Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-01 / 181. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPI.AP 1958. augusztus !. Serkentsen az elismerés A PÁRTÉLET hírei Turkevén hat tömegszervezet­ben és tömegmozgalomban mű­ködik MSZMP csoport. Jól dol­gozik a tanács, a Hazafias Nép- Eront és a földművesszövetkezet csoportja^ A városi nőtanács MSZMP csoportja legutóbb azt javasolta: nőmozgalom foglalkozzon töb­bet a tsz-asszonyoik problémái­val és az egyénileg dolgozó asz- szonyokkal. Ugyancsak a nőta­nács MSZMP csoportja javasla­tára a szülői munkaközösség tagjai családlátogatásokat vé­geztek és segítenek az iskolák tatarozásában. • Jószágán elhatározta a tag­gyűlés, hogy augusztus 1-ig fe­lülvizsgálják a tömegszervezetek helyzetét, s a gyengébben mű­ködő szervezetekbe, mozgalmak­ba kommunistákat küldenek át. A tömegszervezetekben dol­gozó párttagok mellé bevonják a falu pedagógusait. A fonto­sabb kérdések tárgyalására pe­dig összehívják az idős, tapasz­talt kommunistákat és minden­kor kikérik, meghallgatják vé­leményüket. i, ♦ Jánoshidán felülvizsgálták a pártszervezet és a község hely­zetét, hogy a legrátermettebb, legképzettebb kommunisták ve­zetik-e a pártot és a tanácsot. A Párttagok úgy találták, meg­erősítésre szorul a községi bi­zottság, s új titkárt is választot­tak az MSZMP szervezet élére. ♦♦♦♦♦»»»♦♦♦«♦«»♦«»««»♦♦«♦♦♦««»««I kultúra és köznevelésben való nagyobb részvételére. Segítsék jobban nőtanácsaink a családi és iskolai nevelés összhangját. Rendezzenek anké- tck'at a gyermeknevelésről, tart­sanak természettudományos elő­adásokat, hisz a kettő egymást kiegészíti. A párt vb elismerte a nőta- nácsban dolgozó vezetők és ak­tívák eredményes munkáját. — Ugyanakkor feltárta azt, milyen akadályok elhárításával lehel még eredményesebb tevékeny­ségük, s mit kell tenniük. Az újabb tennivalók megvalósításá­ra az elismerés, a munkájuk szépsége, nagyszerűsége, nemes­sége ösztönözze tovább asszo­nyainkat, leányainkat. B. E. A jászberényi járásban fogadó­napokat tartanak a községi pártházakban. Ezek egybe esnek a község piaci- vagy vásár nap­jaival. A fogadónapokon a me­gyei és járási MSZMP bizottság munkatársai beszélgetnek az emberekkel. * A Tamáspusztai Állami Gaz­daság és a törökszentmiklósi Dózsa Tsz KISZ szervezete siló- zási versenyre hívták egymást. A tamáspusztai fiatalok ezen kívül munkaidő után közösen 12 hold tengerit kapáltak meg. Idén először: az fmsz-ek kötik a szöszösbükköny- szerződéseket Az fmsz kamatmentesen előle­gezi a mélyszántás diját, ha a termelő gépi erővel kíván szán- tatni; ugyancsak a vetőmagot és műtrágyát is. A szerződő terme­lőnek az egész termést az fmsz- nek kell átadnia. Az átadóit mennyiség kh-anként ISO (ég­nél kevesebb nem lehet; komoly elemi kár esetén természetesen mérséklésnek van helye. Ha a szöszösbükköny tisztasága és csi­raképessége eléri a 90 százalékot, annak mázsáját 470 forintért ve­szi át az fmsz. A szakcsoportok, társulások mázsánként 30 forin­tos nagyüzemi felárat is kaphat­nak, ha közösen szántanak-vet­nek, védekeznek a kártevők el­len, takarítják be a termést. Minden tag csak a saját szerző­dött területe után tartozik fele­lősséggel. A szöszösbükköny ve­tésterülete három tagnál többe nem eshet; az átadott mennyi­ségnek az ötven mázsát meg kell ; haladnia. Szöszösbükkönyön kívül ezek- \ben a hetekben káposztarepce, 'pannonbükköny, őszi borsó és ■ takarmánykáposztamag termelé­sére is lehet szerződni az fmsz- \nél. IRAK közelkeleti arab állam, a Tigris és az Eufrates alsó folyásánál fekszik. Északon Törökország­gal, keleten Indiával, délen, il­letve délkeleten Szaud-Arábiá- val és Kuvaittel, nyugaton pedig Jordániával és Szíriával hatá­ros. TERÜLETE: 435.415 négyzet- kilométer, — lakosainak száma 5 100 000. Nagyrészük arab, je­lentős kurd, török, örmény és perzsa kisebbséggel. Uralkodó vallása a mohamedán, a lakos­ság 75 százaléka analfabéta. Fő­városa Bagdad 887 000 lakossal, második legnagyohb városa Mo- szul (580 0Ü0). Kőolajban a világ egyik leg­gazdagabb - országa. Olajfonásai 1952-ben 1 040 000 fontsterlinget jövedelmeztek. — 1956-ban 30 603 074 tonnát termeltek, en­nek nagyrészét az angol érde­keltségű Iraq Petroleum Co hozta felszínre. Olajtermelése az egész Középkeleti olaj kiter­melés 16 százalékát teszi ki. Az országban még jelentős arany, vas, réz és mangán-lelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része me­zőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a kedvező ég­hajlat kétszeri aratást tesz le­fl napi politikai események színtere hetővé. Irakban több mint öt- ven millió datolyapalmáról szü­retelnek, amelyek a világ dato- Jyatermelésének 80 százalékát adják. Egyéb termékei a búza, rizs, árpa és gyapot. A népesség jelentős hányada félnomád pász­tor-életet él és a jófüvű legelő­kön nemesfajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint háromne­gyed része 272 nagybirtokosé, a datolyaültetvények és at gyapot­földek pedig angol és amerikai tőkések kezén vannak. Három­millió parasztnak semmi, vagy csak talpalatnyi parcellája vgn. Az ipari munkásság / száma megközelíti a milliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik, — egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben közel 100 000 munkást foglalkoztat­nak. Története: Irak a hajdani Me­zopotámia területének egyrészén fekszik. Időszámításunk előtt négy-ötezer évvel itt hozták lét­re az első ismert államalakula­tokat az Asszír, Babilon és Su- mir népek. Bagdad az arab ka­lifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatárdúlás vetett véget Irak, az egykor egységes arab birodalom vésze­ként a XVI. század elején török hódoltság alá került. Ez az Első Világháború végéig, négy évszá­zadig tartott, amikor az angol uralom váltja fel. Mezopotámia angol mapdátumos terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ek­kor az Iraknak átkeresztelt Me­zopotámiából az angol stratégiai szükségletnek megfelelően leha­sítják a mai Jordánia területét, Irak pedig formailag önálló ki­rályságként alakul meg. Az an­golok a Hasemita uralkodóház­ból származó Husszein egyik fiát Irak másik fiát pedig Jordánia trónjára ültetik. Az angol ura­lom megnyomorított közállapo­tokat teremt A törneafelháboro- dást az 1920, 1941, 1948 és az 1952-es években vérbefojtott fel­kelések jelzik. A MÁSODIK világháború után az angol barát Nuri Szaid mi­niszterelnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják a Közép­keleti angol-amerikai agresszív tömbpolitikába. Angol sugalma- zásra Irak és Törökország 1955 februárjában Bagdadban kölcsö­nös együttműködési szerződést ir alá, amely a megkötés színhelye után kapja a „bagdadi paktum1’ nevet. Féléven belül csatlakozik a szerződéshez Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény élesen elítélte és többször tün­tetett ellene. 1958 elején a Közel-Kelet tel­jes újjáalakításának első döntő lépéseként a függetlenség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejön az Egyesült Arab Köztársaság. En­nek ellensúlyozására angol, — amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia királyai létrehozzák az arab szövetségi államot. Ami­kor Irak fegyveres erőit a bag­dadi paktum révén a libanoni felkelés leverésére akarják fel­használni, ennek ebbe vág a si­keres iraki forradalom. A had­sereg tisztikarának nerpzeti -é zelmű tagjai vezetésével 195b július 13-tól 14-re virradó éj­szaka számbavehető ellenállás nékül megdöntik a monarchiát és kikáltják az Iraki Köztársa-, ságot. A felkelők megölik az angol befolyás legfőbb túszait; Fejszal királyt, Abdulillah trón­örököst és Nuri Szaid miniszter- elnököt. A köztársaság első mi­niszterelnöke a forradalom elő­készítésében és végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszó Ab­dul Karim Kasszem tábornok lett. Az új kormány sikraszállt a arab egység és függetlenség politikája mellett és első tény­kedései közé tartozott, hogy ba­rátsági és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést kötött az Egye­sült Arab Köztársasággal. AZ IRAKI Köztársaság kor­mánya szavatolta a nyugati ha­talmakkal kötött szerződének megtartását, de ugyanakkor je­lezte. hogy. szándékában áll ki­lépni a bagdadi paktumból Az Iraki Köztársaságot eddig 24 or­szág kormánya ismerte el. köz­tük első helyen az Egyesült Arab Köztársaság, illetve a szo­cialista országok kormányai. t 0 A megyei párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén meg­vitatta a megye nőmozgalmának helyzetét. A mozgalom eddigi tevékenysége alapján értékelte az eredményeket és megszabta a következő idők feladatait. Az eredményeket összesítve, mindenekelőtt azt állapította meg, hogy sokat fejlődött a mozgalom az utóbbi egy év alatt. Jelenleg minden község­ben működik nőtanács, összesen 76-al több, mint tavaly. A szám­beli növekedés mellett nagy ered­mény, hogy kezd színesedni, sokrétűvé válni a nők mozgal­mi munkája. Sikereiket olyan tények bizonyítják, mint a ta­vaszon a nőnap megrendezése, amelyen 31 ezfer asszony vett részt, a békegyűlések, ahol szin­tén tízezrek hallatták szavukat a béke védelméért, vagy a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat ismertetése, melyet 22 helyen 700 asszony részvételével tartottak. Sikeren találkozókat bátrabbak, következetesebbek rendezett és rendez manapság I is a nő tanács tsz-, és egyénileg , dolgozó parasztasszonyok kő- ] zött. Jártak a nagykörűi Petőfi Tsz-nél, a mezőhéki Táncsics- , nál, a besenyszögi Leninnél, — 1 Karcagon, Törökszentmiklóson, 1 s még sok más helyen, s a láto­gatók elismeréssel szóltak a ta- 1 p asz tálatokról. Júliusban 10 ta­lálkozót szerveztek, ahol az 1 egyénileg dolgozó parasztasszo- 1 nyek mellett tszcs tagok felesé- 1 geit is meghívták, sőt alkalma­zottakat is, azzal a céllal, hogy megismerjék a nagyüzemi gaz­dálkodás eredményeit. 22 köz­ségben hívták össze baráti be­szélgetésre az egyénileg dolgozó parasztasszonyokat, s azok szí­vesen vették a meghívást. Uj- szászon több mint 120-an, Jász- árckszálláson ötvenen !*~5ászbe- rényben negyvenen mentek el, s a búcsúzáskor kérték, máskor is hívják meg őket. Tagadhatatlan eredménye a megye nőmozgalmának, hogy kétezer asszony szorgalmas gyűjtése nyomán 280 ezer forin­tot fizettek be a fóti gyermek- város építésére. Emellett szak­körökön, politikai-, és egyéb té- £ májú előadásokon nevelték az j asszonyokat. Mindez a vezetők és aktivák e lelkesedését, szorgalmát tükrözi, i ami azt jelenti, megvannak a r feltételei a még eredményesebb, s sokrétűbb munkának. Ugyanakkor ennek a még | eredményesebb munkának ko- j moly gátjai, akadályai vannak, e aminek felszámolását a párt, a j tanács és a tömegszei'vezetek- , nek is segíteni kell. , Hiba mindenekelőtt, — hogy | nincs állandósítva a politikai ] munka, inkább csak,, kampá- ; nyonként* találkoznak egymás- i sal a mozgalom résztvevői és a nők nagy többsége. Nem lehet , elhallgatni az eredmények mel- | lett azt sem, hogy eléggé szűk ] aktivahálózat működik a moz- ( galomban, kevés azoknak a ló- . nyoknak, asszonyoknak a szá- . ma, akik naponta, mint új erők, , új aktivák vállalnak megbíza- , tásokat. Van ugyan ebben némi váltakozás, a nőtanácsok is let­tek ennek javítására kezdemé­nyezéseket, de itt is lehetnének a mozgalom irányí­tói, vezetői. Az új arcok feltűnésének sok helyen egész komoly akadályai vannak közvetlenül a mozga­lomban is. Több helyen nem nézik jó szemmel, ha a parasz­tok közé egy-egy iparosasszony vegyül, más helyeken túl szigo­rú mércét állítanak fel az asz- szonyok politikai képzettségét, nézetét tekintve. Nem mindé-' nütt veszik jó néven a pedagó­gus' és más értelmiségiek bekap­csolódását sem, ami pedig leg­több esetben a mozgalom sza­mára igen előnyös lemre. Még mindig jelentkezik az a hiba is, hogy a vezetők egy ré­sze, lebecsülő módon nyilatko­zik a női munkáról, magukról a nőkről. Épp ezért nem vonják be őket a vezetésbe, nem adnak a számukra bátran megbízatá­sokat. Pedig a nők mozgalmá­nak, munkájának jelentősége vitathatatlan, hisz nagyon sok függ az ő tevékenységüktől, ál­lásfoglalásuktól. Véleményük nagyon is befolyásolja pl. a tsz_ mozgalom fejlődését. S ha a ve­tető szervek nem törődnek a nő- nozgalommal, nem hívják ösz- •ze, nem tájékoztatják az ott iolgozó kommunistákat, azok lem tudnak kialakítani moz- 'almukon belül egységes állás­pontot. \ mozgalom munkájának meg­javítása érdekében i megyei párt-végrehajtó bizott- ;ág határozatokat hozott. Fő fel- idatként jelölte meg az irányí- ó munka megjavítását, s a Oozgalom kiszélesítését. Eljutni i különböző rétegekhez, az ő irdekükben is tanácskozni, vi- ,atkozni, foglalkozni velük. — iJrezzék, hogy tőlük is sok függ, logy ebben az országban az ő izavuk is fontos. Ugyanakkor íevelni őket, alakítani, formál- íi, nézeteiket a mindannyiónk izámára helyes út irányába. Tudatosítani, ébren tartani a rékeharc gondolatát a szívek­ben, fejekben. Ez a nőtanácsok igyik legszebb és legfontosabb éladata, hogy lássa a világ: rém mindegy nekünk rettegve, ragy bizakodva, szenvedések íözött, vagy boldogan élünk, űrre minden embert, minden asszonyt és leányt mozgósíta­nánk kell. Vannak biztató jelek, mégis nagyon sok van még hátra ab­ból, hogy a mi mozgalmi asszo­nyaink eljussanak az egyszerű, szétszórt tanyákon élő asszo­nyokhoz, megnyerjék a kisipa- l ros, az értelmiségi.' az egyéni parasztasszonyok többségét a nagy, közös célok elérésének se­gítőiként. Hagy az ipari mun­kásnők mindegyikét megbarát- koztassák a szigorú takarékos­ság. a tervek maradéktalan teljesítésének gondolatával: — hogy a mezőgazdaságban dolgo­zó nőket megnyerjék az áiatte- nyésztés. főleg a baromfineve­lésre való törekvésnek. Ugyan­akkor ismertetni kell a tsz-ek eredményeit', nemcsak az egyé­niek között, hanem az alkalma­zottak, kisiparosok között is, hadd beszéljenek, hadd tudja­nak róla azok is. Ezen túl is rengeteg más mun­ka hárul még az asszonyokra. Olyanok, mint a téli oktatás, elő­készítése. amelyet szintén úgy kell megszervezni.' hogy a közös ügyet segítse. Pl.: fordítsanak gondot a nők mezőgazdasági szakismereteinek fokozására, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom