Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-15 / 166. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988, Július 15, ' 4 X Néplap gazda-rovata- r|—r rr~r i —— ■■ i Jó talafiavitáskor tudni... ..; hogy istállótrágya nélkül az mitsem ér. A szervestrágyát alásizántjuk, az a talajban elporlad. Az alászánitott talajt minden esetben úgy kell elmunkálni, mintha magágyat készítenénk. Ezután terítjük a javítóanyagokat olyan mennyiségben, amint azt a talaj laboratóriumi vizsgálatainak eredménye előírja. Bármilyen legyen a javítandó föld, bármilyen a javítóanyag: az utóbbit már nem szabad alászántand. Az 5—7 centiméter mélyen betárcsázott talajba azonnal lehet vetni. ;.. hogy a vetésforgót meg kell állapítani, s azt meg is kell tartani. Először kapásokat vessünk; az ezek által igényéit talajmunka javítóanyagot jól elkeveri a felső réteggel. Utoljára a lucernát hagyjuk; hiszen ez 4—5 évig marad a területen. Gondoljunk Az idei rossz időjárás kedvezőtlen hatással volt a takarmánynövényekre. Az esőben gazdag június lehetővé teszi, hogy eredményesnek ígérkező munkával elejét vehessük a takarmánykiesésinek. Minél nagyobb területen végezzünk tarló- vetést; elsősorban silókukorica, sálócsalamádé és egyéb zöldta- karmányféleségek'ből. A rövidtenyészidejű kukoricavetőmagokból elegendő áll megyénkben rendelkezésre. Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb területen végezzük pillangósok magfogását. Ez a termelők részére komoly bevételt, népgazdaságunk részére pedig értékes export-lehetőséget teremt. Szálas- takarmányhiányunkat köles, mohar és csalamádék vetésével még pótolhatjuk. állatainkra Tarlóvetéshez legalkalmasabb a korán lekerülő őszi árpaterület, ha azt az aratás után azonnal felszántjuk és megfelelő magágy készítése után késedelem nélkül bevetjük. Az esetleges pentozán-hatás elkerülésére, valamint talajerőpótlás céljából hintsünk el kh-anként — a helyi adottságoknak és talajviszonyoknak megfelelően — 50— 120 kg nitrogénműtrágyát. Ezt legaj ánlatosabb szántás után, magágy-előkészítés előtt adagolni. Ha kelés után szakszerűen gépesített növényápolást alkalmazunk, munkánk eredménye nem marad el, s biztosítani tudjuk állataink részére a téli takarmányt. Gergely István főagronómus Tiszaszentimreí AVI. Gazd. Aduink műtrágyát a másodvetéseknek Június második felének esős időjárása kedvező feltételt teremtett a júliusi másodvelések részére, s megadta a lehetőséget a műtrágyák kedvező érvényesüléséhez. A másodvetések erőteljes növekedését a műtrágyázás biztosítja; természetesen a megfelelő talaj munkák mellett. A nem-hüvelyes másodterményekhez 80—120, a pillangósokhoz 50—00 kg nitrogénműtrágyát alkalmazzunk holdanként. Jelentős a másodvetésű növények kálium- és foszfátigénye; különösen a pillangósok foszfátszükséglete nagy. A talajadottságok szerint síma szuperfoszfátból 100—150 kg-ot, szemcsés szuperfoszfátból sorba vetve 40—50 kg-ot, szórva 60—100 kg-ot adjunk. G. I. Időszerű növényvédelmi feladatok Aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást; így megakadályozzuk a föld kiszáradását; egyben védekezünk a szipolyok, a gabonalegyek és a gabonafutrinka ellen. Arassuk külön a kőüszöggel erősen fertőzött gabonát. Csép- léskor hagyjuk az ilyen kévéket utoljára; így megakadályozzuk az egészséges gabona fertőződését. Állandóan figyeljük a lucer- natábiákat! Lucernamag-kártevők fellépése esetén legkésőbb a zöldbimbós állapotig végezzünk rendszeres hálózást. Nagyobb arányú fertőzés esetén kh-anként 25 kg HCH porozóval folytassunk vegyszeres védekezést. Foltos aranka-fertőzés esétén jól bevált a Krezonit-E gyomirtó. 0,5 százalékos töménységben, háromszoros közvetlen kezeléssel biztosítja a legjobb eredményt. A Cerkcsspóra a cukor- és takarmányrépát pusztítja. Védekezzünk ellene egyszázalékos bordói lé-permetezéssel. Ne mulasszuk el a védekezést az esetleg már fellépett répalevéltetű és a répaaknázó moly ellen sem Az előbbi ellen a nagyüzemi védekezést bízzuk a Növényvédő Állomásra. Szerelem és f ecsegés Olasz filmvígjáték Bemutatja július hóban a Szol noki V8r5s Csillag filmszínház. ................ ---------------DC aieaq, kémia az Mfri dalai ünnepen Az ország minden részéből összegyűlt 34 kórus 1700 tagjának és az összegyűlt nagyszámú közönségnek felejthetetlen élményt nyújtott a most, július elején megrendezett negyedik egri dalos találkozó. A találkozón ott volt — messzi vidékek kórusai között a karcagi kultúrotthon régi, ismert hírnevű énekkara is, új vezetőjével, Potyók Balázs karnaggyal az élén. A kórus ismét megállta a helyét, — és mind a közönség, mind a szakmai körök legna- gyobbfokú elismerését vívta ki fegyelmezett, széphangú és árnyalatdús előadásával. Az új karnagy igen jó szakmai képzettsége és fiatalos lendülete, valamint a kórus tagjainak lelkesedése biztosíték az énekkar továbbfejlődéséhez, arra, hogy a kórus komoly szakmai színvonalra emelkedjék. Karcag várcö becsüli és magáénak érzi kórusát; ezt mutatta az is, hogy az egri dalostalálkozó fárasztó útjára elkísérte a kúrust a város több vezetője, így a tanács elnökhelyettes és VB-titkára Is. Az egri sikerek és az út emlékei (mint pl. a felejthetetlen esti hangverseny a főtemplom előtt) lelkesíti a kórust további jó munkára; e siker öregbíti Karcag város jó hírnevét a kultúra vonalán is. S. (Borongás az idő: serkentő izgalmakra, üdítő szórakozásokra van szükségem. így hát szabadjára eresztem csapongó képzeletemet és elkalandozok egy kicsit a teológia gyönyörűséges útvesztőjében.) A kis Bessie alig volt több ötévesnél. Jószívű gyermek, nem felszínes, nem könnyelmű, Inkább komoly és elmélkedő, hajlamos arra, hogy eltöprengjen mindennek az okán és kutatgassa az ösz- szefüggést ok és okozat között. Egy napon így szól: — Anyu, máért van ennyi nyomorúság, bánat és szenvedés a világon? Mire jó ez? A kérdés giem volt fogas, az anya könnyen megfelelt rá: — Javunkat szolgálja, gyermekem. Az Űr méri ránk ezt a sok csapást, végtelen bölcsességében és irgalmasságában, hogy megfenyítsen bűneinkért és megjavítson minket. — Valóban, ó az, aki reánk méri a csapásokat? — Ö bizony. — És mondd, anyu, minden csapást ó mér ránk? — Hogyne, drágám. Minden csapást. Egyik sem zúdul reánk véletlenül. Mindig az ó keze sújt vele, és csakis irántunk való szeretetből, azért, hogy megjavuljunk. — Nem különös ez? — Különös? Már miért volna különös? Sohasem gondoltam még arra, hogy valami megütközni való van ezen. És hallani sem hallottam még senkitől sem, hogy különösnek mondja ezt. Mindig úgy tűnt nekem, hogy ez természetes és igazságos és Isten bölcsességére, jóságára és könyörületességére -vall. — Kinek a gondolata volt ez először, anyu? Te találtad ki? — Dehogyis, gyermekem! Tanítottak rá. — Kicsoda tanított erre, anyu? — Az igazat megvallva: nem tudom... nem emlékszem már rá. Valószínűleg az édesanyám; vagy a pap, prédikációi során. De hiszen olyasmi ez, amit mindenki tud. — Hiába, akkor is különös. Mondd, anyu, Billy Norrist is Ő verte meg tífusszal? — Ő bizony. —• Miért? — Hát..: hogy megbüntesse és megjavítsa. — De hiszen Billy meghalt, anyu és így a büntetés nem javíthatta meg őt! — Akkor meg bizonyára más oka volt rá az Úristennek. Akármiért tette is, jószándék vezérelj Mark Twain: fi kiss Bessie és a Gondviselés — De mit gondolsz, anyu: mégis, mi volt a szándéka? — Ne nvaggass már annyit a kérdéseiddel! Lehetséges, hogy a szüleit akarta megbüntetni. — De hiszen ez nem igazságos dolog, anyu. Miért kellett Billynek lakolnia szülei bűnéért, ha ártatlan volt, szegényke? — Mit tudom én! Annyi szent, hogy az Úristennek meg volt rá a maga oka és szándéka jóságos, bölcs és irgalmas volt. — De mégis, mi volt a szándéka? — Gondolom ... gondolom..: nos, hát Igen: alighanem azért ítélkezett így, hogy megbüntesse őket elkövetett vétkeikért, — De hiszen Billyt büntette meg! Hát igazság ez? — Hogyne... hogyne... Az Úristen sohasem cselekszik olyasmit, ami nem igazságos, nem bölcs és nem könyörületes. Te nem értheted meg ezeket a dolgokat, drágám, túlságosan fiatal vagy még ahhoz, de mire felnősz, megérted majd és belátod, hogy mindez bölcs és igazságos. — Mondd, anyu — kérdezte Bessie néhány pillanatnyi hallgatás után — 03 amikor a háztető rászakadt arra az idegenre, aki megkísérelte, hogy kimentse a nyomorék asszonyt a tűzvészből, az is az Ö műve volt? — Az hát gyermekem. Csak türelem. Ne szakíts félbe. És ne kérdezd meg miért, mert amúgy sem tudom. Annyit tudok csak, hogy Isten ítélete volt. Meg akart büntetni valakit a vétkeiért. Vagy talán meg akarta mutatni a hatalmát. — És az a részeg ember, aki vasvillát döfött Mrs. Welch kisbabájába, árúkor... — Tudom, tudom. Ne részletezd. Mindig ezekkel a régi históriákkal nyaggatsz. Akárhogy is: Isten büntetése volt! — Anyu! Mister Burgess azt mondta a prédikációjában, hogy milliárd és milliárd parányi lény áraszt el minket azal a küldetéssel, hogy kolerát, tífuszt, merevgörcsöt és ezer másfajta betegséget okozzanak és..: Mondd, anyu: ezeket is ö küldi ránk? 4 — Hogyne gyermekem, hogyne. Természetesen, hogy Ö. — De miért? — Miért! Miért! Azért, hogy megbüntessen minket, hányszor mondjam neked? — Nagyon kellemetlen dolog ez, anyu! És még hozzá ostoba is! Bezzeg, ha én... — Csitt, te! Szót se többet! Ejnye, ejnye: azt akarod, hogy a villám sújtson le ránk? — De hiszen le is sújtott már a múlt héten. Magad Is tudod, anyu. Becsapott az új templomba és porrá égette. Azért tette Isten ezt, hogy megbüntesse a templomot? — Hogy miket kérdezel te! — csattant fel az anya türelme folytán. — Igen, alighanem azért. — De egy disznót is megölt, pedig az nem követett el semmit sem. A disznót is meg akarta büntetni, anyu? — Mondd, kislányom, nem akarsz kimenni a kertbe és eljátszogatsz egy kicsit? Mert, ha igen... mondja, hogy nincs a földön olyan madár, vagy — Képzeld csak, anyu! Mister Hol is tér azt hal vagy csúszómászó, vagy akármiféle más élőlény, akinek ne volna meg a maga ellensége, amelyet a Gondviselés küld reá, hogy marja, üldözze hajszolja, megölje és a vérét kiszívja. Hogy megbüntesse, megjavítsa és istenfélővé tegye. Igaz-e ez, anyu... ? Mert ha igaz, akkor miért nevetett rajta Mister Hollister? — Az a Hollister botrányos egy alak. És megtiltom neked, hogy meghallgasd a szavát, akármiről beszél is. Megértetted? — Pedig nagyon érdekes ember, anyu! És jószívű is. Azt mondja, hogy a darázs pókot fog és eltemeti a fészkébe, a föld alá — elevenen, anyu’ — és az a szerencsétlen ott él és szenved napokon át és az éhes kis darazsak minduntalan rágcsálják a lábait és harapdálják a hasát azért, hogy megjavítsák, vallásossá neveljék és arra tanítsák, hogy dicsőítse a Jóistent végtelen irgalmasságáért. Én bizony, úgy látom, hogy Mister Hollister, igenis, szeretetreméltó ember és nagyon is jóságos; mert amikor megkérdeztem tőle, vajon őt is rávinné-e a lelke arra, hogy így bánjék a pókokkal, azt válaszolta: száradjon el a keze, ha ilyesmire vetemednék. És aztán... Jaj, mi lelt téged, édes jó anyukám? Csak nem ájultál el? Rohanok és segítséget hívok! Látod, látod, ez a következménye annak, ha az ember ilyen kánikulában a városban marad.. 1 4
