Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-15 / 166. szám
1958: július 18; SZOLNOK MEGYEI NtPLAF 3 Bányásznapi verseny az alföldi köolajíúrási üzemnél A Kőolajipari Tröszt, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének trösztön belül működő bizottsága, valamint a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete — a bányásznap tiszteletére — az év végéig tartó versenyre szólította fel a szakmához tartozó üzemeket. A legjobb eredményt elérő üzem vándorzászlót kap majd. A verseny időtartama a harmadik és a negyedik negyedévre terjed ki. A széleskörűnek Ígérkező versenyhez a szolnoki _kőolajfúrási üzem is bejelentette csatlakozását. Ennek alapján a vezetőség külön munkaverseny felhívást bocsátott ki — melyben kéri a dolgozókat, hogy a versenyben minél nagyobb számban vegyenek részt. A versenytársak — a csatlakozás alapján — a dunántúli kőolajfúrási üzem, a szerkezeti kutató sekéjfúrási üzeme és a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár. Ebben a csoportban nem lesz könnyű győzelmesen kikerülni a versenyből. A szolnoki olajbányászokat arra kötelezi a vállalt vetélkedés, hogy szilárdan helytálljanak — bátran kezdeményezzenek s javaslataikkal, munkájukkal segítsék jó eredményekhez üzemüket. Az értékelés egyébként negyedévenként történik s ebben részt vesz a versenyző üzem és az illetékes szakszervezet képviselője is. Az első helyezést elérő a Tröszt Bizottság verseny- zászlaját kapja, a csoportok legjobbjai pedig külön díjazásba részesülnek. A szolnoki üzem vezetőségének felhívása már eddig is nagy visszhangra talált a dolgozók között és reméljük, hogy olajbányászaink győztesen kerülnek majd ki a nemes vetélkedésből. Újból lesznek első osztályok az élelmiszeripari technikumok dolgozó tagozatán Az Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint 1958 szeptemberétől az élemiszeripari technikumok dolgozó tagozatán ismét lesznek első osztályok. A dolgozó tagozaton hetenként négy alkalommal a koraesti órákban rendezik: a tanítást A négy osztály sikeres elvégzése után a tanulók képesítő vizsgát tehetnek és az érettségi bizonyítványnak megfelelő élelmiszeri-pari technikusi oklevelet kapnak. Felvételre jelentkezhetnek mindazok, akik 1958. augusztus 30-ig 22. életévüket betöltik, az általános iskola 8 osztályát elvégezték, szakmunkás bizonyítvánnyal, illetve segédlevéllel és legalább kétévi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A jelentkezési lapokat a technikumok tanulmányi osztályán július 20-ig lehet benyújtani. ÖRÖMMEL JELENTJÜK Örömmel jelentjük, hogy szombaton délután 5 órakor az Alcsiszigeti Állami Gazdaságban az aratást befejeztük. Dolgozóink az aratás ideje alatt megfeszített erővel dolgoztak. Mióta gazdaságunk létezik, nem volt rá példa, hogy éjjel 11—12 óra körül még nyüzsögtek volna a szállítók, a fo- gatosok és a magtár dolgozói. Négy kombájn és két aratógép learatott 300 kh őszi árpát és 130 kh búzát. Az őszi árpából átlagos eredményünk kát holdanként eléri a 15 q-t. Az aratásnál voltak nehézségeink is. Volt olyan tábla nem is egy, ahol a kétnapos esőzés következtében megdőlt gabonát csak egy irányban tudtuk aratni. Egyik kombájnunk meghibásodása következtében 4 napos kiesésünk is volt Kombájnosaink és az aratásban résztvevő dolgozóink dere- kas munkája eredményeként gazdaságunk 400 q takarmány- gabonával teljesítette túl termelési tervét. Kombájnosaink versenyében az alábbi eredmények születtek: Péter István KISZ brigádjának teljesítménye: 1300 q. Legjobb napi teljesítménye: 180 q. Baráth Szilveszter brigádjának teljesítménye: 1200 q. Legjobb napi teljesítménye: 180,93 q. — Klein Ferenc brigádja: 893 94 q. Legjobb napi teljesítménye: 207,43 q. Kombájnjaink, aratógépeink most a szomszédos tsz-eknek és állami gazdaságoknak nyújtanak segítséget és folytatják az aratást. Bene Imre MOST IS, ŐSSZEL IS Ritka dolog, hogy arra a pénzre visszaemlékszik az ember, ami-t — mások kaptak.:. A tiszaderzsi Szabadság Tsz szorgalmas tagságáról van most szó. Néhány nappal ezelőtt kéthavi előleget osztottak egyszerre; munkaegységenként 12 forintot. Pékó Kálmán juhász, aki negyedmagával dolgozik a közösben, ötezer 100 forint előleget kapott; Péntek József növénytermesztő és két családtagja háromezret; Pigler József fejős egymaga kétezret. A közösből kivenni a pénzt — egymagában kevés; előbbis biztosítani kell azt... Szerződött szarvasmarha, sertés, jól megmunkált borsó hozta a suhogó százasokat Tiszaderzsre. A Szabadság Tsz-ben nem sok egy munkaegységre a tizenkét forintos előleg: a tervezett munkaegység-érték egyharmada csupán. A tagság gondosan ügyel arra, hogy zárszámadáskor se menjen üres zsebbel haza; de évközben se szenvedjen senki szükséget, Természetesen azok vitték haza most is — és viszik majd ősszel — a legtöbbet, akik nem egymagukban, hanem családtagjaikkal együtt dolgoznak a közösben. Ahol Jancsi, Pista nem alkalmi napszámba jár, hanem rendszeresen, szorgalmasan dolgozik apja-anyja oldalán a termelőszövetkezetben. v 'lUUe9tyiet Felejtheíetlen két hét LENINGRAD csövön át vízerdő emelkedik a magasba, van Napkút, Sakktáblaszerű vízesés, s olyan vízijá- ték, ahol kutya kergeti a háziállatokat, stb. E látványos helyről is felejthetetlen élményekkel tértünk vissza Leningrádba. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szolnoki aktivistáit vendégül látta Leningrádban Turcsinyák elvtárs, a Kirov Kultúrpalota igazgatója. Nem volt ismeretlen személye, s bizonyára megyénkben is emlékeznek rá jónéhányan, hiszen az ellenforradalom előtti napokban járt hazánkban, s Szolnokon, Karcagon és még néhány helyen beszélgetett kultúrmunkásokkal, s a termelőszövetkezeti dolgozókkal. GYÖNYÖRŰ ZIM kocsit küldött értünk Turcsinyák elvtárs a szállodához. A kultúrpalota elé érve megkapott annak hatalmas 500 mérete. Leírni nem lehet azt a növekszik egy év alatt a könyvtári állomány. NAGYON MEGÖRÜLTÜNK, amikor megtudtuk, hogy Zalka Máté, Illés Béla, Jókai Mór, Petőfi Sándor, József Attila és több más magyar író és költő verseit és 'elbeszéléseit is szívesen olvassák a szovjet emberek. Néhány percre benéztünk egy- egy próbára is. A zenei szakosztály vezetője „civilben’“ a hajógyár mérnöke. A tagok között megtaláltuk a hajógyári munkások mellett a nyomdai szedőbrigád dolgozóit, a szövőgyár munkáslányait, kereskedelmi és irodai alkalmazottakat. A képzőművészeti szakosztálynak százharminc tagja van. Vezetője pedagógus. Képeik és grafikai rajzaik több országos kiállításon szerezitek már első helyet is és elismerést. A klubban megalakították a „klub a klubban" szakosztályt. Ez még a Szovjetunióban is teljesen új. Ennek az a jelentősége, hogy mindenki azt csinál, amit akar, oda megy, ahová akar, természetesen nem zavarva a klub látogatóit. Aki akar, olvas, nemzetközi összeköttetést keres, tú- ristáskodik, stb. Minden évben a Kultúrpalotában rendezik meg a városban tanuló külföldi diákok napját, s azokat az ünnepségeket, melyeket a demokratikus országok felszabadulási napja alkalmából tartanak. Ez évben a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is megjelent az ünnepségen. A Szovjetunióban tanulmányait végző karmesterünk is szerepelt már itt (nevét sajnos, A péterhofi.eári nyári palo ta, a csodálatos vízeséssel nem tudták megmondani az elvtársak) vagyon megnyerte a közönség rokonszenvét. Még annyit a kultúrpalotáról, hogy márványterme 110 méter hosszú, s egy-egy alkalommal ezer pár táncolhat benne, éttermében egyszerre négyszáz főt tudnak kiszolgálni, s a palota három termében hatezer ember fér el. Az épületnek 23.000 köbméternyi helyisége van, s az évi költségvetése 22 millió rubel, melyet a bevételből biztosítanak. A vezetőségnek igen nagy segítséget adnak az „Olvasók taná- csá”-ban dolgozó társadalmi aktivisták. Őket az olvasók konferenciája választja meg s a könyveket rendezik, konzultációt és könyvismertetőket tartanak stb. BÁRMENNYIRE szerettem volna is — nem tudtam elmondani mindent Leningrádról, a kultúrpalotában látottakról. Nem szóltam a gyermekekről, pedig csak ezen az egy helyen több mint 2 millió rubelt biztosítanak szórakozásaikra, tanulmányaikhoz szükséges segédeszközökre, táborozásra, stb. A rengeteg folyóiratról — csak újságból 250-féle jár, s az előfizetésre 250 ezer rubelt fordítanak. Sokat, nagyon sokat kell írnunk és beszélnünk a Szovjetunióról, a szovjet emberekről, akik úgy ismerik hazánkat, történelmét, mint mi s úgy szeretnek bennünket, mint testvérüket. Nehéz szívvel búcsúztunk el kedves vendéglátóinktól, az új leningrádi ismerősöktől. Úgy váltunk el, hogy mind gyakrabban találkozunk, s úgy dolgos zunk, hogy a személyes tapasz* talatcsere eredményes legyen. Éjjel 11 órakor indultunk el Le* ningrádból a Kievszkaja pálya* udvarról, új élmények, új látnivalók — Kiev felé . -.. Fülemen Lajos (Folytatjuk.) AZ EGYIK NAP rövid kirándulást tettünk Leningrádból, Pé- terhofba a cáirok nyaralóhelyére —, Péter cár nyári kastélyához. Szeles, viíuuros időben szálltunk hajóra, a Néva folyón utaztunk egészen a Finn öbölig. Még soha nem láttunk tengert. Fenséges látvány. A világító tornyok, a jelzőbóják, s a többezer mázsát befogadó hajók emlékezetünkben maradnak. — Vezetőnk felhívta figyelmünket az út közben egy nagy füstölgő gyáregységre, hogy ott vasi Kronstadt, s megemlítette, hogy bizonyára hallottunk róla. Igen. A „Kronstadt! tengerészek’ c. könyvben szereplő hős matrózokat valamennyien, már a könyv olvasásakor szívünkbe zártuk. Egy csodálatosan szép helyen kötött ki hajónk. A cárok több mint 200 éven át üdültek itt. A parkban száznyolcvamnyolc különféle alakú és szoborkompozi- ciójú szökőkút működött. Ezeket a második világháború alkalmával a német fasiszták megsemmisítették, azonban a szovjet mérnökök a fáradhatatlan munkásokkal együtt már nagy többségükben helyreállították. Ma már százharminc szökőkút kápráztatja el szépségével a látogatókat. Van olyan kút, melyen 500 meleg fogadtatást, melyben elvtársak részesítettek bennünket így csak igaz barátok szerethetik és fogadhatják egymást. Sokat beszélgettünk, s mégtöbbet kérdeztünk. Vendéglátóink fáradságot nem ismerve válaszoltak kérdéseinkre, s mutatták meg a kultúrotthon mindennapos, sokoldalú életét. Elmondották, hogy a palota ezévben ünnepli 25 éves fennállását. 1933-ban alapították, s a sok kitüntetés is igazolja, hogy betölti e hivatását. A Szovjetunió 11.000 szakszervezeti klubja közül ezévben elnyerték jó munkájukkal az első helyet, s jutalmul 75.000 rubelt kaptak, melyből 25.000 rubelt jutalmazásra, 50.000 rubelt pedig a belső berendezések pótlására használnak fel. Amikor ott jártunk, az épület több mint háromszáz szobájában mozgalmas élet folyt. A színházteremben, — ahol közel ezerötszáz fő fér el, épp a kultúrver- senyen legjobb eredményt elért csoportok bemutatóiban gyönyörködhetett a közönség. Az olvasótermekben többen készültek az érettségi vizsgákra, vagy válogattak a különféle könyvekből. A könyvtár többmillió kötet könyvvel rendelkezik. Az állandó olvasók száma meghaladja a tízezret. A könyvtár minden igényt ki tud elégíteni. Ha netalán a keresett könyv nem volna meg, — nem küldözgetik el az olvasókat, hanem beszerzik számára a könyvet. Évközben is állandóan pótolják a hiányt és megveszik az újonnan megjelenő műveket is. Mintegy 40—50.000 példánnyal