Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-13 / 165. szám

SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 13. (ZaiMtí A ciprusi helyzet továbbra is igen feszült. Az el­múlt napokban újból növekedett a különböző merényletek, össze­tűzések száma. Az angol terv, a sziget görög és török közösségé­nek még fokozottabb különvá­lasztására, s végső fokon a sziget kettéasatásának elősegítésére, nagy visszatetszést keltett, a cip­rusi és az anyaországi görögök körében. A görögök a sziget stá­tusára vonatkozó döntés elha­lasztása mellett vannak. Ehe­lyett inkább Ciprus önrendelke­zésének előkészítését akarják, a sziget demokratikus önkormány­zatának megszervezésével. A megoldatlan ciprusi kérdés to­vábbra is súlyos tehertétele a NATO-nak, amelynek mindhá­rom érintett ország tagja. MÚZEUMI LEVEL Cf.eytjM.i'a&kitfL A genfi szakértői értekezlet tanácskozásai zárt ajtók mögött folynak, azokról kevés érdem- beU dolog szivárog ki. A Szov­jetunió július 9-én emlékiratot adott át az Egyesült Államok­nak, s ebben válaszolt az ameri­kaiak június 30-i emlékiratára. A szovjet kormány újból leszö­gezi: azt várja, „az Egyesült Ál­lamok kormánya egyértelmű nyilatkozatot tesz arravonatko- zólag, hogy a szakértői értekez­let munkáját alá kell rendelni a főfeladat megoldásúnak, az atomkíséri etek ha Iádé k tálán megszüntetésének”. Az atomkí­sérletek haladéktalan megszün­tetését — amit pedig amerikai részről módszeresen szabotálnak — megkövetelik az emberiség alapvető elvei is. Nem lehet to­vább mérgezni büntetlenül a föld légkörét a jelen és a jövő nemzedékek egészségének súlyos veszélyeztetése nélkül. Es az em­berek százmilliói azt szeretnék, hogy a genfi szakértői tanácsko­zások a tudósok és technikusok eszmecseréje után még fonto­sabb, még gyümölcsözőbb tár­A legfrissebb franciaországi események A Szolnoki Damjanich Já­nos Múzeum nemrégiben érdekes levelet kapott a Fegy- verneki Községi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnökétől. — A tárgy megjelölésénél ezt ol­vashattuk: „Csonkatoronyi te­metőben lelet”. Mondanom sem kell, hogy örömet kelt egy-egy ilyen hír, amely újabb régészeti leletet hoz a múzeum tudomá­sra. — Különösen érdekesnek ; látszott azonban a levél további ; része, amely néhány jól jellem- ; zett mondattal a tárgyakat is Iismertette. „A ;;. temető őr '.tegnapi napon megjelent nálam 1 és bemutatott kettő darab tele­ltet, melyet sírásás alkalmával ! másfél méter mélységben talált. ■ Ezek kerek alappal bíró, virág- >cserép nagyságú, szögletes tető­iben végződő, felülről rácsozott >ép tárgyak. Elkopott díszítés van | a tetején. Állítása szerint ebben ■ a temetőben hasonló leleteket elég sűrűn találnak. így találtak — állítása szerint — a múltban női koponyát is, primitív kör­fésűvel. A falubeliek úgy véle­kednek, hogy ezek a leletek va­lószínűleg a tatár időkből valók, közlöm ezt az elvtársakkal, amennyiben érdekli önöket, kész­séggel támogatásukra állok. T. Nagy Mihály, vb elnök zettas díszítéssel, közötte indás hullámvonallal, helyenként át­tört; felül bástyaszerűen kikép­zett oromdísszel. A rajzon pon­tozott. vonalai jeleztük a re­konstruált részeket. (Méretei: 21x13x10 cm.) Felvetődik itt mindjárt a kérdés: milyen kály­hához használták ezeket és ho­gyan? A középkori faluásatások alkalmával elég nagy számban kerülnek elő virágcserép-alakú edények, amelyeknek a külső felülete mindig erősen kormo­zott, égett. Régebben bizony gondot okozott annak a megál­lapítása, hogy mire is szolgált ez a mindig egy halomban talált sok cserép-edény. A Kecskeméti Múzeum ásatásai nyomán a 30-as években tisztázódott az, hogy ezek kályhaszemek, vagyis egyszerű kályhacsempék. Fel- használásuk módja az lehetett, hogy egy búboskemence falába 50—60 kályhaszemet építettek be, szájnyílásukkal kifelé. — A tűztérbe benyúló cserepek hamar áttüzesedve sugározták a hőt, és a kályha fűtőfelületét is jelen­tékenyen megnövelték. Ma is használatos ez a hősugárzö fe- lületnagyobbílás egyes vaskály­ha-típusoknál. E zeket a kályhaszemekkel te­letűzdelt kemencéket később (a XIV—XV; században) dísze­sebb formában is kezdték épí­teni. Először a kemence tetejére raktak más formájú csempéket, majd a kerek kályhaszemek he­lyett is szögletes kályhacsempé­ket készítettek, amelyekből könnyén lehetett kályhákat ösz- szerakni. Természetesen az egy­szerűbb helyeken mázatlan cse­répből készültek ezek, de kirá­lyi udvarokban (Visegrád, Bu­dai vár) díszesebb, mázos kivi­telben. ATHÉN (AP). Görög katonai hatóságok pénteken kijelentet­ték: Görögország még nem dön­Eisenhower és Díefenlbaker tanácskozásai Az amerikai elnök és a kana­dai miniszterelnök megbeszélé­seit tulajdonképpen a gazdasági kérdések uralták. Szó volt ugyan a légitámadások elleni sarki fel­ügyeleti rendszer ellenőrzési mó­dozatairól, Hruscsov legutóbbi leveléről, de a legnagyobb teret mégis a két ország gazdasági kapcsolatainak, a kanadai kül­kereskedelem problémáinak, az embargó-politika módosításának szentelték. Kanada és az Egye­sült Államok viszonya az utóbbi időben rohamosan romlott. Ka­nadában nem nézték és nem né­zik jó szemmel az Egyesült Ál­lamoktól való gazdasági függő­séget. Amerika valamennyi kül­földi tőkeberuházásának 39 szá­zalékát Kanadában iektette be és 7500 millió dollárt kanadai gyárakba. Ezek termelési- és ki­viteli politikáját teljesen az amerikaiak irányítják. Most — mint ismeretes — Amerikában mindinkább elmélyül a gazda­sági visszaesés. A hivatalos sta­tisztikai adatok szerint is 5,1 millió a munkanélküliek szárria. De ezek számát növelik a rész­legesen munkanélküliek és az .erősen csökkente# munkaidőben kiemelkednek az elmúlt hét ese­ményeiből. A választások — mint ismeretes — a Finn Népi Demokratikus Unió nagy sikerét hozták. A kommunista párt irá­nyítása alatt álló baloldali tö­mörülés ötven mandátumot szer­zett és a szociálmekorata párttal holtversenyben az első helyem végzett. A finn jobboldal nem; is olyan régen még általános tá-; ráadásba ment a Szovjetunió és' a szovjet—finn viszony ellen. A: választások kimenetelén el kell! gondol'kczniok azoknak, akik a! két ország viszonyának megbon­tására és a kommunista párt el­szigetelésére törekedtek. A finn­országi választások eredményei kesernyés hangú kommentáro­kat váltottak ki a nyugati poli­tikai és sajtókörökből. A lon­doni Times például megállapí­totta, hogy a kommunisták meg­kerülésével, a szociáldemokraták csupán az agrárpárttal tudnának koalíciós kormányt alakítani. „Ez pedig azt jelentené — . fűzi hozzá a lap —, hogy továbbra is megmaradna a város és a vi­dék között a régóta húzódó vi­szály’^ Ha a másik leletünket nézzük meg, a rajz alapján világosan láthatjuk, hogy jellegzetes gó­tikus stílusban készült kályha­csempe. S az előbb elmondot­takból eldönthetjük, hogy a cse­répkályha felső szélének díszí­tésére használhatták. M ost talán még azt kellene meghatároznunk, hogy mi­kor készíthették ezeket. — Az utóbbi kályhacsempe stílusa alapján azt mondhatjuk, hogy a XV. század középé táján, amikor maga a torony is készült. Fegyvernek abban az időben népes község lehetett, legalább is a nagyméretű temploma erre vall, de ezt bizonyítja az a tény is, hogy Mátyás király 1461-ben érre is járt. Az itt lévő házak egyikében használhatták azt a cserépkályhát, amelynek darab­jait most az ásó felszínre hozta; Ugyancsak előkerült itt egy későközépkori gyűrűtöredék is, amelynek rajzát szintén közöl­jük. Ezzel a levelünk végére ér­tünk. Azt hisszük, hogy a fegy- verneki dolgozók és a fiatalok örömmel veszik ezt a néhány sort, amely községük küzdelmes történetéből világít meg egy ke­veset. Kaposvári Gyula a Damjanich Múzeum vezet#!* á ] dolgozók milliói. Az amerikai olaj, gépkocsi, gépipar, bánya­ipar, stb. termelésének vissza- 1 esése a felvevő piacnak a vá- 1 sárló erő csökkenésével együtt- ] járó leszűkülése természetesen , súlyosan érinti az amerikai tő- , kével szorosan összefonódó ka­nadai gazdasági életet. Ilyen kö- ' rülmények között Kanadának 1 éppen úgy, mint a kapitalista vi- ' lég többi, az Egyesült Államik- i tói többé-kevésbé függő orszá- ] gának életszükséglet a nagy fel- ‘ vevő piacokkal rendelkező szo­cialista országokkal, elsősorban í a népi Kínával folytatandó ke- . reskedelem. Ezért játszott olyan ( fontos szerepet Eisenhower és ( Dieíenbaker megbeszélésein az ] embargó enyhítése, a stratégiai ] tilalmi listán szereplő áruk csők- • kertese. Mint tudjuk, Eisenho- ( wer elnök kénytelen volt meg­ígérni Dieíenbakernak azt, hogy ] „a két ország egymással ellenié- < tes exportrendelkezéseire való tekintettel, ha például Kanadá­nak valami sérelme van, akkor tanácskozik majd az Egyesült Államokkal és megkeresik a megoldás bizonyos formáját”. i Ha visszapillantunk az elmúlt hét nemzetközi eseményei­re, azt láthatjuk, hogy a világközvélemény figyelme továbbra is azokra a problémákra összpontosul elsősorban, amelyek már az előző hetekben is az érdeklődés homlokterében álltak, így az atomszakértői értekezletre, a libanoni, a ciprusi és a franciaor­szági helyzetre. LIBANON Ügy tűnik, az utóbbi időben lényegesen csökkent a nyugati hatalmak közvetlen beavatkozá­sának a veszélye. Az Egyesült Államok követelésére kiküldött ENSZ-megfigyelők a legjobb szándékuk ellenére sem tudtak semmi néven nevezendő bizo­nyítékot összeszedni azoknak a nyugati állításoknak az alátá­masztására, hogy az Egyesült Arab Köztársaság szítja és tá­mogatja a Chamoun elnök rend­szere ellen kirobbant felkelést, így, tárgyi bizonyítékok hiányá­ban aligha lehetne elfogadtatni a közvéleménnyel egy esetleges angol—amerikai fegyveres in­tervenció gondolatát. Most úgy híblik, az Egyesült Államok nem tervez további akciót az ENSZ- ben a libanoni kérdéssel kapcso­latban. Másrészt olyan jelenté­sek is napvilágot láttak, amelyek szerint Amerika diplomáciai úton nyomást gyakorol Cha- moun-ra, hogy lemondásra bír­ja, így