Szolnok Megyei Néplap, 1958. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1958-07-12 / 164. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. július 12. A gazdasági tevékenység mellett fontos politikai feladatok is várnak a szövetkezetekre (Folytatás az első oldalról) Hogyan állunk jelenleg a me­gyében? Az ellenforradalom okozta megrázkódtatást szövet­kezeteink kiheverték. 1957. janu­ár 1-én volt 159 termelőszövet­kezetünk 14.600 taggal, 146 ezer hold földdel, 1958 január 1-én t— tehát egy évre rá — 218 ter­melőszövetkezet 18 ezer taggal, 205 ezer hold földdel működött és jelenleg van 222 termelőszö­vetkezetünk 21 ezer raggal, 213 ezer kát. hold földdel. A 213 ezer kát. hold föld a megye ossz szán­tóterületének 30 százaléka. Ez évben 9 új termelőszövetkezet alakult 215 taggal, mintegy 550 hold földdel. Nem számítom ehhez azt a 3.400 embert, akik már a meg­lévő szövetkezetekbe léptek be ez évben. A termelőszövetkezeti csoportok 60 ezer kát. hold földet bírnak a megyében. így Szolnok megye az álla­mi gazdaságok, a termelő- szövetkezetek, és termelő­szövetkezeti csoportok ossz területével átbillent a bű­vös vonalon, a szántóterüle­tek 53 százalékát foglalja magába megyénkben az ál­lami és szocialista szektor. Termelőszövetkezeti mozgal­munk erős. 1957-ben megyei át­lagban egy munkaegység értéke 33.50 forint volt. A párt és kormány számos konkrét segítséget nyújt ma is az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Annyit azonban nem, mint a termelőszövetkezeteknek. Ha mi a nagyüzembe fektetünk be töb­bet, annál többet kapunk visz- sza, mert a nagyüzem többet ké­pes termelni. — Ezért — bár adunk az egyéni parasztgazdasá­goknak, de távolról sem annyit, mint a termelőszövetkezetek­nek. És ez gazdasági számvetés. Minden jó üzletember oda .teszi a pénzét, ahonnan többet lát be­lőle. Hát mi legyünk éppen a rossz „üzletemberek”, akik azt vállalták, hogy szocializmust épí­tenek, több házat építenek, több bútort, iparcikket állítanak elő? 1957-ben az egyéni parasztgaz­daságok is jelentős mennyiségű műtrágyát kaptak, mégis milyen volt ott tavaly a búzatermés? — Nyolc mázsa termett átlagban. Volt egyéni paraszt, aki 10-et, volt aki csak 6-ot termelt. A ter­melőszövetkezetek 10.4 mázsát termeltek megyei átlagban, tehát 2.40 mázsával többet egy holdon, mint az egyéni parasztok. Ebben az évben a szövetkezeti tagok termésátlaga és az egyéni pa­rasztság termésátlaga között 30 —35 százalék szintkülönbség lesz a szövetkezetek javára. Ezért ki fog esni nekünk 200 ezer mázsa búzánk. Ennek az értéke éppen 40 millió forintot tesz ki. A 40 millió forinton 400 házat tud­nánk építeni, egyenként 100 ezer forintos költséggel. Csak egy té­telnél, a búzánál a szintkülönb­ség ilyen veszteségekkel jár. Azt mondjuk, hogy a fő cél­kitűzés: többiét termeljünk, de hogyan lehet többet ter­melni? Csak úgy, hogy ha gépet, fejlett technikát al­kalmazunk, a tudomány vívmányait alkalmazzuk. — Mindezt azonban eredmé­nyesen csak a nagyüzemben tudjuk alkalmazni. Mi elkészítettük a megye 15 éves fejlesztési tervét a mező- gazdaságra vonatkozóan. Kiszá­mítottuk: a következő 15 esz­tendő körülbelül az az idő, ami­kor nekünk a szocializmus épí­tését be kell fejezni. Ez azt je­lenti, hogy általában az akkor jelentkező szükségletet ki kell elégíteni ruhában, élelemben, — lakásban és így tovább. A szük­séglet pedig a jelenleginél jóval több lesz, mert az emberek igé­nye növekszik. Ezért a megyének feltétlenül el kell érni, hoey a 15 év utolsó 5 esztendejében az 1957-es átlaghoz viszonyítva 30 százalékkal növekedjék a mező- gazdaság ossz hozama. Az 1957- es esztendő jó esztendő volt, 9 mázsa búza volt a megyei átlag. Ehhez viszonyítva kell 30 száza­lékkal növelni 5 évi átlagban, így 1970-től 