Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-17 / 195. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. augusztus 17. JO MUNKA DOLGOS ! ^00TOTrfr^------^»^«^rwi^wiftnnnnnnnnnnrinnfnnnonn^^ SZ ÓBÓL ÉRT AZ EMBER Mezőtúrra a középparasztok megyei találkozójára pé*teken Szolnok megye minden részéből éekeséek vendégek. Tapasztalt földművesek egy-egy község legjobb egyéni gazdái jöttek össze, hogy a szövetkezeti emberekkel együtt beszéljék meg, milyen módon jussanak előbbre. Mit tehetnek a februárt határozat meg- valósulásáért, hogyan termelhetnének többet hazájuk és család­juk boldogulására"! A tanácskozást a városi tanács nagytermében tartották. Ezt a közös beszélgetést egyszóval legjobban így jellemezhetnénk: nyűt és őszinte volt, vitatkozva beszélték meg közös dolgaikat egy­mással és a megye vezetőivel. Felállt egy idő» fahóbajszú hö*éppara»zt — Jónapot kívánok *—■ kö­szöntött« a jelenjévőköt Csótó István, a Hazafias Népfront el­nöke, a megyei tanács elnök- helyettese. Majd néhány szóval ismertette a tanácskozás célját s utána Máit egy fókabajuszú kozépparalszt. Mándoki Sándor a karcagi Béke Tsz. küldötte. Ez az idős ember egyszerű, okos szavakkal mondta el, hogyan látja ő az előrehaladást. Számo­kat, adatokat sorolt M, annak bizonyítására, hogy a kispar cella keveset ad. Ebben az esztendő­ben az időjárás nem kedvezett, a szövetkezetek átlagtermése mégis mindemből többnek ígér­kezik. A tsz-ek búzából két és fél mázsával, ősízí árpából négy mázsával fölözték holdanként az egyéniek termésátlagát, A cu­korrépa 2/0 mázsával, a kukorica 5 mázsával ígér többet minden, holdon. S az egyéni gazdák nemcsak kevesebbet, hanem drágám termelnek — sorolta Méndoki elvtárs — majd arról beszélt, hogy valamikor néhány évvel ezelőtt jómódú középpa­raszt volt S most még jobb módú szövetkezeti gazda A szö­vetkezetbe vitt földje 14—15 mázsa búzát tereim, ez a föld I krakegyesi Virüs Október Tsz ■■—wmm 'i Lent id. Balázs János és fia, ifj. Balázs János lo­vaskocsiról szór­ják a trágyát a földre. Nyomukban megjelenik And­rási Gyula, a kun­hegyest Gépállo­más traktorosa, hogy a frissen szórt trágyát ki­száradás előtt a dolgozó felszólalása, «ki bizony­gatta, hogy a község paraszt­sága elégedett, szövetkezés nél­kül U nagy jövedelemre tett szert. Erre aztán Debreceni elv­társ, a mezőtúri Ezüst Kalász Tsz elnöke válaszolt Ez az egy­kori középparaszt valóságos min­taképe a művelt, kulturált szö­vetkezeti gazdának: — A jászfémyszaruiak kertész­kednek Ez jó dolog. Elhiszem, hogy szépen van jövedelmük; De számolták-« vajon, mennyi­vel több tenne akkor, ha össze­fognának. Azt mondja a jász- fényszarui elvtár*, hogy az otta­ni gazdák csövet eresztenek a földbe és öntöznek Hát itt ezt így, ilyen egyszerűen nem lehe­tett votoa megcsinálni, mert van erre olyan föld, hogy a talajba még a ménkő sem megy bele, ha meg nem olajozzák. Es a kö­zös munka mégis megváltoztatja a határ arculatét — mondta Debreceni elvtárs — és részlete­sen felsorolta, hogyan lett ő szö­vetkezeti gazda és milyen ered­ményeket produkáltak a közös munkával; A tanácskozás résztvevői nagy figyelemmel hallgatták Kálnai Imre felszólalását, akit ország­szerte úgy ismernék: „az autós kanász.** Ezen a tanácskozáson nagyon sok probléma tisztázódott. Czi- nege elvtárs és Keserű János elvtárs a Pártközpont mezőgaz­dasági osztályának helyettes ve­zetője válaszolt a vitás kérdé­sekre; Legyen folytatása Sok ilyen tanácskozásra lenne szükség; Alapvető kérdésekben a nagyüzem szocialista átszer­vezésében legtöbb egyéni gazdá­val már nincs vitatkozni valónk. Megértették, hogy a nagyüzem kell, és tudják, miért van arra szükség. Varrnak azonban rész- problémák. És ezeket jobbadán az ilyen közös megbeszéléseken lehet tisztázni. Ezért nagyon jó lenne, ha a mezőtúri középpa­raszt találkozónak megyeszeri,e mindenütt tenne folytatása, va­lamennyi községben: Ami Me­zőtúron volt nagyban, azt a községi Hazafias Népfront és a fcfidművesszövetkezet megszer­vezheti kicsiben. Legyen sok ilyen tanácskozás: Szekulity Péter Miért a „jövő takarmánya“ a silókukorica? Hazánk éghajlatának, te Jajadottságainak legjobban megfe­lel« silotakarmány-növénye a silókukorica. Egységnyi területen ez adja a legtöbb tápanyagot. A fővetésű silókukorica a gyakor­lati tapasztalatok szerint holdanként 150—800 mázsa zöld termést ad. A számok tükre kifejezően mutatja ennek a fontos takar­mánynövénynek értékét: Takarmányféleségek: A ti- term, kh/q Egy kh termésnek keményítő emészthető értéke/kg hMru/i» Őszi árpa tavaszi árpa _ _ _ zab _ ... ^ w ^ takarmányrépa _ „ „ za bosbükköny (zölden) _ si lókukorica _ _ silókukorica szójával kukorica, májusi, morzsolt (a szár csőtörés után) ._ A fenta összehasonlítás alapjául Szolnok megye átlagter­mesei szolgálnak. Világosan látható, hogy a silókukorica min­den más takarmánynövénynél sokkal nagyobb tápanyág-nseny- nyiséget ad. Ezért nevezzük joggal így: A jövő takarmánya. n 825 92 8 576 64 7 385 52 160 792 88 80 720 116 180 2520 198 200 2700 306 12 2048 134 VIGH BÁLINT egyénileg dolgozó paraszt elégedett a szép, tiszta gobomert, NAGY MIHÁLY, a cséplő munkacsapat vezető lel- ktismereUe is nyugodt. Tiszegyendán a község lakó* sóinak túlnyomó többsége egyé­nileg gazdálkodik. Nálunk szo­kás még, hogy a község szélén közös szérűre hordanak, $ itt csé­pelik él gabonájukat. Ezt az igen fontos munkát a gépállo­más végzi. Nos, érdekesnek tar­tottuk megkérdezni az egyénileg gazdálkodókat, hogy vélekednek a gépállomás munkájáról. Elsőnek Vigh Bálint egyéni gazda véleményét kérdeztük meg, akinek ebben az évben egy hold. és ezer négyszögöl területé­ről 11 mázsa 83 kilogramm búzát csépeltek. — Meg heTl mondanom őszin­tén r— kezdte a beszélgetést Vigh Bálint, hogy a gépállomás az én tapasztalatom szerint jól felkészült az idei cséplésre. Ami­kor a szérű sarkán elkezdődött o cséplés, s az utolsó osztagot el nem csépelte, addig géphiba miatt sohasem kelleti megállni. Pedig Kénes Lajos traktoros a nap legnagyobb részét valame­lyik osztag tövében húvösöléssel töltötte, de este aztán, mikor megállt a gép, ugrott ide, ugrott oda, zsírozta, olajozta, meghúzo­gatta a laza csavarokat, s más­nap reggel már tudott is tovább dolgozni. Hasonlóképpen vélekedik Le- viczki Sándor másik egyéni gazda is. ö még azt is elmondja, hogy különösen azért vannak ilyen jó véleménnyel az egyéni gazdák a gépállomás gépéről, mert nagyon szépen, tisztán ősé­nél. S hogy végül azt is elmondjuk, tulajdonképpen mi a titka a jó munkaszervezésnek. Ezt elárulja Nagy Mihály munkacsapat ve­zető. Mindössze annyi: becsüle­tes, munkaszerető emberekből válogatta össze cséplőcsapatá­nak tagjait. Azt nem lehet mon­dani, hogy a cséplés alatt látás­tól vakulásig hajszolták magu­kat, de általában reggel 5 órá­tól este 8-ig dolgoztak. valamikor mindössze ceafc »—10 mázsát adott. Későt* Mándoki eivtárs szövetkezete eredmé­nyeiről számolt be. Nem értek mindennel egyet Azt hinné az ember, hogy a jelenlévők meghallgatták a be­számolót és utána bólogattak, hogy így van, jól van, aztán kész. Nem ez történt. Vitatkoz­tak az emberek. És az a nagyon jó dolog, hogy a felszólaló egyéni gazdák egytől-egyig őszintén el­mondták: helyeslik a szövetke­zeti gazdálkodást, de ez, meg ez , visszatartja őket. Alig hogy az öreg Mándoki leült, nyomban szót kért egy nagyon okos beszédű örményesi középparaszt, Kolláth Károly. — Nem értek mindennél egyet, — kezdte és így folytatta —, az­zal egyetértek, hogy a mezőgaz­daságot át kell szervezni, de je­lenleg az örményest tsz nem • termel többet, mint én. Ez azt • jelenti, hogy a magamfajta em- , bér azt tartja, hogy amíg győzi, addig minek válasszon újat. — ' Szóval elhiszem, amit Mándoki 1 elvtát* mondott, de szerintem I vannak kivételek.: A szövetke­zeti gazdaságok még nem értek i utói minden egyéni gazdát. , Kolláth Károly szavait parázs vita követte, Mészáros bácsi, a kisújszállási tanács elnökhelyet­tese különösen tűzbe jött és vi­tatkoztak az emberek. Végül Czi- nege elvtárs, az MSZMP Szol­nok megyei Pártbizottságának első titkára magyarázta meg a jelenlévőknek, hogyan is áll ez a dolog. Ügy, hogy Kolláth elv­társnak igaza van, de a tanács­kozásra a megye legjobb terme­lői jöttek össze, olyan emberek, akikből csak néhány ember van minden községben. Az egyéni gazdák döntő többségét tttbát 1 végeredményben a nagyüzem máris legyőzte. Es csak idő kér­dése, hogy legyőzze a legjobb gazdákat is. Érdekes volt egy jáezféoysaarui

Next

/
Oldalképek
Tartalom