lehetővé váljék valami­féle „kompromisszumos megol­dás”. Chamoun maga is tett egy felemás nyilatkozatot, hegy le­mond .mihelyt megfelelő utódot talál”. Mindenesetre Szaeb Szá­lán, a libanoni felkelők egyik vezetője elutasította azt a felté­telezést, mintha, Chamoun el­nök lemondása a megegyezés alapjául szolgálhatna. „Azt akar­juk — mondotta —, hogy Cha­moun azonnal mondjon le és nem fogadjuk el az olyan elnö­köt, akinek megválasztása még az ő lemondása előtt történnék.” \ arra utalnak, hogy korántsem ért még véget a jobboldali csopor­tosulások és a köztársaság védelmében mind cselekvőbben. tö­mörülő haladó mozgalmak erőpróbája. Újabban egyre több hír érkezik a Pflimlin-kormány idején feloszlatott szélsőjobboldali és fasiszta szervezetek újjászervezéséről, sőt a minap egy nyilas­keresztes párt is alakult Franciaországban. Július 14-ét, a Fran­cia Köztársaság nagy nemzeti ünnepét az algériai puccsisták és franciaországi híveik jobboldali katonai tüntetéssé szeretnék vál­toztatni. A Francia Kommunista Párt felhívásában harcra moz­gósította az Ország demokratikus közvéleményét, hogy július 14-én tegyen hitet a béke, a köztársaság, a demokratikus sza­badságjogok mellett és erőteljesen válaszoljon mindenféle fa­siszta kihívásra. Ha De Gaulle tábornok külpolitikáját vizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a tábornok-miniszterelnök különböző lépéseket tesz Tunézia, s most utóbb Marokkó irányában. Haj­landónak mutatkozik tárgyalni az illető országokban állomásozó csapatok kivonásáról, a haditengerészeti és légi támaszpontok kivételével. Aligha lehet vitás, hogy De Gaulle „közeledése” mö­gött mi rejlik. Nyilván Algériát akarja elszigetelni a másik két arab államtól, hogy így könnyebben oldja meg az algériai vitái — természetesen a masa módián. Nem bizonyos, hogy Görögország résztvesz az őszi NATO-hadgyakorlaton tött, vajon résztvesz-e a Föld­közi-tenger keleti részén szep­tember 13. és 20-a között tartan­dó NATO-hadgyakorlaton. A finnországi választások ♦ A Fegyverneken lévő csomka- I torony Szolnok megye egyik leg- X szebb középkori emléke. A köz- Xség szélén a temetőből magaslik ♦ ki mintegy 20 méterre. Faragott ♦ kövekből készült kapuja és ab­lakai, valamint a finoman ki- X képzett támpillérek már messzi­dről mutatják, hogy még a XV. | században épülhetett. Ha köze­lebb megyünk hozzá és meg- ♦vizsgáljuk, láthatjuk, hogy egy j ♦ nagyobb gótikus templom tor- ’ ♦nyának a maradványa. Az ere- 1 Jdeti toronynak mintegy har- ( Jmadrésze van meg. A templom 1 íhajójának hosszát és szélességét 1 Xcsak részletes ásatással lehetne 1 Xfeltárni. Ez azonban a temető Xjelenkorisága miatt ma még X nem lehetséges. ] ? Ahoi ilyen komoly épületek i Jállottak a XV. században, és : Jfamelyek szerencsére elkerülték a 1 t török pusztítást, ott a környéken i í kerülhetnek elő olyan régészeti X leletek, amelyek a múzeumot 3 X feltétlenül érdeklik. Érthető te- j X hát, hogy a levél vétele után , X igyekeztünk minél hamarabb ki- j | jutni Fegyvernékre. Pásztor Já- , ♦ nos temető őrt kerestük fel, , ♦ hogy a kályhacsempék pontos ( í lelőhelyét és a leletkörülménye- . ♦ két megtudakoljuk. i j X twvM r ♦ De nézzük először a leleteket! ♦ Az egyik kályhacsampe alul ro-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom