Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-10 / 189. szám
1958. augusztus 10. SZOLNOK MBGTE1 NBPIAP 5 «U K ovács aándar lassítja a motort, a fék élesen csdkordul, s megállunk az útkereszteződésnél. A magas töltésről jó kilátás nyílik a környékire. Balról a szeszélyesen kanyargó holt Körös; jobbról a szerteágazó öntözöcsatomák, mint tükörsima ezüstkeretek, négyszögekre szabdalják a rizs terület zöld bársonyát. Előttünk a nyárfaerdő lombkoronái s égnek törő karcsú jegenyék. Amott meg a Pusztabánrévl Állami Gazdaság központi majorja. A kultúrház, a sokablakos nagy ebédlő, a munkásszállás, a fehórfalú új lakások, a korszerű gazdasági épületek. Ismét motorra ülünk. Odahajtunk az iroda elé. Beszélgetünk egy keveset Pavluska Péterrel, az igazgatóval, aki aztán szabad utat nyit előttünk a gazdaság megtekintésére. Kalauzként a párttitkár, Ádám Imre kísérget bennünket. A dűlőúton vontatók és lovaskocsik igyekeznek a tarlóra, Istállótrágyát hordanak, a jövőévi kapások alá. Gabonát már sehol sem látni Derekasan dolgoztak a kombájnasok: augusztus elsejére az összes kalászosokat betakarították. A z egyik csatorna partján traktor pöfög. Vizet szívat a silókukoricára meg a takarmányrépára. Tóth János mezőgazdász és Nyerges József brigádvezető Irányítja az öntözést, láthatóan hozzáértéssel, — Viaskodnak az Időjárással? — Nem eredménytelenül — válaszol Tóth János. — Ha nem öntöznénk, megsínylenék az állatok. Ezzel viszont biztosítjuk nekik a takarmányt. Holdanként silókukoricából 50— 60 mázsával, füves heréből 20— 25 mázsával, takarmányrépából 60—70 mázsával termelünk így többet. Hány holdat öntöznek? — Kétszázötven hold füvesherét, 124 hold silókukoricát, 70 hold legelőt és 30 hold takarmányrépát. Az idén még csak ennyit öntözünk. — És jövőre? — Jövőre már gokkal többet. Gazdaságunk fejlesztésére há roméves tervet készítettünk. Ebbe, természetesen az öntözés is beletartozik. A tervidőszak végén, 1960-ban, a szántóterületünk 28 százalékán pillangósokat termelünk. Ez kereken 800 hold lesz, s ebből 500 holdat öntözünk; és a mostaninál jóval nagyobb területen öntözünk majd egyéb növényeket is. Például cukorrépát, szójababot. —> Ezzel persze elősegítik az állattenyésztés gyorsabb fejlődését — fordulok a párttitkárhoz. — Arra törekszünk — válaszolja Ádám elvtárs. —- Hogy csak Pár példát említsek, 1960- ban a mostani 187-ról 220-ra szaporodnak nálunk a tehenek. A tejhozamot tehenenként 3400 literre emeljük. — A terv, úgy tudom 3200 liter — szól közbe Kovács Sándor 6 bazsalyog kárörvendően, hogy ő bizony most rajtakapta a párttitkárt .}. — A terv valóban annyi — hagyja helyben Ádám Imre. — De ezt mi már az idén is elérjük. Nézd meg csak a félévi eredményt! — Szép, szép — ellenkezik Kovács. — Dehát a tej mégse minden. — De ahhoz a tej is hozzátartozik— vág vissza Imre —, hogy az 1958. évi 7960 forintról három év alatt 8682 forintra emelkedik nálunk 6zán tóegységenkén t a termelési érték. C sobog, csörgedezik a cső végén a kiömlő víz. Végigfut a keskeny barázdákon csillog, táncoltatja gerincén a napsugarat. Játékosan bújócská' zik a növények sorai közt. Viz, éltető víz mindenfelé, amerre csak nézünk. Víz, üdezöld takarmányfélék és 850 holdnyi, sokat ígérő rizstábla. — Emlékszel? — fogja meg a karom Sándor. — Az a kérdés, mire. — A szikre,' a osenevész, cérnavékony búza és árpaszárakra A holdanként! 4—5 mázsás gabonatermésre. Az öt aranykoronáé nyomási földelőre... — Emlékszem, hogyne emlékeznék. Csakhogy az még ötvenegy előtt volt. A szétaprózott, lóekével megkaristolt kis parcellákon. És arra is emlékszem, hogy errefelé az a szólás-mondás járta akkoriban: „Az isten is csak azért teremtette, hogy ne maradjon lyuk a helyén’’. — Most pedig a gabona se hoz nagy szégyent a fejünkre — mondja Nyerges elvtáns. — Búzából 400 holdon 11 mázsa 32 kiló, őszi árpából 127 holdon 17 mázsa két kiló holdankénti átlagot termeltünk. É rdemes volt szétnézni a Pusetabánnévi Állami Gazdaságban. Tanultunk, tapasztaltunk, szemtanúi lehettünk a szakszerűen irányított nagyüzemi gazdálkodás eredményednek. Ez pedig csak a kezdet kezdete. A jövő — a hároméves tervidőszakot követő esztendők — még sokkal biztatóbbak. Pavluska elvtáns, az igazgató, András György főagronómus meg a többi szakemberek, karöltve az öntudatos munkásokkal, évről évre több sikerrel munkálkodnak azon, hogy bebizonyítsák, mire képes a szocialista nagyüzem a valamikor istenverte nyomási földeken. BUSI VINCE Kovács Mihály (jobbról) és idő sb Jordán Sándor & szakcsoport elnöke, Illetve egyik tagja. Negyem nehezen szánták rá magukat — mi tagadás: féltek a közös munkától. Egy évvel ezelőtt mégis megalakították az öosödi rizstermelő szakcsoportot. Tizenhat gazda 36 hold földön társult, őszintén szólva: azt tartották, próba-szerencse. És most egy év után a szakcsoport tagjai már így vélekednek: „A próba szerencsével jártf’ S most már nem is hagyják abba a közös munkát. A 36 hold rizs szép termést ígér, s a szakcsoportnak az a terve, hogy tovább fejleszti gazdaságát. Ez év ószén öntöző-sztvattyút szándékoznak venni a gazdák. Üj tagokat te toboroznak, hogy tovább fejlesszék kis közösségüket. A földművesszövetkezet támogatja., segíti őket. Földi Lajos fmsz-agronómus szakcsoport segítője. Három barázdált homlokú férfi K. Szabó Lajos VB-elnök csak nagyüzemben lehet. Ezt persze, bizonyítani kel. De lehet is. Egyrészt az ottani tsz-ek már meglévő eredményeivel és azzal, hogy az eredmények a közeljövőben még nagyobbak lesznek. Hogyan, milyen módon? Ügy is, hogy a bizottság szám- baveszi a lehetőségeket és javaslatokat tesz a közös gazdaságok adottságainak mégjobb kihasználására. így határozta el az Úttörő Tsz, hogy a következő gazdasági évben tejfeldolgozó üzemet létesít Ennek számtalan előnye közül csak egyet említünk: A tej mellékterméke visz- szamarad — ennek pedig az állattenyésztés látja majd hasznát. A tejfeldolgozót a szövetkezet gazdái megcsinálják — mégpedig saját erejükből. Ez is azt bizonyítja, hogy ahol összefognak az emberek, ott ilyenre is futja az erőből. Szűcs Kálmán tsz-elnök EGY ÉV UTÁN... 0ÜDÜLT 8 NY3R oooaa. connonnontino Az istenverte nyomási földeken Húsz kilós pulyka három kilós tyúkok az idei Mezőgazdasági Kiállításon A baromfi tenyésztési bemutatón az állami gazdaságok bemutatják a különféle csibanevelési módszereket. Ennek során a látogatók elé kerül az infralám- pás, a kolhozanyás, a téglakályhás és a mélyalmos csibenevelés módszere. A nagyüzemi módszerek mellett sor kerül majd néhány jól bevált kisüzemi rendszer ismertetésére is. A Vecsésd Állami Gazdaság bemutatja egyik kiváló Leghorn tojóját, amelynek életteljesítménye 3 év alatt több, mint 600 tojás Ugyancsak a Vecs^si Állami Gazdaságból hozzák a három kilogrammon felüli Leghorn tyúkokat. Az állami gazdaságok meglepetésként 20 kilós pulykakakas bemutatását tervezik. Találás kérdések 1. Mit tesz az agronómus, ha nagyon sűrű a csalamádé? 2. Miért nem tudja némelyik tehenész a tehén felső metszőfogai közé szorult idegen tárgyat eltávolítani? (A válaszokat levélben várjuk; a helyes megfejtést jövő vasárnap ugyanitt közöljük.) K. Szabó Lajos tanácselnök, Szűcs Kálmán, az Úttörő Tsz elnöke, Szarka Lajos, a Petőfi Tsz agronómusa. Mesterszálláson dolgoznak mind a hárman. Az ottani mezőgazdaságfejlesztési bizottság többi tagjával együtt: Hegedűs Istvánnal, Ko Kocsis Mártonnal, Ecsédi Lászlóval, Ficsor Józseffel, Hovod- zák Istvánnal, Radics Ferenccel, Rónyai Lászlóval azon fáradoznak, hogy még többet teremjen a határ és az ottani gazdák jövedelme nagyobb legyen. Ez a cél. De milyen módon valósulhat meg? Erre a kérdésre az élet már válaszolt. S az ottani mezőgazdasági fejlesztési bizottságnak most az a legfontosabb dolga, hogy az egyéni gazdákkal megértesse: Előrehaladni Szarka Lajos tsz-agronómus Ugyancsak az Úttörő Tsz nemrég hozott tető alá a két vontatónak és a tehergépkocsinak garázst. Nemrég alapozták meg a borjúistállót A Petőfi Tsz 25, a Rákóczi Tsz ugyancsak 25 férőhelyes tehénistállót épít jövőre. Jövőre az Úttörő Tsz gazdái a 20 vaganos magtárt is megépítik; Hosszan sorolhatnánk azokat a terveket, amelyek egy esztendő múlva sorra megvalósulnak! Azokat a terveket, amelyek sok egyéb dolog mellett ismét csak azt bizonyítják; a szövetkezőkben az erő és csakis összefogása sál lehet mégtöbb termés elérésére kényszeríteni a mesterszáj- lásd határt. S a mezőgazdasági fejlesztési bizottság tagjai eredj akarják méginkább meggyőzni az egyéni gazdákat. * >
