Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-25 / 227. szám
1058 szeptember 25. SZOLNOK \TFf3Trp, vfpr.Ar 9' KÖZGAZDASÁG ~) Irány a termelőszövetkezet VÉGÉTÉRT A ZÁGRÁBI NEMZETKÖZI VÁSÁR Befejeződött a zágrábi őszi nemzetközi vásár, amelyen 26 külföldi ország, köztük Magyarország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Anglia, Franciaország, Olaszország és Ausztria vállalatai és cégei vettek részt. A vásár önálló magyar pavilonjában 16 külkereskedelmi vállalatunk mutatta be 118 gyárunk új és legújabb termékeit. A külföldi kiállítók a nemzetközi vásáron több mint 16 millió dollár értékű üzletet kötöttek. A látogatók száma meghaladta az 1 200 000-t. HARMINCÖT ORSZÁG KÜLDÖTTEINEK RÉSZVÉTELÉVEL Vasárnap .kezdődött meg Prágában a kohó- és gépipari dolgozók szakszervezetének 3. nemzetközi konferenciája. Európa, Ázsia, Afrika és Amerika 33 országának 200 küldötte vesz részt az értekezleten. A küldöttek a világ kohászati, hajó-, autó-, villamos ési gépipari szervezett dolgozóinak háromnegyed részét képviselik. . A konferencia megnyitásán részt vett Louis Sa illant, a Szakszervezeti Világ- szövetség főtitkára és F. Zupka, a Csehszlovák Szakszervezetek K«-ponti Tanácsának elnöke, aki a vendéglátó ország dolgozói nevében üdvözölte a nemzetközi konferenciát: BUENOS AIRES Az AFP jelentése szerint Frondizi argentínai köztársasági elnök a Life című amerikai folyóirat spanyol kiadásában megjelent cikkében ismerteti Argentina kőolajpolitikáját. Az államfő hangsúlyozza, hogy Argentina jelenleg több mint 300 millió dollárt költ évente kőolaj vásárlására, jóllehet az ország olajkincsekkel rendelkezik. Kőolajban a külföldtől függeni — írja Frondizi — Argentina fokozatos elszegényedését jelenti, de ez ugyanakkor nemzetközi válság esetén veszélyezteti az ország szuverénitását és függetlenségét is. Az elnök egyedüli megoldásként úgy találja, hogy Argentínának mielőbb önellátóvá kell válnia, de ehhez külföldi tőke is szükséges. (AFP). Ha összefognál?, előbbre jutnál? UJ MÓDSZEREK CSEH-Í SZLOVÁKIÁBAN AZ 1959. ÉVI TERV KIDOLGOZÁSÁNÁL A csehszlovák üzemek dolgozói ezekben a napokban vitatják meg az 1959 évi gazdasági tervet. 9 A vállalatok jövő évi alapvető feladatait az 1960-ig szólói távlati terv szabja meg. Az egész népgazdaság fejlesztésének terve 1959-re az ipari termelés 9 százalékos, az építőipar termelésének 7, a közlekedés teljesítményének 7.5 és a beruházási építkezések 10 százalékos növé- lését irányozza elő. A hangsúly továbbra is a nyersanyagterme lő iparágak és a gépipar elsődleges fejlesztésén van. A jövőévi tervek kidolgozásánál már az ipar átszervezése után életbeléptetett új tervezési módszert alkalmazzák. Ennek leglényegesebb vonása, hogy; a terv kidolgozása „alulról felfelé” történik, vagyis az ipari átszervezés során egyesített vállalatok maguk dolgozzák ki tervüket. A központi tervezés csak az ötéves (átmenetileg az 1958- 60-as) terv távlatában szabja meg a vállalatok feladatait, ezen belül azonban a vállalatokra bízza, hogy a kiszabott feladatost milyen elosztásban és eszközökkel teljesítik. Gecse Kálmán tanácstitkárral Alattyánban azután váltottunk szót, miután néhány ember elmondta a községbeliek közül búját-baját. Lassan halad a községfejlesztés, még mindig nagyfokú az elmaradás a környező községekhez-viszonyítva — ebben tudtuk összefoglalni az aiattyámak panaszát. — Szó se róla — sorolta Gecse elvtárs — nem haladtunk úgy, ahogy kellett volna. Két évvel ezelőtt híre sem volt nálunk a közsógfejlesztésnek. A terv ugyan elkészült, de csak papír maradt. Alig-alig csináltak meg belőle valamit. Nem csoda tehát, hogy 90 ezer forint hátralék volt az esztendő