Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-24 / 226. szám

SÍOfcNO* MfflTf! WfFLAF 195* szeptember 24, AZ EGYETÉRTÉSIÜL A MEGGYŐZŐDÉSIG Nevelőink világnézetéről JttBEBR KÉT ESZTENDŐ tn- fc>tt el a »tét emlékű elleníor- sadaiom óta. Nehéz, de esemé- Eywkbenj harcban és munkában egyaránt gazdag esztendők vol­tak ezek; Az ellenforradalom okozta erkölcsi és fizikai romok helyreállítása, állami, társadal­mi és politikai életünk határo­zott kézzel történő megszilárdí­tása, dolgozó népünk egyre fo­kozódó munkalendülete nyomán bíztató eredményeket értünk el még ott is, ahol legnehezebb az eredményeket lemérni: az em­berek tudatának formálásában, a környező világról alkotott vé­leményük, szemléletük változá­sában. Ezekben az eredmények­ben jelentős része van azoknak a kommunista pedagógusoknak, akik a párt hívó szavára a leg­elsők között álltak csatasorba. A legnehezebb, embert megvá­lasztó időben is tudták, hol a helyük, s helytállásukkal, elveik m^gvallásával példát mulattuk az ingadozóknak. Ma is biztos bázisai ők az iskolákban folyó nevelömunkénak, de számítani lehet rájuk művelődéspolitikánk egyéb területein is. Üj értelmi­ségünk egyre bővülő sorai is azt igazolják, hogy már a kapuban \an az a nemzedék, amely szo­cialista világnézettel felvértezve veszi fel a harcot az ellenséges nézetekkel szemben. Koránt sem mondhatjuk el azonban, hogy most már meg­állhatunk, mert minden rend­ben van. Az emberek tudatá­nak, Világnézetének megváltoz­tatása hosszú folyamat — külö­nösen akkor, ha annak gyöke­rei erős szálakkal rögződnek a múltban. Nehéz ez. még akkor is, ha mint nálunk is az embe­rek léte, életkörülmények alap­vetően megváltoztak. Egy év­tizede folyik hazánkban több­kevesebb zökkenővel a szocializ­mus építése, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy e munkában tevékenyen résztvevő magyar dolgozók nagy többségének tu­data Is szocialistává vált. Még kevésbé általánosíthatjuk ezt az értelmiségre, mely összetételé­nél fogva is heterogénebb, mint a munkásság, vagy a parasztság és fokozottabban magába is szívta a letűnt világ* naciona­lista-soviniszta mételyét, de meg tanultságanál, intellektuáli- sabb beállítottságánál fogva mélyebben, érzékenyebben rea­gált a szocializmus építése-so­rán elkövetett hibákra. Nem ki­vétel ez alól az értelmiség leg­népesebb rétege: a pedagógus társadalom sem. Ezért kell azzal h reális helyzettel számolnunk, hegy ma még ifjúságunk dialek- tlkus materialista szellemű ne­velését többségükben nem ma­terialista világnézetű nevelők végzik. Éppen ezért kell foko­zod a bb követelményeket tá­masztanunk nevelőink világné­zeti fejlődésének ütemével szem­ben. Nehezen képzelhető el, hogy tudatos materialista vi­lágnézetre neveljen az a nevelő, aki maga is idealista, vagy bi­zonytalan világnézeti alapon áll. Ezért tekintjük a következő évek főfeladatának a pedagógu­sok világnézetének megváltoz­tatását. illetve megszilárdítását. TUDVALEVŐ, legnehezebb az a küzdelem, amelyet önmagunk­kal vívunk, s legértékesebb az a győzelem, amelyet önmagunk fölött aratunk. Hogy e győze­lemhez eljussanak, pedagógu­sainknak is szembe kell néz­ni ők a tényekkel. -E: tények né­hány, múltban gyökerező világ­nézeti problémát jelentenek. Kö­zülük egyik legerősebb az, amely a vallás megszokásból, hagyományból, szép emlékekből font kötelékével köt a régihez. S kötelékek fellazulásához hoz- a nevelői hivatástudat, a • kezünkre bízott gyermekek jövőjéért önként válalt felelőd eég érzet»; Aki ezt a pályát vá­lasztotta, vagy megmaradt ezen a pályán, számolnia kell azzal, hogy nemcsak az oktatás tar­talmának személytelen átadásá­ra vállalkozott, hanem elköte­lezte magát olyan fiatalság ne­velésére, amely hamis idealista világnézeti gátlásoktól mentesen teljes szívvel fog részt venni a szocializmus építésében. Szilár­dan materialista meggyőződést pedig a szavak és tették össz­hangja nélkül kialakítani nem 1 ellet. A materialista világné­zetről beszélő s közben a vallási szertartásokat buzgón látogató nevélő egyik kezével lerombolja azt, amit a másikkal épített. SOK-SOK HIBÁNAK FOR­RÁSA az a szintén nem mai ke­letű világnézeti gátlás, amelyet nevelőink tudatában a naciona­lizmus jelent. Ebbe a gyűjtő­fogalomba persze sok minden egyéb is beletartozik. Van benne ködös elképzelés a magyarság vezető szerepéről, a népiesek ideológiájában gyökerező pro­vincializmus, népi irredenta maradvány, egy kis antiszemi­tizmus, de ott lappang a mé­lyén a magyar függetlenség fél­tése, az internacionalizmus lé­nyegének meg nem értése is. Összefoglalva: kevés nevelő volt képes a felszabadulást megelőző két évtized társadalmi, gazda­sági és politikai törekvéseinek lényeglátó elemzésére s a kö­vetkeztetések nem formális le­szűrésére. Az is igaz viszont, hogy ebben a vonatkozásban ke­vés segítséget kaptak a neve­lők. Ezekről a kérdésekről ideo­lógiai továbbképzésünk vagy hallgatott, vagy éppen a magyar viszonyoktól elvonatkoztatva, túlságosan elméleti síkon tár­gyalta azokat. Eddigelé nem igen tudta őszinte hangnemben, emberi közelségbe hozni ezeket a valamilyen formában nagyon sok pedagógusban benne élő. vagy lappangó problémákat, s ennek következtében a megfe­lelő, meggyőző erejű válasz is elmaradt. Ezt a hiányosságot ; pótolták most a párt megjelent művelődéspolitikai it átívelve!. KEVESET BESZELÜNK KÓ­EA, pedig szintén nyomós óik­ként olt szerepel a pedagógusok világnézeti fejlődését akadá­lyozó tényezők közölt a polgári konvenciókhoz, a kispolgári élet­szemlélethez való tudatos vagy akaratlan ragaszkodás. Számot megnyilvánulás formája közül itt csak néhányat említek. így sujnos elég gyakori jelenség a környező világ pozitív vonásai­val szemben megnyilvánuló ■ szkepticizmus, a meglévő vagy esetleg bekövetkezhető hibák ■ felnagyítása, s emiatt a lényeg ■ elvetése. A kezdeményezéssel, az , önálló kísérletezéssel, a jobbra ■ törekvő optimizmussal szembeni , írónikus fenntartás, nem egy­■ szer cinizmus is az előbbi gyö­■ kérből táplálkozik. Jellemző er- » re a felfogásra az óvatos tartóz­• kodás, a véleménynyilvánítástól • való félelem, a „nem tudhatjuk • ml lesz ebből” gondolat alapján í A realitás kedvéért azt is mes . kell említeni, hogy ezt a „ne ’ szólj szám, nem fáj fejem” gon- : dolkodást egy-két helytelen in­tézkedés csak táplálta az ötve­. nes évek elején. Egyébként e ■ már említett fenntartás megvár- — ha csak nyomokban is — as- ifjúsági szervezetek pártos ne- , vetésével szemben. Ha még eh- , hez hozzávesszük az egyre csők- 1 kenő számban, de egyesekber . még meglévő értelmiségi vezető­- szerep elképzelést, akkor az ii , kitűnik, hogy e kispolgári len­denciák továbbélését a revizio­nizmus közelmúltbeli térhódí­tása is segítette. E TÉNYEK ISMERETÉBEN rövidlátás lenne megállni csu­pán azok megállapításánál. Még határozottabb lépést teszünk előre ebben az esztendőben a pedagógusok ideológiai és szak­mai továbbképzése összhangjá­nak megteremtése és a tovább­képzés színvonalának emelése felé. Ez azonban önmagában még nem oldja meg a problé­mát. A tanulás a látókör széle­sülése, a marxizmus—leniniz- mus igazságainak megismerése kétségtelenül hozzásegít a világ dolgaiban való eligazodáshoz. De ahhoz, hogy ez ne holt anyag, mozdulatlanságra kény­szerítőit helyzeti energia marad­jon, hanem elevenen ható erővé váljon, a pedagógusok akarata, jószándéka, hivatástudata és fő­leg meggyőződése szükséges. Az MSZMP művelődési politikájá­nak irányelveiben található a következő megállapítás: „A pe­dagógusok túlnyomó többsége alapvető kérdésekben egyetért a párt és a kormány politikájá­val“. Ekörül nincs is különösebb hiba. azonban a puszta egyetér­tés kevés ahhoz, hogy iskoláin­kat derűs lelkű, jövőben bízó, a materialista világnézet alap­elemeivel — mint biztos irány­tűvel — ellátott ifjúság hagyja el. Ezért kell először a nevelők­nek meggyözödniök arról, hogy az elérendő cél, a szocialista társadalmi rend reális, a társa­dalmi fejlődés törvényszerűsége alapján megvalósuló magasabb- rendű életforma, amely jobbá, igazságosabbá teszi az emberek életét, s benne az embert ma­gát is. Ennek értelmi belátása után minden gyermeket szerető, a gyermek jövőjéért aggódó, s azt egyengető pedagógus szá­mára könnyebb lesz szívével, hangjának meggyőző erejével s főleg tetteivel is a szocializ­mus építése mellé állni.- Ez a melléállás tudjuk, nem megy egyik napról a másikra. Pártunk és kormányunk türelmes, hiszen egyik embernek kevesebb, a má­siknak több időre van szüksége, hogy szembenézzen és számot- vessen önmagával és teljes szív­vel állhasson a szocializmus épí­tőinek táborába. Ez a türelmi idő azonban nem végtelen, nem terjed a pedagógus nyugdíjazá­sáig. Előbb-utóbb mindenkinek döntenie kell EZT A MIELŐBBI értelmi és érzelmi belátást, meggyőződéstől fűtött pozitív állásfoglalást vár­ja nevelőinktől a párt, a kor­mány, egész dolgozó népünk, s nein utolsó sóiban a magyar fiatalság százezres tömege. Ha pedagógusaink becsülettel meg­felelnek ennek a várakozás­nak, akkor szilárd meggyőződé­sem — mielőbbi gyakorlattá vá­lik az irányelvek rájuk vonat­kozó célkitűzése: „Biztosítani kell számukra a bizalom légkö­rét, valamint a továbbd erköl­csi és anyagi megbecsülést’1. Szúr may Ernő. Mozgalmi hírek Harmiiucftt tagúra bővítették a Szolnok városi nőtanácsot. Az eddig tevékenykedő huszonegy tag mellé tizennégy olyan szonyt ás leányt vontak akiknek eddig nem volt dalmi megbízatásuk; iszonegy ’an asz­tak t tár Hazafiéi Népfront elnökségi ülést tartattak hétfőn a kunhe- gyesi járómban, Mezőtúron, Tö- rökszentmiklóson. Ma és a kö­zeli napokiban több járásban és városban a őrt kerítenek erre a tanácskozásra, ahol az elnöksé­gek a legközvetlenebb feladato­kat vitatják meg, * Év végéig 60 különböző szak­kört indítanak a megyében a nőmozgalom keretein belül. Az érdeklődés máris nagyon nagy minden szakmai foglalkoztatás iránt a Az oktatás előkészítésére a Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya egyhetes tanfolyamot tart a propagandista szeminá­rium vezetők számára. * Megjelent a Belpolitikai Szem­le legújabb száma, amelyben többek közütt Huszár István: Az első félév mérlege címmel tömör áttekintést ad gazdasági helyzetünkről, termelési és kül­kereskedelmi eredményeinkről. Található benne cikk a fiatal­korúak foglalkoztatásáról, föld­művesszövetkezetek helyzetéről, agilációs munkánkról, az ország­gyűlés szociális és egészségügyi állandóbizottsága munkájáról, stb. A folyóirat sok segítséget ad a mindennapi kérdésekben való eligazodáshoz. Sorokban „ KISZ- TŐl Pl mezőgazdaságban Százkét ifjúsági munkacsapat versenyez egymással termelőszö­vetkezetekben, járási és városi versenyeken megyénkben. Kü­lönösen szép eredménnyel dicse­kedhetnek