Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-13 / 217. szám
1958. szeptember 18 SZOLNOK MEGYEI NfPLAE s A fejlesztési munka néhány tapasztalata Jászárokszállláson ugyancsak, alakulófélben van egy mező- gazdasági tsz, de ugyanakkor Jászfényszarún még neon büszkélkedhetnek ilyen eredmény - nyel. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jászfényszarúi kommunisták nem dolgoznak. Inkább arról van szó, hogy Jászsfóny- szarun még többet kell tenni, hogy megérjen a munka gyümölcse. Nagyréven és még néhány községben a vezető elvtársak sokszor úgy látják, nincs eredménye fáradozásuknak. Ne csüggedjenek — az eredmény nem marad el Tudjuk, hogy vannak akadályok, nehézségek, hiszen, ha nem lennének, akkor minden fáradtság nélkül diadalra vihetnénk a mezőgazdaság szocialista átszervezését; A pillanatnyi sikertelenségek ne szegjék kedvüket a mi elvtáTsainknak. Ahol ma még nincs számottevő eredmény, holnap már ott is élénkülés lehet, hiszen az egyénileg dolgozó parasztok — még azok is, akik tagadják — élénken foglalkoznak a ’ szövetkezés eszméjével. Ismerjük a problémákat, az ' előrehaladás gátjait, de ezekkel meg tudunk birkózni. S ahol szívósan, fáradságot nem ismerve dolgoznak, ott feltétlenül lesz eredmény. Szekulity Péter Ötletes újítás A mindig fabrikáló Szelei Frigyes elvtárs., a jászberényi Apritó- gépgyár TMK lakatosa idomhajlító gépet konstruált. így a nagyméretű szögacél hajlítását most már nem kézierővel végzik, hanem felmelegítés nélkül, géppel. Egy hónap a munkapad mellett ai hajú. A ne(ve Boros Frigyes. Barátja Bársony Miklós éppen az ellentéte. De csak külsőleg, mert mikor életükről, munkájukról érdeklődőm tőlük, mindketten szinte ugyanazt vallják. Bársony Miklós munkahelye a Vll/a osztály. Augusztus elsején állt először munkába, mint vizsgázott járműlakatos. Munkájáról, dolgozótársairól ezeket mondja: — Számomra nem szokatlan ez a munkakör. Már több mint 3 éve, hogy az üzemben dolgozom. Igaz szakmunkásként, — csak egy hónapja. A vállalat ipari tanulója voltam és így hetente négy alkalommal bejártam az üzembe dolgozni. Mint a ruháirum is látja, sokat dolgozunk olajjal, és piszkos kocsiSalkairészekkel, de azért szeretem ezt a munkakört. Amióta felszabadultam, nagy segítséget kaptam csoportvezetőmtől, — Agócs Jánostól. Nincs olyan nap, hogy meg ne kérdezze: Miki fiam, hogy megy a munka? S ha aztán valamilyen problémám akad, akkor tanít, magyaráz, s nem egyszer össze is szid. Na és munka után? — kérdezem. — Általában moziba, meg színházba járok, szombatonként pedig táncolni. A rendes hétköznapi elfoglaltságaim közé tartozik, hogy hetente két alkalommal eljárok a szolnoki Vasutas labdarúgó csapat edzéseire. Boros Frigyes az esztergályos szakmát választotta, három évvel ezelőtt. Mint szakmunkás augusztus 4-e óta dolgozik a karbantartóknál. Amint belépek, a műhelybe, szép, világos helyiséget látok magam előtt. Jobbra a második esztergapad mellett dolgozik éppen, egy tengely esztergálását végzi. — Áltálában tengelyeket, orsókat és orsóanyákat javítunk — mondja, amikor egy pillanatra felnéz munkájából. Nagyon szeretem ezt a munkát, mert tiszta és az ember úgy érzi, hogy mindig újai alkot. S aztán a többi kérdésre már úgy válaszol, mint aki megszokta, hogy újságíróknak nyilat^ kozzon .Elmondja, hogy az ifjúsági mozgalomban 1953 óta vesz részt és jelenleg is KISZ tag. Szeret moziba járni és szombatonként a Tiszába megy táncolni. Sokat segítenek neki az idősebb szakmunkások, de had idézzem a saját szavait: — Mindjárt a munkába állásom után volt egy problémám, nem tudtam megcsinálni egy kijelölt munkát. Egyszerre hárman is segítségemre siettek. Mihályi László, Csányi János és Alcser Pista bácsi. Mondhatom, nagyon jól esett. Röviden csak enny i a két fiatal szakmunkás vallomása. — Arról már egyik sem beszél, hogy társaik elégedettek munkájukkal és lopva összenéznek a hátuk mögött s elismerik, hogy: Jól csinálja a gyerek, jó szakmunkás lesz belőle. Mert, hogy a szakma minden csinját-binját jól ismerő dolgozók legyenek, ahhoz kell még egy kis gyakorlat. S mindkettőjük munkaszeretete, tanulnivágyása biztosíték arra, hogy nemsokára azok is lesznek. . . j . : • — pattal — Új mezőgazdasági tsz és tszcs alakult Pusztamonostoron Néhány nappal ezelőtt Pusztamonostoron, a jászberényi járás egyik kis községében új mező- gazdasági tsz alakult. Tizennégy dolgozó paraszt 150 holdon kezdi majd meg a közös munkát. Közös gazdaságuknak a Haladás nevet adták és elnöknek Seres László 8 holdas dolgozó parasztot választották meg. A mezőgazdasági. tsz megalakulásával egyidőben tizenöt család lerakta egy új tszcs, a Kossuth Tszcs alapjait. Hirtelen beleszárt valami a bordái alá. Rosszat sejtett. Ujjal akaratlanul összeszorultak a vas- villa sima nyélén, amivel az előbb a nádat hányta, HÁROM BERETVÁLT arcú, meg egy bajuszos ember ült a kocsin. De egyik se ismerős. Nyilván máshonnan kerülhettek ide. A lovakat egy báránybőrsip- kás hajtja. A kocsi a Kodály irányában megállt a dűlőn, úgy jó húsz lépésre az emberektől. Az idegenek meglepetten néztek a fűben fekvő állatokra. Aztán a bárány- bőrslpkás ember felállt. A sapkájához nyúlt. — Jóreggelt! — mondta hangosan. — Jóreggelt — morogták az emberek mind és feszülten várták, mi következik. — Idefigyeljenek, magyar testvéreim — kezdte az idegen. — Azért jöttünk ki a községből, hogy bejelentsük maguknak: megfordult a világ sora. Nincs többé tanácselnök, meg párttitkár. a Nemzeti Bizottság intézi ezután az életet. Visszajött a régi, rendes világ! Minden föld visszakerül a régi gazdájához. A szövetkezeteket felosztjuk! Az elnök megdermedve hallgatta a szavakat. S az ugrált a Icoponyájában, hogy elérkezett a nagy pillanat. Most dől el, amin annyit álmatlankodott egy hét óta, hogy együtt mgradnak-e vagy szétmennek ők is, mint a többiek? Most derül ki, milyen szándék motoszkál a tagok fejében. Dolgoznak-e tovább is így, vagy nekimennek az istállóknak, a Igaziaknak és széthurcolnak mindent? Barka József mindenre elszánva szorongatta a villa nyelét. Elhatározta újra, hogy ha kell elpusztul, de a szövetkezetei nem hagyja. VASDARABOKKÁ merevedve hallgattak a tűz mellett az emberek is. Látszott az arcukon: ők is jól tudják, az életük, a jövőjük dől el most jobbra, vagy balra. — Akik ki qjkamak lépni a szövetkezetből, jöjjenek közelebb — hallatszott a kocsi felől. — Elég volt! inkább megdög- lünk, de a szövetkezetünket nem hagyjuk! Nem leszünk újra urak kutyái! — indult a kocsi felé rekedt kiabálással az elnök. — Üssük agyon őket! — rántott ki a tűzből egy hosszú nád- kévét a juhász és a lángoló csóvával a kocsihoz rohant. Odadobta a lovak elé. — Ide mind, emberek! Ne hallgassuk tovább ezt az ugatást! A lovak a lángtól egyszerre két lábra ugrottak. Hátrahőköltek. hogy majd elpattant a rúd. Félrerántották a kocsit. S nyerítve, nagyokat horkantva, öles ugrásokkal rohantak neki a világnak. A benne ülök mind hanyattvágódtak a derékba. Ott lapultak, halálra voltán, egymásba kapaszkodva. Az ásók, a vasvillák egyszerre a magasba emelkedtek, — Utánuk! — ordították az emberek nekivadulva és mint az ár, zúdultak az idegenekre. A kocsi táncolva robogott vissza a falu felé. Az emberek lihegve szaladtak egy darabig utána. Amikor látták, hogy nem érik utói, az öklüket rázták. — Álljatok meg, az anyátok rettentő istenit! A kocsi lassan eltűnt a fák között. AMIKOR VÉGLEG eltűnt az egyik kanyarodónál, az elnök megtörölte kabátja elejével ve- rejtékes homlokát. Végtelen hosszút sóhajtott. S megköny- nyebbülve állapította meg, hogy az igazi vihar most vonult el a szövetkezet fölött. — Emberek — mondta lassan. — Délután nekikezdünk az új Kodálynak. Éjjelre meg mindenhová dupla őrséget állítunk. A nap akkor bújt ki valahonnan a felhők hasa alól. Véres arccal, de mosolyogva nézett végig a hallgató földek fölött. — Vége — P ár nappal ezelőtt rövid ét sóoldalas hír jelent me| a Szolnok megyei Néplap-ban Arról szólt, hogy január 1-tő 4244 szövetkezeti gazdával erő södtek a megye termelőszövetkezetei. Sokatmondó szám ez bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok érdeklődése erőteljesei a szövetkezés felé fordult ét hogy politikai munkával ezt a; érdeklődést serkenteni lehet ét éppen az átszervezés érdekéber serkenteni is kell. Augusztus 20 után megyeszer- te még erőteljesebb iramú mun, ka kezdődött; A feltételek meg vannak. A szövetkezeti gazdasá gok ugyanis az idei rendkívül időjárás ellenére jó közepes, só itt-ott kiváló termést takarítottak, illetve takarítanak be. / tsz-tagok jövedelme évről óvr< nő és még igen számottevő feltétel az is, hogy az egyéni gaz dák érdeklődnek és elismerőei beszélnek a közös gazdasá goi eredményeiről. Számos tsz-láto gátason mondják el, hogy m tetszik nekik a nagyüzemben. / mezőtúri középparaszt találko zón is állástfoglaltak a szövet kezeti gazdálkodás mellett, mé| akkor is, ha bátran és őszintéi beszéltek a még fellelhető hi bakról. Az augusztus 20 utáni erőtel jesebb kibontakozásit elősegítet le a Megyei Mezőgazdaság Fej lesztési Bizottság megalakulás ég azonnal munkálkodása. Sok helyütt új tagokkal erősítettél és kibővítették a fejlesztési bi zottsá gokat olyan előrelátó egyé nileg dolgozó parasztokkal is akik ma még ugyan fenntartás sál élnek, de lényegében jól lát jak a jövő útját A z élénkülésihez hozzájárul az is, hogy a tömegszerve zetek ugyancsak hatékonyai dolgoznak s így elmondhatjuk hogy pártunk agrártéziseinel szellemében, a megyei pártbi zottság útmutatásával hozzá kezdtünk ahhoz a munkához amelynek a feltételei megvan nak és amit a fejlődés ír elő. A kezdeti eredmények bízta tóak. Az elmúlt napokban Be senyszögöm, Jószágon, Tiszabu rén ifjúsági tsz alakult, mái községekben ifjúsági előkészíti bizottságok működnek. Az ifji- kommunistáktól pártunk el is ; várja a lelkes kezdeményezést. És az is bizonyos, hogy a Szol- . nők megyei kiszisták tovább h-a■ ladnak a megkezdett úton és ■ még sokan követik a tiszaburai, , a jászágói ifik példáját. Nagyivánon, Jászkiséren és ! néhány nappal ezelőtt Pusztamo• nositoron is új mezőgazdasági ; tsz alakult. Számottevő belépé• sek történtek a törökszentmikló- 1 sd járás közös gazdaságaiba, megyeszerte pedig több mint száz • dolgozó paraszt írta alá az el- . múlt héten a belépési nyilatko■ zatot. L átnivaló tehát, hogy a megye valóban mozgásban ■ van. Céltudatos, szívós apró- ■ munkát végzünk, s ha lassan is, • de előre haladunk. Ennek az elő- > réhaladásn-aik kiváló segítői a • helyi vezetők, a népnevelők, ' azok a régi jómódú szövetkezeti i gazdák, akik megtisztelő párt- : megbízatásként fáradtságot nem ■ ismerve látogatják egyéni gazda i- barátaikat, felvilágosító munkát ■ végeznek, meggyőző módon bi- • zonyítják pártunk igazát, azt, • hogy a nagyüzemi gazdaságok- ! -ban a parasztság helye. 1 A szövetkezeti agitátorok a falu forradalmi átalakítói, öle küzdenek az első sorban, a front- ■ vonalban. Megbecsülést érdemel- - nek ezek az elvtársaink, hiszen ■ fontos politikai munkát végez- 1 nek, s ha talán ma még itt-ott ■ népszerűtlennek is tűnik muri- : kájuk, az idő őket igazolja majd. ■ Minit ahogy az elmúlt évtized ■ igazolta azokat a bátor úttörö- > két, akik 1948-ban elsőnek rak- ■ ták le egy-egy közös gazdaság • alapját, s akiket szeptember 14- én ünnepel az egész ország, t predtnényeinkről beszélünk, Ej de eredményeink nem te- i hetinek és nem tesznek bennün- , két önelégültté, hiszen világo- : san látjuk, hogy a mezőgazda- - ság szocialista átszervezése nem - diadalmenet, hanem a régi és - az új szívós harca, buktatókkal, . megtorpanásokkal, előreszala- dással, egyhelyben topogással. . A fejlesztés tehát kitartást és sok-sok újrakezdést igényel. — . Emellett még több türelmet, i Jászágán például néhány nap > alatt két tszcs és egy mezőgazda- i sági tsz alakult, A szomszédos Szeptember 11, péntek. Reggel fél hét. Az égen komor felhők gyülekeznek, a munkások szorosabbra húzzák magukon a kabátokat; és sietős léptekkel igyekeznek a -Járműjavító felé. A kapuban szinte pillanatonként kattan az óra, blokkolnak s aztán mindenki indul munkahelye felé. Hét óra előtt pár perccel két fiatalember szinte egyszerre lép be a kapun. Szervusz — köszöntik egymást. Kezetfognak és együtt indulnak a műhely egyik legtávolabbi pontja felé. így történik ez minden reggel. Szinte percnyi pontossággal lépnek a gyár területére. — Az egyik magas, izmos szőke-
