Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-16 / 194. szám

•• r-YSZOLNOK MEGYEI NfiPLAF

1950; augusztus 10J) testi épség védelmében

|~ Levél a szerkesztőségnek |

Elég gyakran HhaJäwnk országúti motoros szerencsétlenségekről, amir® a hírlapok csak egy kis rövid hírt hoznak. Pedig nagyon jé volna írni az ilyen balesetekről •— okulásul a motorosok és kerékpárosok réeeére.

A napokban B, 3. tiszafüredi lakos indult el a késő délutáni órákban motorkerékpárján a Balatonihas. Háta mögött ölt szép kis tízenhatóves leánya. Már jól aa éjszakába nyúlt az idő, amikor Székesfehérvár közelében a sebesen haladó motor- kerékpár hátsó kereke kiesett és megtörtént a szörnyű szerencsétlenség. Egy hajnali érákban arra haladó motorkerékpáros akadt rájuk. A szép ikisteányka ott feküdt összezúzva holtan. Apja pedig vérbefagyva — de életben. Beszállították a székesfehérvári kórházba.

Be nem is lehet nagyon csodálkozni azon, hogy sokat utolér a szerencsétlenség- Elnézem itt Tiszafüreden is, hogyan „hajtanak’’ a motorosok. Ügy rohannak keresetül a forgalmas főútvonalon, mintha motoros versenyben vennének néaizt. Pedig sok autó és lovasazekór is jár az úton. Hát még a nyűt országúton, hogyan rohamnak.

Elhisszük azt, hogy azért motorkerékpár, hogy rajta gyorsabban haladjanak, mert az ddő pénz. Azonhn teljesen felesleges túlzásba vinni a rohanást. Mindig szem előtt kell tartani a saját és tnáisdk testi épségét és nem szabad kitenni sem a saját, sem pedig a mások életét a nem várt, de hirtelen előbukkanható szerencsétlen — elmúlásnak;

Ugyanez áH a kerékpárosokra Is, nemcsak a koceiúton, hanem még a gyalogjárón is eszeveszett módon hajtják kerékpárjukat. Csöngetnek — igaz. De rendszerint akkor, amikor már majdnem megtörtént a baj. Esős időben, mikor a gumi egyébként is csúszik a vizes talajon — sincsen kímélet Egyenasben-íordu- lóban egyformán hajtanak. Láttam egy már nem fiatal embert, aki a nedves úton a derékszögű fordulóban nem csökkentette a sebességet Persze, kicsúszott a

kerék és elvágódott Szerencsésen esett „csak^ az egyik lába és keze sérült meg alaposan.

Még rosszabb nézni, mikor a kerékpáros „utast’’ szállít

Fiatal anya elől a kormányhoz ülteti egyik kisgyermekét, másik kettőt meg a háta mögé. & nagyon bátran hajt A gyerekek alig tudnak mibe fogózni. Egyik az anyját öleli át, a másik meg az előtte levőt. Fa reszket- nek a félelemtől. Nemcsak egy, hanem három-négy így felszerelt kerékpáros halad egymásután, meg szemben egymással; Mieso, da tömegszerencsétlenség származhat ebből, hacsak egy pillanatra is elveszti • kerékpáros az önuralmát

Ezen a forgalmas úton, törpe- bicikliken sürognek-foTognak 4—

6—8 éves apróságok is. Alig tudják az autósok, motorosok őket kikerülni. Ha valami baj történik, vajon ki less a felelős? Én a szülőket okolnám. Ne engedjék az ilyen kis biciklistákat a forgalmas közutakra, hiszen az a kisgyermek könnyen alája fordul az autónak.

Mindezen bajok elkerülése céljából szükséges lenne, hogy a KRESZ-nek a rendőrhatóságok sokkal fokozottabban szerezzenek érvényt, és ha másképp nem megy, tiltsák el a gondatlan embereket a jármű- vezetéstől.

—d. a.—

SztanykovszkyTibor

összeállította

az első teljes magyar cigány iB. cigány—magyar szótárt és egyúttal nyelvtant írt mellé. Sztany- kovazki Tibor nem cigány szár- mazású, de hosszú éveket töltött cigányokkal együtt, s ezt az időt használta fel nyelvük megismerésére és megtanulására. A- magyar cigányok kulturális szövetsége tárgyalásokat folytat a Tankönyvkiadó Vállalattal, hogy még az idén kiadják a szótárt éö a nyelvtankönyvet is.