elején. község lakói a terv végrehajtását. — Befizettem a hozzájárulást — vallotta egy községbeli — a többi nem az én dolgom. Ott a pénz, csinálják meg belőle, amit terveztek. így mondta: amit terveztek. S aztán, mint akinek semmi köze az egészhez, másra terelte a szót. Furcsa közöny. S okát kutatva rájöttünk, abból származik: senki sem szólt még arról a községben egy szót sem. személyszerant mit jelent a községfejlesztés az egyes embernek. Őszre fordul az idő. Az esc nem várat magára sokáig. Ha pedig megjön, akkor mái' nem lehet pótolni azt, ami még nine, elvégezve. S a sok munka mellett a jövő évi terveket is össze kell állítani. Még meg nem h akárhogy, hanem gondosan, meri a község egyik legfontosabb problémáját, a vízellátási gondok megoldását célozza. Közei áll ez a községbeliekhez? Közel bizony. Éppen ezéi'1 a hátralévő néhány hónapot használják ki okosan: fogjanak össze, teljesítsék, amit közösen terveztek, mert csak így tudnak felzárkózni a fejlődésben a járás többi községe mellé — nagy — — Az idén azonban lényegeset haladtunk előre. A tervben felosztott 199 ezer forint, ha nem is sok, de néhány munkára elég. Tudunk járdát építeni, javíthatjuk a közvilágítást, elkezdhetjük a kultúrház építését a lebontásra kerülő Maár- kastély anyagából és a dűlő- utakra is tudunk valamit fordítani. Nem sok, de mégis a 26 ezer forint értékű társadalmi munka segítségével kijövünk valahogy : .: S miközben forgatjuk a tervet, beszélgetünk róla, kiderül, olyan jó fele-arányban már tel- A ^J/övérkés, mosolygós arcú, jesítve van. Sőt az eddig elvég- \ ~yv" derűs, de határozott jel- zett munkák költségeiből meg v le mű ember Gönczi Katalin. Is takarítottajk valamit. Ebből nösszesítv^e ennyi volt róla az járdalapokat vásárolnak az Al-Aetó> benyomásom, s a vele foly- kotmány telepnek. '{látott beszélgetés csak megerőNcrn rossz a terv. Mégis va-Qsi!fftte feltevésemet és meggyö- lahogy olyan hiányérzet támad frroi tó'> ho9V l°l lsmen az az emberben, ha nézgelődik a/)e e e ' községben, beszélget az embe-x Húsz év nem kevés idő, s ö rekkel. Mi hiányzik? Pénz? V ennyi esztendeje rójja a kunite- Vállalkozás? Nehéz volna meg-fígyesi utcákat forró napsütésben mondani. Annál is nehezebb, A épp úgy, mint csikorgó hidegmert a tanácstagok közül töb-\beíJ. Alig van olyan ház, ahol ben: Háfra Páll, Nagy József ésOne járt volna kis gyermeket. mások is igyekeznek a munka n vagy beteget látogatni, hiszen előre lendítésén. Nem hiányoz- Xfoglalkozása: — helyesebben hí- nak az önzetlen társadalmi \ vatása — védőnő. munkások sem. Kovács József. (A — Két évtizeddel ezelőtt — Juhász József, Nagy János majd Aamikor Kunhegyesre kerültem minden munkánál ott található. X— nagyon nehéz volt az élet — Az arcok, a nevek azonbanvmotidja visszapillantva a múltmindig ugyanazok. Újat csákóra. Járda nélküli utcák, füstöl- elvétve lehet látni közöttük, deAgő petróleumlámpák, az embe- akkor is csak rövid ideig. Ép-Xrek zömének nyomora, munka- pert csak addig, amíg az „új (/nélküliség, betegség — ezek to- erober’* háza előtt elkészül a múlnak emlékezetembe, ha arra járda, vagy egyéb létesítmény. Mondotok, hogyan, milyen körülié tovább már nem megy. Egy '{ menyek között kezdtem munká- kicsit tehát a tanácsra bízzák Egy-egy benyomás örökre A Szolnoki Cukorgyár az állami gazdaságok, az egyéni gazdák mellett 355 termelőszövetkezettel és 78 társulással tart kapcsolatot. Az üzembe szállított répa után többek között szeletet is kapnak. Jól hasznosítható ez az állattenyésztésnél. Képünkön: szeletrakodás a gyárudvaron. ÚJ MENTŐÁLLOMÁS Jászberényben nemrégiben adták át rendeltetésének a mentő- állomást. Igaz, volt eddig is, de a megnövekedett igényeket az már nem elégítette ki. Ugyanis más utcában volt a garázs és sgy másikban az ügyeletes szoba. Hívás alkalmával úgy kellett átszaladozni egyik utcából a másikba. Most viszont változott a helyzet, mert a Petőfi Sándor utca 1. szám alatt egy korszerű, minden igényt kielégítő épületet kapott a mentőállomás. Szükség is van erre, mert havonként általában 300 szállításuk van és a mentőautó öt, öt és félezer kilométert tesz meg. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen 22 község, 4 egészségház és 3 szülőotthon tartozik Jászberényhez. Talán az egyik oka ennek a nagy forgalomnak, hogy a környékben csak Jászberényben van kórház, s ezért még a nagyon távoli községekből is ide kell -zállítani a betegeket. De most már kényelmesebben lehet, mint eddig. Az új mentőállomás korszerű, minden igényt kielégít. Az ügyeleti szoba mellett van egy lakás, s az egyik alkalmazott, Szikszai Imre mentő- autóvezető lakik benne. Van fürdőszoba, irodahelyiség, külön tartózkodási helyiség, olaj-, benzinraktár és kéziraktár. Sőt, már úgy építették meg, hogy ha Jászberény még egy másik mentőautót kapna, már annak is van férőhely. Hogy az új mentőállomás végeredményben milyen áldás, azt a Jászberény-környéki községi lakosok tudják a legjobban. Sass János mentőautóvezető és Tóth József mentésre indulnak. ^lújoeé, (k>.’z’idétttéúáei bennem maradt. Ilyen a „családi cipő, vagy kabát“ is. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a sokgyermeke s családoknál gyakran 'egy pár cipő, egy télikabát szolgálta ki a gyerekeket. Mindig az vette fel, amelyiknek mennie kellett valahová. Otthon rongyokban, mezítláb voltak, mert az egy kabátot, cipőt kímélni kellett. Ilyen emlékeket őriz a kunhe- gyesi védőnő a múltról. S ezért tudja értékelni a mát, amely ugyan még sok küzdelmet, sok munkát jelent, de jobb életet és biztos jövőt ígér. Ma ha nem is gond nélküli az élet, de nem ismerjük a munkanélküliséget, a nyomort, a „családi cipőt, kabátot" és bár szerény Százalékkal, de évről-évre emelkedik az emberek életszínvonala. S ezért, érdemes dolgozni, megtenni mindazt, ami erőimtől, képességeinktől telik. Alönczi Katalin így cselek- szik. Nem húzza ki magát a munka alól, nemcsak hivatásának tesz eleget, hanem mint tanácstag is részt vállal a feladatok végrehajtásából. Most is járja a községet — sőt pár év óta a járást is — ismeri az emberek ügyes-bajos dolgait, s ahol csak tud, segít. Tanácstagi körzetében panaszkodtak az elhanyagolt járda . miatt. S a Toldi utcán már meg is javították azóta. Javaslatára a vízelvezető árkok átereszéit is rendbehozatta a tanács végrehajtó bizottsága. Személyes'ügyekben is gyakran fordulnak hozzá választói, a község lakosai. Türelmesen meghallgatja őket, tanácsokat ad. nem ígérget, de ami törvényes, jogos követelés, azoknak elintézését magára vállalja. Az emberek bíznak benne. Tisztelik, becsülik határozottságáért, emberiességéért.Ennek jele az is, hogy az Egészségügyi Állandó Bizottság munkájában — amelynek ö a vezetője — igen sokan résztvesznek. A tanács vezetői úgy mondották, hogy az összes állandó bizottságnak együttvéve sincs annyi aktívája, mint az Egészségügyi Állandó Bizottságnak. A nőtanács tagjai, a vöröskeresztes aktívák, s az állandó- bizottsági tagok már eddig is sokat tettek az egészségvédelemért. Ellenőrzéseket tartottak az üzletekben, a piacon, egészségügyi előadásokat szerveztek, nevelő, felvilágosító munkát végeznek. A széles aktívaliálózatot Gönczi Katalin tanácstag irányítja, akinek sok munkája közben is jut ideje arra, hogy a közösségért dolgozzon, s az emberek ügyes-bajos dolgait szívvel, hozzáértéssel intézze Nasy Kaíalía
