Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-22 / 198. szám

SZOLNOK MEflYEI NÉPLAP 1953. augusztus 22. r" « A parasztság jövője a szocialista mezőgazdaság Nem véletlenül idéztem én fel — folytatta — népünk múlt­jának sötét történelmi emlékeit. Ügy vélem, a történelemből fia­talok, öregek, egyaránt sokat tanulhatnak. S még ha fájdal­mas is, üisszia kell emlékeznünk a múltra, mert sokan vannak közöttünk, akik könnyen felej­tenek. S vannak, különösen a Ezután Apró Antal elvtárs országunk belpolitikai és gazr dasági helyzetét, a hároméves terv célkitűzéseit ismertette, majd így folytatta : az ipari munkások, mérnökök, műszaki dolgozók jó munkáját dicséri az a tény is, hogy az 1958. év első félévi termelési tervét 2.9 szá­zalékkal teljesítették túl Ez le­hetővé tette, hogy a lakosság áruellátását tovább javítsuk. Itt Békéscsabán is — mint látom — van minden az üzletekben: ruha, cipő, élelmiszer, szerszám, ke­rékpár. Ősszel több mosógépet, több háztartási gépet adunk az asszonyoknak, ezzel is kényel­mesebbé akarjuk tenni munká­jukat; Az ipari terv túlteljesítése tettle lehetővé, hogy a kormány 1800 millióval megemelje az évi beruházási tervet. Tovább nö­veljük az exportáruk mennyi­ségét is. A tervtúlteljesítés, a taka­rékosabb gazdálkodás kihat majd az életszínvonalra is. Ez a kihatás a jól dolgozó vál­lalatoknál a nyereségrészesedés növekedésében mutatkozik majd meg. Már az elmúlt évben több mint 1,200.000 dolgozónak, az összdoi gőzök 85 százalékának nyereségrészesedést fiziettünk ki. Ez évben is, ha a tervet a szük­ségletnek megfelelő cikkekben túlteljesítik, ha takarékoskod­nak az anyag és munkaerő rá­fordítással, akkor a nyereség- visszatérítés minden bizonnyal emelkedni fog. Pénzügyi helyzetünk szilárd. Az év etső hat hónapjában az állami költségvetés bevételei több mint hárommiiliárd forint­tal haladták meg a kiadásokat. A bankjegyforgalom egészsége­sen alakult és a lakosság szük­ségleteit szolgáló állami keres­kedelmi készletek értéke több A jövő a szövetkezeteké f {Folytatás az első oldalról) Ma szerte az országban min­denütt alkotmányunk születé­sét, népünk kivívott szabadsá­gát, szocialista vívmányait, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szabadságát ünnepel­jük — mondotta, majd így foly­tatta: A párt központi bizottsá­ga, a kormány tagjai, a falvak, a városok vezetői ezen a napon száz- és százezrek előtt ismerte­tik a néppel a szocializmus épí­tésében elért eredményeinket és pártunknak, kormányunknak, hazánk, dolgozó népünk, további felemelkedésével, a szocializmus további építésével kapcsolatos politikai, gazdasági célkitűzé­seit Augusztus 20-a jelképesen az új kenyér ünnepe is, a munkás­paraszt találkozó ünnepe, a két nagy dolgozó osztály barátságá­nak, testvéri szövetségének ün­nepe. A munkásosztály a törté­nelem során mindig a dolgozó parasztság oldalán állt a földes­urak elleni harcban éppen úgy, mint a felszabadulás után a földosztásnál, a kiosztott földek megvédésénél. Most is a dolgozó parasztság oldalán áll a falu szocialista átépítésében. Éljen és erősödjék társadalmunk két nagy dolgozó osztályának: a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság megbonthatatlan szö­vetsége. Apró Antal ezután utalt arra, hogy népi demokráciánk alkot­mányának megszületése nagy ünnep. A mi alkotmányunk az egész dolgozó nép törvénye, al­kotmánya. A magyar állam töb­bé nem királyság, hanem Nép­köztársaság. Nemcsak nevében, hanem lényegében is igazi népi ha­talom. amelyben munkások, parasztok, értelmiségiek száz­ezerszámra vesznek részt a közügyek intézésében, a hatalom gyakorlásában. — Népünk történetében, új korszak kezdődött 1945-ben, amikor a Szovjetunió dicső Vö­rös Hadserege felszabadította hazánkat a náci fasiszták és ma­gyar bérenceik elnyomó uralma alól. Ügy vélem, nagygyűlésünk részvevői egyetértenek velem és helyeslik, hogy innen a békés­csabai nagygyűlésről, alkotmá­nyunk nagy ünnepén forró testvéri üdvözletünket és köszönetünket küldjük a szovjet népnek, kormányá­nak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának mindazért az áldozatos segítségért, ame­lyet az elmúlt 14 esztendő alatt a magyar népnek nyújtott és 1945-ben és 1956-ban népünknek visz- szaadta a szabadságot. Ezután emlékeztetett arra, hogy Békés megye a magyar paraszt-mozgalom, a haladás, a jobbágyfelszabadítás, a földosztó mozgalom viharsarka, központja volt. Már száz évvel ezelőtt gyö­keret vert itt a szocializmus ta­nítása. A Horthy-fasiszta rendszerben — folytatta Apró elvtárs — Bé­kés megye szántóterületének csaknem 42 százalékát a földes­urak tartották kezükben. Hat­vanezer Békés megyei szegény- parasztnaík együttesen sem volt annyi földje, mint a megye 55 leggazdagabb földbirtokos csa­ládjának. Békéscsabán évről-év- re sokezer volt a munkanélkü­liek. az ínségesek száma. — A gyermekek nagy tömege élt népkonyhán, a felnőttek jelen­tős része dolgozott inségmun- kán. Itt a nagygyűlésen bizo­nyara nagyon soikan varrnak idősebbek és középkorúak is, akik még jól emlékszenek azok­ra az éveikre. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! Az igazi belterjes gazdálkodás csak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemben valósítható meg — folytatta Apró Antal. — Tud­juk; hogy sok középparaszt fe­jében megfordult az a gondolat, hogy talán mégis jó lenne belép­ni, jó lenne gazdatársaival együtt szövetkezetbe tömörülni, hiszen nincsen olyan nap, hogy új termelőszövetkezetek alakulá­sáról ne hallanának az egyik, vagy másik járásban. — Az is köztudomású, hogy több mint egynegyedmillió dol­gozó paraszt, több mint egy és félmillió holdon szövetkezetben gazdálkodik és nyilt titok, hogy évről-évre magasabb termés­hozamokat érnek el, jobban gaz­dálkodnak, gazdagabbak. — Sokakat még visszatartja az elhatározástól a régi, az apák, a nagyapák régről megszokott gazdálkodás módja, e mellett akarnak maradni. Megértjük ezt a töprengést. Sokan azt mondják, hogy „magam ura vagyok, füg­getlen vagyok, azt csinálok, amit akarok.” Hát ez nem éppen ígv van. De ilyen gondolkozású emberek is vannak. Vannak olyanok is, akik már magukban elhatározták, hogy belépnek, de még visszatartja őket a család, a feleség. De van olyan is, amikor a feleség, a sok munka, a családi gond, nem utolsó sorban az öregséggel jé­ró gond miatt már úgy gondol­kodik, hogy mégis jó lenne be­lépni, de ezt még nem mell megmondani az urának. — Körülbelül így fest a régi­hez való ragaszkodás, de a gyü­mölcs érik, a dolgozó parasztojk gondolkodnak, terveznek, mert legtöbben látják, hogy saját maguk, családjuk jövője jobban van biztosítva a termelőszövet­kezetben. Sokan azt is látják, hogy a kisparaszti gazdaságok­nak alacsony a termésszínvonala drágán termelnek. Hajnaltól ké­ső estig kell dolgozni az egyéni gazdaságokban. De a magyar paraszt politikus ember is. Lát­ja. hogy az egész világon a na­gyobb gazdaságoké a jövő. A kapitalista országokban ez úgy történik hogy a kisáruter- melö parasztoJcat tönkreteszik a nagy földbirtokosok. A szocializ­musban nálunk a parasztok ön­kéntes szövetkezése utján alakul ki a nagyüzemi gazdálkodás, j— ahol lehet alkalmazni a nagy gé­peket, kultúráltabban lehet gaz­dálkodni, nagyüzemi állatte­nyésztést lehet kialakítani és az egész mezőgazdaságot a bél- erjesség. a nagyobb hozam ira- l'ába lehet feiiesztmzi. Miért beszélek különösebb hangsúllyal a középparasztság­hoz? Nem azért, mintha a párt. a kormány megváltoztatta volna a politikáját, mi továbbra is. támogatjuk az egyéni paraszto­kat, továbbra is az önkéntesség alapján kívánjuk növelni a ter­melőszövetkezetek számát. De az élet, a fejlődés, az ország érde­ke megkívánja, hogy a régi hi­bák elkövetése nélkül gyorsab­ban menjünk előre. Igeqis agitálni kell a ter­melőszövetkezetek mellett, komoly felvilágosító, szer­vező munkát kell végezni mindenkinek, aki jobb éle­tet akar, legyen az munkás, paraszt, vagy értelmiségi. A mi középparasztjaink kivá­ló szakemberek, értenek a gaz­dálkodáshoz. Ha a szövetkezetbe lépnek, szaktudásuk, munkasze­retetük lehetővé teszi, hogy ne kövessük el az egyes szövetke­zetekben még meglévő hibá­kat A szövetkezet tagjainak barát- kozniok kell az egyéni parasz­tokkal, a középparasztsággal. — Tanulniok kell egymástól. De a középparasztok is járjanak el a szövetkezetbe, nézzék meg, ho­gyan dolgoznak ott és mondja­nak bátran véleményt, adjanak tanácsot. A termelőszövetkezeti tagok pedig segítsék a közép­parasztokat hogy ők is minél hamarabb a szocialista útra lép­hessenek, mert a termelőszövet­kezet a középparasztok számára is könnyebb, nyugodtabb, biz­tonságosabb, kulturáltabb, bol­dogabb jövőt jelent. Éppen ezért erről a nagygyű­lésről is felszólítjuk az egyénileg dolgozó középpamsztiokat. minden egyénileg dolgozó parasztot, hogy fogjanak össze, szövetkezzenek bát­ran, ne féljenek az újtól, barátkozzanak meg a ter- ’ melőszövetkezetek gondola­tával. Ez saját érdekük, családjuk ér­deke, az egész dolgozó magyar nép érdeke. A jövő a szövetke­zeteké, a jövő a szövetkezetek­be tömörült parasztoké! Apró Antal kijelentette ez­után, hogy a kulturális élet fej­lődése egyike azoknak a terület teknek, amelyekre népi demok­ráciánk a legbüszkébben tekint­het. A parasztifjúság jövője: a szocialista mezőgazdaság A parasztfiatalok helyzetéről beszélt a továbbiakban. . — Mi a paraszti ifjúság jövő­jét elsősorban a szocialista me­zőgazdaságban látjuk, helyüket a közös nagyüzemi gazdálkodás­ban találjuk. Példák sora bizo­nyítja ezt itt Békés megyében is. A termelőszövetkezetekben jól keresnek a fiatalok, a munka mellett jut idő bőven sportra, szórakozásra, tanulásra is. Mi éppen ezért azt kérjük a paraszt­fiataloktól, hogy maradjanak mezőgazdaságban, itt fejtsék ki az egész népnek hasznos tevé­kenységüket. — Népünk egyre határozottab­ban látja, hogy az ifjúság szocialista neve­lését közüggyé kell tenni. Támogatni kell tehát az Ifjúsági szervezetek mun­káját Meggyőződésünk, hogy ha a felelős beosztásban dolgozók, a párt- a tanácsi és az állami funkcionáriusok felkarolják az ifjúság ügyét, ha segítenek a fi­ataloknak, akkor közös erőfeszí­téssel meg tudjuk szüntetni azo­kat a hiányosságokat, amelyek ma még nem egy fiatal maga­tartását, a munkához, a tanu­láshoz, a családjához való vi­szonyát jellemzik. Dolgozó héf pünk sokat vár a magyar ifjú­ságtól, sokat vár a parasztfia­taloktól is, és nagy bizalommal figyeli fejlődésüket. Apró elvtárs ezután pártunk és kormányunk nemzetiségi po­litikájáról beszélt, majd így folytatta: A magyar népet soha többé nem lehet letéríteni a szocialista útról — Békés megye dolgozó népe! Kedves elvtársak! — Az országban a politikai és gazdasági élet szilárd, minden előfeltétele megvan annak — ha nem bizzuk el magunkat és ta­nulunk a múltból. — hogy gaz­daságilag is gyorsabban men­jünk előbbre, városon és falun a széles dolgozó tömegekkel együtt építsük a szocailazmust. — Az ország belső rendje szilárd. Hadseregünket átszer- veztük. Kendőrségünk tanult az ellenforradalmi eseményekből, fegyveres erőink örködnek békés építő munkánk felett. Fegyvert adtunk a munkások, dolgozó parasztok, vagyis a munkásőrök kezébe. A népi államunkra törő ellenforradalmi erőket : szétver­tük. A reakció azonban nem mondott le tervéről. De egy biz­tos: a magyar népet soha többé nem lehet letéríteni a szocialis­ta útról. — Pártunk vezetésével mind­jobban kibontakozik a nemzeti egység, mindjobban erősödik a nénfront, kialakul a pártonkivü- liek és kommunisták frontjá­nak egységes tábora, a nemzeti egység. — Tudjuk, hogv hazánk függetlenségét, a további szocialista építő- munkát csak úgy tudjuk folytatni, úgy tudjuk meg­védeni, ha továbbra is szo­ros szövetségben maradunk a szocialista országokkal, mindenek előtt felszabadí­tónkkal, segítőnkkel, test­véri támogatónkkal, a világ­béke nagy őrével, a szovjet néppel, a nagy Szovjetunió­val. — Politikai, gazdasági célki­tűzéseinkben a dolgozó nép ér­dekeiből indulunk ki mindig. A pártnak és a kormánynak nincs a dolgozó nép érdekeitől eltérő érdeke, a párt, a kormány, a nép hatalmas erő, együttes erő, — amellyel leküzdhetjük a nehéz­ségeket és ezzel az erővel, ösz- szefogással építjük a jövőt, a szo­cialista Magyarországot. Ehhez a szocialista épitőmunkához hívja segítségül a munkásosz­tály, a párt. a kormány, a dol­gozó parasztság nagy tömeceit. középparasztjainkat, hogy a fal­vakban is minél hamarabb ki­alakuljon a magasabbrendű szo­cialista gazdálkodás. Meggyőző­désünk, hogy e téren ebbén az évben is nagy lépésekkel fo­gunk előremenni. — A párt és a kormány nevé­ben még egyszer köszönöm a megye vezetőinek és lakosságá­nak üdvözletét, amit tolmácsol­ni fogok a párt vezetőségének és a kormánynak. Kívánok mind- annyiuknak jó munkát, új sike­reket jó egészséget. .— Éljen Békés megye dolgo­zó népe! Éljen a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetsége! Éljen a béke! A beszéd után a Békés me­gyei üzemek, vállalatok, tsz-ek. kisiparosok, a megye társadalmi szervezeteinek küldöttei külön­féle ajándékokat — új búzából sütött kenyeret, bort, valamint különféle emléktárgyakat adtak át ajándékként a nagygyűlésen megjelent Dobi Istvánnak és Ap­ró Antalnak.( MTI). Országunk politikai és gazdasági helyzete szilárd fiatalok között, akik azt hiszik, hogy mindig Így élt a nép, mint ma. Nekünk meg kell becsül­nünk nagyapáink, apáink har­cait, küzdelmeit, mindig emlé­keznünk kell népünk hajdani elnyomatására, tanulnunk kell a történelemből. így tudjuk iga­zán megbecsülni a jelent. mint kétszerese a forgalomban Levő pénznek. A párt politikájú a forradalmi munkás-paraszt kormány iránti bizalmat, a szi-) lárd forint iránti bizalmat mu-j tatja a lakosság takarékbetét állományának alakulása. Ez év eleje óta 770 millió forinttá), emelkedtek a takarékbetétek és összegük ma már kétszer dyad nagy, mint az ellenforradalom előtti legmagasabb állomány. A falusi és városi adófizetők többsége becsületesen eleget tesz állampolgári kötelezettség- gének. Az ország gazdasági helyzeté­nek megszilárdulásához az is hozzájárul, hogy az utóbbi hó­napokban sikerült helyreállítani lényegében a külkereskedelmi forgalom egyensúlyát, mind­amellett, hogy a fontosabb kül­földi nyersanyagokból a népgaz­daság, elsősorban az ipar szár­mára jelentős készleteket bizto­sítottunk. A mezőgazdaság fejlesztéséről szólva megállapította: az a fel­adat, hogy ugyanazon a földte­rületen többet termeljünk, több munkalehetőséget teremtsünk a mezőgazdasági lakosságnak, vagyis a földet 'belterjesebben műveljék meg. A párt- és a kor­mány sokat foglalkozik a me­zőgazdasággal, amelyet az ipar és az egész népgazdaság segít. A felvásárlásról elmondotta: az árak kialakításánál arra tö­rekedtünk, hogy helyes arányok legyenek a munkásság és a pa­rasztság jövedelme között és ugyanakkor növeljük a paraszt­ság termelési kedvét. Keményen felléptünk a falunak is és a vá­rosnak is kárt okozó spekulácip és lánckereskedelem ellen. Az idei gabonafelvásárlás or­szágos mértékben jól halad és a parasztság eleget tesz adóga­bona átadási kötelezettségének

Next

/
Oldalképek
Tartalom