Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-04 / 157. szám

} 1958. július 4. SZOLNOK MFGTS1 NÍPLAP Munkaversenuvel készülnek as Alkotmány ünnepére Az állomáson A Járműjavítóban A VIIL vasutasmapra indított munkaverseny gerincét a terv ino százalékos teljesítésén túl, a május elején hozott takaré­kossági intézkedési terv végre­hajtása képezi. Az előzetes szá­mítások szerint az elmúlt hó­napban, illetve az intézkedési terv végrehajtásának kezdetétől közel 400 ezer forintos megta­karítást értek ed. A megtakarítások hozzájárul­nak a második negyedévi ön­költség csökkentéséhez. Keil is ez, mert az első negyelévben komoly lemaradás mutatkozott. A vasutasnap és augusztus 20. megünneplésére indított verseny keretén belül július 20-tól augusztus 20-ig alkotmánymű­szakot terveznek, amit a féléves termelési tanácskozásokon és röpgyűléseken beszélnek meg a dolgozókkal: Az eddigi eredmények eléré­séhez komoly mértékben hozzá­járult ifj. Mátyás János moz­donyleszerelő brigádja. Tervüket A Berlini Állami Opera balettegyüttese Olaszországban A berlini Állami Opera ba­lettegyüttese június 17-én olasz- országi turnéra indult. — Az együttes körútja során Hacsa- turján „Gajajne” című balettje­ivel vendégszerepei és júliusban tér vissza Berlinbe. 99 Autóbuszra 6i nem ét vény es Ezt az Ujszászról Jászberény felé tartó autóbusz kalauznője mondotta egyik olvasónknak, aki a debreceni mezőgazdasági kiállításról visszatérőben ked­vezményes vásárigazolványára — képzeljék! r— kedvezményes jegyet kért. Az igazolványról fel kell tételeznünk, hogy szabályos volt; máskülönben a MÁV sem adta volna meg rá az 50 száza­lékos kedvezményt; — aminek felét megtagadta a kalauznő. A Debrecenben megtartott ki­állítás sok pénzbe került; mégis meg kellett tartani, mert a nagy­üzem népszerűsítését, a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sét is szolgálta. Ehhez illő lett volna a 10. sz. AKÖV-nek leg­alább annyival hozzájárulnia, hogy a kedvezményes utazás le­hetőségéről a megyeszerte látha­tó plakátokat nem olvasó dólgo- tóit értesíti.-,. a szokásosnál kevesebb létszám­mal is teljesítették. Kocsis András a’vázlákatos a múlt hónapban négy, Dobó Dezső alvázlakatos két kocsival adott többet a tervezettnél. A minőségi munkában Dras- kóczi István esztergályos járt élen egész hónapban — és már hosszú idő óta — selejtmente- sen termelt. Katona Tibor bognár brigádja a múlt hónapban a takarékos­ságban jeleskedett. A 89 általuk elkészített kocsinál darabonként 15 forint anyagmegtakarítást, összesen 1335 forintot értek el. A Járműjavító dolgozói, mű­szaki vezetői igyekeznek úgy dolgozni, hogy tizenegyedszer is elnyerjék a büszke élüzem cí­met, Tudják azt, hogy az ered­mények elérésének egyik alapja a jól megszervezett és becsület­tel végrehajtott verseny. Eredmények vannak, mégis azt kell mondani, nincs gazdája, vagy inkább sok gazdája van a munkaversenynek. Az UB el­nök nem ismeri az eredménye­ket, hanem a munkaügyi osz­tályra utal. Válóban itt isme­rik legjobban a verseny ügyeit, de úgy véljük, nem a munka­ügyi osztály feladata, hogy gaz­dája legyen a versenynek; A műszakiak és a pártbizott­ság titkára pontosan tudja, hogy az elmúlt hónapban