75-ig minden esz­tendőben a tavalyi 9 mázsa he­lyet legalább 11.7 mázsa búzát kell holdanként előállítani. No de nézzük csak, lehet-e úgy, aho­gyan most vagyunk, elérni a 30 százalékot? Jelenleg mintegy 75— 78 ezer kisgazdaság van még a megyében. Ilyen alapon nem le­het elérni a 30 százalékot. A mostani 222 termelőszövet­kezetből mind ki lehet válogatni azokat, amelyeket 1948-ban ala­kítottak. Ott tíz év alatt valóban a nagyüzemi módszerek alakul­tak ki. Ezeknek a termésátlaga mindig messze a többi fölött jár Nemcsak a kisparaszti gazda­ságok átlaga fölött, hanem a töb­bi — fiatalabb termelőszövetke­zetek átlaga fölött. Ez azt bizo­nyítja, hogy több év kell, amíg a szövetkezetekből igazi nagy­üzemek lesznek. Ha végsősoron kiszámítjuk, nem 30, hanem az elmúlt évek átlagához viszonyít­va mintegy 50—60 százalékos emelkedést fogunk elérni. Az utóbbi időben a Szabad Európa1 rádió azt mondja, hogy nem férünk a bőrünkben és min­denáron szövetkezeteket akarunk létrehozni. Kérem, nem mi ta­láltuk ki a nagyüzemet, még- csak nem is a Szovjetunió. A kapitalista országokban sokkal, de sokkal gyorsabban megy a föld koncentrációja, mint ná­lunk a föld összevonása. Nem mi találtuk ki, csak a módszerünk más. A kapitalisták a parasztok tönkretétele, elárverezése útján csinálták, mi pedig társítjuk a parasztokat. Néhány számot en­nek bizonyítására: Az Egyesült Államokban 1930—50-ig másfél millióval csökkent a kisgazdasá­gok száma. A 15 hektáron aluli gazdaságokból . másfél millió ment fönicfe'20 év alatt. 1950-55- fs — öt év alatt 600 ezer újabb Eisfarmer ment tönkre az Egye­áült Államokban és vált földön­futóvá. Angliában az összes megművelt földterület 75 száza­léka nagybirtok. Az 5—15 kát. holdig terjedő birtok az ossz földterület 5 százalékát teszi ki. Nálunk viszont a kisparaszti bir­tok, az 1—15 holdig terjedő birtok teszi ki az ossz területnek 83 szá­zalékát. A 15 éves megyei tervünk­ben azt mondjuk: az utolsó 5 évben 30 százalékkal kell növelni a terméshozamot, 1957-hez viszonyítva. Vagyis 540 ezer mázsa búzával fo­gunk többet termelni 1970- ben, mint most ugyanazon a terüle­ten. Ez 108 millió forintot tesz ki, tehát évente 1080 házat lehet építeni a többletbevételből, dara­bonként 100 ezer forintos költ­séggel. öt év alatt a 30 száza­lék többtermelés búzánál 2 mil­lió 700 ezer mázsát tesz ki, va­gyis mai áron számítva 540 mil­lió forintot, amelyből lehetne építeni 5400 százezer forintos há­zat. A dolgozó parasztok látják az ennek jelentős része a Jászság­ban. Ezek meggyőzően bizonyít­ják, hogy nincs idegenkedés. — Felteszik azonban sokan úgy a kérdést az egyéni parasztok kö­zül, hogy „a kormány bennünket is támogat, hát mikor kell ne­künk belépni.” Ha ezt kérdezik, akkor én azt felelem: — Jó do­log, hogy új házat tudunk építe­ni, szebb ruhát tudunk adni? Amennyire szeret jobban élni, olyan gyarsan lépjen be a tsz- be. Mi csak úgy tudjuk biztosí­tani, hogy jobban éljen, ha gyor­san létrejönnek az új szövetke- kezetek. Tessék résztvenni ab­ban a termelési formában, ahol mi is elő tudjuk állítani azt, — amit tőlünk várnak. Az, hogy mikor lép be, tőle függ, nem fogjuk kényszeríteni. De azt is meg kell mondani, ha nem megyünk előre a tsz- mozgalomban, nem tudunk elő­remenni gazdasági építésünkben és bizony, az emberek életkörül­ményei sem javulnak. Hogyan akarjuk mi ezt elér­ni? — Feltétlenül önkéntes, de nem ösztönös alapom. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a dolgozó paraszt önmaga dönt afelől: mikor és melyik szövet­kezetbe lép be. De ugyanakkor, ugyanúgy mint eddig, ezután is határozott agitációt fogunk foly­tatni az egyénileg dolgozó pa­rasztok között; hívni fogjuk őket, hogy látogassák meg a szövetkezeteket. A szövetkezeti parasztoknak továbbra is az egyénileg dolgozó parasztok meg­győzésére kell törekedni. Ez nem erőszak. A mi szövetkezeti paraszt­jaink azért dolgoznak szívó­san az egyéni parasztok között, mert maguk is tud­ják, mikor ők léptek be a szövetkezetbe, náluk is ne­hezen ment az elhatározás, s azért nem sajnálják a fá­radságot: ötször-hatszor el­mennek, bizonyítják a szö­vetkező gazdálkodás elő­nyeit, meghívják az egyénileg dolgozó parasztokat. Hol kezdődik az erőszak? — Ott, ha valakire azért mert nem lépett be a szövetkezetbe, több adót vetnének ki, vagy fe­nyegetnék. Ilyet nálunk nem tesznek, azért merjük nyugodtan mondani, hogy nálunk van ha­tározott szövetkezeti agitáció, de erőszak nincs. Mégis fel kell tenni a kérdést: van-e abból hátránya az egyéni parasztnak, hogy nem lép be a szövetkezetbe? — Feltétlenül van. Elsősorban azért, mert ő kevesebbet tud termelni, keve­sebb lesz a bevétele, a jövedel­me. Ugyanakkor fel kell vetni világosan a következő kérdést is az egyénileg dolgozó parasz­tok előtt: sokáig nem lehet fenn­tartani azt az állapotot, hogy mi olcsóbban tudjuk csak eladni a búzánkat a nemzetközi kereske­delemben, mint amennyiért az állam megvásárolja a parasztok­tól annál az egyszerű oknál fogva, hogy a világpiacon ala­csonyabb a búza ára, mint amennyiért mi előállítjuk, mert nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem a kapitalista államok dön­tő többségében is nagyüzemben, gépesítve termelnek sokkal töb­bet és sokkal olcsóbban, mint mi. Sokáig azonban a ráfizetéses kereskedelmet nem tudjuk fenn­tartani, ezért nyilvánvaló, eljön az ideje annak is, amikor az ál­lam nem azokhoz fog igazodni, akik 6—7—8 mázsa búzát tar­Nyugatnémet lap szerint amely Németországot a többi nyugati országhoz fűzi ___Meg­gy őződésem, hogy nem volna bölcs és előrelátó dolog, ha Né­metország újraegyesítését azon az áron vásárolnánk meg, hogy Németország független országgá váljék és semmi kapcsolata ne legyen a Nyugattal... Amint a tudósító megjegyzése­iből kiviláglik, Dulles Nyugat­Németországot kizárólag a szov­jetellenes tervek megvalósítását szolgáló eszköznek,tekinti.(MTI) i i eredményeket, nem kételkednek I már abban, hogy a nagyüzem fö­lényben van a kisüzemmel szem- I I ben. Ezt bizonyítja, hogy 9 új J tsz alakult. Nemrég jelentették 3 I be, hogy az utóbbi hetekben 3 27 előkészítő bizottság alakult a megyében 3 melnek, hanem azokhoz, akik 12-14 mázsát termelnek. Ebből az következik, hogy amikor a szö­vetkezet majd jól ki fog jönni az állam által felajánlott árak­kal a 14 mázsás holdanként! ter­més mellett, ugyanakkor nem fog kijönni az egyénileg dolgozó kisparaszt a maga 6—8 mázsa búzájával. De meg kell érte- niök, hogy az egész nép szem­pontjából, de különösképpen az ő szempontjukból, egyéni jólétük szempontjából az egyetlen megoldás, ha 8 mázsa búza helyett 12 — 14 mázsát fogunk egy holdon termelni. S; azt is be kell látniok — az el-: múlt évek, de különösen az idei: döntően bizonyítják ezt — hogy ilyen magas termést csak a nagyüzemben lehet elérni Felvetődik, hogy kicsi, vagy nagy szövetkezet jöjjön lét­re. Amilyen tetszik. Először a nagy szövetkezetek is ki­csik voltak, 10—15 taggal. Jogos kérdés az is: tsz-t szervez­zünk, vagy tszcs-t? Tehát magas, vagy alacsony típusút? Egyszer már mondtam: arra szö­vetkezzünk, amivel egyetérte­nek. Ha meg tudunk valakit győzni arról, hogy lépjen a tíz­be, azt ne vigyük a társulásba, mert a szövetkezet magasabb forma, de ha valaki most még csak a tszcs-vel ért egyet, akkor ne vigyük be akarata ellenére, vagy meggyőződése nélkül a tsz-be, mert az ilyen nem fog ott szívesen dolgozni. Menjen a tszcs-be, vagy társulásba és ott győződjön meg a körülmények­ről, aztán majd előre fog lépni Feltették nekünk azt a kér­dést, lehet-e középparaszt tsz-t alakítani? Hogyne lehetne, ösz- sízeáli tanyán 15 középparaszt és azt mondják, tsz-t alakítanak. Jól megértik egymást? Alakítsa­nak. Czinege elv társ beszéde to­vábbi részében a mezőtúri ktsz- ek eredményeiről beszélt, arról: milyen nagy dolog az, hogy a mezőtúri kétkezi munkások, kis­ipari dolgozók, ktsz-tagok mun­káját sok országban ismerik. Termelvényeik eljutnak — pél­dául a Szőnyegszövő KTSZ-ből — úgyszólván a világ minden ré­szébe. Az elismerés hangján szólt a lakosság szükségletei kielégíté­sét szolgáló ktsz-ek immkájáród. Ez is a szocializmus építésének szerves része. Majd befejezésül erőt, egészséget, sok sikert kí­vánt valamennyi szövetkezeti tagnak és dolgozónak. ! Befejeződtek 1 Nassser és Tito tárgyalásai * Belgrad (TASZSZ). A Tan- J jug jelentése szerint Brioni szi- | getén befejeződtek Nasszer és 2 Tito tárgyalásai. 2 Ugyancsak befejeződtek Kocsa 2 Popovics jugoszláv, Mahmud J Favzi arab és Averoff görög I külügyminiszter megbeszélései. „A tárgyalások során fontos nemzetközi kérdéseket vitattak meg, amelyek mindhárom or­szágot érdeklik — hangoztatja a Tanjug jelntése. (MTI). ♦ Az amerikai lég:erő ♦ hivatalos közlése a Thor I rakétáról { CAPE CANAVERAL (Reuter). jAz amerikai légierő szóvivője f csütörtökön este megerősítette { azt a hírt, hogy a szerdán kirö- 2 pitéit Thor-rakétalövedék orr- 2 része Cape Canaveraltól több í mint 9600 kilométer távolságban, | az Atlanti-óceán déli részében az ♦ óceán vizébe hullott. ^ A bejelentés megállapítja, nem *valószínű, hogy az orr-részben felhelyezett egér élve került visz- %sza a földre. {Sztrájkok Argentínában | Buenos Aires (Reuter). Argen­I tanát csütörtökön sztrájkhullám {öntötte el: a kórházi orvosok, 2 valamint a postai és távírdái | dolgozók beszüntették a munkát. 1 * Az orvosok védelmet követel­nek az önkéntes betegbiztosító társaság ellen, amelyeknek pe­ronista vezetői ki akarják zárni ♦ Peron bukása óta kinevezett or- fvosokat. A postai és távírdái 2 dolgozók magasabb bért köve- 2 telnek. ♦ ii ■—— IA poznani nemzetközi | vásár vezetőségének sajtóértekezlete % A poznani nemzetközi vásár veze- ♦ tősége sajtóértekezletet tartott. A 2 vásár vezetői {leszámoltak az idei { poznani nemzetközi vásár eredmé- 2nyeirdL Harmincnyolc ország vett 2 részt a vásáron, köztük Spanyolor- ♦ szág, Portugália, Brazília, Chile és J Equador első ízben. A vásáron kö- ♦ tött lengyel import-ügyletek első he- 2 lyén az NDK áU 98 millió deviza {rubel értékkel. A második helyen ♦ Csehszlovákia 58 millió, a harmadik 2 helyen Magyarország 48 millió de- • viza rubel értékkel. A kapitalista 2 államokkal kötött lengyel export. ♦ import ügylet első helyén az NSZK 2 áll, utána Hollandia, majd Török- 2 ország következik. Az NSZK ZO mil- ♦ lió, Törökország pedig több mint 15 2 millió deviza rubel értékkel szere- * pel a poznani nemzetközi vásáron J kötött lengyel export-ügyletben. 2 A rádió a közeljövőben ♦ három nemzetközi jelentősé- fgű külföldi zenei eseményről ad {közvetítéseket. A salzburgi ün- tnepi játékok tíz hangversenyét {és két operaelőadását sugározza. ♦ Beyruthból a Tristán-t és a {Nürnbergi mesterdalnokokat {közvetíti a rádió, Luzernból pe- J dig Otto Klemperer egyik hang­jDulles nem akarja Németország 1 egyesítését { BONN (TASZSZ). A Die Welt {című lap washingtoni tudósítója {ismerteti azokat a kijelentéseket, I amelyeket Dulles a német kér- { dósról tett. { Dulles egyebek között kijelen­♦ tette: „Nézetem szerint nagyon l fontos, hogy az újraegyesített iNémetország NATO kapcsolatai, t révén a Nyugat elszakíthatatlan lrésze legyen...” ügy vélem, — l fűzte hozzá Dulles — hogy Ade- tnauer kancellár jól látja ezt, s * megvédi ezt a szilárd politikát,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom