Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-30 / 205. szám

1! SZOLNOK MEGYEI NfiPT AP 1958. augusztus 30. A tett adhat értéket a szónak Nemrég tanácskoztak a Haza­fias Népfront járási és városi titkárai a megyei irodában. Min­denek előtt összegezték augusz­tus 20, Alkotmányunk ünnepe megünneplésére tett fáradozá­suk eredményét. Több titkár adott számot olyan rendezvény­ről, ahol 4—5 ezer ember vett részt, nézte végig a régi aratási népszokások felélesztését, és hallgatták az ünnepi szónokok beszédét. Más elvtársiak jólsike­rült munkás- és paraszt talál­kozóról adtak számot; A közeljövő feladatait tekint­ve Barna Károly elvtárs, a me­gyei iroda munkatársa elmond­ta, hogy sok, az eddigieket fe­lülmúló feladat vár a mozga­lomra. A tsz-mozgaUm fejlődé­sének segítése mindenek előtt szükségessé tette a mezőgazda­sági szakbizottság újjászervezé­sét. Ez megtörtént, s a megye legnevesebb, legjobb szakembe­reit vonták be. Hamarosan ösz- sze kell állítani annak a tervét is, hogy milyen szakelőadásokat, milyen mezőgazdasági jellegű ankétokat tartanak majd a tél folyamán, s számtalan más mó­dot kell taHálni arra, hogy a mezőgazdaság előrehaladását ha­tásosansegítsék. Emellett felkeli eleveníteni más, — kulturális, szociális — szakbizottságok mun­káját. A sikeres működés egyik fel­tétele az, hogy a járási vezetők többet és közelebbről törődjenek a községi vezetőkkel, s tájékoz­tassák őket a mindennapok ten­nivalóiról. Az eddiginél hason- líthatatianabbul többet kell fog­lalkozni a mozgalom támogató­ival rétegenként is. Különösen az értelmiségiekkel, kisiparos és kiskereskedőkkel kell szoro­sabbra vonná a népfront kap­csolatát. A tsz-mazgalom segítésének igen hasznos módja, s követen­dő, amit a tiszafüredi elvtársak alkalmaznak. — Parasztnapokat tartanak, ahol a februári párt-, tanács- és népfront aktíva ta­nácskozásának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határo­zatát ismertetik és vitatják meg. Érdekes s — hisszük,. hogy hasznos lesz — a jászapátiak kezdeményezése, ök 40—80 ta­gú bizottságokat hoztak létre, amelyek összegyűjtik a lakos­ság véleményét, észrevételét a tanácsok munkájáról, s egyes tanácstagok h ívatástel j esítésé­rőiL Hasznos útmutatások, életre­való ötletek hangzottak el a ta­nácskozáson. — A legsürgősebb tennivaló viszont — az ötletek számának növelése, a bátor kez­deményezések meüllett — a tett, ami valóban értéket ad a szó­nak, értelmet a tanácskozásnak. — bo — 500 mentőrepülőgép a Szovjetunióban A Szovjetunióban rendkívül széles körben alkalmazzák a re pülőgépeket betegek szállítására és különleges mentő feladatok megoldására. Az egészségügyi lé­giflotta jelenleg több mint 500 különböző típusú repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik, összehasonlításul érdemes meg­jegyezni, hogy a világ egyik ve­zető repülőtársasága, az Air France gépállománya 150 repü­lőgép körül mozog. Az egészség­ügyi repülőgépeket nemcsak be­tegszállításra veszik igénybe. Fontos szerepet játszottak pél­dául maláriától veszélyeztetett vidékeken a malária kórokozó­ját hordozó szúnyogok irtásában és több esetben meg tudták aka­dályozni, hogy sáska járás pusz­títsa a középázsiai vidékek me­zőgazdasági terményeit, umaw> Mozgalom Franciaországban az alkotmányrcform ellen PÁRIZS (TASZSZ.) Mind újabb francia társadalmi szer­vezetek kapcsolódnak bele a De Gaulie-kormány kidolgozta al- kotmányrefoim-tervezet ellen indult mozgalomba; Az Huma- nité közlése szerint a volt front­harcosok köztársasági szövetsé­gének vezetősége felhívta tag­jait, hogy a népszavazáson az alkotmányreform ellen, a • sze­mélyi diktatúra megteremtése ellen foglaljanak állást; Párizsban szerdán ülést tar­tott a CGT vezetősége. A veze­tőség felhívta a CGT-hez tar­tozó szakszervezetek összes tag­jait, utasítsák el az alkotmány­tervezetet. A francia főváros haladó tár­sadalmi szervezetei megkezdték az előkészületeket a szeptember 4-ére tervezett párizsi tüntetés­re, amely a köztársasági rend­szer és a demokratikus szabad­ságjogok védelmét fogja köve­telni. (MTI.) Ötezer küldött vesz részt a genfi atomértekez’elen Genf (Reuter). Az ENSZ közölte, hogy hatvanhat ország­nak és az ENSZ kilenc szervé­nek képviseletében ötezer kül­dött vesz részt az atomerő bé­kés felhasználásával foglalkozó második ENSZ-értekezleten, — amely szeptember elsején kez- | duciik Genf ben. (MTI). Gyermekeink nevetéséért —- Ülést tartott az SZMT elnöksége — Igen fontos és sok ember ér­deklődésére számottartó kérdés­sel, a gyermekneveléssel foglal­kozott legutóbb az SZMT elnök­sége. Mindenekelőtt azt vitatták, hogy a szervezett dolgozók mi­ként lehetnének leginkább a pe­dagógusok segítségére. A kérdés tanulmányozása dicséretes, jó kezdeti lépés a nevelés társadal­mi üggyé tétele érdekében. A megbeszélésen igen fontos helyet töltött be az iskolai és az otthoni nevelés között ma még sajnos, nagyon sökhelyen fenn­álló különbség megszüntetése. Olyan feladat ez, melyet nem le­het határozattal, különböző ad­minisztratív intézkedésekkel megoldani, hanem csak türel­mes, hosszadalmas munkával, különböző hatásos módszerek alkalmazásával. E cél érdekében foglalkoztak az elnökségi tagok azzal a gondolattal, hogy a gyermeknevelés kü­lönböző problémáiról szóló előadásokból álló „Szülők iskoláját,, szervezik meg az üzemekben. Az ösztönös nevelés helyett a tudatos, szocialista alapokon nyugvó nevelést terjesztenék ez­által. Tudvalévő, hogy a szülői mun­kaközösségekre is milyen nagy feladatok hárulnak az ifjúság tudásbeli és jellembeli fejlődésé­nek formálásában. Ma még sajnos — nem töltik be hivatá­sukat. Tagjaik többségükben azt gondolják, hogy egyetlen fel­adatuk az Iskolák anyagi támo­gatása. Ezzel kapcsolatban di­cséretesen el is látják feladatu­kat, A tanintézetek otthonosab­bá tételéért, a tanulmányi esz­közök gyarapításáért « köszönet illeti őket. De ezen túlmenően igen szükséges volna, hogy neve­lési kérdésekben segítsék a pe­dagógusokat. Sokat jelenteni például az is, hogy ha felkeres­nék a rossz magaviseletű, társa­ikat is mindig csínyre buzdító, gyenge előmenetelű tanulók szü­leit, beszélgetnének velük. Per­sze, ez nem mindig hálás fel­adat, nem fogadják mindenhol szívesen a családlátogatókat, s ezért sokan húzódoznak az ilyen megbízatástól. Ezért volna helyes, ha az üze­mi bizottságokon belül egy-egy elvtárs csak a gyermeknevelés­sel, az iskolával való jó kapcso­lat megteremtésével foglalkoz­na és segítséget nyújtana a szülői munkaközösségnek is. Szó volt arról is, hogy az eddiginél nagyobb elismerésben, esetenként nyilvános dicsé­retben keli részesíteni azo­kat, akik példamutatóan nevelik gyermekeiket. Több hasznos javaslat is fel­vetődött a tanácskozáson. Márta elvtárs például szóvátette, hogy azok az apróságok, akiknek ap- ja-anyja egyaránt dolgozik, akar­va — akaratlanul az utca gyer­mekévé válnak, s fő ténykedé­sük az autók dobálásában. s egyéb, jellemet formáló tevé­kenységnek egyáltalán nem mondható cselekedetekben nyilvánul meg. Szerinte barká­csoló köröket kellene létrehoz­ni. Ezek azért is hasznosak vol­nának, mert lekötnék a fiatalok figyelmét, szabadidejük jóré­szét kitöltenék, s amellett meg­szerettetnék velük a munkát, fe­lelősségérzetre nevelnék ókét. Az üzemeknek nem jelentene különös gondot ilyen barkácso­ló körök szervezése. Az anyag, szerszám rendelkezésre áll, in­kább a körök vezetői hiányoz­nak. De arra akadna megfelelő ember, csak foglalkozni kellene vele a szakszervezetnek, s lát­ni a gazdasági vezetőknek a kérdés fontosságát. Vannak ugyan jól működő szakkörök az Uttörőházban is, de oda többnyi­re azok járnak, akiknek rende­zett az otthoni viszonyuk. Felvetődött az is, hogy olcsó egyenruhát, vagy lányoknál egyforma kötény bevezetését kellene szorgal­mazni. Ez azért volna jő, mert néhá­nyan igen hivalkodó módon, — drága ruhákban járatják gyer­mekeiket, % így a kivételezés­hez, a bámulathoz szoktatják őket, majdnem arra nevelve, — hogy körülöttük forog a világ, míg a szolídabban élők gyerme­kei esetleg szüleiket hibáztat­ják, hogy nekik nem vesznek olyan ruhát. A rendszeres iskolalátogatás szorgalmazására is felhívta a fi­gyelmet ez a tanácskozás. Igen fontos feladat ez, hiszen me­gyénkben is mintegy kétezer olyan 14 évet betöltött gyermek van, aki nem végezte el az álta­lános iskola nyolc osztályát. — Márpedig manapság ez már alapvető követelmény. S megvalósításáért elsősorban a munkásosztály öntudatosabb rétegének kell sikraszállnla. — sí — Hammarskjöld küldetése Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének egyhangúan megsza­vazott határozata után, amely a főtitkárt bízza meg a közép-ke­leti megoldás és az amerikai- angol csapatok visszavonásának előkészítésével, Hammarskjöld megkezdte tárgyalásait az arab országokban. Noha Hammar­skjöld az, aki tárgyal, mégsem ő az, akitől a megoldás függ. Éppen ezért meg kell vizsgál­nunk azokat a tényezőket, ame­lyek küldetésének esetleges si­kerét vagy kudarcát meghatá­rozzák. Az amerikai úgynevezett erő­politikának ugyanis már réRóta kibontakozott egy különös ket­tős taktikája, amely az egyik ol­dalon a legbrutálisabb merev­séggel — lásd a libanoni és szin­gapúri partraszállást — a másik oldalon, szavakban, kétértelmű, sokféleképpen magyarázható hajlékonysággal dolgozik. így az Egyesült Államok hangzatos ter­veket terjesztett elő az ENSZ- ben Arab-Kelet gazdasági meg­segítéséről és végül megszavazta az arab országok határozati ja­vaslatát, noha az eltért eredeti célkitűzéseitől. A szavazás idején az Egyesült Államok bizonyos értelemben kényszerhelyzetben volt — de már akkor kibontako­zott az a taktika; amely az ENSZ határozatok elszabotálását cé­lozza. A közgyűlés határozata után ugyanis a libanoni helyzet egy­általán nem javult, sőt azt lehet mondani, bonyolódott. Az ame­rikai csapatok, amelyek eddig — tekintettel az ENSZ vita előtti lélektani helyzetre — tartózkod­tak a libanoni ellenségeskedé­sekbe való beavatkozástól, tehát nem direkt hadműveletekkel tá­mogatták a megbukott Chamoun elnök politikáját, most tüntető hadmozdulatokat tesznek a fel­kelők állásai előtt, ugyanakkor élesedik az ellentét az ellenzék és a kormánykörök között, mi­vel már folyik a küzdelem a Se- hab elnök által a jövőben kine­vezendő új kormány tárcáiért. Az amerikaiak ebben a helyzet­ben nemcsak csapataik katonai pozícióit igyekszenek megszilár­dítani a kis országban, hanem különböző politikai intrikákat is szőnek Többek között felmerült az a terv, amely Charles Malikot, a jelenlegi libanoni külügyminisz­tert jelöli az ENSZ-közgyűléa következő rendes ülésszakának elnöki tisztségére. Mint ismere­tes, jórészben Malik a felelős az amerikai csapatok Libanonba való behívásáért. Paradox hely­zet lenne, ha akkor, amikor Se­itab tábornok — és valószínűleg az általa kinevezendő új kül­ügyminiszter is — az amerikai csapatok kivonásának híve, az ENSZ-közgyűlés elnöke az az ember lenne, aki jórészben fele­lős a mai közép-keleti válságért. Minderre azért van mód, mert az ENSZ-közgyűlés előbb kez­dődik, mintsem Sehab elnök — szeptember 23-án — átvenné hi­vatalát; Ilyen körülmények között Hamma rskjöldnek valószínűleg igen nehéz dolga lesz Libanon­ban. Az angolszász politika azonban ugyanilyen mereven lép fel Jordániában is, ahol rá­adásul a király, a fiatal Husz- szein annyira félti düledező trónját, hogy még ENSZ-erőket sem kíván látni oszágában — csak az angol szuronyokban és a szuronyokra támaszkodó véres terrorban bízik. Valószínűleg ezért kezdte tárgyalásait Am- manban az ENSZ főtitkára: Jor­dániában ugyan kevesebb a po­litikai intrika, viszont a helyzet még súlyosabb, hiszen Itt a ki­bontakozásnak még egyetlen tényezője sem látható. Ezért kell mérsékelt tárgyila­gossággal szemlélnünk Ham­marskjöld közép-keleti misszió­ját és ezért nem szabad túlzott reményekre ragadtatnunk ma­gunkat. Amíg az angolszász csa­patok Közép-Keleten tartózkod­nak, mindig tartanunk kell újsbb bonyodalmaktól és politikai rob" bánásoktól. Ügy tűnik, az egyszerű világ­polgárnak soha nem lesz egy nyugodt órája. Alig lélegzett fel a közép-keleti feszültséget eny­hítő ENSZ-hatérozat megszava­zása után, riasztó hírek érkeztek Távol-Keletről. A csangkajsek- ísta haderő súlyos provokációkat követett el a Kínai Népköztársa­ság partmentt területei ellen. Ki- moj és Macu szigetéről tüzér­ségi tüzet nyitottak a tengerparti kínai falvak ellen. A kínai népi felszabadító hadsereg erős tüzér­ségi egységei válaszoltak a pro­vokációra és 17 perc alatt elné­mították a tajvani bábállam diktátorának ágyúit. A szorosban megélénkült te­vékenység hírére — vágy tán éppen ennek a provokációs soro­zatnak az erősítésére — riadóké­szültségbe helyezték a 7. ameri­kai hadiflottát, amely a Csen­des-óceán vizein cirkál és atom­fegyverekkel is fel van szerelve, Az amerikai stratégák láza« ütemben irányítják át hajóikat a Földközi-tengerről a Csendes- óceánba, így a riadókészültségbe helyezett hajóhad már 66 hajó­ból áll. Ugyancsak ezekben a napokban szállták meg az ame­rikai csapatok Szingapúr váro­sát is. ügy látszik, az amerikai poli­tika újabb feszültségi gócpontot akar teremteni Kína körül: hi­szen a csangkajsekista bábállam aligha kezdeményezhetne wash­ingtoni gazdái jóváhagyása nél­kül ilyen provokációkat. Erre mutat az is, hogy szeptember elején a tajvani hadiflotta és a 7. amerikai hajóhad közös had­gyakorlatot rendez. A tajvani helyzet kiélezésének kettős célja van. Egyrészt a kö­zép-keleti enyhülés ellenére fenntartani a feszült hideghá­borús hangulatot, hiszen csak ez igazolhatja a Dulles-féle merev erőpolitikai irányvonalat, más­részt pedig az, hogy új feszült- ségi gócpont megteremtésével el­terelje a nemzetközi közvéle­mény figyelmét a libanoni és jordániai agresszióról s a tajvani hadgyakorlatok ködfüggönye mögött az amerikai diplomácia nyugodtan szőhesse tovább kö­zép-keleti intrikáit. •—baracs — A tajvani feszültség

Next

/
Oldalképek
Tartalom