Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-24 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUETEKl flz egyetertesto! a meggyőződésig ® Jobban élünk Ara ÖO fillér 1958 szeptember 24.. szerda IX. évfolyam, 226. szám, tu Összeül az országgyűlés \ Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. parag­rafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. szeptem­ber hó 26. napjára (ípéntek) délelőtt 10 órára összehívta. (MTI). ...................................................................................................... A jövőben (okozni kívánjuk a mezőgazdasági kiállítás nemzetközi jellegét — Gyáros László sajtótájékoztatója Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Igazgatósága kedden sajtótájékoztatót rende­zett, amelyen Gyáros László, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője ismertette a magyar és külföldi újságíróikkal a kiál­lítás külföldi résztvevőinek nagy elismerést aratott pavilonját, gépbemutatóit és egyéb mező- gazdasági termékeit; Elmondotta, hogy az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron tizenkét külföldi állam kiállítói szerepelnek. A legna­gyobb külföldi kiállító a Szov­jetunió, amely több mint 400 négyzetméter alapterületi pavi­lonjában nemcsak a növényter­mesztés és állattenyésztés új módszereiről ad számot, hanem bemutatja a mezőgazdasággal összefüggő ipari termékeket, sőt a harmadik szputnyik modell­jét ÍSí Csehszlovákia elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének dokumentumait állí­totta ki és húsz különböző kor­szerű mezőgazdasági gépet mu­tat be. A Német Demokratikus Köz­társaság pavilonja egyike a leg­látogatottabbaknak; A Bolgár Népköztársaság 340 négyzetméteres pavilonban mu­tatja be dokumentációs anya­gát a bolgár agrárkultúra féj- lődésérőL Mezőgazdasági gépe­ket, zöldségféléket és italfélé­ket — köztük a zamatos méz­bort *— mutat be a Lengyel Nép- köztársaság. Az Albán Népköz- társaság pavilonja kicsiny ugyan, de ízléses és nagy látogatottsá- gú —, a Román Népköztársaság 51 borfajtával szerepel a nem­zetközi borpavilonban. A kormány szóvivője megem­lékezett a nyugati kiállítókról is és a nemzetközi borverseny sikeréről, majd az újságírók meglátogatták a szocialista álla­mok pavilonjait. A továbbiakban a kormány szóvivője és Kovács Mihály, az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár igazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire. Többek között elmondották, hogy a kiál­lítást igen nagy számban kere­sik fel a hazánkban tartózkodó külföldi vendégek. A vásárnak már eddig mintegy 2500 külföldi látogatója volt, ezek között szá­mos nyugatnémet, osztrák, fran­cia, olasz, afrikai és ázsiai ven­dég. Kérdésre közölték, hogy a mezőgazdasági kiállításon szá­mottevő üzletkötések történtek. A kiállítás jövőjéről szólva han­goztatták: a tervek szerint a jövőben a mezőgazdasági kiállí­tás egyes pavilonjai nemcsak 2 —3 hétig, hanem egész éven át látogathatók lesznek. Az illeté­kesek foglalkoznak azzal a terv­vel is, hogy a jövőben egyre in­kább erősítik a kiállítás nemzet­közi jellegét és mind több külföl­di országot, céget hívnak meg. Végezetül kiemelték, hogy a vá­sár sikere minden várakozáson felüli. Előreláthatólag a hét vé­géig a látogatók száma eléri majd a másfél milliót, s így a vá­sár bevételei — az előző évektől eltérően — szinte teljes egészé­ben fedezik a költségeket. (MTI) --------------­(l üuitfiL wiacmwL iLLmhei&ket rendeznek Budapesten és vidéken A magyar film államosítása jubileumi eseményeinek prog­ramjában Budapesten és vidé­ken ünnepi magyar filmihetefce't is rendeznek. Vidéken október 2-án kezdődnek az ünnepi ma­gyar filmhetek, amelyeket az or­szág különböző vidékein más­más időpontban rendeznek me* október végéig bezárólag. A me­gyeszékhelyéken a filmhete egy-egy új magyar film díszelő adása nyitja meg. Atomtudósok az atomháború veszélyeiről Az atomleszerelési mozgalom londoni nagygyűlésén C. Powell, a bristoli egyetem Nobel-díjas tanára kifejtette, hogy egy glo­bális atomháború az egész északi félgömb népességének, deltáján a déli félteke lakosságának is a teljes kiirtását jelentené. Az összes nagyobb városok