Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-04 / 157. szám

4

S*m,NOK MFOYP1 NTpPr.AP

1958. Jifltus 4.

Merre halad a tudomány?

Aleksxandr Nyesxmejanov,

akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökének nyilatkozata

— A tudomány óriási és sokoldalú világ. A tudomány tengerében is vannak ismeretlan mélységek. De ha már a tenger és a tudomány hasonlatánál tartunk, akkor megállapíthatjuk, hogy mindkét területen a legegyszerűbb utakat már alaposan felderítették. A tudományban azonban — a tengerrel ellentétben — a legújabb utak adják a legtöbbet. A tudomány állandóan növekvő fa, amely határtalan mennyiségű gyümölcsöt hoz. De, amint a fa, legfőképpen a tudományosan megállapított növesztő csúcsból terebélyesedik, éppenúgy a tudomány fejlődésének is megvannak a maga növesztő csúcsai, ahol az előrehaladás különösen gyorsütemű. Mi, tudósok, éppen e növesztő csúcsokra összpontosítjuk erőfeszítéseinket és eszközeinket.

Az utóbbi időben a tudomány gyors és eredményes fejlődése sokszor elsöpörte a különzböző tudományágak közötti határokat, s módszerei egybeolvadtak, kiegészítették egymást. Ez mindkét tudományág számára „friss vér” beáramlását jelentette. A történelem során sole esetben megfigyelhettük a fenti határok elmosódását, de ez a folyamat ilyen erővel, mint napjainkban, még sohasem mutatkozott. Korunkban valamennyi tudományág vállvetve küzd az emberiség haladásáért és egységes frontot alkot.

Vegyük például a szerves vegyészetet, amely már az elmúlt évszázad második felében nagy fejlődésnek indult. Akkoriban sok ismert szaktekintély kijelentette, hogy a szerves vegyészet semmiféle kapcsolatban sem áll a fizikával, s a fizikusok számára a kémiai módszerek semmi hasznot sem hajtanak. E nyilatkozatok korlátoltságát korunk nagyszerűen bizonyítja. Hiszen ma már a szerves vegyészeiben egyetlen lépést sem tehetünk a fizika elméletének és módszereinek ismerete nélkül. Szemünk előtt játszódik le a fizika és a kémia közötti „vérátömlesztés”, s mindkét tudomány behatolása a biológiába. — A tudományágak szoros kapcsolatát figyelembe véve ma már fizikai kémiáról, fizikai szerves vegyészeiről, kémiai fizikáról és biokémiáról beszélhetünk. ♦

A tudományágak együttműkö- ♦ dését siker koronázza. A peni-| cillin szerkezeti képletét pél- #•

in

............... ,| ■■■■ii.i

' i

S

zínházi emberek *

az Amerikaellenes | Bizottság előtt ;

Az Amerikaellenes Bizottság | New Yorkban megidézett kilenc színházi szakembert, akik meg-! tagadták a feleletet arra a kér-: désre, hogy jelenleg tagjai vagy a múltban tagjai voltak-e a kommunista pártnak,

Többek között Arthur Lief, az Egyesült Államokban túmézó ■ szovjet Mojszejev balett ven-' dégkarmestere is megtagadta a választ a bizottság kérdésedre. Charles S, Dubin televíziós ren-v dező, a bizottság előtt tanusí-| tott visszautasító magatartása * következtében elvesztette állá-* sát a National Broadcasting f Corporation nevű amerikai rá-* diótársaságnál. A vállalat ugyan-1 is kijelentette, hogy „műsorairaj a továbbiakban nem tart igényt’’.* Dubin tagadta, hogy jelenleg j tagja volna a pártnak, de arra* vonatkozólag nem volt hajlan-* dó felvilágosítást adni, hogy* május 8-a előtt párttag volt-e,* vagy sem, t

dául a vegyészek állapították meg, de leglényegesebb alkotórészednek pontos megállapítása már a fizikusok nevéhez fűződik. Ugyanezt mondhatjuk él a B12-es vitaminról, amelynek összetételét a vegyészek és a fizikusok közösen alakították ki.

