Szolnok Megyei Néplap, 1958. szeptember (9. évfolyam, 207-231. szám)

1958-09-18 / 221. szám

1958. szeptember 18.

SZOLNOK MZOTZI NÉPLAP

Tagonként 30 ezer forintos évi átlagjövedelem

Több mint csoport a Kossuth Népe Tszcs

Dóba. E szó hallatán dús kalászi! mezők, gazdag rizsvetések, pannonbü'kköny sűrűje ötlik fel emlékezetében annak, aki valaha erre járt: a tiszasülyi határrészen. A Kossuth Népe Tszcs 648 holdas birtoka terül el itt, ötven szorgalmas paraszt földje. A községben, a járásban sok szó esik róla, még több gazdáiról.

Különös alapszabály

— Több mint csoport, kevesebb mint tsz — így jellemzi az összefogást Szabados László. — Ha furcsán is hangzik, jó ez nekünk .: .

Luzsi József elnök szavai nyomán világosodik meg, amit a gazda mondott a csoportról:

— Mi úgy látjuk, hogy a termelőszövetkezeti csoport minta- alapszabálya csak a kezdet kezdetén megfelelő; mi pedig már három éve dolgozunk együtt. Nálunk „saját’* földje senkinek sincs, mind a csoporté; annak ellenére, hogy egy-két kivétellel tíz-húsz holdas parasztok fogtak össze. Üzemterv alapján működünk; Hat brigádunk van, közöttük osztjuk ki a feladatokat. Sorsolás dönti el, melyik-melyik kukorica- vagy cukorrépatáblában kezd dolgozni. A brigádvezető a tagok között tovább osztja a területet, minden gazda annyit visz haza, amennyit megtermel. Búzánál, rizsnél más a helyzet; itt a behozott földterület arányában osztjuk a jövedelmet.

— Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki tíz holddal jött közénk, csak felét keresi annak, amit a húszholdas.. Armyi föld megművelését vállalja mindenki, amennyiét akarja. A kevesebb földdel bírók részére biztosítjuk

‘ a szállítási, magtári munkákat; így ők sem járnak rosszul — fejtegeti tovább az elnök. — Hihetetlen erő‘rejlik az összefogásban, a nagyüzemi művelésben. S hogy ezt milyen jól tudják a tagok, erre egy bizonyíték tán elég is: Míg az ellenforradalom alatt más tszcs-kben, sajnálatosan nagy volt a kilépők száma, mi október 30-án újonnan jelentkezett tagokat vettünk félj Kíváncsi a termésátlagainkra?,

— De mennyire!

Kiderül, hogy az őszi árpa holdanként 10,80 mázsát, a búza 6,5 mázsát* a tavaszi árpa 9,10

mázsát hozott. Ugyanakkor. az egyéni gazdák őszi árpája községi átlagban 4, búzája 3,20, tavaszi árpája 4,5 mázsa volt.

Evl harmincezer forint

a minimálisan számított tiszta jövedelme a hatvankét éves Drá- vucz Józsefnek; a fentiek alapján ez könnyen hihető. A rizs 18 ezer, a kukorica 9 ezer, az őszi árpa 1600, a tavaszi árpa ugyanannyi, a búza 5 ezer, a széna 2 ezer, a cukorrépa ezer forintot hozott számára; Adóba körülbelül nyolcezer forintot fizetett húsz holdja után. A géprészt, a ráeső műtrágyamennyiség árát s egyéb közös kiadást a fenti összegből már leszámította.

— Ez a harmincezer szerényen számított összeg — jegyzi meg az érdekelt — hiszen a takarmányt nem adtam el, hanem 10 szerződött hízót és egy tinót neveltem fel véle. Körülbelül ennyi nálunk az átlagjövedelem.

A jó termést nemcsak a közös, jórészt gépi munka biztosítja a Kossuth Népe Tszcs-ben, hanem az

okos talajerő- visszapótlás

is. Holdanként egy mázsa műtrágyát használnak fel, s az is- tállótrágyózás is tervszerűen folyik. Minden tag tartozik meghatározott mennyiségű istállótrágyát kihordani; akinek nincs, műtrágyát kell vásárolnia ahe- lyet. Ez a „paragrafus” valósággal rászorítja a gazdákat, hogy minél több jószágot tartsanak.

A közös alap képzése — sajnos — több csoportban nehézkesen, vagy éppen sehogy sem halad. Nem így a Kossuth Népében ; . ;

— Öt százalék?! Ugyan... — legyint Luzsi József. — Nem krajcároskodunk! Ami kell, az kell; azt pedig megvesiszük, megépítjük.

Ez a „gavalléros gazdálkodás” — mint egyik gazda találóan jellemzi — meghozta már eddig is az eredményét. Saját Ze- torja, pótkocsija, MIB-motoros darálója, mérlege, gyümölcsöstelepítése van a csoportnak. — Néhány nappal ezelőtt készült el az új, 15 vagomos, bővíthető

magtár a legkorszerűbb típusterv alapján. Százötvenezer forintba került; kilencvenezret már az idén visszafizetnek a csoporttagok. Harminc százalékra nincs gondjuk, azt az állam elengedi, ezzel segíti a szövetkezeti parasztokat.

*

A tiszasülyi Kossuth Népe Tszcs munkája, eredményei élő bizonyítéka parasztipolitikánk helyességének. Kormányunk segíti a szövetkezés minden formáját, annak megválasztását pedig magukra a legérdekelteb- bekre: a gazdákra bízza. Joggal felvetődik a kérdés: Ahol ilyen nagyarányú és eredményes a közös munka, lehetne-e egy lépéssel élőbbre haladni: termelőszövetkezetté alakítani a csoportot? Igen, lehetne; A tagok nem idegenkednek ettől a gondolattól, s bizonyosra vehetjük, hogy előbb-utóbb meg is valósítják. Nem holnap — ez kitűnik szavaikból De az is, hogy nem nagyon sokára. Tudnak a 3004-es kormányhatározatról, ismerik az előnyöket, mélyeket az biztosít, Okos emberek, tapasztalt gazdák — kétségtelenül elhatározzák egy napon: kár volna az értékes segítséget felhasználatlanul hagyni;

— b. z. —

r

Uj munkásszállás épül Szolnokon

Az építőipari vállalat vezetőségének tájékoztatása szerint rövidesen elkezdik Szolnokon az új építőipari munkásszállás építését. Az Építésügyi Minisztérium még ez évben félmillió forintos hitelt folyósít a munkálatok elkezdéséhez.

Az építkezést szeptember végén kezdik el a Belioannisz úton, az Útfenntartó Vállalat régi telephelyén.

Az új munkásszállás kb. 4 és félmillió forintos beruházással épül és 250 dolgozó kényelmes pihenését biztosítja majd. Az épület: társalgót, kultúrtermet, ebédlőt és hálótermeket tartalmaz. A tervek szerint a jövő év végén adják át rendeltetésének.

IBBBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB

Pillanatnyi csend támad.

Nem a szavak, a szótlanság ünnepli ezt a percet^ amikor a fatengelyes világ elleni küzdelemben új győzelem született Tiszaroffon. öt -fiatal: Budai Jóska, Csáki Gyula, Apostol Pista, Zs. Nagy Illés, Janku Bálint odaírja nevét a nyilatkozatra. Érezzük jövőtérlelő hatását e pillanatnak, s ebben a néma lelkesedésben átmegyünk egy pohár sörre áldomást inni a közeli italboltba,

A fiúkon látom, kiáltani szeretnének a falusi esti csendbe:

— Hé, emberek, fiatalok! Ma este öten leraktuk az Ifjúsági Termelőszövetkezet alapjait. Gyertek hozzánk, lelkesedjetek velünk terveink megvalósításáért.

Magam is majdnem ujjongva közlöm Gyenes elvtárssal, a tanácstitkárral, aki éppen ott bil- liárdozik az italboltban.

— Tudja, mi történt ma este? Megalakult az ifjúsági tsz.

— Jól van — mondja és játszik tovább.

Hazafelé menet megállunk.

— Mi lesz a többi fiatallal?

— Mi is? Hát beszélünk a szülőkkel még holnap. Lássák be, fiaik jövőjét teszik tönkre, ha nem engedik őket hozzánk.

Zs. Nagy Illés a Kabátzselbe süllyeszt vagy nyolc űrlapot.

— Akkor holnap hétltor indubbbbbbbbbbbbbbbbb }bbbbbbbbbbbbbbbi

lünk! Zsugorítjuk ezt a maradi

világot

Ez a Zs. Nagy Illés teljesen árva fiú. Nevelőszüleinél él, azok egyénileg gazdálkodnak. Illés még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Jelenleg segédmunkás a Vízügyi Igazgatóság roffi szakaszánál.-— Biztosítani akarom a jövömet, ezért leszek tsz-tag.

Nagy Mihály gátőr, Nagy Veca KISZ vezetőségi tag apja elvben elismeri a szövetkezés jövőjét, párttag, sőt nem tartja össze- egyeztethetőnek a kommunista eszmékkel, hogy egyéni paraszt párttagok maradnak kisparcellá- nál. Mégis így beszél:

<— Vecának kedve van, tudom. Csakhogy nagy a családom. Sta- fírung kell a lányoknak. Azt a tsz-böl nem kapják meg.

— Nem-e — veti ellen Illés. — Az első év kemény lesz, az biztos. Húsz hold konyhakertészetet létesítünk. Annak jövedelméből fedezzük a 100 hold föld gépállomást munkabérét. Leszerződünk 10 hold cukorrépára, előlegéből, s a kertészetből már márciusban tudunk fizetni. Három hold dohányt is számítunk. Ikersoros kukoricát vetünk. Búzát csak annyit, amennyi a kenyerünket megtermi. Tizenhat hold öntözéses lucernatáblánk készen áll. Olyan növényekkel foglalkozunk, amelyek a 118 hold földön liörülbelül 850 ezer forintot hoznak. Most mennyit keres Veca?

—i Ezeregyszáz körül.