teljesen elpusztulnának, a gazdasági élet rombadőlne és civilizációnk min­den értéke megsemmisülne. Dr. Pauling amerikai Nobel- dijas tudós kijelentette: Tíz—ötven középnagyságú atombomba mindenkit megölne az angol szigeteken. Amerika 150 nagyobb városa ellen intézett közepes atomtámadás e városok 175 milliónyi összlakosságából 160 milliót azonnal megölne, a többi 15 millió közül 14 millió­val később a rádióaktív részecs­kék szétszóródása végezne. Az eddigi nukleáris robbantá­sok valószínű eredménye a kö­zeljövőben körülbelül 150 ezer nyomorék gyermek születése tesz. Minden nagyobb bomba­robbanás 15 ezer gyermek életét és jólétét veszélyezteti; Viharos taps fogadta a követ­kező kérdést: ha nem törődünk 15 ezer gyermekkel, mit tartunk egyáltalán erteknek? As ENSZ-kosgyülés szeptember 22-i délutáni ülése New York (TASZSZ). Az ENSZ közgyűlés hétfő délutáni ülésén azt vitatták meg, felvegyék-e a 13. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-kép viseletének kérdését. Már az ülés elején 23-an jelent­keztek felsiólalásra, ami ismét e kérdés nagy jelentőségét bi­zonyítja. A közgyűlés előtt fekszik a fő­bizottság többsége által elfoga­dott amerikai javaslat, amely szerint a jelenlegi ülésszakon ne vitassák meg Kína képviseleté­nek kérdését, továbbá hét or­szágnak (Afganisztán. Burma, Ceylon, India. Indonézia, Nepal, Egyesült Arab Köztársaság) e ja­vaslathoz fűzött módosításai, — amelyek lényegesen megváltoz­tatják az amerikai javaslat ér­teimét. Az első felszólaló Krisna Me­nőn, az indiai küldöttség veze­tője volt. Hangsúlyozta, hogy Kí­na képviseletének kérdése sok­kal komolyabb, mint sok kül­döttség gondolná. Menőn hangsúlyozta, hogy a főbizottság az amerikai javas­lat elfogadásával túllépte ha­táskörét, megsértette az ENSZ- alapokmányát és a közgyűlés korábbi határozatait. Menőn hangsúlyozta, hogy Kína kép­viseletének kérdése szorosan összefügg a világbéke fenntar- tásávaL Az indiai küldött hansúlyozta, hogy az ENSZ sok tagállama az emberiség többségének képvise­letében követeli, adják meg Kí­nának az ENSZ-ben megillető jogot. Lodge amerikai megbízott el­lenezte a hét ázsiai és afrikai ország küldöttségének módosító javaslatait Ezután Gromiko szovjet megbízott szólalt fel. Nem titok — mondotta a többi között Gromiko —, hogy Kína kizárólag azért nincs az ENSZ- ben, mert az Egyesült Államok kormánya ellenséges politikát folytat a kínai néppel és ennek államával szemben. Ehhez járul, hogy az amerikai kormány évek óta nyomást gyakorol sok or­szágra is, hogy érvényesítse a maga álláspontját, mihelyt Kí­na képviseletéről van szó. Felmerül azonban a kérdés, meddig tűri még az ENSZ. !■■■«■■■■■■■■■> t»aaaaaaaaaaaaaaaa hogy az amerikai politika esz­közének használják. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy semmiféle olyan határozattal, amelyet az Egyesült Államok a tőle függő országokra gyakorolt nyomással kényszeríti ki, nem lehet meg­változtatni azt az elemi tényt, hogy Kína nagy, szuverén és füg­getlen ország. Nemzetközi ügyek­ben csak egyetlen létező Kíná­ról lehet szó, bármennyire igye­kezzenek is a Kína elleni ame­rikai agresszió szószólói felvo­nultatni ezzel szemben „elméleti alapként” azt az általuk kitalált hazug verziót, hogy „két Kína van.” A továbbiakban kijelentette; semmiképpen sem lehet helye­selni azoknak az országoknak az álláspontját, amelyek ebben a kérdésben az Egyesült Államok uszályában haladnak, mert ha az ENSZ bizonyos amerikai körök szájízének megfelelően végzi te­vékenységét, akkor mégjobban elterjed az amerikai megbízot­taknak egyes országokkal szem­ben gyakorolt őrmesteri mód­szere. Azok, akik megakadályozzák, hogy a Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja lehessen — folytatta Gromiko — e szervezetet sikam­lós és veszélyes útra akarják so­dorni, tulajdonképpen meg akar­ják szüntetni. A Szovjetunió úgy Vélekedik, hogy az ENSZ-nek nem az erőpoli­tika és a hidegháború szószó­lóit kell követnie, — a világ már torkig van ezzel a politi­kával —, hanem valamennyi állam békés egymás mellett élésének elvett. Ezért a Szovjetunió küldött­sége feltétlenül támogatja az indiai küldöttség javaslatát, — amelynek értelmében vissza kel] állítani Kína törvényes képvi­seletét az ENSZ-ben. Ezután Lodge amerikai meg­bízott szólalt fel. Ellenezte, hogy Gromiko, a szovjet küldött­ség vezetője felszólalásában nem­csak a kérdés ügyrendi oldalát, hanem a lényegét is érintette. Lodge ügyrendi kérdésben szólalt fel ugyan, mégis felhasz­nálta az alkalmat arra. hogy megismételje rosszindulatú rá­galmait a Kínai Népköztársa­sággal és a Szovjetunióval szem­ben. Lodge után a csangkajsekista klikk képviselője ismételte meg terjedelmes beszédében az ame­rikai megbízott rágalmait. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a csangkajsekista küldött felszólalása után Ulia Lindstrom asszony, Svédország képviselője kifejtette, hogy kor­mánya elismerte Kína kormá­nyát, ezért természetesnek tart­ja, hogy az indiai javaslat a közgyűlés napirendjére kerüljön. R. Énekeli, Finnország ENSZ- képviselője közölte, hogy kormá­nya nem helyesli az indiai ja­vaslat elvetését. Kifejtette, nem tudja elképzelni, hogyan szolgál­ják az ENSZ érdekeit, ha nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Vaclav David csehszlovák kül­ügyminiszter, Csehszlovákia ENSZ képviselője szintén a kér­dés megvitatása mellett foglalt állást. Karlo Lukannon Bulgária ENSZ-küldötte hangsúlyozta. —- hogy e kérdés vitája kedvező légkört teremtene a varsói tár­gyalások számára . Dixon Anglia ENSZ-képviselő- je valamint Sidney Smith, Ka­nada külügyminisztere az ame­rikai javaslatot támogatta. Ali Sastroamidjojo, Indonézia ENSZ-küldötte ugyancsak a kér­dés megvitatása mellett foglalt állást. R. Pezsva, Afganisztán kül­dötte nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy Kína ENSZ- képviseletének kérdése egyre jobban foglalkoztatja a nemzet­közi közvéleményt és ezért szük­ségesnek tartja, hogy ezzel a közgyűlés is komolyan foglalkoz­zon. Frank Aiken külügyminiszter, Írország képviselője felvetette azt a kérdést, vajon az ENSZ- közgyűlés eddigi vonakodása nem járult-e hozzá a jelenlegi veszé­lyes helyzethez a Távol-Keleten. Ezután Malik, a közgyűlés el­nöke különböző ügyrendi kér­désekre való hivatkozással a vi­ta megszakítására törekedett és szavazásra tette fel a vita elna­polását. A küldöttek többsége a vita elnapolása mellett foglalt állást. A nyugdíj helyzet alakulása hazánkban és más országokban A nemzetközi munkaügyi szervezet kiadványai alapján a SZOT közgazdasági csoportja áttekintést készített a különböző országok nyugdíjrendszereiről. Megállapítja, hogy általában minden demokratikus ország­ban jelentősen nőtt a nyugdíjak színvonala, magasabb nyugdíjjá változtatták a rendkívül ala­csony öregségi járadékokat. A nemzetközi munkaügyi szer­vezet ajánlása a férfiaknál 65, a nőknél 60 éves nyugdíjkor­határt szab meg. ötven ország nyugdíjrendszerének felülvizs­gálatakor kiderült, hogy a szo­cialista országokban a legala­I csonyabbak közé tartozik, fér­fiaknál általában 60, nőknél 55 ev; Kanadában, Írországban és Norvégiában 70, Izlandban és Svédországban 67 éves kortól részesülhetnek nyugdíjban a dolgozók. Számos ország statisztikája, amely a munkanélkülieket élet­kor szerint csoportosítja, kimu­tatja, hogy idősebb korban a legtöbb a munkanélküli. A mun­káltatók a termelés nagyobb in­tenzitása érdekében szívesebben alkalmaznak fiatal munkaerő­ket. Valamennyi nyugdíjrendszer­nek fontos része az úgynevezett várakozási idő, amelynek mun­kában töltése szükséges a nyug­díjjogosultság elnyeréséhez. A nemzetközi munkaügyi szerve­zet általában 15 évi várakozási időt javasol, ezzel szemben pél­dául hazánkban tíz év szüksé­ges a nyugdíjjogosultsághoz. Ez az idő lényegesen alacsonyabb, mint igen sok más országban. Amíg a régi kiváltságos nyug­díjrendszerek is 40 százalék nyugdíjat biztosítottak tíz évi szolgálat után Magyarországon, jelenleg a törzsnyugdíj 50 szá­zalék, amelyhez minden munká­ban töltött év után még egy százalékot hozzászámítanak. Ismeretes, hogy hazánkban öregségi járulékként fizeiesük- nek három százalékát fSzefik a dolgozók, a nagyobbik részi áz állam pótolja. A nyugati orszá­gok legtöbbjében a dolgozók hozzájárulása ennél lényegesen magasabb, (MTI4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom