Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-17 / 195. szám
1996. augusztus ft. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 HÉTKÖZNAPOK Kukoricasilózási bémutató a karcagi Béke Tsz-ben Szerda reggel. Az esővel fenyegető, borús idő ellenére is szokatlanul népes a berekfürdői üzemegység. Körülbelül ^ hatszázötven érdeklődő gyűlt össze, hogy közelebbről megismerkedjék a silókukorica korszerű betakarítási és silózási művészetével. Hajdú, Békés, Csongrád megyéből is eljöttek sokan, tsz- tagok, egyéni gazdák. Vezetőink közül itt látjuk Csáki István elvtársat, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, Nyíri Béla elvtársat, a megyei tanács mező- gazdasági osztály vezetőjét és még sokakat a járási, városi vezetők közük . A vendégek egy része Dobrar Józsefet, a karcagi Béke Tsz elnökét fogja körül; más része a három méternél magasabb silókukoricában bújkál, csodálja az egyenletes négyzetes vetést, az egészséges csőképződést. Bgy helybeli tsz-elnök megjegyzi: — Miska legyek, ha holdanként 250 mázsánál kevesebb lesz itt a termés!— Mándoki bácsi, a Béke Tsz elnökhelyettese megnyugtatja: „Megmarad a neved, ne félj! Több az kétszázötvennél!** Ezt a dús, — korszerű agrotechnikával és szorgos munkával elért - termést két gép vágja, silózza egyszerre Az egyik járvasilózó hazai gyártmány; napi teljesítménye 5—6 kh. Távolabb az a gép zúg, melyet Sevcsenko elvtárs küldött a szovjet nép ajándékaként Ennek vágószélessége 2J5 méter; egyszerre négy sor kukoricát vág, szecskáz és szór a mellette haladó vontató pótkocsijába. Varga István, a Karcagi Gépállomás dolgozója a DT-t vezeti; Koródi Zetor zakatol el a csoport mellett, mögötte mütrágyaszóró. Holdanként 150 kg műtrágya kerül a földbe, mely jövőre dús gabonaterméssel fizet a gondos talajerővisszapótlásért. A vendégek és házigazdák tapssal köszönik meg Csizmazía Antal tudományos kutató tanulságos előadását, majd tehergépkocsikra kapaszkodnak. A silógödrök, falközi silók birodalmában már vár reájuk Magas László, a megyei tanács főállattenyésztője. Rövid, kedvesen keresetlen az üdvözlés; annál tartalmasabb a beszéd, melyet Magas László mond — Állattenyésztésünk hozamának fokozása elsősorban takarmányozási kérdés. Szilárd takarmányalappal kell állományunk részére a kielégítő és olcsó táplálékot minden Időben biztosí- 'tanunk — mondja. — Amint hazánkban és megyénkben előrehaladt a silótakarmányozás, úgy javult az állatok erőállapota, emelkedett és vált mind egyenletesebbé a termelés. Elegendő silótakarmány birtokában nem szakad meg a zöld futószalag folyamatossága. A karotinban és C-vitaminban gazdag silótakarmány biztosítja a tejhozam állandóságát és elősegíti a tehenek téli termékenyülését. Magas László főállattenyésztő a továbbiak során elmondotta, hogy a feletetésre nem kerülő zöldtakarmány elvénülését kitűnően megelőzhetjük silózással. Jelentős mértékben függetleníti magát az időjárás szeszélyeitől az a gazdaság, melyben intenzív a silózás. A folytonos esőzés letermése 1,3-szer, keményítőérték-termése pedig 2,4-szer nagyobb, mint a vele teljesen azonos termelési adottságok között termesztett takarmányrépáé. Vagy: míg a nálunk igen kedveit zabosbükköny holdanként 2 ezer 300 liter tej termelésére elegendő fehérjét ad, addig — csupán 200 mázsás termést véve alapul! — a silókukoricában 6 ezer 100 liter tej előállításához szükséges fehérje van. A silókukorica mellett besilózhatjuk az őszi takarmánykeveréket. a zölden feletetni nem tudott csalamádét, cukor- eirokot, szudáni füvet, napra- forgócsalamádét, továbbá nedvdús takarmányokkal keverve a kukoricaszárat. — Nehezebb, de mégis érdemes silót készíteni a cukorban szegényebb, de fehérjében gazdag takarmánynövényekből, aroinő a lucerna és a vöröshere. Keverjük ezeket zöld rozzsal, csalamádéval, silókukoricával, mégpedig felé-fele arányban. J5i- lózásnál az annyira szükséges erjedés alapfeltétele a 65-75%- 06 víztartalom. Ezért kell az ennél alacsonyabb nedvességtartalmú takarmányféléket locsolni, a vízben dúsabbakat pedig szárítani. Magas László ezután' ama hívta fel a figyelmet, hogy a takarmányt legcélszerűbb 1.5—3 cm hosszúságúra szecskázni silózás- ca. Ügyelni kell az aprítógépek folyamatos működésére, a gépek egyenletes etetésére is. Csak romlatlan és tiszta takarmányt szabad besdlózmi! Hellyel-közzel káros gyakorlat alakult ki: csak a siló felső rétegeinél kezdik a betaposta tást; holott annak a legalsó rétegeknél kell elkezdődnie. A megtelt silógödröt azonnal be beül fedni. Ettől számított 4—6 hét alatt befejeződik az erjedés; s így a silótakar- mámy etetésre alkalmassá vált. Miben silózzunk ? — tette fel ezután a kérdést megyénk főáüattenyésztője, majd így folytatta: Alakjuk szerint megkülönböztetünk hengeralakú, vagy körsüókat és árok, illetve áthajtás rendszerű silókat. Sílóparkunk döntő többsége ma még hengenaiakú. Jó- minőségű takarmányt készíthetünk benne, de hátránya, hogy abban a tömörítés csupán a drága és nem eléggé tökéletes eredményt hozó emberi vagy állati erővel végezhető. Nehézkes a kész takarmány kiszedése is, A jelenlévők megtudták, hogy e típus hátrányait a silóknak árok, vagy áthajtás rendszerben történő építésével küszöbölhetjük ki. Ebben a rendszerben szinte valamennyi munkafolyamat jól gépesíthető; ezért ebben kell látnunk a fejlődés útját, ilyenek építésére kell törekednünk — Ezek a falköai silók — mutatott kőibe az előadó —, sajnos mind az építmények anyagában, mind pedig ennek következményeként költségükben túlméretezettek. 350 m3 befogadóképességre 56 ezer forint költség jut. Ezzel szemben egy 100 ms-es hengersiló éptési költsége 14—16 --------- -»— Ke nderkombáln Kunmadarason A KÍlókomlbójnt ez a DT lánctalpas traktor követi, az utána kapcsolt disztíllerrel és gyűrűshengenekkeL Imre, a Béke Tsz tagja a Járvasilózó ernyője alatt ülve irányítja a gép munkáját. Naponta 10— 12 kh-ról vágják le a silókukoricát. Amint az egyik pótkocsi megtelik az értékes takarmánynyal, máris odapenderül a következő. Percnyi kiesés sincs a munkában. Kiáltás hangzik a tarlón, a vendégek Dobrai József elnök körül gyűlnek össze, aki rövid üdvöálőbeszéd után Csizmazía Antalnak, a Nagykunsági Kísérleti Intézet tudományos munkatársának adja át a szót. Csizmazía Antal a silókukorica termesztésének fontosságáról szól. Többek között érdekes összehasonlítást tesz: mennyivel eredményesebb annak termesztése, mint a takarmányrépáé. hetetlenné teszi a jó széna készítését; besilózással azonban kevés veszteséggel tartósíthatunk. Emellett szénakészítésnél az emészthető fehérje 15-20%-a, a keményítőérték 20—50%-a vész el; míg silózás esetén ez a veszteség 5, illetve 15% alatt marad. A gépesített silózásnak lényegesen kisebb a munkaerőszükséglete, mint például a szénakészítésnek. A silókukorica silógazdálkodásunk gerince 1 — folytatta megyénk főállattenyésztője. — Egységnyi területen ez adja a legnagyobb zöldtömeget, legtöbb tápanyagot. A silókukorica szárazanyagtermés 2,5-szer, emészthető fehérjeA Szovjetunióból kapott silókombájnnal együtt halad a pótkocsis vontató, melynek tetején két szövetkezeti gazda igazítja el az összeszecskázott zöldtakarmányt ezer forint, ami 350 rrfi-re átszámítva 42—48 ezer forintot tesz ki. A faüközd silók építési költségei csökkennek, ha nagyobbít- juk a falak fesztávolságút, vagy azok hosszát. A falközi siló nagy előnye, hogy 100 m^-enként való megtöltése csak 6 munkanapot igényel, míg a hemgersdlóé 25-öt A mennyiségi szempontból jó silóellátottsághoz az alábbi men y- nyiségek kívánatosak: 1 szarvasmarha vagy juh számosállatra kfo. 7 irf = kb. 50 l anyakocáira kb. 1 m» = kb. 7 q, Tekintettel ama, hogy az idei esztendőben szénatermésünk meglehetősen szűkös, ajánlatos a most ismertetett mennyiségeknél többet, nevezetesen 8—9 m* silót készíteni számosállatonként * Hasznos, tanulságos volt m karcagi Béke Tsz bemutatója. Az ismereteit gyarapítani kívá* ru5 vendégsereg tudásban, tapasztalatokban gazdagabban in* dúlt haza. A megjelentek a maguk szemével láthatták, milyen eredményekre képes a kor* szerű agrotechnika alkalmazásai Meggyőződtek arról, milyen gyakorlati értéket jelent a baráti szovjet nép segítsége, Hruscsov és Sevcsenkó elvtárs szaktanácsai, az ajándékul küldött szovjet gyártmányú négyzetbe vető és járvasilózó gép magyar földön bizonyította: fejlődik, rohamosan fejlődik a mezőgazdaság gépesítése. üm bc Z. Ilyen bőven ömlik a szovjet silókukorica a Béke Tsz pótkocsijára. A kunmadarast Petőfi Termelőszövetkezet 40 holdas Lu» dertábláját nem kell sarlóval vágni. A Szovjetunióból néhány nap* pal ezelőtt kaptak egy olyan kombájnt, melynek segítségévét vés hány nap alatt levágják a kender terméséti