hasz­nált vonófej javítása következ­tében a javítórészleg 20 ezer forint megtakarítást ért él. — Tudják, hogy a VIII. osztályba az egy műszakra való átállás mennyi energia és rezsi-megta­karítást eredményez. Persze, a pártbizottság titkára lent jár a dolgozók között és ezeket az is­mereteket nem a munkaügyi osztálytól kapott adatokból me­rítette, hanem a dolgozók modták el neki. A verseny gazdátlanságára vall a központi eredménytáblá­nak elhanyagoltsága. — ab. — Újabb citromszállítmányok érkeznek A Belkereskedelmi Miniszté­rium tájékoztatója szerint — bár az idén az elmúlt évekhez képest lényegesen több citromot importáltunk — mégis az utóbbi hetekben gyakori volt a panasz a citrom minőségére. A vásárlók főként vastag héját és csekély nedvtartalmát kifogásolták. A tájékoztató szerint a citrom mi­nőségét a szeszélyes időjárás be­folyásolta. Rövidesen jóminősé­gű, dúslevű citrom érkezik az or­szágba. Nyugdíjas tsz-tagok gondjai Ez évben a mi termelőszövetkezetünk is számos idős elvtár­sat nyugdíjazott. Sokan úgy gondolják: hogy a munkából kiöre­gedett elvtársainknak nincsen semmi gondja, hiszen az államtól havonta megkapják azt a néhány száz forintot, a tsz-től a ház­táji földet és így békésen töltik napjaikat. Hát én örömmel írom, hogy a mi szövetkezetünk nyugdíja­sainak sok a gondja... Aki nem hiszi, járjon utána és nézzen el hozzánk, a mi közös gazdaságunkba. De miután ezt mindenki nem teheti, inkább írok néhány sort a mi öregeink gondjairól. Itt van Szarvák Pali bácsi, aki a napokban felkereste Ruskó Ferenc elvtársat, az elnököt, és azt mondta, hogy: „Elnök elv­társ, beszélni akarok veled!” — Nem tudom, mit csináljak; nem találom helyemet — foly­tatta. — Ez a legnagyobb dologidő; én bizony a mostani drága napokat sajnálom heverészéssel tölteni. Hallod-e, Ruskó elvtárs, osszál be már engem is az aratásba! Az elnök elvtárs meghallgatta és megnyugtatta Pali bácsit. Azt mondta neki, pihenjen csak, hiszen megérdemli: dolgozott már eleget. Ha meg úgy gondolja, ballagjon ki a búzaföldekre és amit tud, segítsen. így jártunk Pali bácsival. Az öreg Szűcs János elvtárs meg a napokban a feleségét küldte azzal, hogy szeretne az elnökkel beszélni. Ruskó elvtárs meglátogatta az öreget, akinek ez volt a kérése: —■ Beteg vagyok. De azt szeretném kérni, elnök elvtárs, hogy vasárnap adjon a szövetkezet egy kocsit, mert meg akarom nézni a határt. Látni szeretném, hogy gazdálkodnak a fiatalok. Mi örülünk annak, hogy a munkából kiöregedett társaink ilyen dolgokkal foglalkoznak. Ez is bizonyítja, hogy a termelő- szövetkezet gazdáinak érzik magukat. Ivanics József Szandaszöllös, Vörös Mező Tsz Panasz Kunszent már tonhal Három sonkasüldőre • szerző­dött januárban Csepesz Imre kunszentmártoni lakos. Ezek egyikét Szabó György, az Állat­forgalmi Vállalat helyi megbí­zottja a szerződéses 15 forintos ár helyett csak szabadáron vette át: azzal az indokolással, hogy a sertés mangalicás, s arra nem is lett volna szabad sonka-szer­ződést kötni. A felvásárló szer­ződéskötéskor látta az állatot és a hizlalás tartama alatt felé sem nézett. Csepesz Imre most azon tanak- szik: miként „mangalicisodott meg” a sertése egy fél év alatt: miért