— Na látja. Nálunk már az első évben 1400—1600 forintot számítunk havonként.

— Ha meglesz, mehet. Addig nem.

Megyünk tovább. Kiss Etát, Homoki Pistát, Varga Gyulát sem engedik. Nézem a fiút — Illést. Nem csügged.

Szuromi Jóskáikhoz állítunk be. Jóska jönne szívesen. így mondta tegnap este a KISZ-ben. Az udvaron a család. A fiú a lovak körül tiblábol. Nem szól egy szót sem, de élénken figyeli, mire megyünk apjával.

— Mi lenne velem, ha itthagy a gyerek? — veti ellen Szuromi bácsi.

— Kell nekünk a tapasztalt ember. Jöjjön maga is.

Szuromi Márton meglepődik. Illés magyaráz tovább:

— Mi hallgatnánk magára. Maga lenne az irányítónk.

Nem hull terméketlen talajra a szó. Szuromi Mártó \ a feleségére tekint.

— Na, hékám! Belépjünk-e?

Az tiltakozik még. De Szuromi gazda azzal kísér ki:

— Gondolkodunk rajta. Gondolkodunk.

Illés jegyzi: ide visszatérünk.

Zsíros elvtárs, a tanácselnök

MÍNUSZ 40 FOK

A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál most készítettek el egy üzemrészt, ahol mínusz 40 fokon tudják tárolni az árut. Képünkön Jakab Lajos és Szeles Aladár, a hűtőberendezést szereli;---------------------------------------Vé

get ért Prágában

a mezőgazdasági termelés területi elosztásával foglalkozó nemzetközi konferencia

Prágában befejeződött a mező- gazdasági termelés célszerű területi elosztásának kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tudományos konferencia. Az értekezleten az európai KGST-államok képviselői vettek részt. Magyar részről Lőrincz Gyula, a Földművelés- ügyi Minisztériumban, a mező- gazdasági termelés célszerű területi elosztásával foglalkozó tudományos csoport vezetője és Csete László, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetője volt jelen az értekezleten. Lőrincz Gyula nyilatkozott az

ráfekszik a tólaposi rész térképére. Sok ott az egyéni. Nem baj. Átszól a Kossuth Tsz agitátorcsoportjának: jöjjenek, segítsenek a fiataloknak.

Nézik a csatornát. Nagyon jó. A Zsindelyesi erdő mellett öntöznek majd. Kóré Kálmán, a falu párttitkára, aki eddig is az ifik elsőszámú istápolója volt, javaslattal hozakodik elő.

— Segítünk, elvtársak! A tsz- be jelentkező fiatalok szüleit felkeresik a falu kommunistái. Elvisszük őket a közeli jól gazdálkodó szövetkezetekbe, Ábádsza- lókra, vagy Karcagra.

A fiúk már azt is eltervezik, Budai Jóska lesz a zárszámadó bankett szakácsa. Murányi Zsiga

MTI prágai tudósítójának a konferencia eredményeiről.

— A konferencián arról a tudományos kutató munkáról volt szó, amelyet a mezőgazdasági termelésnek az egyes országokon belüli célszerű területi elosztása szolgálatában végeztünk; Kicseréltük tudományos és módszertani tapasztalatainkat, s kölcsönösen ismertettük eredményeinket. Mi, magyar résztvevők azt tapasztaltuk, hogy a többi baráti országban nagyobb figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelés területi elosztásával összefüggő tudományos kutató munkára, mint nálunk.

— A konferencia összehívása a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia értékes kezdeményezése volt. Lényegesen hozzájárult a szocialista országok mezőgazdasági szakembereinek rendszeres együttműködéséhez. A konferencia eredményei alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelésben is kialakuljon a szocialista országok nemzetközi munkamegosztása és ilyen értelemben a konferencián szerzett tapasztalatok elősegítik a szocialista országok távlati terveinek kidolgozását és összehangolását.

Értékelték az ifjú traktoristák versenyét

harmonikázik munka után. Papírra vetnek jónéhány nevet, kikhez mennek még el.

Távolról olyan háborítatlan csend képét mutatja ez a település. Pedig belül forr minden. A régi és az új vetekszik egymással. Fiúk és lányok, tiszaroffi kiszisták összeesküdtek a fatengelyes világ ellen. E'őbb-utóbb övék a győzelem.

BORZÁK LAJOS

LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Tiszaroffon tegnap este tizenkét fiatal fiú, 120 kát. hold földön megalakította az Ifjú Kommunista Tsz-t.

Az ifjúsági traktoros verseny tavaszi és nyári tervét nemrég értékelték. Nagyon jó eredmények születtek. A Mezőtúri Gépállomáson Sőrés Lajos 290, Pápai Sándor 298 és Dobos Já- ros ifjú traktorosok 250 százaléknál tartanaik; Nem is jártak rosszul. Pápai Sándor csak prémiumként 3977 forintot kapott eddig. Sőrés Lajos 3744 forint tervtúlteljesítési jutámat vett fel.

A brigádok versenyében a Mezőtúri Gépállomás Gonda brigádja 121 százalékkal első a

mesyebetn.

i

i