, hogy ,.ezt a szigetet- most az ENSZ ellenőrzése alá .kellene helyezni, az ENSZ-be pedig a Kínai Népköztársaságot kell felvenni.” (MTI) Ha az ember elszánja magát, olyan dolgokat valósíthat meg, amelyek addig csak merész el­gondolásnak nevezhetők. Ha sok ember összefog egy lelkesítő cél érdekébén, akkor nincs akadály, ami gátat ' vethetne, szárnyát szeghetné tetteiknek. Ezt bizo­nyítja a tiszafüredi gépállomás kommunistáinak példája, akik ez év elején vették számba ere­jüket, hogy megvalósíthassák: a gépállomások ne csak gazdasági szervezői, hanem politikai irá­nyítói, mozgatói is legyenek a falunak. Tudták pedig, hogy amire vállalkoznak, sok akadály­ba ütközik, hisz a munka elemi feltételei sem a legrózsásabbak, mert az ő épületállományuk ta­lán a leggyérebb a megyében. Emiatt volt hiányos a téli gép­javítás, ezért kellett többszörös erőfeszítés, hogy a környék ne érezze meg a hátrányt. Hogyan? Azon a nevezetes ja­nuári taggyűlésen tanakodtak erről legtöbbet. Vadász György, Patócs László, Adamecz Tamás, Vona János, Laki Károly és Ró­zsa Balázs kezdték. „Viszakozz nincs, nyernünk kell. Versenyre kelünk”. Késő éjszakába nyúló órákig dolgoztak. Állhatatosságukkal sok harcostársat szereztek. Egy­re több ember csatlakozott hoz­zájuk, s a verseny egyszerre egy­beforrasztotta az erőket. Amikor a 19 versenydíj kiosztására ke­rült sor, tizenhárom embert a párttagok soraiból szólítottak. A nyári munkákat ugyanígy szervezték meg. Ahhoz a leg­nagyobb erőt a júniusi taggyű­lés adta. Megosztották a védel­mi vonalat. A szakszervezetben dolgozó kommunistákra azt bíz­ták: kísérjék figyelemmel a gyors és pontos javításokat, az üzemanyag utánpótlást, a mun­ka jó szervezését. Másoknak az jutott feladatul, hogy az új módszereket patronálják. így kapták elvtársak azt a megbí­zatást, hogy a négy tsz-ben ve­tett silókukoricát különös gond­dal ápolják. Nagyon sok múlik azon, hogy vélekednek majd a takarmánytermelés efféle mód­járól az emberek. Azt is taggyűlésen vitatták meg, jobb ha a tsz-eknél dolgo­zó traktorosok tagjai a toz-nek. Mégiscsak más, ha nem „nek­tek“, hanem ,/nekünk“ dolgo­zik az ember. A közel ötven traktorosból több mint harminc tsz tag azóta. Ha valaki azt hin­né, hogy ez formális dolog, té­ved. Tények sorakoznak: ami­kor úgy adódott, hogy a gépál­lomáson valakinek nem volt munkája, ment a tsz-be. A tisza- derzsd Szabadság-ben öt trak­toros két hétig segítkezett a trágyahordásnál. Az őrsi Rá­kóczinál négyen kapáltak, a n-agyiváni Uj Útónnál heten szé­nát gyűjtöttek. Mikor ilyen utakon közel ke­rültek, hozzákezdhettek a tsz- ek belső életének elevenebbé, vonzóbbá tételéhez. És itt is­mét csak a párttagoké a leg­több tennivaló. Éles szem kell, hogy a traktoros leghamarább észre vegye, hol kell gyógyíta­ni, milyen orvossággal. De mert István, a tiszaderzsi Szabadság Tsz-ben segített. Vannak ott tettrekész párttagok, de nem volt, aki összetartsa őket. — Talán egy új titkár? — mondta T. Nagy élvtárs. A gépállomás pártvezetősége hosszan vitatta a javaslatot. — Maguk is kimentek, nem türel­metlen-e T. Nagy, nem csak a könnyebb megoldást választja? Úgy találták, nem ment túl a türelmi határon. Á járási párt- vb el is fogadta javaslatát, s nem késlekedtek a megoldás­sal. Es miközben a földeken, a tiz­ekben egyre több jele mutatko­zik az elevenedő pártmunká­nak, bent a pártiirodában egyre gyakoribbak, egyre hevesebbek a viták. Vannak, akik beleíz- lel'tek a munkába, s nem tud­ják fékezni magukat, nem akar­ják tudomásul vermi, hogy ren­geteg a múltból itt maradt nyűg, ami még vfessza-fogja az embereket, amit hosszú ideig, — messzemenő türelemmel nekünk kell lefejteni az emberekről. Nem rossz szándékból laka dó türelmetlenség ez, de ha nem állnak útját, a pártvezetőség hamar aláásná eddigi sikereit, így aztán nem sajnálják a meg­győző szót, még saját embere­iktől sent, ha kell. Sok, az elmondottaknál sok­kal több tény bizonyítja, hogy a füredi gépállomás pártszerve­zetében megteremtették az elv- társak az alapot ahhoz, hogy mélyreható munkát fejthesse­nek ki a falu arcának megvál­toztatására. B. E. A tíszaígarí bíszístáb rádiója Az angol munkáspárt a Kínai Nép köztársaság részének tekinti a partmeaiti szigeteket — hangoztatja Hugh Gaitskell Drezdában a Beethowen Rá­diógyár FDJ fiataljai egy impo­záns Diamanla rádiókészülék­kel állítottak vendégeink, a ma­gtár párt és kormánydelegáció élé. — Vigyék el a német ifjúság baráti kézfogásával együtt a magyar fiataloknak — kérték Kádár elvtársid. Kádár élvtárs, a KISZ Központi Bizottságának adta: jutassák el az ország egyik jól működő falusi KISZ szerve­Hogy ezzel végezlek, Sári Bé­la tonat'sélnökköl tátólkozott össze a KISZ titkár. A beszél­getés eredménye az ’önkéntes segítőbrigád faluszépitési mun­kálkodása. Járdát építettek. A já­rási KISZ bizottság kérésére parkosították a tiszaőrsi KISZ üdülőt. Nőttek a fák, gondoz­ni kellett. A nyár folyamán há­mónikát, röplabda, fut ball felsze­relést. Futballcsapatunk a járási bajnokságba nevezett be. Tan- góharméniikátsaik minden vasár­nap este tánczenei adnak a ki- szosöknefc. S a kívülállóknak is, mert azok is bejárnak a szervezet­be, vwnza őket a kiszisták. éle­te. Velük járnak tsz-látogátás- ra (a helybeli Petőfi Tsz-be). Ott vannak, amikor szovjet fiata­lokat hívnak meg klubdélután­ra. Röviden ennyi a levél tartal­ma. Olvasása u!ám bizonyára örülnek a drezdaiak. Jó helyre jutott a Diamanta készülék. — borzák — A Szovjetunióban járt amerikai kohászküi döfi ség jelentése Megjelent az idén tavasszal a Szovjetunióban járt amerikai kohászati .pari küldöttség jelen­tése. A jelentés megállapítja, hogy a szovjet kohászati üzemek korszerű, nagy termelékenységű és jólszervezett vállalatok és nem mardnák el a hasonló típu­sú amerikai vállalatok mögött. — A szovjet kohászati ipar — mondja a jelentés — jelenleg a világ legnagyobb centralizált ipari komplexuma... Ez az óriási ipari komplexum hatal­mas erőforrásokkal rendelkezik nemcsak a termeléshez, hanem a bővítéshez, a modernizálásihoz, a különféle kutatásokhoz és töké­letesítésekhez is. Ennek az ipar­ágnak az irányítása sok vonat­kozásiban igen hatékony. Külö­nösen nagy.hatást tett az, hogy a vezetőség gyorsan tájékoztat az új vívmányokról és gondos­kodik arról, hogy minden üzem­ben, ahol csak lehetséges, beve­zessék és alkalmazzák a korsze­rűsítéseket 2 GTOMI! GYÍKOT; NOVEMBERI REGGEL setének. így ült autóba Nagy Richard alvtáis, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, s hozta le a készüléket Tiszaigar- ra. Az ünnepségen a KISZ titkár is felszólalt. írjanak a drezdai­aknak. írjanak magukról is, is­merkedjenek levélben, s a két nép ifjúsága így barátkozzon. Felolvasta a levelet. Nem idézem szószerint, de ér­demes megismerni tartalmát.­Még januárban megszervez­lek egy 18 tagú fiukból, lányok­ból álló önkéntes segitőbrigá- dot. Első akciójuk a fásítás volt. 2050 darab fát ültettek há­rom szombaton és vasárnap. Ti- $ aennégyen kezdték, másodszor már harmmehatan voltak. romszor kapálták meg kis erde­jüket. Míg a fák felnőnek, addig nagyon sok mindent megvalósí­tanak. Bővítik az óvodát, ott lesz az önkéntes segítőbrigád. Sőt a pártszékház nagyoöbítá- sán is törik a fejüket. Elgondo­lásuk biztos nem marad atty- nyiban, mert Horda András, Brecek József, Nyíri Sándor, Tar Lajos kőművesek tagjai a brigádnak. Sokmindenre kiterjed figyel­mük. A múlt télen Brenyicki Itnréné kötni-horgolni, sütni, főzni tanította a lányokat. Van népi tánccsoportjuk. Színá elő­adásokkal szórakoztatják a fa­lut. Ebből pénzre is tesznek szert, Vásároltak két tangóhar­(Folytatás) 2 A juhász nékivetette hátát az ^ajtónak. Nagy keservesen egy 'félméterre benyomta. Lehajolt. 5 Kihozott a lábánál fogva egy *rángatádzó álWot, hogy az ajtót Zmég beljebb lehessen tolni. n — Hozzatok nádat! Rakjunk 2tüzet, hogy lássunk valamit! — 2 húzott ki a -omők közül nagy |nyögéssel egy végtelen hosszú 'nádkévét az elnök és odacipelte [ja hodály elé. Gyufát rántott. Le­ihajolt. Meggyújtoiia a száraz, 2 ropogós náéat. 2 A láng először rózsaszínre, 2 majd vörösre mázolta az égen • maradt falakat, meg a két ajtót. ■ Kékcsvörös leit egyszerre a ühodály mögött púposodó széna- « kazal is. S — Te tüzelj — kiáltotta az el­unok a magtárosnak, aki mellette *állt. — Mi pedig elsőnek a nádat Ikezdjük meg! Az van legfeW! — • rángatta kifelé az egyik hosszú bgerendát. • EKKORÁRA összeverődött már vagy húsz ember. Mind ne­kiestek a mentésnek. Az egyik banda a vályogokat dobálta, szedte. A másik a nádat húzta, szaggatta vasvülákkal, ásókkal. A harmadik a gerendákat cihái­ul. A juhász fejszével porté a hodály másik ajtaját, irgalmat­lan erővel. És a vörös fekete éj­szakában egy szó sem hallat­szott. Csak a birkák sírása és a nád csörgése vegyült bele a fűre hajított vályogok dobbaná­sába. Vad elszántsággal, fogcsi­korgató akarással folyt a mentés egy pillanat megállás nélkül. Csak a juhász horkantott néha egy-egy nagyot, amikor dögöt húzott ki valahonnan <a nád- szemfödél alól. Az órák gyorsan rohantak egymás után. S mire lassan ki- vllágosodott, a hodály mellett óriási sír emelkedett, piszkosfe­kete nádból. Jobbra a fűben ré­müli nyáj álldogált. Balra pedig mozdulatlanul feküdtek a dög­lött állatok. —« Százkilencven darab pusz­tult el — számlálta sorra a la­posra nyomott, meredt állatokat a juhász és fejét csóválva nézte kilógó, fehér nyelvüket, halálba meredt szemüket. — így kell benneteket látnom, kedves jó­szágaim — jajgatta nagt: fenti- szóval és a könnyeit törőlgette. — Ne ríj jón, Gergely bácsi — Ha maga nem figyeli a bajt, reg­gelre mind az ötszáz megdöglött volna — vigasztalták a többiek és ők is szomorúan néztek a két sorba fektetett, mozdulatlanná hült állatokat. A falu felől kocsizörgés hallat­szott. A dűlőn nagy táncolással kocsi robogott a hodály felé. Az embe­rek mind arra fordultak. Az el­nök is összehúzott szemmel fi­gyelt. A lovakat rögtön megis­merte. — A község lovat. Ezekkel járt ki ezelőtt ide a tanácstitkár — mondta önmagának és most a négy fejet figyelte. — Kik lehet­nek ugyan és mit akarnak? 10 év&4> d bg&tfrín. A Néplap pályázata

Next

/
Oldalképek
Tartalom