Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-04 / 209. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. szeptember 4. Meg kell találni a kapcsolatot a munkások érdeke és a tsz-fejlesztés között A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóival beszélgettünk a termelőszövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Az ő véleményüket, elképzelésüket, tapasztalataikat tolmácsoljuk itt. A pártszervezetnek kellene kezdeményeznie Arra a kérdésre, hogy mit tudnak arról, — miként élnek, milyen jövedelmük van a tsz- tagoknak, a darabolóban dolgozó Panyókai és Török elvtárs csak a vállát vonogatta. Csak annyit tudtak, hogy „most már jobban élnek a csoporttagok.” A patronálásról az üzem több munkása semmit sem tudott. — Nem is csoda, hiszen a számukra segítségadás szempontjából a közelmúltban kijelölt Kuncsorbán még az üzem vezetői sem voltak. Ilyen és ehhez hasonló tények ismeretében nyugodtan el lehet mondani, hogy a párt vezető szervei által központi kérdésként megjelölt tsz-fejlesztés még nem keltett kellő visszhangot a Mezőgépgyárban. Ha beszéltek is erről, nem eleget, nem kellő hangsúllyal, s nem a feladatok, meghatározásával. Taggyűléseken szobákéról ugyan, de csak ügy, mint „másodlagos szempont.” S ez nemcsak az üzemiek hibája. A régi pártmunka fogyatékosságait elemezve a városi pártbizottság több ízben hangsúlyozta, hogy helytelen volt annakidején, mikor 40—50 munkás háziagitácíót folytatott, belépésre ösztönözte az egyéni gazdákat. t)e azt már — Perge elvtárs, a technilógiai osztály dolgozójának szavait idézve — nem hangsúlyozta kellő eréllyel a végrehajtó bizottság, hogy a módszerekben lehetett és volt is hiba, da a parasztsággal való állandó érintkezés, szoros kapcsolat fenntartása nem volt helytelen, hanem ma is megszívlelendő, tettre serkentő követelmény. Mivel erről keveset beszélnek, azt tartják a munkások — még azok is, akik szívesen tennének valamit a csoportok fejlesztése, erősítése érdekében, — hogy „kezdjék mások.’ S ki más kezdhetné a mezőgazdaság átszervezésének segítését, mint a legáldozatkészebb, politikailag fejlett elvtársakból álló pártszervezet Annak kellene a vezetőszervek útmutatása szerint nagyobb hévvel, gyorsabb ütemben tenni valamit a közös gazdaságokért felszámolni a jelenleg tapasztalható elég nagyfokú közömbösséget Mit lehetne tenni? Mindenek előtt az üzemen belül kell elérni, hogy minden munkás tisztában legyen azzal, hogy a párt nem mondott le a mezőgazdaság önkéntesség elvén alapuló átszervezéséről, s ha ez szóbakerül, akkor álljanak is ki a párt politikája mellett. Nemcsak a helyes politika iránti ro- konszenvről, hanem a munkások személyes érdekéről is szó van itt. Nekik sem közömbös, hogy a város határában egyénileg, vagy közösen művelik a földet. Piacra járó feleségük is örül, mikor az üjdonságszámba menő zöldségféléket is olcsón beszerezheti a tsz-ektől. A kofák nagy bosz- szúságára ugyanis a törökszentmiklósi tsz-ek egyre-másra „rontják a bótot”, a piaci árnál olcsóbban adva a portékát. Hátha még többen, s eresebbek volnának! Akkor lehetne csak leszorítani az élelmiszerárakat. A szövetkezés érdekében agitálni viszont csak akkor tudnak a munkások, ha ismerik a tsz-ek eredményeit Ez ügyben is sok tennivaló hárul a pártszervezetre. Nem kevésbbé a helytelen nézetek leszerelésében. Gyakran hallani még most is a Mezőgépgyárban, hogy „jobban megy a parasztoknak, mint nekünk, minek segítsük őket?” A pártszervezetnek meg kellene magyaráznia az előbb említett piaci példához hasonló tények ismertetésével, hogy a tsz-fejlesztés nemcsak a parasztok érdeke, hanem minden dolgozó felemelkedését, az ország boldogulását egyaránt szolgálja. A pártszervezet segítsége sokat jelentene olyan munkások számára is, akiknek közeli ro- kona, jóismerőse egyénileg gazdálkodik. Kovács Mihály lakatos például elmondta, hogy édesapja egyénileg gazdálkodik, s nem tudja rábeszélni a belépésre, pedig a csoportban biztosan nem kellene annyit dolgoznia, s többet kereshetne. Agitációs érvekért nem is kellene messzire menni. Az öntődében dolgozó Papp Károly felesége például a Dózsa Tsz tagja. Elmondta, hogy ha felesége jövedelmét a munkában eltöltött hónapokra arányosan elosztanák, 1.400—1.500 forint átlagkereset jönne ki. Nem jár tehát rosszul az a munkás, akinek a hozzátartozója a tsz- ben találja meg életútját. Segíthetnek az üzemiek a tsz- tagoknak közvetlenül is. — S nemcsak az elromlott gépek javításával szakmai tanácsokkal, hanem elsősorban politikai munkával. A szövetkezetek várják segítségüket Ezért kell rendezni minél előbb saját hézuktáját. — si. — JtnJUwíqtM példát.. Gondolatok a szocialista emberről Azt mondjuk, hangoztatjuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodásból nemcsak anyagi haszna származik a dolgozó parasztságnak, hanem jelentős változás történik életmódjában, felfogásában. A szövetkezeti gazda szocialista emberré válik. S ez el- választhatajtlan a mélységes humanizmustól, az emberségtől, a gyengébbek támogatásától, segítésétől, Ezt mondjuk, s ez így is van. Evekkel ezelőtt még hire-neve sem volt ez idős tsz- tagok nyugdíjazásáról szóló rendeletnek, de legtöbb termelő- szövetkezetben már akkor nyugdíjazták a munkaképtelen embereket. S emberségből adnak példát ma is nap mint nap ezernyi, meg ezernyi helyzetben a szövetkezeti gazdák. Ennek sokrétű megnyilvánulásait ritkán jegyzi fel a krónika, pedig mennyire érdemes beszélni róla és elgondolkozni rajta, figyelemmel kísérni, hogy a tsz-ekben feloldódnak és eltűnnek a régi kegyetlen törvények. Az egyéni gazdának még ma is ha elpusztul a tehene, vagy a lova, földje te--másét elveti a jég társai legjobb esetben csak sajnálkoznak rajta. Ennél többet nem tesznek és nem is tehetnek. S afctt szerencsétlenség ért, az talán évekig megérzi a veszteséget, és csak nagyon sok munkával éri ismét utói magát. A szövetkezetben dolgozó ember nincs egyedül. Ha bajba jut, nem hagyják magára, segítik társai. Be nemcsak az egy emberre, hanem esetenként a kollektíva minden tagjára vonatkozik. Itt a bizonyság,. A tiszasiilyl Sallai Tsz földterületének 50 százaléka ártéren terül el, s itt ma még bizonytalan a gazdálkodás. Ezen a területen az idén sem termett jóformán semmi. Nagy veszteség érte tehát a Sallai Tsz gazdáit, s szinte pótolhatatlannak tűnő a kár, de a bajban nem maradtak egyedül, A járás többi szövetkezetének gazdái amikor hírül vették, hogy mi a helyzet a Sallai Tsz-ben, egymásután jelentették a járási tanácsnak: „segítünk". És segítenek. A jászapáti Kossuth Tsz, a jászszentandrási Haladás Tsz, a jászkiséri Szabad, Föld Tsz, a Kossuth Tsz, a Táncsics Tsz, a ‘ászladényi Vttörő Tsz, Rákóczi Tsz gabonát ajánlott fel és küld a Sallai Tsz gazdáinak. íme, ez is bizonyítja, hogyan teszi emberségessé a paras—i életet a közösség. L -* *- - -- -* *- ' —-----—e-" ig * ÍL —S -* --_—. —■ cÁ tíúüöziu k&va Az ember élete több szakaszra oszlik. A gyermekkort követi a serdülés, majd az érettség ideje. Ekkor vagyunk a csúcson, s azután nagyon lassú, majd gyorsabb tempóban közeledik a szervezet elhasználódása, az öregség. A nők harminc éves koruk táján állnak teljes testi erejük teljében, s ennek elmúltával lassan-lassan, akármilyen fájdalmas is bevallani, de megkezdődik az öregedés folyamata. Ez egyébként, s az idegrendszertől függően több-kevesebb ráz- kódtatással jár. Mindenesetre a2 egészség, a rendszeres élet itt is, mint minden területen, nagy előnyt jelent. A nőkre különösem nagy teher járuL A dolgozó nők rendszeres munkájuk mellett ellátják a háztartást, gyermeket nevelnek, s azon kívül feleségek is. Harminc titán a nők általában hízásra hajlamosak, ezért a zsír éa Msztféteaégeket kerülni kell. Sokát kell « levegőn mozogni. Kevés nő tudja, hogy a dohányáén — sajnos — öregít. Sokat vitatott kérdés, hogy az eeszonyok előbb öregednek-e, mint azok, akik nem élnek há- ‘ ttaeöetets Nos, erre a válasz az, hogy ha egymás mellé állítunk egy nyugodt, kiegyensúlyozott életet élő férjes asszonyt, s egy úgynevezett vénlényt, azonnal meglátjuk a különbséget. — Aki a fiatalságával jól gazdálkodott, annak nem kell félni az öregségtől sem. A legnooo asszony a peteei^.. megszűnésétől számítja öregedését. Pedig nem így van. ez csupán egy szakasza ennek a stádiumnak. A szervezet igen okosan gazdálkodik. Éppen ezért a megfelelő korban beszün.eti működését. Nálunk ez általában 45—50 éves kor körül következik be. A változás korában gyakran van szükség orvosi kezelésre, de ennek soha nem az a célja, hogy a peteérést visszaállítsa. A kezelésre akkor van szükség, ha a változás kellemetlen testi tünetekkel jár, nyugtalanságot, hevülést okoz. A kezelés akkor helyes, ha ezek a jelenségek megszűnnek. V télivé A Karfiolt rózsákra szed-üK, forró vízben félig megfőzzük, levét, lecsurgatjuk, gyenge forralt sós vízzel leöntjük. Az üvegekben teszünk rá egy kis szalicilt, erősen lekötjük és kigőzöljük. Karaiáb. Apró karalábot veszünk, meghámozzuk, belét kockára összevágjuk. Sósvízben fóllg megfőzzük, üvegekbe rakjuk. Ezután újra sósvizet forralunk. Ha félig kihűlt, ráöntjük, erősen lekötjük és kigőzöljük. Szárított gomba. A gombát felfűzzük és kitesszük a napra száradni. Alma, kérte aszalása: A gyümölcsöt meghámozzuk, magházát kivesszük és napon szárítjuk. Használat előtt leforrázzuk és cukros, vaníliás Vízben, melybe fahéjat, szegfűszeget, citromhéjat tettünk, megfőzzük. Télire eltett hordóskáposzta. — Érett, fehér káposztát meggyalulva, megsózva hordókba ráírunk. Minden sört meghintünk borst:.., édes. vagy birsalmával, babérlevéllel, felszeletelt vöröshagymával. Ervin minden sort ieszorí*unk, lestUvko- iünk, leesavarunk, negyedóráig állni hagyjuk, teszünk bele fejeket is tormájuktól megtisztítva. En . ' helyét Jól megsózzuk, a hézaso' ü gyalult káposztával jól kitömjük. Ha a káposzta 8—10 nap alatt nfeg- forrt, a vizet lemerjük, tiszta vízzel felöntjük, s Így keményszalú káposztát nyerünk. Sűrű lemosással eltarthatjuk még nyáron is. — Amíg erejedés alatt áll, langyos helyre, ha teljesen érett, savanyú — hideg helyre tesszük. Paprikasaláta. A magúétól és erétől megtisztított zöld és plro6 csövespaprikát vékony metéltre vágjuk, bes o zva rétegenként üvegbe rakjuk. Borecetes, sósvizet forralunk, teszünk bele babérlevelet, borsot, ezt felforraljuk és ha kihűlt, a paprikára öntjük. Tetejére szalicilt teszünk és lekötjük. BŰVÖSEBB NAPOKRA Közeledik a2 ősz, Beköszöntenek a hűvösebb reggelek. Fontos, hogy gyermekeink egészségét védjük. Elegáns, melegebb holmik kerülnek elő a szekrények mélyéről. Minden szülő gondoskodik — ha még nem szerzett be ilyet — kiegészíteni gyermekének öltözékét. Rővidujjú kötöttblúzt és elől gombos pulóvert mutatunk be most olvasóinknak. A kettő együtt a felső öltözetet egészíti ki. Minden háziasszony könnyen elkészítheti kétszínű pamutíonáíból
