Szolnok Megyei Néplap, 1958. augusztus (9. évfolyam, 181-206. szám)

1958-08-01 / 181. szám

1958. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A gerinccel van baj... "P oyik intézményhez éppen iivatali értekezletre csöp- uen.em. Az előadó a hároméves tervről beszélt. Arról, hogy min­den hűhó nélkül, szerény, de reális célkitűzéseket valósítunk meg. A felszólalók okos, jó dol­gokkal egészítették ki a beszá­molót. Beszéltek a takarékosság­ról és a költségek csökkentéséről is. Élénk, tartalmas volt az ér­tekezlet. Nem unatkozott senki, nem bóbiskoltak az emberek. Az egyik szemüveges előadó kü­lönös hévvel beszélt. Javaslato­kat tett, idézte a terv számait és láthatóan a legteljesebb mér­tékben egyetértett célkitűzé­seinkkel. Sok ilyen agilis fiatal­emberre lenne szükség — gon­doltam. be a látszat sokszor csal. A szemüveges másnap együtt sörö­zött egy szikár öreg úrral, kéz- zel-lábbal magyarázott annak. „Tegnap volt a távduma... Ez a sok beszéd már a könyökömön jön ki. Az öreg tartotta, én is le­adtam a drótot.:— magya­rázta szenvedélyesen. Az öreg úr megértőén mosolygott. A fia- talemberpedig elvörösödött,mert észrevette, hogy olyan ember is meghallotta dicstelen szószá­tyárkodását, aki előzőmap szem­tanúja volt okos és józan felszó­lalásának. Zavartan biccentett és hamarosan odébb állt az öreg úrral együtt. Elment. Önkénytelenül felötlött az emberben a gondolat, hogy most már minek nézze őt az a halan­dó, akinek alkalma volt mindkét arcával találkozni. De az is fo­gas kérdés, hogy ez az ember hogyan vélekedhet saját magá­ról. S most tulajdonképpen mi­kor mondott igazat? Tegnap a hivatali kollégák előtt, vagy itt a söröspohár mellett? Ki tudja? szövetkezeti gazdaságokat és bi- Ha megkérdeznék tőle, talán zonyitsa a nagyüzemek fölé- még ő se tudná. nyét. O tt, ahol dolgozik, szorgal- A szóbanforgó felvásárló vál- mas és igyekvő embernek lalta a megbízatást. Sze­ismerik. Amit rábíznak, azt tel- rét funkciót viselni, s jól tudja, jesíti. Jutalomosztáskor a neve az is nyom valamit a latba, ha szinte mindig rajta vám. a név- esetleg ilyen, vagy olyan beszél- soron. Értekezlet az ö felszóla- getések során a feletteseknek el- lása nélkül nem múlt el. De mondja, hogy ő milyen tisztséget egyébként szerény, rendes fiú- visel. A mezőgazdaság-fejlesztési nak tartja munkahelyén min- bizottság gyűlésein vagy más denki. Minden feltevés arról ta- „vonalas?’ helyeken beszél is a núskodik tehát, hogy ö amit az nagyüzemi gazdálkodásról teli értekezleten elmondott, azt ko- szájjal. Mindenki azt tartja ró- molyan gondolta. De úgy látszik, la, ö az egyik legtántoríthatat- csak ott, abban a környezetben Javabb harcosa az ügynek, gondolta komolyan, S az a legérdekesebb, hogy gr­Egyebként viszont súlyos be- ^ szentül megvan gyozöd- teg. A gerincével van baj, ha ve' akkor derülnek ki fur- ugyan van gerince. Csakis ezzel csfl, dolgok, amikor szúkebb ba- magyarázható, hogy a szikár r,at\ körben szóba jön a szövet- öregúr előtt képes volt arcul- kezes. Ilyenkor nem mer szint csapni saját magát. Lehet, hogy dallam, illetőleg, ha a többség nagyképűségből, vagy gyá/va- mondja., hogy jó a nagyüzemi Ságból, arra gondolván: „hátha", gazdálkodás, akkor ő is állítja. Hátha még szüksége lesz az viszont társaságában a több­ilyen vagy az ehhez hasonló vé- sdg mds véleményen van, akkor leménynyilvámításra. Bizonyító,- meg azoknak ad igazat. Vala- ni esetleg valami olyat, hogy ő ^ogy úgy tűnik, szerinte ott az nem is tartozott túlságosan eh- igazság, ahol az erő. hez a rendszerhez. Talán egy- NalajmA a baj? Az, hogy nincs kori gazdájával beszélt és kitört uieggyőződése. Ide is hajlorog, belőle az eg^ikori szolgai dörgö- oda hajlong. Mindig aszerint, lődzés. Akár így, akár úgy, ez vnerről fúj a szel. Túl sokat őrá az ember szánandó figura. S az sem építhetünk, ilyenekből lesznek leghamarabb p'zek az emberek — az ilyen árulók. típus — legtöbbször nzm ... , ,, . rosszindulatúak, hanem csak Mas ugyan, de a lényégét te- gyávák. Olyanok, mint a ravasz kmfve mégis annak a kártyas. aki minden eshetőségre termény felvasarlónak a dolgok- számitva állandóan tartogat egy- hoz való hozzaallasa, akit az .. , . egyik község mezőgazdaság-fej- egy. }° Upot’ amlt adott esetben lesztési bizottságába választót- kijátszhat. Ezeknek az emberek- tak. Ennek a bizottságnak min- nek ritkán van meggyőződésük, denütt az lenne a feladata, hogy illetőleg az a meggyőződésük. a dolgozó parasztság érdekében ­___ , . fe jtsen ki tevékenységet, ismer- alkalmazkodjék az tesse a többtevnés elérésének e,n°er> ho&V tele legyen a hasa”, lehetőségeit, stb. Népszerűsítse a SZEKUL1TY PÉTER 50 mázsával több cukorrépa holdanként Bármelyik gazdaságunknak be­csületére válnék a tisrzaigari Pe­tőfi Tsz végeláthatatlan cukor­répa-táblája. Magasan, dúsan, egészségesein zöldéinek a leve­lek; s ha széthajtjuk őket, nem gyomot, hanem a televényből ki- türemkedő répafejekéit látha­tunk. Nem egy már most — jú­lius végén — megközelíti a há­rom kilót. Egy holdon — kísér­leti parcellán — még ígérel tel­jesebb a cukorrépavetés. — Ez a hatalmas terület — mutat körül Balogh László ag- ronómus — holdanként 250 má­zsás termést ígér. így becsülik a tanácsbeliek, így magam is. A kísérleti parcelláról 300 mázsát várunk ... Tagságunk már ta­valy megvetette az idei jó ter­més alapját. A tarlóhántást fo- gasolós, hengereséi követte, ösz- szel holdanként 250 mázsa is­tállótrágyát, 200 kg szuperlosz­»5 fátot, 25 cm-es mélyszántást ka­pott a föld. Februárban 90 kg kálisót hintettünk el. Tárcsázás fogasolás, erős simító zás előzte meg a vetést, mely után könnyű mag takaró került .a sorokra, Soroláskor nem féltünk a hen­gertől; ez után 4—3 nappal megkezdődött a sarabolás .,. Nem ám akármilyen !.. Ha kellett: háromszor-mégyszer is kézbevette a kapát s mutatta a tapasztalatlanabbaknak: — „így kell!” — A sarabolás befejezése után ismét hengereztünk — folytatja a Petőfi Tsz agroinómusa. — Öt nap múlva kerítettünk sort az egyelósre. Szépen folyt a mély­kapálás is; összesen három ka­pálást végzett a tagság; negye­dikre már nincs nálunk szük­ség. S honnan az ötvenmázsás vár­ható termés'többlet a kísérleti parcellán? Ezen a területen koptatott ve­tőmagot használtak. Egyidőben vetették a nagy táblával; mégis legalább két héttel megelőzte azt a kelésben, fejlődésben. Ma még korlátozott mennyi­ségben kapható a koptatott vé1 tőmag. A tagság bízik abban, hogy jövő vetéskor még na­gyobb területre elegendő rneny- nyiséghez segíti őket a tanács; eredményük bizonyítja: meg­érdemli. BECSÜLETTEL DOLGOZIK Szabó Imre, a Jászberényi Aprítógépgyár fiatal esztergályosa szorgalmas munkájával kifogástalan minőséget készít. nnnnnnrwinnnnrinnnnrionnnDaDaaadaDaDDncXjaUüuu MEDDIG VÁRJON? Vannak jogszabályaink, me­lyek a dolgozók szociális jutta­tásait — így a családi pótlék fo­lyósát ását is — szabályozzák. A Bánhalmi Állami Gazdaságnak pedig van ad mindaz trátcrgárd á- ja, melynek az ügyvitel zavarta­lan lebonyolítása a feladata. Miért nem végzi így? Mert nem végzi; legalább is ezt bizonyítja Ács Györgynek, a kolbászéi« qzmegység dolgozójá­nak esete. A né-gygyermeke: apa április 28 óta dolgozik a gazdaságban, de családi pótlé­kot még nem kapott, csak — egvszar. Ideje, hogy észbe kapjon va­laki a2 arra hivatottak közül: a rizsőrnek ném az a dolga, hogy jege® követelése után szaladgál­jon; nem bürokrácia-ellenes harc­ra, hanem termelő munkára fo­gadta fel a gazdaság. Ács György joggal elvárja, hegy ne hónapokig tartó herce­hurca után, hanem az esedékes­ség napján fizessék ki kezéhez járandóságait. — borváró —? Nem dicsőség ez az írás arra a tsz-re nézve, amelyikről szól. A nevét áthallgatjuk. Akiket illet, azok úgyis magukra is­mernek, Szóval furcsa egy ha­tározatot hozott nemrég ebben a közös gazdaságban a tagság. Nem tudni, mi okból, de elta­lálták, hogy az elnöknek nem JÓL ÉRZIK MAGUKAT... Szolnokon, a Vöröscsállag úti lakótelep építkezésén kőművesek szorgoskodnak. Húzzák a falat. A mészottó-gödönnél fiatal munkások haj­ladoznak. Iskolások. — Vannak többen is? — kérdezzük a mel­lettünk haladó munkavezető-helyettestől. — Hogyne — veri le a hamut cigarettá­járól Kocsis István. — Hárman dolgoznak nálunk. — Mióta? — Július 1-én jöttek. Ezelőtt is dolgoztak a vállalatnál — mutat a fiúk felé, — három­négy szünidőben. — Hogyan? — Mint segédmunkások. Elég szorgalma­sak. Meg vagyunk elégedve munkájukkal. Odaérünk az oltógödörhöz. — Melyik iskolában tanultok? — kérdezzük Salléi Imrét? — Gyuláról jöttem — a társam, Csényi Gyula szolnoki. A Gépipari Technikumban tanul. — Kell egy kis kikapcsolódás — folytatta Gyula — az idén még nem voltam üzemgya­korlaton. Hasznosan akarom eltölteni a szün­időt. És ami azt illeti — kavarja meg a meszet — egy kis kereset sem árt... Egy vállas, tömzsi legényke téglát tol a kétkerekű taligán. A munkavezető-helyettes int neki, odajön hozzánk. — Kiss Gyula — mutatja be. — ö is diák. — Hogyan érzed magad? — Elég jól. A munkakörülményekre nem panaszkodhatom. A mesterek barátságosak, elbeszélgetnek velünk. És néha — mosolyodik el —, ha a munka megengedi, viccelődnek is. — Csak a fizetés kevés — szól közbe Imre — ha órabérbe dolgozunk, a rendes bér 50 százalékát írják jóvá. Pedig annyi hasznunk nekünk is van, mint a többi segédmunkásnak. — Teljesítménybe is dolgozhatunk — ve­szi át a szót újból Kiss Gyula. — így többet keresünk. Havi 750—800 forintot. Nem sok, de ha otthon ülnénk, még ennyit sem kapnánk. — És az ebéd? — kérdezi a munkavezető. — Elég jó, eltekintve a heti kétszeri tök­főzeléktől—, viccelődik Gyula. — De hús minden nap van. — Igaz — mosolyognak mind a hármain. — AR.NOTH ­Járjon rolleron? adnak lovat, nem adnak mo­tort, hanem kap egy kerékpárt, és járjon azzal. A gazdaság többszáz holdas, és bizony nem gyerekjáték nap mint nap körülkarikázni. Dehát ilyenkor ez még megy valahogy, jó az idő, nincsen sár, és napi néhámyórás gumiragasztástól el­tekintve, alkalmas is a kerék­pár. Igen ám, de mi történik akkor, ha majd jönnek a rosz- szabb idők? Hogyan ellenőriz az elnök? Erre úgylátszik, a szó­banforgó tsz-ben nem gondoltak; Az sem jutott eszükbe, hogy nagyon drága az az idő, amit az elnök gumiragasztással, meg pedálhyomkod ássál tölt él. Most még csak - olyan határo­zat született, hogy az elnök jár­jon kerékpárral. De nincs ki­zárva, hogy néhány hét múlva már ezt is soknak tartják, és talán arra tesznek javaslatot, hogy használjon rollert. — Ez ugyanis még „olcsóbb" közieken dési eszköz^ * "5=22®^ jé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom