Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)
1958-08-16 / 194. szám
1958. augusztus 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • • • « TŰKOR AZOKNAK, akik szívesen el’ felejtik a múltat, vagy lebecsülik az alkotó jelent, akik a fától nem látják az erdőt, azoknak a falunkat szeretnénk bemutatni, egy kisközséget a Jászságból. Nem szépítünk semmit, de nem is hallgatjuk el a 13 esztendő dolgozók javát szolgáló eredmé- nyeit. Milyen volt régen a népoktatás? Erről legjobban azok a jegyzőkönyvek tanúskodnak, amelyerem már nagyon nélkülözhetetlen lett volna. Két tanító két tanteremben 280 gyermeket oktatott. SEGÍTSÉG, támogatás sehonnan nem volt. Az iskolaszék végülis az alábbiakat határozta: „Indítványozzák, hogy alázatos kérelemmel forduljanak főpásztorunkhoz, egyházmegyénk érsek őnagyméltóságához, hogy iskolánkat közösen pártfogolva, egy beltelek megvásárlásához kegyes «í • • • z-t •»«.«.*>•«£? /V. & né'XtgX Xv <v>* „ m; , ,/ 4 ’ *f. v,^ vek*-*y..f. i<4sfop-w. I -^V; .**«** ^ f**,, .*.*» A régi rossz világ írásos emléke. Az iskolaszék egykori jegyzőkönyve, amely mindennél többet beszél. két még mindig őrizünk. Tanulságos lesz idézni ezekből: az iskolaszék egykori jegyzőkönyvében többek között a következő írott szöveget találjuk: „Ma már nemhogy a padokban zsúfolva ülnek a tanulók, de a tanulók adományba részesíteni méltó*tasson”. Ám, az iskola kegyes pártfogója nem méltóztatott válaszolni, s ezt az akkori jegyzőkönyvek így rögzítik: „Az egri érsek őnagyméltóságához még január . Emelkedett-e : a% életszínvonal? Ezt döntse el aa olvasó. Jelen- eg 223 rádiót tartanak nyilván és egy televíziót. TÍZ évvel ezelőtt 80 rádió volt a községben. A motorkerékpárok szinte egymást érik, hatvanötén vásároltak az ;elmúlt években. Kerékpárt pedig szinte minden házban kettőt találunk. Tíz évvel ezelőtt nem volt egyetlen motorkerékpár sem. Régen, amikor szárazság volt, a kertészkedők legfeljebb csak annyit tehettek, hogy esőért imádkoztak. Hol van már ez az idő? Most öntöznek. Hatvanhárom locsoló-motort üzemeltetnek. 1930—1945-ig mindössze 46 ház épült. 1945-től 1958-ig 125 családi ház készüt »1. A (elszabadulás előtt épült házak sem forrna, sem nagyság tekintetében nem vehetik fel a versenyt |!a felszabadulás utániakkal. Aki ezeket az adatokat olvassa, azt hinné, hogy Jászfelsö- szentgyörgyön minden pénzt motorra, rádióra, házépítésre stb. költenek. Dehogy, Másra is- — 1951-ben a boltok forgalma egy millió 701 100 forint volt. 1957- ben 5 millió 172 213 forint. Emelkedett-e vajon a község lakóinak életszínvonala? A korszerű malom 1943 előtt csak azért, hogy a ; szerencsétlen jászfelsőszent- ;gyöngyi ifjú nemzedék elsajátíthassa a legelemibb tudományokat, hosszú-hossaú, alázatos kérvényeket kellett különböző méltóságoknak küldeni. S az volt a legnagyobb arcuicaapás, hogy ; intézkedés mégsem történt A hajbókolás megszűnt. Eletette Icioert furesa volt de aztán :hamar megszokták a jászfelső- ;szen ígyörgyiek, 1947-ben korszerűsíteni kellett a községi mal- ;mot. S akkor még meglepődtek az itteni gazdák, hogy nem kell I senki magasfokú pártfogását hajbókolva kérni, évekig várni, t hanem megy az emberségesen Is. íS a malmot konazerflsítefcték, 260 |ezer forintot fordítottak rá. Felépül a Zagyva-hid Jászfelsőszentgyörgy ostorai a hidak. Ez a tíz híd valóságos istenvert. Minden évben rend behozni karbantartani — özön pénz kell. A lakoeság többévtizedes óhaja, hogy ez az állapot megszűnjék és legalább a Zagyva hídja legyen stabil. Most remény van arra, hogy a régi óhaj megvalósul és a híd elkésaüL Tavaly kezdték építését, most átmenetileg nem folytatják. De talán hamarosan ismét megkezdik. Eddig 830 ezer forintot fordítottak az építkezésre, még legalább ennyi pénz kell ahhoz, hogy az új hídon áthaladjon az első kocsi. Itt 50 ezer forint, ott 100 ezer forint, máshol félmillió forint s amikor ezt a sok pénzt összeszámoljuk, csak akkor látjuk, 13 év alatt mennyi rengeteget kapott a község. Itt épül majd (el az új Zagyva-bíd, Hol van már a feneketlen sár ? A falai külső képe sokat váU fagott 1945 óta. Járda nem volt. Két év alatt 2370 folyóméter készüli el. Hogy ez mit Jelent, azt csak az tudja, aki jánéhányszor elmerült a sárban. A lakosság kényelmét szolgát, ja a nemrég épült autóbuszváróé terem is. A község bővizű artézi kútját, a lakosság kívánságára csőhálózattal látták el és a vizei szétvezették a faluba. KÉT TANÁCSTAG Rántó József, Kiss Erzsébet. Ok munkálkodnak legtöbbéi a kö* ségbeo a lakosság érdekébe«. Délutáni tere-fere az artézi kút egyik távoli kifolyójánál, másul vette a következőket: „Szegény községünkre áldásként háramló nagybecsű miniszteri végzést megkapta és hálás köszönetét szavaz a nagyméltóságű Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak, hogy iskolánkat nagybecsű pártfogásába vette.” MAI SZEMMEL nézve, sérti az ember önérzetét az ilyenfajta szolgai hajlongás, de arra gondolunk. talán mégiscsak érdemes volt alázatoskodni, mert valami haszonnal járt. S itt a nagy tévedés, mert a nagyméltóságű lA népoktatás ma I A felszabadulás éta évről-A*. •Jre százezreket fordítanak Jás». ! felsőszentgyörgyön la aa iskolák • bővítésére, építésére és a félsz©- ; relés kiegészítésére. 1948-ban eh < készült az óvoda, 120 ezer forintos költséggel. 1950-ben, a baj- Jtai iskola építése befejeződött, ' 450 ezer forintot fordított rá ál* : lamunk. A belterületen iroda és : nevelői szoba létesüli 78 ONT : forintos költséggel 1953-ba«. A* | iskolák és az óvodák évi költ- Sségvetése meghaladja az óvj 800 ♦ezer forintot. íme, tz » jele«,' egyrésze kénytelen a tanterem padlózatén helyet foglalni”. — Erről mesél a múlt és arról, hogy abban az időben egy új tantéré folyamán felterjesztett kérésre a máj napig választ nem kaptunk”. Másfél év múlva a? iskolaszék örvendetesen tudó: Magyar Királyi Vallá«- és Köz- ; oktatási Minisztérium nagybecsű pártfogásába vette az iskolát, de ennél többet aztán nem is csinált Az évek pedig teltek és a későbbi jegyzőkönyvekből már ezt olvashatjuk: „Az osztálytanítók hivatkoznak az 1868. évi és az 1876. évj népoktatási törvényekre, kijelentik, hogy egy-egy tanterembe csak 80—80 tankötelest vesznek fel, a többi tankötelest pedig elutasítani kénytelenek." —• íme. ilyen volt a múlt rendszer kultúroolitikáia. JÁSZFELSÖSZENTGYÖRGY