a törökszentmiklósi Járás kiszista munkacsapatai. Mezőtúron egy-egy termelőszö­vetkezetben kevés a fiatal, s így csapatverseny sem volna életké­pes. Az ifjak személy szerinti versenyt kezdeményeztek. Százhatvanhét ifjú traktorista 'csatlakozott a fiatal traktorosok termelési versenyéhez. Közülük a Mezőtúri Gépállomás Gonda ifjúsági brigádja 292 százaléknál tart. A megye három első helye­zettje 250 százalékot ért már el évi tervteljesítésben, a Jász- kiséri Gépállomás fiataljai nem sokkal maradnak el a mezőtú­riak mögött. Kevésbé vált széleskörűvé a silózó csapatok versengése. Hu­szonnégy KISZ alapszervezet 340 fiatallal nevezett be. A lehető­ség jóval nagyobb ennél. Az Ikersoros kukorica ter­mesztésének meghonosításából dicséretesen kiveszik részüket a termelőszövetkezeti és falusi KISZ szervezetek, Tizenegy he­lyen szinte kiváló eredményt ér­tek el (különösen a Jászságban) s három csapat éppen a napok­ban veszi át az ezért járó jutal­mat. Elkészültek a jövő évi ter­vek Is, miszerint mintegy 40 ezer holdon foglalkoznak ikersoros kukorica termesztéssel a jövő gazdasági évben fiataljaink. A mezőgazadság szocialista át­szervezéséből nagyon jelentős részt vállalnak Ideaistáink. Négy ifjúsági termelőszövetkezetet maguk szerveztek, negyvennyol­cán 528 holdon gazdálkodnak közösen. A már meglévő ifjúsági előkészítő bizottságokon kívül pár napja alakultak újak Tisza- derzsen és Tiszafüreden. Ezel egyidőben arra is gondol­nak, hogy tovább képezzék ma­gúkat, Tizenhat helyen mezőgaz­dasági szakoktatásban vesznek részt. Tiszaiburán, Kisújszálláson éves ifjúsági mezőgazdasági tanfolyam működik. Az ifjúsági termelőszövetkezetek tagjai, tsz-városok ifjúsági munkacsa­patai, s a falusi fiatalok jelent­keznek főként szakoktatásra. Mér elkészültek az őszi fásítá­si akció tervei, 800 ezer csemete és 58 ezer suháng elültetésére. A tavaszi fásítás során öt KISZ szervezetet, KISZ bizottságot tüntettek ki kiváló munkájukért. Köztük a mezőtúri és abádsza- lókl fiatalokat. A középiskolában Teljesen új alapokra szervezte át a KISZ Központi Bizottsága a középiskolai KISZ szervezetek munkáját Az iskolák fiatal ta­náraiból KISZ tanácsadó testü­letek alakulnak. Diákifjóságunk a „Kilián György'* és aa „Ifjú Kommunista” próbák letétele után kérheti felvételét a Kom­munista Ifjúsági Szövetségbe. A „Kilián György részpróbák kö­zött olyan követelmények is sze­repelnek, mint a csárdás tánco­lása, táborozáson való részvétel, fizikai munka végzése, idegen- vezetés tanulása. Egyszóval sok­oldalúvá, érdekessé válnak kö­zépiskolai szervezeteink tevé­kenysége. A múlt évben kezdődött ez a munka: A Hanságban 87 Szolnok megyei diák és öt tanár hódí­totta el a mocsárvilágtól a ter­mékeny földet. A törökszentmlk- lósdak elsők, a Szolnoki Köz­gazdasági Technikum hallgatói másodikok lettek a hansági mun­kaversenyben. legfőbb hiányosság, hogy az önálló középiskolai sportkörök, önképzőkörök életébe vajmi ke­vés befolyása van még megyénk­ben a KISZ-neke B. L. Füzetek könyvek a pártoktatásban résztvevőknek A politikai képzés sikere érde­kében a nemsokára megkezdődő pártoktatási évben mind a hall­gatók, mind a propagandisták számára biztosítják a különböző ideológiai, politikai és gazdasá­gi kérdéseket tárgyaló füzeteket, könyveket. A kiadványok idő­ben a hallgatók kesébe kerül­nek majd. A propagandisták munkájának elősegítésére a pártbizottságok jól felszerelt tanulószobákat ren­deznek be, ahol könyvtár, folyó­iratok és más segédanyagok áll­nak majd rendelkezésükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom