Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)
1958-07-12 / 164. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 12. Az agrártézisek szellemében az eredményesebb gazdálkodásért a hároméves terv kezdetén Pártunk agrártézised komoíly feladatot tűztek az állami gazdaságok dolgozói és szakemberei elé. Emelniük kell a terméseredményeket s példát kell mu- latniok a jó gazdálkodásban. Azok a leküzdhetetlennek látszó kezdeti nehézségek, melyeken immár úrrá lettünk: bizonyítékai erőnknek. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy 1951-ben kenyérgabonából mindössze 7.5 mázsát, kukoricából (májusi morzsolt) 5 mázsát termeltünk holdamként. Az egy tehénre eső tejhozam akkoriban évi 1800 liter volt; egy szántótraktorra 700 kát. hold jutott. Abban az időben sok vitánk volt a gyenge eredményeket látó egyéni gazdákkal. Ezek a viták napjainkban — jórészt — lezárultak. Az eredmények igazolták az állami gazdaságok korszerű voltát, létjogosultságát. Idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is 13—13.5 mázsát aratunk holdanként őszi búzából, őszi árpából pedig 16.23 mázsát. — Kukoricánk (májusi morzsolt) idén 15 mázsásra becsülhető; múlt évben már tehenenként 3 ezer 450 literre emelkedett a tejhozam. Nem szabad megtorpannunk. Terveink az agrártézisekben foglaltak alapján készültek, s azok a magasabb termésátlagok elérését, az önköltség csökkentését célozzák. A ma még megmutatkozó hiányosságok felszámolásához jelentős segítséget nyújt felsőbb szervünk. A beruházások kérdése nem mondható könnyűnek: lakásokra, istállókra, tórolóhelyekre van szükségünk. Fel kell számolnunk a szervestrágya vásárlását. Ma nem ritkán 15—20 kilométerről fuvarozunk 200—250 vagon trágyamennyiséget. Ezzel szemben 40—50 vagon takarmány- és alomszalmát adunk el. Hasonló sorsra jut 20—25 vagon szemestakarmány is. Minél előbb fel kívánjuk számolni a kisüzemi jellegű, szétszórt állattenyésztést, mely jelentősen emeli a termelési költségeket. — Beruházási tervünk megvalósításának során elsősorban a jelenlegi szervestrágya felhasználását fokozzuk, hogy a talajerővisszapótlást biztosíthassuk. Évente 700 kát. holdat kell megtrágyáznunk; mai felhasználásunk 145 kát. hold. Ezt 1960-ig 180 q-ra fokozzuk. Mai 18Qkg/kh. műtrágyafelhasználásunkat 350 kg-ra emeljük; továbbá évente 400 kát. holdat meszezünk. Pillangósnövényeink vetésterületét 16 százalékról 20 százalékra emeljük. 1960-ra terméseredményeinket — a növényféleségektől függően — 12—20 százalékkal kívánjuk növelni. Az állattenyésztés terén elsősorban a szarvasmarha-törzste- nyészetet szélesítjük ki; ésszerűen fokozzuk az egy tehénre eső évi tej hozamot. Jó eszköznek ígérkezik erre a fokozott gépesítés, mely mai viszonyaink között megoldhatatlan. Szarvas- ma rh a álló Hiányunkat 1960-ra 200 egyeddel (ebből 100 tehén) gyarapítjuk. így elérjük, hogy 4.2 kát. holdra jut majd egy számosállat. A sertés-, juh- és baromfitenyésztésnél elsősorban a minőségi tenyésztésre fektetjük a fősúlyt. Célunk, hogy növényeink minél nagyobb százalékát értékesíthessük vetőmagként, állatainkat pedig tenyészállatként így a termelőszövetkezetek állatállományának minőségi fejlesztését is szolgálhatjuk. Véleményünk szerint helyes volna, ha mielőbb megvalósulna a termények és állatok helyszíni átvétele, Illetve közös minősítése. Ennek nyélbeütése kedvezően hatna önköltségünk csökkentésére. Fodor Sándor főagronömus PusztaUürti Állami Gazdaság A kisipari tanulószerződések megkötéséről Az idén a járási-városi KIOSZ helyi csoportok végzik a kisipari tanulók szerződésének megkötését. Mindazok a fiatalok, akik kisiparosnál kivannak mesterséget tanulni keressék fel a járási és városi KIOSZ szervezetet, ahol a feltételekről bővebb felvilágosítást kaphatnak. A szerződéskötések ideje: 1958 július 15-től augusztus 25-ig lesz megyénkben. • * „Öreg óvodás66 a KICSINYEK KÖZÖTT Az óvodáik 130 éves fennállásának évfordulóját Jászapátiban is megünnepelték. Tánczos György tanító méltatta az 1893 óta fennálló óvoda múltját és jelenét, majd Gojsza János tsz- tag, aki 1897—98-ban volt óvodás, elérzékenyiilve beszélt a múlt emlékeiről a szülőknek és a kis óvodásoknak. Sokak szemében könny csillogott, amikor azok a kis óvodások búcsúztak nevelőiktől, pajtásaiktól, akik ősszel már első- osztályosok lesznek. Nagyszép Sándor né — aki hosszú évtizedek óta türelmesen, szeretettel neveli a gyermekeket — köszönte meg a szülőknek és a vendégeknek az ünnepségen való részvételét, majd kérte: tekintsék meg a kis óvodások kiállítását. Határjáráson a Béke Termelőszövetkezet elnökével Vasárnap reggel összetalálkoztam Szakali József elvtárssal, a rákóczifalvi Béke Tsz elnökével. Arra kért: kerékpározzunk ki az ő kis birtokukra és nézzünk széjjel. Nem bántam meg, hogy teljesítettem kívánságát, mert bőrven volt miben gyönyörködni. A termelőszövetkezet növényei jóval felülmúlják az egyéniekét. Őszi árpájuk például 18 mázsát adott holdanként, ugyanakkor az egyénieknél jó, ha a 15-öt eléri. A termelőszövetkezetben már befejezték az aratást. Búzából próbacséplést végeztek, s ebből Esteledett, amikor felkerestem Tóth János bécsit, a Dózsa Tsz tagját. Beszélgettünk. Sokmin- dénről szó esett; a múltról és a jelenről. János bácsi a felszabadulás előtt egyszerű munkásember volt. — Te fiam, keveset tudsz a múltról, mert nem éltél benne. En hat családot neveltem fel keservesen, sokat nélkülözve, — mondotta. Majd — mint aki nem szeret sokáig időzni ezeknél az emlékeknél — arról kezdett beszélni, hogy a termelőszövetkezetben kombájnnal és aratógépekkel végzik az aratást. Szinte öröm nézni, olyan gyorsan halad a munka. A múltban hetekig húztuk a kaszát, sokszor szórazke- nyéren. A nyugdíjazás felől is érdeklődtem. Erről a következőképpen vélekedett János bácsi: következtetve úgy számítják, hogy holdanként meglesz a 12 mázsás búzatermés. Megnéztük a dohányt is, amely mind a három holdon olyan szép, mintha egy kiserdőt látna az ember. Elmondotta Szakali elvtárs, hogy amikor a nagy szárazság volt, öntözték. Komoly jövedelemre számítanak a dohányból. A mostani időjárás szerint minden lehetőségük megvan arra, hogy számításuk teljesüljön. A dohánytábláktól már csak pár méterre van a faiskola. Ide is ellátogattunk, és gyönyör— Eddig 117 munkaegységem van. Ebben az évben kapom meg a nyugdíjat — 315 forintot havonta. — A múltban legfeljebb csak álmodhatott a szegény mezőgazdasági munkás a nyugdíjról, de a valóságban szomorú, kilátástalan öregség elé nézhetett. Tavaly a jövedäem- ből házat vettem. Itt lakom most fiammal, aki állattenyésztési brigádvezető a tsz-ben. Másik fiam katonatiszt. Elgondolkozva tömte meg pipáját, szórakozottan szipákolt. S én arra gondoltam: milyen nyugodtan él a 71 éves parasztbácsi, aki a termelőszövetkezetben végzett munkájáért szép jövedelmet kap és maholnap nyugdíjas lesz. ködtünk Barta Lajos kertész kezemunkájában, a 16 holdat elfoglaló szép gyümölcsfákban. Úgy tervezik, hogy ősszel 5 holdról eladják a fákat, ezért több mint félmillió forintot várnak. A szépen beállított kertészetért minden dicséretet megérdemel Barta Lajos és Füleki Mihály, akik szakértelemmel és nagy igyekezettel végzik munkájukat. Most már én biztattam az elnököt: menjünk, nézzük meg a rizst ié. Ez ls szép termést ígér, a tsz-tagoknak nem kell gondolkodni, honnan vegyenek hurkába valót. A rizstelepen sok a hal. Úgy számítják, hogy a le- csapoláskor 28—30 mázsa halat fognak értékesíteni, ekkorra a súlyuk eléri darabonként az 1,30 kg-ot. A 48 hold lucerna azt mutatja, hogy a tervbe beállított mértékben emelhetik a szarvas- marhaállományt — lesz takarmány. Jelenleg 9,5 literes a tehenészetben az istáilóátlag. Jószágállományára is büszke lehet a Béke Tsz tagsága. A sertéstenyészetben derekas munkát végez Pocsai János bácsi, aki 138 malacból 135-öt választott le, darabonként 17 kg-os átlagsúly- lyal. A négy hónapos csibék szin- I tén nagyon szépek, 2 kg-osak. Érdemes volt tehát meglátogatni a rákóczifalvi Béke Tsz-t, s úgy vélem, helyes lenne, ha meghívnának egyéni dolgozó parasztokat is, hiszen nincs mit takargat- niok, s eredményeikre méltán büszkék lehetnek. Ivanics József Rákóczifalva De még mennyire A tiszakürti UJ Élet Tsz-ben a munkaegységek felülvizsgálása során kiderült, hogy az egyik tagnak november 1 óta rendszeresen többet számoltak el, mint amennyit a munkaegységkönyv előír. Az elszámolás alapjául egy helytelen közgyűlési határozat szolgált. Mikor a tévedés kiderült, a tagság elhatározta, hogy a jogtalanul jóváírt összeget levonja. Űgyaanyira megsértődött ezen az érdekelt tag, hogy addigi beosztásától megvált. A tiszakürtiek ezt kérdezték tőlünk: Helyesen jártak-e el, amikor nem fizettek többet a jogosnál. Válaszunk a címben olvasható... Kisipari Szövetkezetek ! Vállalatunknál profilváltozás következtében különböző víz-, gáz-, gőz és villanyszerelési anyagok váltak feleslegessé. Megvételre ajánlunk többek között: Fürdőszoba berendezéseket, Fürdőkádat, Csempét, Fürdőkályhát, Csöveket, Könyököket, Horganylemezt, Fűtőtesteket (radiátor), Elektromos szerelvényeket, stb. — Megkereséseket kérjük F. M. SZ. ÉPITÖ-TERVEZÖ és KIVITELEZŐ V. címére —Budapest, VII., Tanács körút 1 — küldeni. ♦»♦»♦♦♦»♦♦♦**************»»«♦««< Varró László Törökszentmiklós. A tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben már csépelnek Július 1-én kezdtük meg az aratást, és hét nap alatt befejeztük. Igaz: mindenki részt kért ebből a fontos munkából. Az irodában egy személy maradt; a pénztáros, az elnök, a brigádvezető és a fogatosok is kezdettől fogva, nap mint nap kint voltak aratni. Minden nap 24 kasza vágta a gabonát azokon a részeken, ahol dőlt volt, hogy Igaz baráti segítség Július 8-án a község lakóinak többsége kint volit á határban. Szorgalmasan arattak. EgyBzer- csak hirtelen félreverték a harangokat. Futkosás, kiabálás. Az alig lengedező szél füstöt és pernyeillatot vitt magával mindenfelé. A Bacsó Béla-út egyik házának udvarán meggyulladt a szalmakazal. A tűz jelzése után néhány perccél a községi tűzoltókkal együtt a szovjet katonák — két teherautóval — a helyszínre érkeztek. Már akkor az egész szalma- kazal lángokban állott. A szovjet katonák azonnal hozzáláttak a tűz megfékezéséhez, továbbterezzel segítsük az aratógép munkáját. A kézi kaszások naponta 13 holdról aratták le a terményt. Július 9-én a cséplést is megkezdtük, amit szintén rövid idő alatt kívánunk befejezni. Még a cséplés ideje alatt elvégezzük a cukorrépa negyedik kapálását, és a 25 hold borsót is levágjuk. Gáspár Béla tsz-tag Tiszavárkcmy. jód ősének megakadályozásához. Hosszú és nehéz küzdelem után munkájukat siker koronázta. — Eloltották a lángoló máglyát, s amikor a veszély elmúlt, a kifáradt, vize6, kormosruhás szovjet katonák és civilek boldogan szorították meg egymás kezét. Közös erővel győzedelmeskedtek a nagy veszély fölött. Munkájukért dicséretet, és minden elismerést megérdemelnek. Mi pedig köszönetét mondunk a gyors, lelkiismeretes, igaz baráti segítségért. Ferenczi István Kenderes, Levél Csillebércről Lapunk Hűséges levelezője, Sztojkov Paula adott hírt arról, hogy milyen élet folyik Csillebércen., az úttörővezetői táborban. Ezeket olvashatjuk levelében: „Nagyon jól érzem magam, s hálás vagyok kormányunknak, hogy ilyen szép helyen tanulhatok. Egy kicsit nehezen szoktuk meg a tábori életet. Első időben nagyon hideg volt és három napig esett az eső Nydcszázan vagyunk kiképzésen. Altáborokra vagyunk osztva, s minden altáborban 2 kapu van, ahol őrséget állunk még éjszaka is. Megtanuljuk a fegyelmet, a rendet, de emellett nagyon sokat tanulunk az úttörőnevelésnől, és az úttörőtábor helyes vezetéséről. A koszt is nagyon jó. Nincs hiányunk semmiben, szórakozási lehetőség is van. Voltunk a Nemzeti Színháziban, ahol a Rembrandt-ot láttuk.” Ez a levél is igazolja, hogy fegyelmezett, de szép élet folyik a csillebérci úttörőtáborban. Tóth János bácsi 8 éve tsz-tag V *
