Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)
1958-09-18 / 221. szám
I SfOtNOK MFr.VEt NfP TAP 1958 eaeptember 18 PrjL c«vriii r j. * IDEGEN L t' O „Ha meg akarnék védeni Ki-1 mojt, akkor úgy tennénk, mintha meg akarnánk védeni egy lábtörlőt, amely nem is a mi ajtónk előtt van.*1 1954-ben írta ezt a frappáns, jellemző mondatot Walter Hippin arm, az ismert amerikai polgári újságíró. Abban az időben ugyancsak feszült és éles volt a helyzet a tajvani szorosban. Ami négy éve igaz volt, az pontosan úgy igaz ma is. És mégis az amerikai tábornokok és diplomaták megszállott makacssággal hajtogatják, hogy megvédik ezt a sziklaszigetet Csatig Kaj-sek bábkormánya récére. így történt, hogy a kis Kimoj a világpolitika egyik Ach illés-sarkává vált, ahol bármikor kiéleződhet a nemzetközi feszültség, ahol az imperialisták bármikor veszélyeztethetik a béke ügyét. A mai tajvani válság gyökerei mélyen visszanyúlnak Kína történelmébe. A második világháború végén, a japán hódítók veresége után két számottevő erő maradt Kínában: a kommunisták vezette népi felszabadító hadsereg és Csang Kaj-sek nacionalista haderői. A két kínai hadsereg korábban harcban állt egymással, azonban a japán támadás után a kommunisták követelésére egységesen szembefordultak az idegen betolakodókkal. Most az volt a kérdés: ez az együttműködés folytatódik-e a világháború befejezése után is. vagy pedig kiújul a polgárháború. Mao Ce-tung tárgyalásokat javasolt, azonban Csang Kaj-sek — amikor már elég erősnek érezte magát — rátámadt a népi hadseregre. Azonban hiába volt a támadás meglepetésszerű, hiába támogatták az amerikaiak 6 milliárd dollár értékű fegyverrel a nacionalistákat; a megle- vetést kiegyenlítette az idő, az amerikai fegyverek pedig a népi í hadsereg kezére jutottak: a Kou-J mintang hadseregből, Csang Kaj- g «ek ármádiájából ugyanis egész g hadosztályok álltak át a kom- g munisták oldalára. Négyévi há-J borúskodás után — 1949-ben —g az egész kiírni szárazföld feísza-jj Forro érájú vllag ez a mi. badult. Kikiáltották a Kiírni Nép-jónk. Az idősebbek néhányada köztársaságot. Ebben az időben S kényszeredetten homokba duga népi hadsereg hajóhada mégj£í í,°9y. nf. llaLl-!a az M , _ „ , , Sidofc szavat. A fiatalság, a mi gyenge volt. így Csang Kaj-sek-.ifjúságunk szembe szegül a nek módja nyílt arra, hogy S megkötöttségekkel. Bizony, Formosa, azaz kínai néven Taj-g akadnak konfliktusok, amikor ván szigetére meneküljön. -a fiatalok szüleiket találják a • másik parton. S elkeseredve sog hajtanak fel. g — A mi apáink még a faten- Ä2 01S2ággyŰléS ! gelyes világban élnek szociális és egészség-: Ezt ^ulönben Szuromi Jóska, , 3 J nszaroffi parasztfiu sóhajtotta ügyi bizottságának : el. S nem is magában, hanem Ülése "a KISZ szervezetben azon az es• Síén. Annak az estének történeSzerdán délelőtt tíz órakor J íe varu megkezdődött az országgyűlés! T „... . „ , , . e°észséeüavi bizottsáeának ülé ! Janku Balint< a falusi KISZ se amelynek napirendién vétiszervezet titkára Kunhegyesen se, amelynek napirendjén két. á t Qíí találkozott Gaál Zsi- kerdes szerepel. A bizottság, - , TT . , meghallgatja az alkoholizmus! a, J.iszabura,ak KISZ kérdésének megvizsgálására kl-SHtkárával Beszélgetni kezdtek. küldött albizottság jelentését ésS - m ujság nálatok Zsiga? javaslatait, amelyeket dr. Kende! Nálunk nemigen van, el- Zsigmond. az albizottság elnökei ériben arról tudok, hogy ifjú- ismertetett. Ezt követően dr.!5“^ termelőszövetkezetek ala Festa László, a szociális és italnak. egészségügyi bizottság elnöke» Hol.’ értékeli a bizottság eddig vég-g — Hrí( löszeit munkáját. (MTI). z szagban. 1949 óta így különös helyzet alakult ki a világpolitikában. A Kínai Népköztársaság az egész nép támogatását élvezte, 600 millió ember akaratát képviselte és képviseli ma is. Ugyanakkor a Tajvan szigetén tovább működő kínai „kormány” senkit sem képvisel, legfeljebb önmagát. Mégis az Egyesült Államok továbbra is a kínai szárazföldről kiebrudalt agg tábornokot ismeri el a kínai nép képviselőjének és úgy tesz, mintha a 600 milliós lakosságú népi Kína nem volna a térképen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetébe^ az a visszás helyzet állott elő, hogy Csang Kaj-sek, aki kis szigetén is csak az amerikai hadihajók árnyékában kormányozhat, megvétózhatja a nagyhatalmak döntéseit, megbéníthatja a világszervezet munkáját. A koreai háború kitörésének másnapján az Egyesült Államok haderői eddigi „segítségük” megkoronázásaként megszállták Tajvan szigetét. 1954-ben pedig amikor a Kínai Népköztársaság hadserege akciót indított azoknak a kis partmenti szigeteknek felszabadítására, amelyekbe a Koumintang-egységek befészkelték magukat, az amerikaiak a kínai szárazföld bombázásával fenyegetőztek. Amikor a népi Kína hadserege elfoglalta Csang Kaj-sek egyik megerősített kis szigetét, Jikiangsant, az amerikai kongresszus felhatalmazta az Egyesült Államok elnökét, hogy amerikai fegyveres erőkkel járuljon hozzá Tajvan védelméhez. Az, hogy Csang Kaj-sek amerikai támogatással befészkelte magát Tajvan szigetére, nemcsak világpolitikai paradoxont, képtelenséget jelent, hanem ugyanakkor gyakorlati következményekkel is jár. A Kínából kiebrudalt tábornokok ugyanis pozíciójukat a partmenli hajózás akadályozására, magyarul: kalózkodásra, valamint széleskörű kémhálózat kiépítésére használták fel. A kínai nép ezt a helyzetet nem tűrhette el: vezetői többízben hangsúlyozták már, hogy Tajvan felszabadítása Kína bel- ügye, és ebbe az Egyesült Államoknak semmi beleszólása. Most azonban, mikor a Kou- mintang-haderők ismételt provokációi következtében a Kínai Népköztársaság partjaitól alig öt kilométerre fekvő Kimoj szigetének felszabadítása napirendre került, az Egyesült Államok hatalmas tengeri és ’égi haderőt összpontosított a kínai partokkal szemben és Eisenhower kijelentette, hogy az USA mindenképpen megvédi Kimoj és Macu szigetét. A nyugati sajtó jelentései ugyanakkor arról számolnak be, hogy a Kínai Néphadsereg parlmenti tüzérségének zárótüze elvágta Kimoj utánpótlási vonalait és elszigetelte Tajvantól. Ezen az sem változtat, hogy az amerikaiak hadihajóik felhasználásával igyekeznek segíteni a csang- kajsekista csapatok ellátását. így került az Egyesült Államok abba a helyzetbe, hogy az amerikai partoktól sOk-soJc ezer kilométerre egy kietlen, kopár, sziklás sziget védelmének érdekében háború szakadekának szélére taszította ismét a világot. Egy idegen lábtörlőért... Hogy az amerikai katonai lépések milyen hatást váltottak ki világszerte és hegyan változtatták meg a politikai helyzetet, azzal következő cikkünkben foglalkozunk. B. D. Harcos múlt, harcos jelen Vaoarnap délután benépesedett az SzMT székhaza idős és liatal szervezett dolgozókkal. — Az SzMT részéről Bajtai Károly elvtárs üdvözölte a veterán szak- szervezeti munkásokat, s beszélt a mozgalomról. — Ez a szó — mondotta — az idős elvtársak emlékezetébe idézi a 19-es és a felszabadulás előtti időket. Célunk most, hogy megismertessük az ifjú munkásokkal azokat az áldozatvállalásokat, amelyeket a legnehezebb időkben vállaltak a szervezett dolgozók. Azt akarjuk, hogy fiataljaink is áldozatkész, önzetlen harcosok legyenek. A veteránokat nem kellett biztatni a beszélgetésre. És a fiatalok hallgatták őket, kérdeztek a múltról, a jelenről, szívesen vették az idősek tanácsait. Rigó József elvtárs, akit a Körösi úton, s a városban is sokan ismernek Rab elvtársnak, a Járműjavító KISZ titkárának mesélte el az illegális munka nehézségeit. Elmondta, miként szervezték ők a Horthy elnyomás alatt a fiatalokat. Eszperantót tanítottak velük. Illegális és legális haladó szellemű könyveket olvastattak velük. A rendszeres nevelés a felszabadulás után hozta meg gyümölcsét, mert azokból a fiatalokból harcos emberek lettek. Mesélt Rigó elvtárs a kommunista sejtek életéről. Arról, hogy a téglaházi Tóth Ferenc tartotta náluk a sejtmegbeszéléseket, s hogyan agitáltak a spanyol forradalom idején, hogyan végezték a felvilágosító munkát a sok nehézség ellenére is a tömegek között. Somogyi Miska bácsi arról beszélt a fiataloknak, hogy nagy volt az összetartás a munkások között. Harcoltak egymásért és a követelésekért egységesen állt ki a munkásság nagy többsége. Nem volt könnyű abban az időben. Elég volt, hogy az utcán megálljon valaki egy kommunistával beszélgetni, máris elkapták, s a rendőrségre szállították. Pedig nem volt felemelő érzés a kommunisták üldözéséről annyira híres Bögre detektív kezébe kerülni. De mindennek ellenére a munkásosztály legjobbjai, a kommunisták nem féltek. Kopasz Mihály elvtárs, a nyomdai dolgozók nagy szervezettségéről emlékezett. Elmondta: ha valamelyik nyomdában egy szervezett dolgozót sérelem ért, fél órán belül az ország osz- szes nyomdája leállt és a dolgozók szolidaritása sokszor győzelemre vitte az ügyet. Harangozó József elvtárs elmondta; 14 éves volt, mikor tizenegy testvérével apa nélkül maradt. Urasági kovácshoz ment tanulónak. Hamar megismerkedett a mozgalommal. Ezért sokat üldözték. Ausztriába, később Franciaországba emigrált. Beszélt arról is, hogy a spanyol- országi forradalomban hogyan harcolt a legendáshírű Zalka Máté egységében. A felszabadulás után elsők között tevékenykedett a párt megalakításáért. 1956 októberében karhatalmista volt és továbbra is hű harcosa marad ennek a rendszernek. A veteránok legtöbbjének mellén ott díszeleg életük legnagyszerűbb percét jelentő kitüntetés a „Munkáshatalomért Érdemérem”, De legtöbbjének a szocializmus építéséért vívott harcban végzett munkájának elismerése díszelgett a kabátján. A veteránok életükön át példát mutattak. Most arra tanítják a fiatalokat, hogy legyenek bátor, önzetlen, hű harcosai a népi hatalom rendszerének. ------------------------------------—A szovjet vezetők is megjelentek a Magyar Állami Operaház művészeinek moszkvai búcsúhangverseny én MOSZKVA (MTI). A Magyar Állami Operaház művészei kedden este nagysikerű hangversenyen búcsúztak el a szovjet főváros közönségétől. A hangversenyen megjelent a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának több vezetője: Arisztov, Furceva, Ignatov, Kiricsenko, Koszigin, Kozlov cs Szuszlov. Jelen volt Kaftanov, a kulturális ügyek miniszterének első helyettese. Magyar részről megjelent a hangversenyen II- ku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes, a magyar kaltúrális küldöttség vezetője. A nagysikerű hangversenyen több mint ezer néző tapsolt az operaház művészeinek. (MTI). Neki a fatengelyes világnak A tissaroffi „Ifjú Kommunista* Tsz bölcsőjénél Arról persze nem szólt Zsiga, hogy náluk is hasonlón törik a fejüket a fiatalok. A véletlen oda sodorta Bohács Antit, a járási titkárt is. Az meg így kezdi: — No, Zsiga, mi ujság a burai KISZ termelőszövetkezetről? Janku Bálint most értette meg barátja titkolózását. A történet úgy folytatódik: Tiszaroffon összeült a KISZ vezetőség. Tervezgettek, beszélgettek, majd összehívták a KISZ taggyűlést. Janku Bálint, a titkár beszélt. — Nagyszerű dolgok történnek mostanában. Szerte a falvakban összefonott a fiatalság az új élet alapját megteremteni. Termelőszövetkezeteket alakítanak a KISZ szervezetek. — Mit szólnátok hozzá? Csend lett. Am, nyílik az ajtó, s honnan — honnan nem, betoppan ismét Gaál Zsiga, a tiszaburaiak titkára, most már az ottani „Bátor Ifjúság" Termelőszövetkezet elnöke. Szusz- szaiitott kettőt, hármat, mert kimelegedett mire átkerékpározott. Nem szónokolt ,elmondta úgy, ahogy csinálták. — Tizen kezdtük, 100 hold állami tartalék földünk van. — Jövő évi jövedelmünk 60—70 forint' lesz munkaegységenként, A lelkesedés olyan nagy, hogy három idősebb parasztember szóvá tette: belépne hozzánk. Mikor befejezte, egymásután mozdultak meg a fiatalok. — Tsz-t alakítunk mi is. Belépek én is. Engem se hagyjatok ki. Vagy tizenöten választották a paraszti jelemelkedés egyetlen lehetőségének útját. A faluban gyorsan szétröppent a kiszisták terveinek híre. Az ifjak lelkesedését azonban a szülők konoksága itt-ott megtépázta. Azért az előkészítő bizottság újabb KISZ taggyűlésen megalakult. Nagy Illés, Budai József, Csáki Gyula, Janku Bálint lettek tagjai. Elkészítették a terveket is. 150 hold állami tartalék van a faluban. A tó- laposi részt szeretnék megkapni. Ennyit hallottam róluk, mielőtt személyesen megismerkedhettem velük. Vagy heten vagyunk a KISZ helyiségben. Janku Bálint délután belépési nyilatkozatot: hozott a Kossuth Tsz-től. Örömmel adta Dienes elvtárs, az elnök. Meg is jegyezte huncutul: — Na, akkor igyekeznünk kell, ha már versenytárs is lesz a faluban. Szóval az asztalon ott vannak a nyilatlcozati űrlapok. Zs. Nagy Illés, ez a nagyon komoly, csendesszavú fiú, az önkéntes segítő brigád tagja tollat kér, s kitölti. Odaér a rovathoz, hogy „ ... felvételem kérem a tiszaroffi... nevet viselő mezőgazdasági termelőszövetkezetbe“ — megakad. Azám, mi is legyen az ifjúsági termelőszövetkezet neve? — Ifjúság, Csillaga, Haladó Ifjúság, — akad javaslat bőven. Csáki Gyula kivesz a szekrényből néhány Ifjú Kommunistát. Fogalmakat, neveket keres a tsz keresztelőhöz. Janku Bálint szeme rátéved a KISZ vezetők folyóiratára. — Elvtársak, aki elfogadja, hogy Ifjú Kommunista legyen termelőszövetkezetünk neve, szavazzon. Minden kéz a magasba emelkedik. Illés, Zs. Nagy Illés beírja a nyilatkozat rublikájába: Ifjú Kommunista Termclöszönet \cpypt.