SILÓKUKORICA ~ a jövő takarmánya

MAGYARORSZÁG kukoricatermelése igen régi hagyományokra tekint vissza, színvonal tekintetében pedig világ szerte ismert Mégis: ami a kukorica- termelés egyik igen fontos ágát a silókukorica termelést illeti, e téren elmaradtunk a kevesebb kukoricatermelő tapasztalattal rendelkező országok mögött — Nemrégiben, amikor a szovjet küldöttség Hruscsov elvtárssal az élen Magyarországon járt sok egyéb hasznos tanács mellett figyelmünkbe ajánlotta a si- lokukoricatermelés fejlesztését

Egyúttal a Szovjetunió gépekkel, szakemberekkel és vetőmaggal segítette hazánk mezőgazdaságát. A szovjet szakemberek által kezdeményezett siló- kukoricatermelési akció keretében Sevcsenkó. szovjet szakértő irányítása mellett a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tangazdaságában igen érdekes kísérletet állítottak be.

A lösz-talajon gazdálkodó gazdaságokban összesen 18 kát. holdon folyik a kísérlet melynek kettős célkitűzése van. Egyrészt meggyőződést szerezni arról, — hogy érdemes-e hazai viszonyaink között egyazon táblán egy év alatt kétszer silókukoricát termelni, másrészt különböző kukoricafajták silókukoricaként történő termelésére vonatkozóan kíván hazai tapasztalatokat szerezni.

Az első kísérletben az április utolsó napjaiban vetett silókukoricát július közepén járvasiió- zóval takarították be. Utána 22 centiméter mély szántásba 3 mázsa pétisót aiáforgattak, a talajt tárcsával ég gyűrűs-hengerrel morzsalékosra művelték és a második kukoricát ismét négyzetesen vetették el. A learatott és felszecskázott kukoricatömeg kát. holdanként 143 mázsa termést adott Ha figyelembe vesz- szük, hogy az augusztusban tejes csövekkel betakarítandó silókukorica előzetes becslés szerint ennél jóval nagyobb termést ígér: úgy látszik, hogy a másod- termelés költségei a másodtermés hozamában nem fognak megtérülni. Meg kell azonban itt jegyezni, hogy a júliusban letakarított fajta éppen a Red King volt amely az összes fajták közül a leggyengébben vált be. Ezért, szükségesnek látszik jövőre a kettős termesztési kísérletet a legjobb fajtákkal megismételni.

A kísérlet második részében három szovjet és három magyar fajtát, illetve hybridet hasonlítanak összee. Betakarítás előtt természetesen a terméshozamra vonatkozóan még nem lehet biztos képet nyerni. Az előzetes becslések szerint azonban az egyes fajták hozzávetőleg a következő hozamokat ígérik:

Krasz 1/49 és Red King körülbelül 180—200 mázsa holdanként, Vir 25 és Övári 5-ös körülbelül 200—250 mázsa holdanként, végül Ogyessza 10 és Mar- tonvásári 5-ös körülbelül 230—

300 mázsa holdanként

TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBEN és állami gazdaságainkban — bár csökkenő területi! arányban —, még mindig a takarmányrépát termelik legfőbb tömegtakarmányként. Ezért az alábbiakban egy rövid számítás keretében összehasonlítjuk a takarmányrépa és a silókukorica termelési költségeit A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tangazdaságában az

’ " «yaiog

műnk a nap 8

silókukorica

takarmányrépa

40

Az adatok világosan bizonyítják, hogy a takarmányrépa lényegesen nagyobb kézimunkaráfordítást igényel, mint a silókukorica. Ez a kézimunkaigény tavasszal az egyelésnél. ősszel a betakarításnál jelentkezik; tehát olyan időszakban, amikor a legtöbb gazdaság — amúgyis viszonylagos munkaerőhiánnyal küzd.

Ha már most a kétféle termény önköltségét forintban akarjuk kifejezni, akkor a következő számadatokat kapjuk:

1 Ml 1 q

silókukorica 1905 Ft 7.60 Ft takarmányrépa 3673 Ft 12.24 Ft

A számítás alapjául szolgáló terméshozam silókukoricánál 250 mázsa holdanként. a takarmányrépánál pedig soo mázsa volt holdanként. Az önköltségadatok azonban még mindig nem

Hét ágra tűzött a nap Tisza- őrsan a határban, amikor Zá- méknál jártam. Tulajdonképpen Zám Piroskát kerestem akkor, aki a múlt évben még tagja volt a megyed bajnokságot nyert falu« tornászcsapatnak. Méghozzá az egyik legügyesebbik lány — mondták sajnálkozna társai. — Már amiatt sajnálkoztak, hogy ez évben kimaradt a csapatból,

Pehát miért is maradt ki?

Akkor ott a tartón búzakévére heveredve, kegyetlen tárgyilagossággal bújt ki az igazság. Zám Piroska apja nyolc hoild földön gazdálkodik. Az egyéni gazdaság csak úgy képes ma még itifc-atrt felzárkózni a termelőszövetkezetek mögött, ha éjjel-nappal benne vannak;

•* Ertae meg — magyarázta Zám néni — nem engedhetem Pirit, Egy nap a járási, egy a megyei, s egy az országos verseny. Teljes fél hét Nagy kiesés. K3 helyettesíti öt addig? Na és, készülni ss kelt Most itt w- Wftsnk a földünkön, hogy jönne az ki, ha Piri öt órakor abbahagyná a munkát, s menne a faluba tréningezni, míg a szülei dolgoznak,

tewerten búcsúztam el Tud- tem, ea a tehetséges kislány ez énben már nem áll fel a eparta- fcfcád versenyek rajtjaihoz; Fel- ®őfet, dolgozó nővé lett, a szülei Hem tuéjjáfe nélkülözni,

LEÁNY SORSOK

oda lenne a termés nagyrésze azemveszteség miatt. A termelőszövetkezet gabonájában nem tett kárt, ha egy fiatal nyaralni ment a táborba, helytálltak a többiek helyette.

Azárt mondom el, mert a minap az egyik jászsági kis faluban azt bizonygatták nekem, még mindig szerencsésebb fiú, aki egyéni gazda lányát veszd feleségül. Abban a helyiségben nem mondtak valótlant. A termelőszövetkezet nemrég alakult meg ott. Másíhal már ez sem fedi az igazat, (Idézzem talán a berekfürdői lányokat, akik bútort vettek a múlt évben a karcagi Béke Tsz-ben szerzett munkaegységeikből.)

S ami talán az anyagiaknál is lényegesebb. Zám Piroskának abba kellett hagynia a sportolást, nem hiányozhat a munkából egy percet sem, Zám Piros- káékhoz hasonló a sorsa min- den egyéni gazda lányának.

Nézzünk csak szét a faluban. Hány tsz-lány sportol és táncol, ahol egyénieket nem találhatunk. Pedig a tiszaőrsd Zám Piroska és a karcagi Bodnár Róza paraszt,)ínyok mindketten. Sorsuk mégis különböző, mert szüleik más utakon járnak.

Barnák Lajos

ezévi silókukorica-kísérletet az alábbi agrotechnika szerint végezték:

ősszel holdanként 160 mázsa istállótrágyát és 2 mázsa szuperfoszfátot 20 centiméter mélyen alászántottak, utána 32 centiméter mélyen végezték el a mélyszántást. Tavasszal simító tárcsa és borona helyenként többszöri használatával finom szerkezetű magágyat alakítottak ki és a vetést az új szovjet négyzetbevető géppel végezték el. Növényápolást kétszer két irányban traktoros kultivátorral, egyszer két irányban lókapávai és egyszer kézikapával végezték,

A betakarítás traktorvontatá- sú járvasilózóval és traktoros pótkocsikkal történt A takarmányrépa betakarítását kiemelő ekével, kéri gyűjtéssel és traktoros pótkocsin történő szállítással kalkuláltuk.

Mind a silókukoricánál, mind a takarmányrépánál egy gyalognapot egységesen 60 forinttal, egy fogatot 90 forinttal, egy normálholdat 80 forinttal számoltunk.

Ennek alapján a két termény egy kát holdjára eső ráfordítás a következőképpen alakult:

fogat« normálnap hold

0.5 8

0.5 9

bizonyítják eléggé meggyőzően a silókukorica termelés gazdasági fölényét. Szükséges még azt is megemlíteni, hogy egy mázsa terméshozamban a silókukorica lényegesen több keményítőértéket produkál, mint a takarmány- répa; különösen akkor, ha a silókukoricát csöves állapotban takarítjuk be. A silókukorica értékesebb takarmány és ez kife- iezésre jut a keményítő előállításának költségében is.

I Mi tenné- l q kesében talál- ményítő haté kémé. előállít.

nyítő költs.

silókukorica 88 q 50 Ft

cukorrépa 21 q J75 Ft

A táblázat szerint tehát takarmányrépából egy mázsa keményítőt több mint háromszor olyan drága áron termelünk, mint a silókukoricából.

AZ ELŐBBI SZÁMÍTÁSOK ;csak a két terménynek előállítási költségéire vonatkoznak és nem érintik a tárolás és feita- karmányozáa költségeit A silókukorica takarmányozására fordítandó költség elsősorban munkaköltség — lényegesen kisebb. Különösen, ha modern átjáró silókba, vagy falköri silókba silózunk, s a silókat közvetlenül az istálló mellé helyezzük el. továbbá a besilózást és a silóból való kivételt gépesítjük.

A takarmányrépa és a silókukorica termelésének adatai és önköltsége gazdaságonként változó. Olyan nagy azonban a silókukorica termelésének előnye a takarmányrépáé fölött hogy gondos agrotechnika és munka- szervezés mellett termesztése minden körülmények között gazdaságosabb a takarmányrépáénál.

Mindezek az okok miatt a szocialista nagyüzemekben, de a kisparaszti gazdaságoknak is a legteljesebb lelkiismeretességgel ajánlható a silókukoricatermesztés széleskörű meghonosítása.

Dr, Göncz! Iván

tanszékvezető, docens. Debreceni Mezőgazdasári Ak*.

Azóta sokat eszembe jut szomorú haUgatagsága. Egy szót sem mert szólni, amíg mj a szülőkkel vitatkoztunk. Mindenem volt a torna, de igazuk van szüleimnek — tükrözte pillantása.

A magángazdálkodás szemszögéből tényleg igazuk van Zá- méknak. Am ez az igazság egy nagy igazságtalanságból fakad, Abból, hogy a kisparcella, a „hajtsd magad, ameddig bírod” elve összeroppantja, nem engedi kibontakozni az egyéni képességeket.

S varmak-e lányok, akiknek más sors jut ma már?

Vannak. Diadalmas szó: vannak, sokan vannak,

_ Nemrégen a kisújszállási Kinizsi Termelőszövetkezet KISZ titákrával utaztam Szolnokról Tiszakürtne. A hajókorlátnak dőlve beszélgettünk. Két hétig táborban lesz, aztán siet vissza — mondta —, mert tagja a tánccsoportnak, s most augusztus 20-ra készülnek. Ügyes és Szorgalmas népi táncosai vannak a tsz KISZ szervezetének; Nincs olyan hét, hogy meg ne tartanák a próbát;

— Hogyan? A nagymunkák idején, hiszen akkor nem kerestek semmit? — csodálkoztam.

— Dehogynem. A termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, amikor próba van, korábban abbahagyjuk a munkát. A munkaegységet azért megkapjuk. Észre sem veszi azt a szövetkezet.

Valóban. A nagy család nemigen érzi meg, ha hetenként hat lány táncpróba idejére is megkapja a munkaegységet. A többiek picivel dolgoznak többet, s így a munkában sincs lemaradás. A táncos lányok nem keresnek kevesebbet, s ugyanakkor tanulnak, fejlődnek. Nem is akárhogy. Kisújszálláson híre van annak, hogy kultijrverse- nyeken milyen jól szerepel a Kinizsi Tsz támccsopartja.

Ugyanezt elmondhatom természetesen a karcagi Lenin Termelőszövetkezet fiataljairól is. Bodnár Róza és Nagy Margit tsz tagok, maguk is táncosok, ők a tanúim erre.

Továbbá: a üszakürti KISZ táborban fordultam meg a közelmúltban. Átnéztem a jelenléti naplót. Termelőszövetkezeti fia- : taiokat találtam, egyéni parasztot egyet sem. Érthető is, az egyéni gazda nem engedheti el fiát KISZ táborba, aratás alatt,