Előbb már szóltam arról, hogy a fizika és a kémia rendkívüli módon gazdagítja a biológiát. El kel ismernünk, hogy sohasem tártuk volna fel az élet ma már jólismert, de egykor még titokzatos jelenségeit, ha tisztán csak biológiád módszerekkel közeledtünk volna hozzájuk. Egyszerű, de találó példa a fizika behatolására a biológia területére, hogy mikroszkóp nélkül a biológusok munkája elképzelhetetlen lenne. A fizikusok ma már olyan elektronikus mikroszkópokkal segítik a biológusokat, amelyek módot nyújtanak a legkisebb életfunkciók megfigyelésére,

A fizika jelenleg a természettudományban vezető helyet foglal el. Ezt a kémia követi, amely különösen a nagymolekulájú anyagok, feltárásával tesz nagy szolgálatot az emberiségnek. Mély meggyőződésem —, s ezt több más tudós is osztja — hogy az elkövetkezendő évtizedben a természettudomány vezető ága a biológia lesz, hiszen végülis az embert az élet mindennél jobban érdekli.

Utóbbi megállapításomat szeretném csupán egyetlen példával igazolni. A biológusok előtt többek között olyan, az egyetemes tudomány szempontjából jelentős probléma megoldása áll, mint az örökölhetőség. Hogyan sikerül a természetnek

egyetlen sejtben összesűrítenie mindazokat a sajátosságokat, amelyek nemcsak a szülő élettani különlegességeinek folytatására „kényszerítik” a gyermeket, hanem sok esetben külsőleg is hasonlóvá teszik az apához vagy az anyához. Erre a kérdésre is választ kell adniok a biológusoknak, pedig ez csak egy csepp a hasonló kérdések tengeréből. — Ezért gondolom, hogy a közeljövőben a biológia nagyon fontos helyet foglal majd el a természettudományban.

A mai kor tudományát két, egymással ellentétes folyamat jellemzi. Az első a tudomány mélyreható differenciálódása. — Már a múlt században megkezdődött a vegyészet szétbomlása szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiává. Ezek pedig még tovább differenciálódtak. Mindez már-már azt jelenti, hogy alig beszélhetünk egységes vegyészeiről vagy fizikáról.

A fenti folyamattal szemben tanúd lehetünk annak a jelenségnek is, amelyről már korábban bővebben szólottám — a tudományágak összefonódása, együttműködése és kölcsönhatása.

Mindebből az következik, hogy az a tudós, aki eredménnyel gazdagítani kívánja az egyetemes tudomány kincsestárát, nem elégedhet meg azzal, hogy csupán a tudomány egyik vagy másik kis ösvényét járja. Ma már a tudományos felfedezések eléréséhez csak széles és hosszú úton lehet elérni, vagyis a tudósoknak sokoldalú ismeretekkel kell rendelkezniök.

Mestervizsgát beli tenni a kisiparosoknak

nem tett, mestervizsgát kell tenA Könnyűipari Miniszter az új — 1958 évi 9. tvr. — számú ipartörvény alapján elrendelte, hogy minden olyan kisiparosnak, akinek 1956 január elseje után állították ki iparigazolványát és eddig még mestervizsgát

me.

A mestervizsga iránti kérelmet 1958. VII. 10-től 15-ig a KIOSZ helyi csoportjának kell beadni. Erre — egyébként mindenki jelentkezhet, aki az előírt feltételekkel rendelkezik.

HZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT KÖNYVEI

John Steinbeck: Egy marék arany

Az „Egerek és emberek” és az „Erik a gyümölcs?’ írója Űj könyvével ismerkedhetik meg az olvasó. Mégpedig olyan regény- nyel, amely legelső művi közé tartozik. Az irodalomkritika is csak akkor fedezte már fel, amikor Steinbeck említett nagy regé* nyelvel befutott írónak számított

Az „Egy marék arany” tehát egészen ifjúkort, műve. Érdeme» ezért jobban megvizsgálni, vajon megtaláljuk-e benne azokat az oroszlánkarmakat, amelyek az eljövendő nagy írót jellemzik, Miről is szól ez a könyv? Cambria és Wales ősi földjéről, a köddel, sötétséggel, misztikummal teli világból kitömi készül egy 15 éves tetterős fiatal fiú, akinek álma a mesés „India”, ahogyan a tengerészek még sokáig nevesük az újonnan felfedezett Amerikát. Kalandos élet, a tenger, a kincsek, a kalózvilág az, ami vonzza. Apja nem is próbálja marasztalni. Belenyugszik, sőt örül is, mert szegény megalázott lelkében azt reméli, hogy ezek a friss, envériikből származó emberkék véghezviszik azt, amihez neki se ereje, se esze, se bátorsága nem volt. Mintha új esélyt nyerne az életre, egy marék aranyat a szerencse asztalánál, mikor oda már minden vagyona. A fiú talán véghez viszi azt, amit én vihettem volna végbe, ha lett volna elég bátorságom az eltűnt esztendőkben. Igen, engem megfojtott a völgy, úgy hiszem, és örülök, hogy az én fiam érez magában annyit erőit hogy átlépjen a hegyeken, és bejárja a világot...” A fiatal Henry Morgan tehát útnak indul, hogy meghódítsa a világot. Kalandos útja rabszolgasorson keresztül vezeti. Kisebb-nagyobb kitérő után Közép-Amenka legkegyetlenebb kalóza lesz, aki angol lobogó alatt a spanyolok ellen küzdve segíti az angol gyarmatbirodalom kiterjesztését.

A XVII. század kegyetlen világa tárul szemünk elé a sorok mögül. Izgalmas olvasmányunk nagyszerűen rajzolja nemcsak a kort és a történelmi hátteret, hanem nagyszerű lélekrajzát isi adja a főhősnek, és megmutatja azt is, hogy amikor karrierje nek legmagasabb csúcsára ér, akkor válik legszánalmasabbá.

Mindent egybevetve, nemcsak az ünnepi könyvhét gazdagodik újabb sikerrel, hanem ifjúnak és öregnek egyaránt kedves és értékes órákat szerez a könyv olvasása.

Mesterházi Lajos : Pár lépés a határ

kázták, kórházba kellett szállítani. Hosszú tanakodás után Nagymaroson keresztül Esztergomba mennek, ott sem sikerül átlépni a határt. Elhatározzák* hogy Ausztria fele próbálkoznak. A rendőrség és csendőrség országos köröző parancsot ad ki ellenük s megindul a több napig tartó hajsza. A szökevények városról városra menekülnek. Tatabánya, Győr. A dunántúli munkások szinte kézről kézre adják őket, búvóhelyet, összeköttetéseket keresve Sokezer munkás osztott meg velük közog veszélyt a menekülés napjaiban. Tudták-e, hogy őket körözik, vagy csak annyit tudtak, hogy elv társak menekülnek, elvtársak a meggyőződésben, baj társak a harcban, ötvenezer korona vér- díj a szerencsés kézrekerítőnek! A rendőrség mindenütt nyomukban. Egysizer-egyszer segítő kezek ügyes csellel hamis útra irányítják a nyomozókat. Utolsó állomás Sopron. A városban bányászsztrájk van, rendőri készültség. megérkeznek az üldözők is. A menekülők kommunis-' ta bányászok segítségével a határ felé tartanak, nyomukban a rendőrök. Feszült pillanatok, pár méter még a határ, Ausztria Megmenekültek.Az izgalmas szökés történetéi elsősizemélyben mondja ei aa egyik főszereplő. A regény megőrzi az élőbeszéd közvetlenségét, az olvasónak az a benyomása, mintha első kéjből kapná a történetet. Mesterházi nemcsak az üldözés izgalmát érzékelteti hi- hetően, hanem az ország akkori hangulatát is, a hatóságok vad könyörtelenségét és a munkásemberek szolidaritását. Szőnyi Gyula korhű illusztrációi jól illeszkednek a történetbe.

A kötetet a Móra Ferenc Kiadó jelentetne meg. tetszetős kiállításban. Nem elsősorban ifjúsági regény, de talán irodalmunknak ezen a területén hézagpótló leginkább, a magyar munkásmozgalom eev korszakának feltárásával

Mesterházi Lajos újabb könyve történelmi regény. Témája való történet, a munkásmozgalom egyik veteránjától szerezte értesüléseit az író. 1920-ba.n játszódik. A váci fogházból megszökik két kommunista fogoly. 1919-ben népbiztosságon dolgoztak, ezért vizsgálatot indítottak ellenük és halálra ítélték őket. Hosszú előkészítés után sikerül megszökniük a börtönből. Az Ipoly menti határ felé indulnak, Nógrádverőcére igyekeznek, ott segíti majd át őket a határon egy bányamester. A terv nem sikerül, a bányamestert a helyi „fehér” banda tagjai megbics'T

#♦44 444 4444444444+4»^+

WW V W vv W ww rw 9

APÁK ÉS FIUK

— Megjegyzések egy közepes filmről —

NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT örömujjongással üdvözöltük a filmrendezés történetében valóságos forradalmat jelentő olasz neorea- lista irányzatot. Az Irányzat egyik jellegzetessége az, hogy a kisember mindennapi életét, a családi otthonok apró örömeit, gondjait, a nyomort viszi filmre. Legtöbb film úgynevezett keretes történet, amelyben több történet vagy néhány lazán összefonódó cselekményszál bonyolódik a filmen.

Az Apák és fiúk is ilyen több szálból ösz- szefonódó film. Vígjáték, és műfajából kifolyólag nem Is túlságosan nagyigényű. Azonban még a leszállított igényekhez mérten is bizonyos csalódást jelent a néző számára. A főszereplő Vittorio de Sica, sok nagysikerű film rendezője és főszereplője ezúttal egy félresikerült nőcsábászt játszik, aki amellett felnőtt és serdült lányának nevelési problémájával is szembekerül. A lazán összefüggő történetek többi hősei is mind a gyermeknevelés problémájával kerülnek konfliktusba, ki így, ki úgy. A film arra kíván választ adni, hogyan is nevelik a fiatalokat. És önkéntelenül is arra ad választ: hogyan neveljék önmagukat a szülők A kérdés felvetése helyes és időszerű, mert a neveléssel, egy-egy család belső életével foglalkozó problémák a mi társadalmunkat is nagyban foglalkoztatják. A film hibája az. hogy lényegében nem ad feleletet, legalább is elfogadható feleletet nem ad erre a fontos kérdésre. A film hősei megoldják ugyan a megbocsátó heppiend nevében a nevelési kérdéseket, de a mi számunkra egyáltalán nem megnyugtatók a megoldások. A két fiatal fellázad a családi szigor ellen, és tanulási sztrájkot folytatnak, hogy egymáshoz való jogukat kiverekedjék. Ez nagyon kedves vígjátéki ötlet, de egyáltalán nem bizonyos, hogy a legjobb megoldás is egyben.

SOKKAL HELYESEBB a másik fiú esetében alkalmazott megoldás. A híres orvos- professzor idősebb fia munka nélkül élő kisstílű szélhámos. Nála csődöt mondott, a nevelés, és az egész közönség lelkes helyeslése kísérte katonának történő bevonultatását. A katonaélet szigorú fegyelme és céltudatos embernevelő munkája valóban alkalmas arra, hogy észre térítse az önimádatba és munkátlan életbe szédült fiatalokat. Szerepel még a filmen egy öt-gyerekes család, amelyik boldog anar- 1 chiában él, és éppen a hatodikat várják. Az öt * kisfiú bájos, szemtelen, és i családban mindig < a derű légköre uralkodik. Nehéz öt rakoncát- ; ián kisfiút nevelni. De talán ők közelítik meg j legjobban a Tlm célját. Még vagy két epizód 1 tarkítja a filmet, cseppet sem téve fordula- < tosabbá és érdekesebbé. J

Szóval a film mérlege: derűs vígjáték túl- < zsúfolt epizódokkal, és nevettető torzképpel ; akarja bebizonyítani: nem tudunk nevelni. A . szereplők jók, de bizony a történet gyenge«- ; gén ők sem tudnak segíteni. Sajnos, ha ed- i dig rossz apák voltunk, a történetből nem igen ! jövünk rá, hogyan kell jónak lenni. <

— ht ——

*nak feltárásával