szenved ő más hibájából károsodást; s vajon az efajta esetek növelik-e a szerződési kedvet a gazdákban? Alig hisszük. Reméljük, hogy Kunszentmárton gazdasági felü­gyelője segítségére lesz Csepesz Imrének abban, hogy ügyét mél­tányosan, igazságosan rendezze az Állatforgalmi Vállalattal. Ami jár, az járl f Egy A1 EDOSZ-ellenőrzés tapasztalataiból 1 Adamik Mihály, a szolnoki MEDOSZ közgazdasági felelőse sokáig nem értette: miért van, hogy egy-egy látogatása után kap öt-hat dolgozótól kérő vagy panaszos levelet abból a gazda­ságból, amelyből alig távozott... Tapasztalat-mozaikjainak ösz- szerakása után jött rá: munka- módszerében van a hiba; egy­két nap kevés egy mezőgazda- sági nagyüzem alapos megvizs­gálására; négy vagy öt annál többet jelenthet. Csepesz István­nak, a MEDOSZ elnökének is ez volt a véleménye; így történt, hogy Adamik Mihály öt teljes napot töltött a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban. A piacról élünk Először a legérzékenyebb pon­tot: a bérkérdést vette szemügy­re. Tizenegy dolgozót talált, akiknek bére a rendeletileg meghatározott minimum alatt volt. Munkája nyomán Hab- ranyi István személyszállító fo- gatos havi fizetése 730 forint­ról 900 forintra, Harangozó An- talné takarítónő illetménye havi 690 forintról 800 forintra emel­kedett. Valamennyien megkap­ják a 10 órás munkaidőre járó 25 százalékos pótlékot is. Július 15-ét jelölte meg Adamik Mi­hály végső határnapul, hogy a dolgozóknak elmaradt bérüket január 1-ig visszamenőleg ki­utalják. Ebben az ügyben különös dolgot tapasztalt a szakszerve­zet dolgozója: a törvényesnél alacsonyabb bér fizetésére — ál­lítólag! — „felsőbb” rendeletet kapott a gazdaság. A papírt — mint sejthető — „nem találták" az irodán .:. Négyszáz mázsa zöldtakar­mány fuvardíját is meg kell fizetnie a gazdaságnak; Hege­dűs Ferenc és Méri Imre részé­re pedig egy-egy vasárnapi mar­hanyírás bérét. A tél folyamán tej mesteri vizsgát tett Barna György fizetése is emelkedett Adamik Mihály látogatása nyo­mán. A cibakházi üzemegységben pár hete még nem volt üzemi konyha: a MEDOSZ kiküldöttjének in­tézkedése nyomán két nap alatt létrehozta a gazdaság. Nemcsak a rossz hír jár sízár- nyon: a jó is... Az állami gaz­daság dolgozói hamar megtud­ták, hogy Adamik Mihály szí­vesen s azonnal eljár jogos ér­dekeikért. Bizonyára jórészt en­nek tudható be, hogy a cibak­házi üzemegységben hatvanan, a központban kétszáznál többen jelentek meg a szakszervezeti gyűlésen. Aggodalom nélkül, őszintén mondták el a dolgozók panaszaikat. Egymás között már régen helytelenítették Péter László igazgató hetyke szavajá- rását: Gyermekem, ha nem tetszik, elmehetsz Ezt szóvá is tették; Adamik Mihály MEDOSZ-dolgozó elv­társi szóval intette a gazdaság igazgatóját: legyen közvetlenebb, beosztottaihoz. A szakszervezeti gyűlésen be­bizonyosodott, hogy a dolgozók valóban magukénak érzik mun­kahelyüket: az állami gazdasá­got. Személyes panaszaik orvos­lását követően . egymás után szóltak arról, hogy miként le­hetne a gazdaság működését eredményesebbé termi. Meg mentünk minden kalászt — ígérte F. Tóth József. — Nem fordulhat elő többé nálunk, ami még tavaly is: akadt olyan zeto- ros, aki az előtte haladó kocsi­ról lehullott kévén keresztülgá­zolt. — Az is előfordult egy év­vel ezelőtt, hogy a kombájn­szérű peremén kicsírázott a ga­bona. Mindez a múlté; takaré­kossággal, jobb munkaszervezés­sel küzdenek a kunszentiek kö­zös céljukért. Péter László igazgatót nem kedvetlenítette el a bírálat; okos javaslattal állt elő: Idén már ne aprózzák el a gépeket, egy táb­lát „rohamozzanak meg” egy­szerre valamennyivel. Könnyebb így a szerelők munkája, ha meghibásodás következik be. Idén először: feltárcsázzák a ke­resztek helyét rakodás előtt; jobb termést biztosítanak így jö­vőre; Elfogadta a gyűlés Garáz Sán­dor brigádvezetó javaslatát is: Csak oda visznek ara tógépe t, ahol a kombájn nem győz: már a munkát. Beállították a régen meglévő fejögépet: üzemeltetése évi 19 ezer 200 forint megtakarítást eredményez. Egy tehén gondo­zása napi 3,50 Ft-tal lenne ol­csóbb ha az istállóban megépül­ne a trágyakihordásra a csille- vágány. Utánanéznek: honnan lehetne az építéshez szükséges fedezetet előkeríteni:.. A növendékmarhák gondozá­sánál napi 9 forint megtakarí­tást eredményezne, ha a gondo­zók külön fogatos segítsége nél­kül maguk végeznék a szállítást. Vállalják; a megvalósítást azon­ban Adamik elvtárs javaslatéra akkorra halasztják, mikor az itt foglalkoztatott koros dolgozók számára megfelelő, új munka­kört találnak. Reméljük: mi­hamar.. 8 Eddig öt női brigádnak nem volt szakszervezeti bizalmija. Ma már van; könnyebben segít így a MEDOSZ... A szakszervezeti gyűlés részt* vevői elhatározták: minden hó­napban egyszer megtartják a bizalmiak értekezletét. így dol­gozhat csak igazán eredménye^ sen a szakszervezet s válhat aa* zá, aminek Lenin szánta, akar* ta: a kommunizmus iskolájává; *=» b. z. A szolnoki vasútállomás dol­gozói a második negyedévben újból teljesítették az élüzem színt követelményeit. Májusban olyan nagy állomásokat is ma­guk mögött hagytak, mint Fe­rencváros, Rákosrendező és Hatvan. Az eredmény: a terv 105.7 százalékos teljesítése volt és az i állomás dolgozói közül a legjob­bak 5000 forint jutalmon osz­tozkodhattak. A VIII. vasutasnap és augusz­tus 20. tiszteletére még jobban akarnak dolgozni A minőség megjavítása mellett a gazdasá­gos, jó munkát akarják előse­gíteni. A versenyben eltűnik a szolgálati ágak közötti soviniz­mus is. Jó kapcsolat alakult ki a Fűtőházzal, ami szükséges is, mert legszorosabban összefügg munkájuk. A vetélkedésben nagyjelentő­ségű, hogy naponként értékelik az eredményt és a dolgozók tu­domására hozzák. Emellett még dekádonként is minden részleg­hez eljut a kiértékelés. Június második tíz napjában például a fajlagos kocsimozdítás 108, az átlagos terhelés 98, a menetrendszerinti vonatindítás i személyvonatoknál 105, teher- vonatoknái 102, a kocsi tartóz­kodás pedig 92 százalékos volt. Az értékelés egyben figyelmez­tető is, hogy az átlagos terhe­lés növelésében és a kocsitar­tózkodás csökkentésében még van tennivaló. A műszakonkénti versenyben már hosszú idő óta az egyes műszaké az elsőség. Eredménye­sen dolgozik itt Németh Jenő, aki egyben műhelybizottsági el­nök is. Mondok Sándor különö­sen kitűnik balesetmentes mun­kájával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom