Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-22 / 198. szám
A MEGYEI PÁRT B I ZOT.TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt SZOLNOK MEGYEI 1958. augusztus 22. péntek. IX. évfolyam, 198. szám. Ára 60 fillér Több mint 9 millió forint forgalom A parasztság jövője a szocialista mezőgazdaság Hatvanezer ember hallgatta meg Békéscsabán Dobi István és Apró Antal beszédét Békéscsabára már kedden érkeztek munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek a megye minden részéből. Különvona- lok, autóbuszok, tehergépkocsik vitték az érdeklődőket a közelebbi és távolabbi falvakból, községekből: a Viharsarok központjába. Az ünnepi nagygyűlés kezdetére mintegy hatvanezer ember gyűlt össze a város főterén és a környező utcákban. A Hazafias Népfront megyei elnöksége, az MSZMP megyei végrehajtóbizottsága és a megyei tanács végrehajtábizatt- sága rendezte nagygyűlést Bátkai Pál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára nyitotta meg. A Viharsarok dolgozóinak lelkes tapsa közben üdvözölte Dobi Istvánt, az Elnöki Tanács elnökét, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács első elnökhelyettesét és a gyűlés résztvevőit. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet. Dobi István beszéde — Alkotmányunk ünnepén szeretettel és barátsággal üdvözlöm Békéscsaba és Békés megye népét s a távoli vidékekről ide összegyüllekezebt vendégeket. Ünnepelünk és tanácskozunk a régi nagy békési ag- rármozgalmak városában. Áchim András városában és örömünk, hegy itt már nem igen van har- colnivalónk, viszont osztatlan és igaz örömünk, hogy augusztus 10-án a dolgozó magyar nép hatalmát ünnepelhetjük. Nincsenek grófjaink, földesuraink és a gyúlésezo nép körül nem keringenek kakastollas csendőrök, mint cserkészó vadászkutyák — kezdte beszédét Dobi István, majd emlékeztetett arra, hogy 1945-ben a szovjet nép hős fiai szabadították fel az országot és 1956-ban megint az ő segítségükkel tudtunk úrrá lenni az ellenforradalom felett és kezdtünk megint új életet. Ezután az utóbbi másfél év ei-edményeiről szólt, majd a mezőgazdaságban előttünk álló feladatokról beszélt részletesebben. még csökönyösen ragaszkodnak a maguk régi termelési módszereihez. Állatokat nevelnek, hizlalnak, gondosabban művelik földjeiket, apró gazdaságaik minél erőteljesebb kihasználására törekednek és megtalálják az utat a piacra, — néha még a spekuláció görbe útjait is megtalálják. Amíg nem spekulálnak, nem lesz semmi baj. Amint azonban spekulálni kezdenek, nekik lesz bajuk, mert beleütköznek a törvéfiybe és ha már ott tartanak, nem számíthatnak sem barátságra, sem elnézésre. — Az állam — folytatta — a párt agrárpolitikájának szellemében eljárva, senkit sem kényszerít szövetkezetbe. De miniden egyéni gazda, akinek szeme és értelme van, hamarosan kénytelen lesz felismerni, hogy igen hamar elérkezik apró gazdaságának fejlődési határáig. És minél erősebbek a szocialista nagyüzemek, annál nehezebben fog boldogulni az egyéni paraszt a piacon kifejlődő versenyben. kétszáznegyvenezer taggal. Júliusban huszonhat új termelőszövetkezet, tíz termelőszövetkezeti csoport és hetvenegy szakcsoport és társulás alakult. Kilenc- száz taggal és több mint hatezer hóid földterülettel növekedett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok földje. Az elmúlt hónapban Békés megyében tizenegy termelőszövetkezeti csoport alakult át mezőgazdasági termelőszövetkezetté, Szolnok megyében négy, Borsod megyében jelenleg tíz működési engedélykérelem vár jóváhagyásra a megyei tanácsnál. Szolnok megyében negyvenegy előkészítő bizottság működik, Nógrád- ban hat, Somogybán három, mindezek a számok bizonyítják, hogy a párt- és az állam miután szigorúan elhatárolta magát a szövetkezeti mozgalom korábban alkalmazott helytelen erőszakos módszereitől, az önkéntesség tiszteletbentartásával, de minden politikai és gazdasági érv fel- használásával, a parasztság körében kifejtett széleskörű agitá- ciós, nevelőmunkával következetesen folytatja a mezőgazdaság szocialista átépítésének politikáját. Az állam biztosabban tud építeni a szocialista nagyüzemre, mint a kisparcellára és ebből természetesen következik, hogy beruházásokban, árpolitikában az elért terméseredmények jutalmazásában számottevő előnyöket nyújt a szocialista üzemeknek, elsősorban a termelőszövetkezeteknek. A 3004-es kormányhatározat, amely a különböző előnyökről beszél, kedvezményekről szól, érezhetően hatott a szövetkezetek termelésére, belső megszilárdulására és magára a szövetkezeti mozgalomra. A népi demokratikus állam támogatja az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési erőfeszítéseit is. De lényegesen nagyobb súlyt helyez a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek támogatására és még ha valaki nem is gondolna az idei mezőgazdasági év termelési tapasztalataira, — kénytelen megérteni, hogy az ilyen támogatás helyén való. Szövetkezeti vezetők, párt- és tanácsi szervek tegyenek meg mindent, hogy a régi termelőszövetkezeti tagok ha vissza akarnak térni, mielőbb bejuthassanak a régi szövetkezeteikbe és Apró Antal bevezetőben átadta a gyűlés résztvevőinek, a megye dolgozó parasztjainak, munkásainak, értelmiségeinek a Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozzanak tovább hűséggel, szorgalommal, becsülettel bizonyítsák be, hogy oda valók. De hogy bizonyítsanak, ahhoz igen sok csökönyösen és meggondolatlanul lezárt kaput kell kinyitni a mi szövetkezeti mozgalmunkban. Nem hiszem, hogy nekünk elsősorban ezek között az egykori szövetkezeti tagok között kellene keresnünk a belső ellen- Ha ezek az emberek hozzájárulhatnak a termelőszövetkezetek további megerősödéséhez. akkor nyissuk csak ki előttük sürgősen a kapuikat. Sarkig nyissuk ki, mert ha ők vissza mennek, visz majd a sodrás másokat is, legyen hely a jelentkezőknek a szocialista me- gazdaságért hadba indulóknak. Mert minden új tag — propagandista. és új harcos a szövetkezeti mozgalomban. Haladjunk előre a magunk szocialista utján és legyünk büszkék rá hogy az eredmények igazolták és igazolják a mozgalom igazát. Ezután a nemzetközi kérdésekKözponti Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és személyesen Kádár János elvtárs üdvözletét. (Folytatás a 2. oldalon) Nagygyűlés, tsz-látogatások, aratóbálok, * sportrendezvények a Jászságban rol beszélt* Apró Antal elvtárs beszéde Kettős feladat áll előttünk a mezőgazdaságban. Növelnünk kell a termelést és rendületlen elhatározottsággal folytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Megállapíthatjuk, hogy a párt, agrárpolitikája nemcsak a termelőszövetkezetek és egyéb alacsonyabb típusú szocialista jellegű társulások létesítésére nyújtott erőteljes ösztönzést. Növelte azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a termelési kedvét is, akik ma És különösein azért fogja nehezein bírni a versenyt, mert a gépnek és az agrártudománynak a kihasználására kisüzemben korlátozottak a lehetőségek, ezzel szemben a nagyüzem terméseredményei évről-évre számszerűen is növekedni fognak. Az idei termésben olyan' kiáltó eltéréseket találunk, mint a szentiőrinci Üttörő Termelőszövetkezet negyven holdon aratott tizenhárom mázsás búzaátlaga és vele szemben az ottani egyéni gazdák hét és fél mázsás eredménye. A békési átlagok is erősen a nagyüzem fölényét mutatják Az olyan termések pedig, mint a nagyszénási Lenin 51 holdon aratott 16 mázsa búzája, 72 holdon aratott 18.7 mázsás őszi árpája, a magyardomb- egyházi Rákóczi Termelőszövetkezet tiz holdon elért 24.1 mázsa őszi árpa átlageredménye valószínűleg az ország legjobb nagyüzemi terméseredményei között fognak szerepelni, mikor már minden terméseredmény ismeretessé válik. Az idei szeszélyes időjárás különösen szembeötlően megmutatta a nagyüzemi gépi művelés előnyeit és semmi túlzás sincs abban a becslésben, »melyik szerint legalább hárommillió mázsával több gabonát takarítottunk volna be az idén, ha az egész mező- gazdasági gabonatermő területet nagyüzemi módszerekkel műveltük volna meg. Ez pedig nem kicsi szám, sem a népgazdaság, sem a termelő- munkában érdekelt dolgozó parasztság jövedelme szempontjából. Ez év július végén kettőezer hatszázötvenhét termelőszövetkezet, nyolcszáztize nkilenc termelőszövetkezeti csoport, kettö- ezerháromszázkilencvenhárom szakcsoport és társulás működött az országban, egymillióhatseázöt- venezer hald földterülettel és jAszapátin [az Alkotmány napján a gimnázium hűvös kertjében 5—600 [ember vett részt az ünnepségen. [A beszédet JUHASZ IMRÉNÉ [elvtársnő, országgyűlési képviselő tartotta. Juhász Imréné elvtársnő beszédében sok-sok helyi példára hivatkozott, hogy mit jelent Jászapáti község dolgozóinak a mi Alkotmányunk. Elmondotta, Jászapátin sokan emlékeznek méé a régi képviselőkre, az olyanokra, mint Berente Miklós, Rusvai Péter kulákok, Horváth Pál, Ádám Balázs földbirtokosok, akik 1930-ban 160 szá- ♦zalékos pótadót szavaztak meg {és ebből csak a vagyonosok utcáiban építettek vízvezetéket. — {Velük együtt megemlítette He- tgedüs Kálmán úribirtokost is, — jaki annak idején még azt sem ♦ tűrte, hogy a munkában elfá- ♦radt dolgozók a tanyájában lévő |kútból igyanak. • Amikor Juhász elvtársnő megemlítette, hogy a dolgozókat a kúttól elzavarták, a hallgatóság közül GULYAS MIHÁLY bácsi közbekiáltott: „Tudom, emlékszem rá, én is ott voltam.’’ Most a községi tanácsokban olyan dolgozók képviselik a lakosság érdekeit, mint CSINTÓ KÁLMÁN, az öreg kommunista, ÁDÁM SÁNDOR. TÁNCOS GYÖRGY, FEKETE ISTVÁN, lakik méltók választóik bizalmára. Juhász elvtársnő néhány szóban megemlítette, hogy mióta új alkotmányunk van, mennyit fejlődött Jászapáti. A jelenlevők emlékezetébe idézte, hogy majdnem az Alkotmány születésével egyidőben kezdődött a községben a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az ünnepi beszéd után a két termelőszövetkezet tagjai egy- egy ropogós, piros, új búzából sült kenyeret nyújtottak át az elnökségnek. Az ünnepség után a délutáni órákban a sportpályán látványos futballmérkőzésekre került sor. Kövérek és soványak mérték össze tudásukat, kerékpárverseny, röplabdamérkőzés volt, este pedig a község szélén lévő „Jössze”-ben aratóbállal fejezték be a napot. JÄSZLADÄNYON KÖKÉNY ISTVÁN elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. Az ünnepség után látványos tűzoltó bemutató kezdődött. Ebéd után az Aranykalász és az Úttörő Termelőszövetkezetek tagjai meghívták gazdaságukba a község egyénileg dolgozó parasztjait, valamint a rizstermelő szakcsoport tagjait. JÄSZKISEREN a község főterén felállított ünnepi emelvényen GYŰRI GYŰLA országgyűlési képviselő tartott beszédet. Az ünnepi gyűlésen 3—400 ember jelent meg, akik figyelmesen végighallgatták Győri elvtárs beszédét, majd utána valamennyien a megalakulásának tíz éves évfordulóját ünneplő Táncsics Termelőszövetkezetbe látogattak el. A termelőszövetkezet tagjai megvendégelték a község egyénileg dolgozó parasztjait, a ktsz tagokat. Délután fél háromkor a futballpályán sportműsor következett, majd az Alkotmány ünnepét a község kultúrházában este fél 8 órai kezdettel egy rövid színdarabbal, utána pedig hajnalig tartó aratóbállal fejezték be. JÄSZIVÄNY nem nagy község, lakosai mégis emlékezetesen ünnepelték augusztus 20-át. Délelőtt tíz órakor a kultúrházban kezdték a® ünnepséget. Itt megjelentek a termelőszövetkezet tágját az általános iskolák pedagógusai! 3 tanácsházi dolgozók és egyéni gazdák. Megjelent a járási pártbizottságról KAJLI ILLÉS elvtárSj aki beszédében összehasonlítást tett a mostani tanácsháza és a régi főjegyzői úri községháza között. Este a község kultúrházábasi birkavacsorával egybekötött lálkozó volt. ahol inycsiklandos*’ paprikás mellett tsz tagok egyéni gazdák s^ór^ko^tak. Ünnepi Vásáron |i
