Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-04 / 209. szám
1958 szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP %\ f Ailaml gazdaság - a legfejlettebb szocialista nagyüzem | Gazdagodott az üzem, x Eső, szárazság egyaránt ellensége a parasztembernek, ha rosszkor érkezik. Egész esztendő munkáját teheti tönkre az aszály, rothaszthatja el a napokon keresztül vigasztalanul szemerkélő eső. Mióta mezőgazdaság létezik — ki tudná, hány évezrede — azóta törekszik az ember ama, hogy függetlenítse magát a természet, az időjárás szeszélyeitől. Hogyan teszi ezt? A tudomány, a korszerű gazdálkodás fegyverével. S hogy nem eredménytelenül, azt szocialista nagyüzemeink, az állami gazdaságok példája bizonyítja. Az okos gazdálkodás alapja: a helyes tálajerőhasználat, a jó talajmunka és a vetésforgó. A talajerővisszapótiásit istálló- és műtrágya felhasználása biztosítja. Bőséges istállótrágyázás csak megfelelő állatsürűség mellett valósítható meg. Állami gazdaságaink ezért arra törekednek, hogy az állatsűrűséget — a mi- v iségi követelmények szem előtt tartása mellett — állandóan nö- r-ljék. Az Ahsiszigéti Állami < n>dóságban két kát. holdra jut egy számosállat, a pusztaszent- ' ” másiban háromra, a mezőhében pedig 3.2-re. Ezzel párhu- : mcsan jelentős , mennyiségű ■"ü trágyát használnák fel. így a r usztaszenttamási Állami Gazdaságban kát. holdanként 320 kg-ot, a mezőhékiben 290 kg-ot, a tiszaszentimreiben 250 kg-ot. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az állami gazdaságokra nem vonatkozik az a hatalmas kedvezmény,, melyet a 3004-es kormányhatározat a termelőszövetkezetek részére biztosít. A műtrágyára költött sok- százezer forint mégis megffiad- zik — de erről majd alább.; -. Ismert tény, hogy a négy-öt eves lucemavetés kiszántása egyszeri istállótrágyázással egyenértékű. Ezt megelőzően a pillangósok kaszáláison és magfogáson keresztül növelik a gazdaságok jövedelmezőségét. Ez az oka annak, hogy állami gazdaságaink fokozatosan emelik pillangós vetésterületüket. így a palotási jelenlegi 11 százalékos pillangós területét két év alatt \ nnrmnnr,n< 25—30 százalékra futtatja fel. A most elmondottak után joggal vetődik fél a kérdés: miből mennyit termelnek megyénk állami gazdaságai? A Szolnok megyei állami gazdaságok — melyek köztudomásúlag nem a legjobb földeken működnek — idén 12 ezer 835 kát. holdon termeltek búzát, holdanként 11.20 mázsás átlagtermést értek el. A Mezőhéki Állami Gazdaság ugyanakkor 1206 kát. holdon átlag 15.52 mázsáit, az igen gyenge termőerejű földdel bíró palotása pedig 542 kát. holdon átlag 12.90 mázsát takarított be. Háromezerhánomszázöt hold kiterjedésű kikapcsolt rizstelepen az állami gazdaságok zabból 8.19 mázsás átlagot értek el. Kimagasló a Mezőhéki Állami Gazdaság 15.48 mázsás és a Fel- sőjászsáigi Állami Gazdaság 12.20 mászás átlagtermése. A 613 kát. kát. hold összterületen vetett tavasza árpa 12.30 mázsás átlagot hozott; a Mezőhéki Állami.Gazdaság dolgozói meg éppen 16 mázsás, a pusztakürtié pedig 12.10 mázsás tavaszi árpa terméssel büszkélkedhetnek. Azokban az esztendőkben, melyekben az állami gazdaságok szervezettsége nem állt a mai szinten, baj volt a kapások körül. Ma már nincs. Megyénk állami gazdaságai 1400 kát. holdon vetettek cukorrépát. Ezen a valóban nagy területen — szerény becslés szerint — 170—180 mázsás átlagtermés várható. A várható kukorica-átlagról összefoglaló megyei színtű becslés még nem áll rendelkezésünkre — egy-egy gazdaságról azonban igen. Így a Mezőhéki, Pusztakürti, Felsőjászsági és Kuncsorbai Állami Gazdaságban egyaránt 30—32 mázsás kukoricatermést várnak holdanként. A monokultúrás rizstermelés felszámolása és a hatos vetésforgó egyidejű bevezetése hihetetlennek tűnő arányban emeli a földek szénahozamát. A Pusztabánrévei Állami Gazdaságban — például — az öntözött terület 50—60 mázsás szénaterrnést hozott. öntözés nélkül ez 10—15 mázsánál alig volna több. Érdemes egy pillantást vetnünk az állami gazdaságok fe- jési eredményeire is. Fél év alatt tehenenként 2154 liter tejet fejtek a Palatási Állami Gazdaságban, a kunmadarasiban 1836 litert, a mezőhékiben — 392 tehén melletti — 1707 litert. Jó dolgozó állami gazdaságaink kát. holdanként 5—6 ezer forintos termelési értéket mutatnak fel; ez a szóm megyei átlagban sem lebecsülendő: 4 ezer 200 forint. Annak az áru- mennyiségnek értéke, amit tavaly adtak át megyénk állami gazdaságai a népgazdaságnak, kereken 360 millió forint. Meg kell jegyeznünk, több árúféleségért az állami gazdaságok lényegesen kevesebbet kapnak, mint a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák. így búzáért mázsíánként 200 forint helyett mindössze 160 forintot, a rizsért 450—500 forint helyett csupán 430 forintot. Az árak ily módon való alakítása fontos népgazdasági érdek. E látszólagos tehertételek ellenére is meghaladja a 36 millió forintot megyei állami gazdaságaink múlt évi nyeresége. Azok a dolgozóik, akik az állami gazdaságokban tevékeny- kednek, keresetükön át tapasztalhatják a nagyüzemi gazdálkodás eredményességét. Havi átlagkeresetük — az idénymunkásokat nem számítva — 1300— 1400 forint. Ehhez járulnak a szociális juttatások, nem utolsó sorban pedig a prémiumok és a nyereségrészesedés. Tavaly megyénk állami gazdaságainak dolgozói négy és félmillió forint nyereségrészesedést kaptak. Az elmondottak csupán nagy vonalakban ismertették a Szolnok megyei állami gazdaságok eredményeit. A hivatalos felméréseken nyugvó adatok — úgy véljük — önmagukban, minden kommentár nélkül is bizonyítják: az állami gazdaságok a szocialista nagyüzem legfejlettebb formái; működésük a népgazdaság szempontjából eredményes és nélkülözhetetlen. — b. z. — A ,j .-'löirényi'AprítógépgywrbUu ~územbe helyezték a regen fcf- vént szekérhidmérleget. Most már könnyen ellenőrzik a behozott anyagok és áruk súlyát és ugyanakkor ki sem vihetnek többet az engedé lyezettnél. Figyelni kell a közvetett anyag lelha-ználását Az üzemekben az anyagfelhasználás két módja közül a közvetlen anyagét előre megállapított normák szabják meg. A gazdaságos termelés megköveteli, hogy ezeket a normákat a gyártási részlegek ne lépjék túl és ezenfelül törekedjenek csökkenteni a fennálló normákat a minőség romlása nélkül. A közvetett anyagot azonban ügy-más után szívja az erős, piros Munkást. Nem -nagy dohányos, de most olyan dolgokról beszélgetünk, ami feszültséget vált ki belőle és növeli nikotin- éhségét. A kenderföld közepén ülünk, ahol körülöttünk halványsárga ruhába öltözve diszlik a határ. A tompa színek nyugalmas, békés gondolatokat ébresztenek és az ősz közeledtét sejtté tik. A látszat csal. Indulatok feszülnek az emberekben és a termést érlelő határ nem fejezi ki az érzéseket. — Fenyegetnek; nem a szemembe — hátam mögött... De nem félek. A bicskám mindig magammal hordom — mondja fojtott hangon. Ifjú N. Tóth József a neve. Jeles gazda. Cibakházán jól ismerik s most különösen jól. Hiszen ez az ember nagyon sok maradi megdöbbenésére termelőszövetkezetet akar alapítani. Áttörni a konzervativizmus ostoba korlátalt és létrehozni egy szocialista nagyüzemet. S az az igazság, hogy éppen ezért gyűlölik sokan. S ez az okos ember beszélgetés közben önkénytelenül is az „Uj barázdát szánt az eke” című regény hőseit juttatja eszembe. Kezével félkört ir le. — Látja, hatszáz forintot ígértem, meg három kiló szalonnát — nem vállalta senki. El is hiszem, a kenderaratás nem az a leányálom. Nevet A napló és a kieska — Szerencsém volt, kombájnt kaptam. A másfél holdat másfél óra alatt learatta. Kétszáz forintot fizettem. S gondolkodva, a szavakat alaposan megrágva, sorolja, hogy jött ő rá — szinte magától — arra, hogy nincs kiút, amíg megvan a mesgyehatár. — Naplót vezetek évek óta; olyan az, mint a tükör. Bevételkiadás, időjárás, munkamennyiség ... minden-minden fel van benne jegyezve. Kérdőn rámnéz. — Mit gondol, mennyi volt tavaly a bevételem? Úgy mérlegelje a választ, hogy szövetkezeti gazda akarok lenni... — Húszezer forint... — Kevés. Kilenc holdon gazdálkodom. — Harmincezer? — Nem. Hatvanezer. Bizonyítani tudom. De tudja, mennyi munkával?... A napló ezt is őrzi. Annyival, hogy szakadásig dolgoztam és az esztendő háromszázhatvanöt napja alatt négyszázhúsz napnyi időt munkával töltöttem. Látja, így néz ki a nevetséges kisparaszti önállóság, függetlenség... Ha azt akarom, hogy legyen valamim, rabja vagyok a földnek, jószágnak, mindennek. S ami a legérdekesebb: a hatvanezer forintból mintegy harrmncezret felemésztett a gazA A daság, a jószág, a s^suzanijavi- tás és a többi. Ifjú. N. Tóth Józsefet jeles gazdaként emlegetik. Jómódú embernek tartják, mint ahogy az is. És sokan éppen ezért nem értik, miért nem nyughat. Miért fész- kelődik, hiszen mindene megvan. Nem értik, mert nem tudják, hogy ifjú N. Tóth József nemcsak dolgozni tud, hanem gondolkodni is. — Nekem, elvtárs — kiszámoltam! — egy hold kukorica ehe- kapázása 50 forintban van. Ugyanakkor a nagyüzemben a Zetor-műveléssel 16 forintba kerül ugyanez a munka. Most még hozzá kell azt is számolnom, hogy amikor én ekekapázom, akkor este már nem mindig érzem a lábam, mert vagy harminc kilométert legyalogoltam. S a fáradtságtól a nyelvem lóg. De este mégsem fekhetem le — majd csak a jószág etetése-itat ám után. Azt mondják, a tsz-ben parancsolnak; az egyéni gazdának ' meg nem paracsöl senki. Hát. ha nem parancsol senki, akkor ■ miért nem teszi meg azt, hogy ' egész napi ekekapázás után ) nyomban az ágyba bújjon ? ... , Az élet feltette a nagy kér- , dést: merre menjünk? Hová ve■ zessen a parasztság útja? S itt, ■ Cibakházán, ebben a gazdagba- ; tárú községben ma még kevesen I értik úgy a fejlődés követelmé■ nyelt, mint ahogy megérti N. Tóth József. A Sárszögben sze-J; rét ne tsz-1 alakítani. Azt is el-g sorolja, mit lehetne ott vagyoni hamar megvalósítani — és any-$ nyit termelni, hogy neki ismét3 hatvanezer forint bevétele Ze-Jj gyen, de tiszta bevétele. q — Sárszög igazi kincsesbánya,5 ot van a pénz benne, csak ki kel-Q lene bányászni. De most még egy^ negyedét sem adja annak, amitq adhatna, öntözéses gazdálkodásig — ez kellene oda. S összefogás-g sál meg tudnánk valósítani. Két-Q százhold szőlőt nagyüzemi mó-Q dón művelhetnénk. A tiszapar-Q ton nyolc-tíz hold füzest telepít-9 hetnénk. Ez adná télire a mun-q kát; kosárkötés, miegymás .. .9 Mintegy száz holdon nyárfaerdötq létesíthetnénk. S ami a legdédel-Q getettebb elgondolásom: tíz-q tizenötezer viziszárnyast lehetneQ tartani — annyit, hogy eláraszt ha tnánk vele a szolnoki és a kecs-g keméti piacot. S ezekből jönnej ám a pénz! Mert én m:ymondom'í magának őszintén, elsősorbang azért akarok szövetkezeti ember9 lenni, hogy még több bevételemé legyen. Nem is tagadom; eZ az'i igazsá; g Üjból rágyújt; fújja a füstötQ és gondolkodik. Talán látja isS maga előtt a korszerű, megala-9 pozásra váró nagyüzemi gazda-Q ságot. Furcsa ember. Tudjad hogy fenyegetik, de azt is tudja neki van igaza, s ha a helyi ve-G zetőktől segítséget kap, mire új-Q bői visszajönnek a fecskék: őg már szövetkezeti gazda lesz. ^ SZEKULITY PÉTER* a tapasztalati tényszamok ján szokták figyelni és ellenőrizni. Vannak még üzemek, ahol a rezsi-anyag felhasználása negyedévenként úgy alakul, ahogy éppen sikerül, vagy találomra szűkítik annak felhaszná« lásSf A Tisza Bútorgyárban az el» múlt időkig csak negyedévenként vizsgálták, hogy hány forintot költöttek csiszolópapír- |ra, kenőolajra, tisztítórongyra, ístb. Ezzel a módszerrel nem •tudták menet közben ellenőrizni [a rezsi anyagköltségek alakulását. Nem tudtak a műszaki vehetők ténylegesen bekapcsolódni iazok gazdaságos felhasználásúiba és sokszor pazarlás történt; i Ma a -Tisza Bútorgyárban is [követelmény a takarékos mun- |ka. Ezt maguk a dolgozók kö- ivetelik meg, mert nem közöm- [bös számukra az évvégi nyereségrészesedés alakulása. Elváríj ák a műszaki vezetőktől, hogy [figyelmeztessék őket a felesleges anyagfelhasználásra. Az eddigi ötletszerű figyelmeztetés most tudományos alapokat ölt a [gyárbar I Jelenleg azon dolgoznak, hogy felmérik a havi közvetett anyagfelhasználást gyártmányonként |és anyagfajtánként így lehető- iség lesz üzemrészenként észszerűen csökkenteni a közvetett [anyag-felhasználást, ami az [üzem nyereségét növeli; i A közvetett anyag felhaszná* ilásának figyelése és ellenőrzé* [se tudományosan kidolgozott módszerrel segítség lesz az üzem leredményeinek fokozására. | A bútorgyárban az önköltség | csökkentésé érdekében az anyag* (felhasználás után a közvetett [bért veszik vizsgálat alá, hogy a [még meglévő hibákat is kijavít- isák és ezáltal megakadályozzák |a keresetnövelés különböző csa* 'tornákon való eiúszását,
